Connect with us

Energia

2 X 1: A horvátok szinte a duplájára növelik az LNG-kapacitásokat, és újabb csöveket fektetnek le

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

kormanyules
orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

A horvát kormány mai (csütörtök) ülésén meghozta a határozatot a krki Omišalj mellett lehorgonyzott LNG-terminálhajó kapacitásainak bővítéséről, illetve a Zlobin-Bosiljevo gázvezeték párhuzamos csővezetékének lefektetéséről. A horvát kormány döntését a jelenlegi energiaválság “indokolta és indukálta”. A horvát miniszterelnök nem sokkal szabadságra vonulása előtt úgy nyilatkozott, hogy “Horvátország már nem az egyik gázellátási lánc végén, hanem az elején van”.

2 x 1

Mint ezt az évi szabadságról “frissen és üdén” visszatérő Andrej Plenković most volt szíves kifejteni, a 180 millió euró értékű beruházással nemcsak a terminál kapacitásai emelkednek az évi 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre, hanem a gázvezeték áteresztőképessége is megduplázódik, mivel a meglévő csővezeték mellé még egyet fektetnek le.

Ezzel Horvátország Közép-Európa energetikai csomópontjává válik, s hogy mekkora fejlesztésről beszélünk, ezt mi sem szemlélteti jobban, mint az, hogy a most épülő két németországi LNG-terminál összkapacitását évi 13 milliárd köbméterre tervezik. A mi terminálunk ennek kicsit kevesebb, mint felét tudja majd megvalósítani

– hangsúlyozta Plenković, aki az utóbbi időben nagyon ügyesen söpöri be az uniós pénzeket.

Ha netalán valaki kételkedett volna abban, hogy a ismét lecsíptek egy kis európai pénzt a terminálra, azt a kormányfő nyomatékosan tájékoztatta, hogy “természetesen élni fognak az energetikai infrastruktúra kiépítését célzó uniós terv minden lehetőségével”.

Hasít az idegenforgalom

Plenković bevezetőjében megismételte, azt amit a napokban már mi hírül adtunk, hogy az idei idegenforgalmi idény nagyon sikeresnek bizonyult.

A vendégek száma már most megközelíti a 2019-es csúcs 90 százalékát, de a jelek szerint idén az utószezon is hosszabb lesz, mint az elmúlt években, ezért “rekordgyanús” évre lehet számítani.

Ugyanakkor a bevétel, már most mintegy 800 millió euróval meghaladja a 2019-es év eredményeit az idén elért 12,1 milliárd euróval, ami egy négymilliós kis országocskára kivetítve egyáltalán nem rossz összeg.

Ennek tükrében megalapozottnak tűnik a horvát kormány önbizalma, amikor azt kommunikálja: gondoskodni fog arról, hogy a gazdaság és a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.

Ami az energiát illeti, szeretném felhívni a figyelmet a kormány munkamódszerére. Több telefonos ülést tartottunk, csökkentettük a kőolajtermékek árát. Ami a télre történő felkészülést illeti, az Okoli gáztároló feltöltése a tervek szerint halad

– mondta Plenković, és hozzátette, hogy a kormány áfacsökkentést tervez a fűtési szezonra: így például egészen annyira csökkentik a napenergia “befogására” szolgáló felszerelések áfáját, hogy az 0 (írd és ejtsd: nulla) százalék lesz.

Egy olyan intézkedéscsomagon dolgozunk, amely nemcsak az infláció visszaszorítására, hanem az energiatermékek árára is vonatkozik

– mondta Plenković.

A horvát kormány csütörtökön egyúttal elfogadta a 2022–2024-es időszakra vonatkozó nemzeti energiahatékonysági cselekvési tervet is, amely Davor Filipović gazdasági és fenntartható fejlesztési miniszter szerint rendkívül fontos a jelenlegi energiaválságra adott válasszal és az orosz gáztól való függőség csökkentésére irányuló európai erőfeszítésekkel összefüggésében.

Ezt a nemzeti tervet az energiahatékonysági törvény alapján fogadtuk el. A terv áttekinti és értékeli Horvátország helyzetét és energiafogyasztási szükségleteit, a legfontosabb részét pedig az épületek, különösen a lakóépületek energetikai felújításához szükséges ösztönzések képezik, az ehhez szükséges pénzt a környezetvédelmi és energiahatékonysági alapból, valamint az európai forrásokból teremtjük elő

– mondta Filipović, aki főnökéhez hasonlóan szintén uniós pénzekre támaszkodik.

Az ülésen elhangzott az is, hogy Horvátország teljesítette az energiahatékonyság 2014 és 2020 közötti javítására irányuló nemzeti célkitűzéseket, 2020-ban ugyanis az abszolút primerenergia-fogyasztási értékekben 448,5 petajoul (PJ), az azonnali, vagyis a végső fogyasztásban tekintetében 291,3 petajoul volt. Ehhez lépest Horvátország 2020-ban 18,7%-kal alacsonyabb primerenergia-fogyasztást (364,6PJ), azaz 7,5%-kal alacsonyabb közvetlen energiafogyasztást (269,5 PJ) ért el.

?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html

Románia

ROMÁN SAPKA: Három árkategóriára az áramra, miközben – Pakstól eltérően – amerikai pénzből bővül Csernavoda

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

sarm kerry iohannis gigapixel standard scale
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 3 perc

Romániában a fogyasztás mértékét veszik alapul az áram árának kiszámításakor, és ezzel összefüggésben három árkategóriát szabtak meg. Egyúttal ideiglenesen központosított beszerzést vezettek be az energiapiacon, az erről szóló sürgősségi rendeletet pénteki ülésén (november 11-én) fogadta el a bukaresti kormány.

Fogyasztói sapka

Nicolae Ciucă miniszterelnök a pénteki kormányülésen is megerősítette: a bukaresti kormánykoalíció pártjai megegyeztek a villamos energia árának kategóriánkénti maximálásáról. A koalíciós megállapodás szerint a fogyasztás függvényében három árkategóriát szabtak meg.

A száz kilowattóra (kWh) alatti átlagos havi fogyasztású háztartásoknak 0,68 lejt (55,87 forint), a 100 és 255 kWh közötti havi fogyasztású háztartásoknak 0,8 lejt (65,73 forint) kell fizetniük egy kilowattóra villamos energiáért. A 255 kWh fölötti fogyasztásúaknak a küszöb alatti energia 0,8 lej, az azt meghaladó rész kilowattóránként 1,3 lej (106,80 forint).

Marian Neacșu kormányfőtitkár a pénteki kormányülést követő sajtóértekezleten elmondta: a központosított beszerzésre az energiaárak kompenzálását célzó kormányzati intézkedések fenntarthatósága érdekében volt szükség.

Újságírói kérdésre Neacșu elmondta: nem bocsátanak már ki új sürgősségi kormányrendeletet azért, hogy az áprilisban bevezetett, augusztusban módosított árplafon-rendszert a nagy ipari fogyasztókra is kiterjesszék. Ezt a döntést a parlament lépteti majd hatályba, amikor – módosításokkal – jóváhagyja a kormány augusztusi energiaársapka-rendeletét.

A koalíciós megállapodás értelmében jövő évtől a kis- és közepes vállalatoknak fennmarad az egy lejes (82,16 forint) ársapka, a nagy ipari fogyasztók pedig 1,3 lejt fizetnek majd Romániában egy kilowattóra villamos energiáért.

Termelői sapka

Romániában ideiglenesen központosított beszerzést vezetnek be az energiapiacon. A miniszterelnök szerint a jogszabály megteremti a feltételeket, hogy (az energiaárak drasztikus emelkedésétől) megvédjék a lakosságot és biztosítsák a román gazdaság versenyképességét.

A rendelet a központosított beszerzést a romániai nagybani földgáz- és villamosenergia-piacot működtető OPCOM állami vállalatra bízta. Az OPCOM 2023. január 1. és 2025. március 31. között megawattóránként 450 lejes (37 ezer forint) szabályozott áron veszi át a villamos energiát a termelőktől, és ugyanezen az áron adja tovább a lakossági és ipari ügyfelekkel rendelkező villamosenergia-szolgáltatóknak.

A jogszabály a 10 megawattnál nagyobb névleges teljesítményű termelőkre vonatkozik, a megújuló energiaforrásokat hasznosító termelőkre és az új beruházásokra azonban nem.

Az indoklásban a román kormány egy uniós rendeletre hivatkozott, rámutatva, hogy a jogszabállyal ideiglenesen korlátozzák a – leginkább állami tulajdonban lévő – termelők bevételeit.

Az indoklás kitér arra, hogy a nagybani átlagos energiaárak tavaly óta a korábbi történelmi csúcsok két-háromszorosára (megawattóránként 3970 lejig) emelkedtek, a román másnapi (spot) villamosenergia-piacon pedig, amely augusztusban a fogyasztás 52 százalékát fedezte, az árak megközelítették az 1000 eurót megawattóránként.

Két új reaktor

Az Egyesült Államok közben több mint hárommilliárd dolláros kölcsönt ad Romániának arra, hogy növelje az energiafüggetlenségét.

A román miniszterelnök csütörtökön (november 9-én) jelentette be, hogy két új atomreaktort építenek az ország délkeleti részén található csernavodai atomerőműben, amit amerikai hitelből finanszíroznak, a pénzt a US Exim Bank biztosítja a harmadik és negyedik blokk megépítéséhez.

Nicolae Ciucă közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy az amerikai finanszírozás megközelítőleg a harmadrészét biztosítja a két új erőműblokk építési költségeinek, a fennmaradó kétharmad részt más forrásokból kell előteremteni.

A román miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy a hitel újabb bizonyítéka annak a szoros kapcsolatnak, amely Románia és az Amerikai Egyesült Államok között a 25 éve tartó stratégiai partnerség során alakult ki.

A hitelnyújtással kapcsolatos szándéknyilatkozatokat az egyiptomi Sarm-es-Sejkben zajló klímakonferencián nyújtotta át még szerdán Reta Jo Lewis, az US Exim Bank elnöke Virgil Popescu román energiaügyi miniszternek. Az eseményen Klaus Iohannis román államfő, valamint az Egyesült Államok elnökének klímaügyi megbízottja, John Kerry volt amerikai külügyminiszter is részt vett.

Az egyik szándéknyilatkozat egy ötvenmillió dolláros hitelről szól, amelyből az előkészítési munkálatok második szakaszát finanszíroznák, a második egy hárommilliárd dolláros hitelről, amelyet az erőműbővítés harmadik szakaszára, a tényleges építkezésre fordítanának.

Szükségünk van az energiabiztonságra, de ez csakis akkor lehetséges, ha rendelkezésünkre áll az energia

– jelentette ki a román elnök. Iohannis hozzátette, hogy a beruházás lehetővé teszi Románia energiafüggetlenségét, és segíti az országot a zöld energiára való átállásban, hiszen lehetővé teszi a fosszilis üzemanyagok kiváltását.

John Kerry azt hangsúlyozta: nem lehet 2050-ig elérni a klímasemlegességet anélkül, hogy az atomenergia is része legyen az energiamixnek.

A tervek szerint a csernavodai atomerőmű bővítése három fázisban történik. Az első, előkészítő fázisnak a jövő év első negyedében kell befejeződnie. A második előkészítő szakasz 2023 márciusában-áprilisában kezdődik, és 2025 őszéig tart. A harmadik szakasz, amely során ténylegesen megépülnek az új blokkok, 2030-ban fejeződik be.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Moldova

KISEBB FALAT: Kisjenő kiutasított egy orosz diplomatát, miközben Moszkva felforgató tevékenységet folytat Moldovában

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

sz modlova protest transformed
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 4 perc

A moldovai külügyminisztérium nemkívánatos személlyé nyilvánította az orosz nagykövetség egyik alkalmazottját, és erről értesítette az orosz nagykövetet – írja a European Pravda. Kisjenő (Chișinău) azt követően hozta a döntést, hogy reggel az első feltételezések szerint orosz rakéta csapódott be egy moldovai faluban, az ukrán határ közelében. A Washington Post néhány nappal ezelőtt arról számolt be, hogy az orosz titkosszolgálatok felforgató tevékenységbe kezdtek az moldovai nyugatbarát kormány megbuktatására.

Csak véletlen volt

Ma (október 31-én) reggel állítólag orosz rakéta csapódott a Moldova északi részén található Naslavcea faluban. A moldovai belügyminisztérium tájékoztatása szerint a rakétát az ukrán légvédelmi rendszer lőtt le. A moldovai minisztérium az ukrán hatóságokra hivatkozva azt közölte, hogy az oroszok megtámadták az ukrajnai Dnyeszter Vízerőművet, amely amely mindössze 10 km-re található a Naslavcea Vízierőműtől, egyelőre nem fenyegeti árvíz a térséget.

niku popesci

Később annyiban pontosították a fenti állítást, hogy a moldovai hatóságok nem észlelték az ország légterének megsértését, amiből arra a következtetésre jutottak, hogy az ukránok által lelőtt rakétának csak a szilánkjai hullottak moldovai területre, a kiutasítás esetleges visszavonásáról azonban nem érkezett jelentés.

A rakéta becsapódását követően bekérették a moldovai külügyminisztériumba Oleg Vasznyeszov orosz nagykövetet, akit arról tájékoztattak, hogy a szomszédos országot (Ukrajnát) ért rakétatámadások tovább fokozzák a biztonsági kockázatokat Moldova tekintetében is, ami miatt az ország lakossága egyre jobban érzi katasztrofális hatásait.

Kiemelésre került, hogy az ukrán energiainfrastruktúra elleni támadások a moldovai energiabiztonságára is egyre nagyobb veszélyt jelentenek

– olvasható a Kisjenőben kiadott külügyi közleményben, amely szerint a történtek miatt az orosz nagykövetség egy alkalmazottjának el kell hagynia Moldova területét, a nevét és a beosztását azonban nem tették közzé, vagyis kilétét homály fedi. Az eset felhívja a figyelmet arra, hogy Moldovát igencsak érzékenyen érintik az ukrán energiaközpontok elleni támadások, amit az alábbiakban részletesen kifejtünk.

Moszkva fordulatot készít elő

A Washington Post ukrán titkosszolgálti információkra hivatkozva arról ír, hogy Moszkva továbbra is megpróbálja manipulálni a kelet-európai országokat, annak ellenére, hogy Ukrajnában akadozik a hadjárata.

Hírszerzési értesülések szerint az FSZB (orosz titkosszolgálat) több tízmillió dollárt irányított át néhány nagyobb orosz állami vállalattól, hogy moldovai politikusokból álló hálózatot építsen ki, vagyis korrumpálja az állami vezetést, hogy az országot Moszkva mellé állítsa.

A titkosszolgálati iratok szerint a moldovai kormány ellenes tüntetéseket egy ellenzéki moldovai párt izraeli száműzetésben élő vezetője, Ilan Shor szervezi, akire Moszkvában hosszútávú partnerként tekintenek, és állítólag olcsó orosz gázt is felkínáltak a Shor pártja által irányított moldovai régiónak.

Ezzel magyarázható, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a múlt szerdán (október 26-án) szankciókat vezetett be több orosz vagy moldovai szervezettel és személlyel szemben. A “megszankcionált” személyek közé tartozik a 35 éves Shor is, aki állítólag más oligarchák képviselőivel együttműködve “politikai nyugtalanságot” kívánt kelteni Moldovában, hogy aláássa az ottani kormány európai uniós csatlakozási törekvéseit.

A Washington Post emlékeztet arra, hogy Moszkva régóta támogatja a Moldova határain belül, az orosz csapatok által megszállt szakadár Dnyeszter Menti Köztársaságot, mivel az ott kialakult, majd befagyott konfliktus fékezi Moldova nyugat-európai integrációjára irányuló erőfeszítéseit.

Az ukrajnai háború első hónapjaiban a moldovai kormány attól tartott, hogy orosz tankok özönlenek át a határon, különösen akkor, ha a dél-ukrajnai, mindössze 40 mérföldre lévő Odessza ukrán kikötőváros elesik.

Energia és korrupció

Ez a közvetlen katonai fenyegetés mérséklődött, de fokozódik a feszültség a földgázellátás, valamint a szomszédos Ukrajna energetikai infrastruktúráját érő orosz légicsapások következményei miatt, amit az oroszbarát erők igyekeznek felhasználni a moldovai politikai vezetés megbuktatására.

Mindeközben két oroszbarát médiacsatorna került Shor egyik munkatársának kezébe, az elfogott üzenetekből pedig az derül ki, hogy az FSZB orosz politikai stratégákból álló csoportot küldött Moldovába, hogy tanácsokat adjanak a Shor által vezetettnek, amelyet az emberek életét jobbá tévő akciópártként pozicionálnak.

Egy interjúban Shor tagadta, hogy valaha is bármilyen támogatást kapott volna Moszkvától, beleértve a biztonsági szolgálati segítséget is.

Teljesen független párt vagyunk, amely kizárólag a moldovai állampolgárok álláspontját védi

– mondta Shor, aki egyúttal a moldovai kormány nyugatbarát politikáját hibáztatta azért, hogy az ország közel került a “gazdasági összeomláshoz”.

A moldovai és amerikai illetékesek attól tartanak, hogy az évtizedes múltra visszatekintő kampány részeként csak fokozódik Moszkva felforgató tevékenysége Moldovában, főleg ha az oroszok további veszteségeket szenvednek el Ukrajnában, merthogy Moldova kisebb falat lenne Moszkva számára, mint Ukrajna.

Erre utalnak az energiaellátással kapcsolatos moszkvai intézkedések is. Az orosz állami irányítás alatt álló Gazprom októberben 30 százalékkal csökkentette a Moldovába történő szállításait, novemberre pedig további korlátozásokat helyezett kilátásba. Ezzel párhuzamosan az ukrajnai energiainfrastruktúra elleni orosz légicsapások tovább növelik a nyomást Moldovára, mivel az ország áramszükségleteinek 30%-át ukrán importból elégítette ki.

Az ukrán erőművek bombázása miatt Moldovának Romániához kellett fordulnia, ám az onnan érkező vezetékek már teljes kapacitással működnek, vagyis nemigen bírnak el újabb terhelést. A kisjenői vezetés gondjait tetőzi, hogy az ország áramellátásának további 70%-át biztosító erőmű az oroszok által megszállt Dnyeszteren túli területeken van.

Minden bomba, amely ukrán erőművet talál el, egyúttal a moldovai áramellátásra is csapást mér

– mondta Nicu Popescu moldovai külügyminiszter. Moldovában az itt felvázoltak miatt ezért attól tartanak, hogy a Shor által szervezett tiltakozások – amelyek egyelőre viszonylag kicsik – a tél közeledtével tömegessé válhatnak, és az energiahiány miatt akár a kormány megbuktatására is felhasználhatók, Moszkva ugyanis két dolgot képes exportálni, energiát és korrupciót.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Macedónia

TAKARÉKOSSÁGI VERSENY + Az uniós bizottsági elnök a jövő héten energiacsomagot visz Szkopjéba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

nagy osmani varhelyi gigapixel scale
trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Olvasási idő: 1 perc

Bujar Osmani, Észak- külügyminisztere bejelentette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jövő héten Szkopjéba látogat, ahova energiatámogatási csomaggal érkezik. Osmani ezt a berlini folyamat részeként Berlinben tartott külügyminiszteri találkozót után mondta – és itt kúszik be a magyar szál -, az észak-macedón külügyi vezető ugyanis hozzátette, hogy ezt az információt Várhelyi Olivértől, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosától kapta.

Alkalmam volt találkozni a bővítési biztossal, aki rendkívül pozitív hírekkel szolgált, egy olyan energiatámogatási csomagot említett ugyanis, amelyet az Európai Bizottság elnökének jövő heti, szkopjei látogatása alkalmával jelentenek be

– lelkendezett a külügyminiszter, aki egyébként albán nemzetiségű, és arról lehet felismerni, hogy egy hatalmas Teréz anya kép lóg a szobája falán.

Médiajelentések szerint Osmani azt mondta, hogy Észak-Macedónia mindenekelőtt a jelenlegi villamosenergia-ellátási problémák leküzdéséhez kap segítséget az ipari és a lakossági áram árát illetően.

A szkopjei külügyek irányítója a Várhelyivel folytatott megbeszélésről a Twitteren is beszámolt, ott azt írta, hogy a csatlakozási tevékenység, a legújabb uniós jelentés és a tervbe vett reformok mellett a találkozón szó esett annak a brüsszeli mentőcsomagnak a “gyakorlatba történő átültetéséről” is, amely az energiaválság enyhítésére vonatkozik.

Az észak-macedóniai intézmények szeptemberben egyébként már takarékoskodtak az árammal, de nem mindegyiküknek sikerült 15 százalékkal csökkentenie a fogyasztást. A rosszul teljesítők közé tartozik a védelmi minisztérium, amely mindössze 6 százalékkal tudta lejjebb vinni a fogyasztását az előző évhez képest, de szégyent vallott a külügyminisztérium is a maga 8 százalékával.

A Meta macedón hírügynökség jelentése szerint további négy minisztérium ugyancsak nem teljesítette a fogyasztás terén elvárt csökkentési tervet. Ez azonban nem gátolta a szkopjei kormányt, hogy egészében véve 27%-kal kevesebb áramot fogyasszon idén szeptemberen, mint az előző év ugyanezen időszakában.

A legjobb eredményt az észak-macedón közlekedési és hírközlési minisztérium ért el, amely 43 százalékkal kevesebb áramot használt, mint egy évvel ezelőtt, a parlament 29 százalékkal mérsékelte önmagát az áramfogyasztás terén, az elnök hivatal pedig 17 százalékkal tornázta le a tavalyi számot. Az “energiatakarékossági munkaverseny” ebben a hónapban folytatódik Észak-Macedóniában (is).

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: