Connect with us

Szerbia

ELNÖKI KIJELENTÉS: November 1-től Szerbia nem kap olcsó orosz kőolajat

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka orosz kőolaj
NEM LESZ OLCSÓ OROSZ KŐOLAJ: A pancsovai finomító madártávlatból (Screenshot)
A cikk meghallgatása

Nincs több orosz kőolaj Szerbia számára – írja néhány szerbiai hírportál Aleksandar Vučić vasárnapi beszédére hivatkozva. A szerb elnök vasárnap a koszovói helyzettel kapcsolatban tartott brüsszeli találkozó után fordult a nemzethez, beszéde azonban Koszovót illetően semmi olyat nem tartalmazott, amit eddig ne tudtunk volna, vagy ami az újdonság erejével hatott volna.

A hülyeségek és az olaj

A nagy garral bejelentett sajtó- és országtájékoztató során szóba került a szeptemberre tervezett belgrádi melegfelvonulás is, amelynek betiltását már több kormánypárti hírportál, mindenek előtt az Informer, kész tényként kezeli.

Ekkor hangzott el egy utalás, amely arra vonatkozott, hogy Szerbia november 1-től nem juthat hozzá az olcsó orosz kőolajhoz, legalábbis a mindenben legilletékesebb szerb elnök szerint.

A Pride lemondásának felvetődésével kapcsolatban a szerb elnök eléggé indulatosan reagált, megjegyezvén, hogy a “legkönnyebb hülyeségekről beszélni”, érdemleges ki- vagy bejelentést azonban erről a “hülyeségről” sem tett.

– Inkább hülyeségekről beszélünk, és nem arról, hogy mit kezdjünk az árammal, mit csináljunk az olajjal, november elsejétől már nincs orosz olaj a számunkra, szankciók alatt állunk


– mondta a szerb államfő.

A Koszovó és Horvátország ellen lázító és uszító szerb médiában ez a mondat nem hagyott mély nyomot, alig egy-két portál reagált rá, csak a Telegraf és a Blic vette észre.

– Tegnapig azt hittük, hogy a hatodik uniós szankciócsomag, amely az orosz olaj importjára vonatkozik, esetünkben nem vonja maga után ennek az energiaforrásnak a korlátozását, most olyan információkat kaptunk, amelyek teljes fordulatot jelentenek


– jegyezte meg a Blic, amely további hiteles információk hiányában a helyzet elemzésébe kezdett.

A helyzet feltárása

A Szerbia által importált összes kőolaj tankerrel érkezik a horvátországi Omišaljba, és onnan jut el az adriai vezetéken keresztül Szerbiába, illetve egészen pontosan Újvidékre, ahonnan feldolgozásra a Belgrád közelében lévő pancsovai finomítóba irányítják.

Szerbia az általa felhasznált kőolaj mintegy felét korábban Irakból szerezte be, ami a teljes importmennyiség 45 százaléka volt. Az olaj 10 százaléka Kazahsztánból, körülbelül 1 százaléka pedig Norvégiából származott.

Az átlagos szükséglet mintegy 15 százaléka érkezett Oroszországból, az onnan származó olaj azonban az elmúlt hónapokban lényegesen olcsóbb volt a piacokon, ezért Szerbia egyre több kőolajat szerzett be orosz forrásokból, így a tavalyi 15-16%-ról 60%-ra emelkedett az orosz olaj részesedése a szerb olajimportban, amelyben az iraki és a kazah olaj beszerzése esett vissza.

A Blic ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy az uniós intézkedések következtében Szerbia kénytelen lesz más piacokról beszerezni a kőolajat, amiből az következik, hogy az árak növekednek az importőrök, végső soron pedig a kisfogyasztók számára.

– Az olajjal a tőzsdéken kereskednek, az árat tehát a kereslet és a kínálat határozza meg. Ebben az esetben, amikor az orosz olaj beszerzése sok ország részéről leáll, a más olajok iránti kereslet ugyanakkor növekedni fog, ami magasabb árakat eredményezhet a tőzsdéken


– jelentette ki egy energiahatékonysági szakértő a Blicnek. Azt pedig már tudjuk, hogy a tőzsdei árak alakulását a kisfogyasztók a saját zsebükön érzik meg – Szerbiában is.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava