Bosznia
VISSZATÉRTEK: Megérkeztek az EUFOR-misszióba az első német katonák

Augusztus 15-én a délutáni órákban több boszniai hírportálon jelent meg közlemény arról, hogy megérkeztek az országba az EUFOR Althea misszióhoz csatlakozó német katonai kontingens első tagjai. A hír amiatt érte kissé váratlanul az október 2-i parlamenti választás körüli botrányok feldolgozásával foglalatoskodó helyi sajtót, mert a pár nappal korábban az EUFOR részéről közölt információk alapján a kontingens első részét egy nappal későbbre várták.
Könyvek kedvezménnyelA BALK nem kalapozik, csak annyit kérünk tőled, hogy könyvet rajtunk keresztül vásárolj! Te kedvezményt kapsz, és mi is jól járunk. Könyvek kedvezménnyel, kattints ide!
Scholz nem várhatott tovább
Még július 8-án fogadta el a német szövetségi parlament az EUFOR Althea nemzetközi katonai misszióhoz való csatlakozásról szóló határozatát. A dokumentum szerint a német haderő 50 fővel vesz részt a béke és biztonság bosznia-hercegovinai stabilizálásában. A döntés 2023. június 30-ig adott első körben mandátumot a kontingensnek.
A Bundeswehr 2012-ben fejezte be boszniai szerepvállalását. Azt megelőzően 2004-től, vagyis az EUFOR erők SFOR missziót felváltó megalakulásától tagja volt a nemzetközi kontingensnek. A 2021. őszén megalakult, Olaf Scholz vezette német kormány nem szerepeltette a kampányígéretek között a boszniai katonai szerepvállalást, értelemszerűen azt az ukrajnai konfliktus eszkalációjának veszélye tette indokolttá. A németek az osztrákokkal és a románokkal szemben szolidabb kötelezettségvállalást tettek, mert mindössze 50 főt, és meg nem jelölt harceszköz parkot bocsátottak a misszió rendelkezésére.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az osztrák és a román kormány az ukrajnai katonai cselekmények kezdetét követően határozott további 200-200 fős egység Szarajevóba vezényléséről. Ez az erősítés március 10-ig meg is érkezett Boszniába. A német fél egy ideig kivárt, mivel a Bundestagban óvatosan kell bánni a katonai erő külföldi alkalmazásának kezdeményezésével a sötét történelmi múlt miatt.
A Scholz kabinet azonban nem várhatott tovább, és júniusban meghozta a szükséges kormányzati döntést arra reagálva, hogy az ukrajnai helyzet nemhogy nem csitul, hanem az orosz, valamint a szerbiai és boszniai szerb pávatánc, vagy inkább „balkáni gerletánc” magában hordozza egy nyugat-balkáni katonai konfliktus lehetőségét hathatós orosz támogatással.
A Bundestagban így is 518 támogató és 96 nemleges szavazat mellett került a misszióhoz való újbóli csatlakozást lehetővé tevő határozat elfogadásra. Ez korántsem „hibahatáros”, és jól szemlélteti, hogy a német belpolitikában sem uralkodik osztatlanul egységes álláspont az ukrajnai helyzettel indokolt kormányzati döntések támogatása terén. A jelen esetben a szélsőjobbos AfD és egyes szélsőbaloldali képviselők szavaztak a döntés ellen.
A német katonák jövőbeli szerepe kapcsán annyit tudni, hogy elsődlegesen a boszniai haderő képzésében vesznek részt a megfigyelői feladatok mellett. A német parlamenti határozat emellett olyan magvas gondolatokat is tartalmaz, mint a boszniai NATO csatlakozási szándék minden lehetséges módon való támogatását és az ország békéjének és biztonságának a megőrzése melletti elhatározottságot. A nyugat-balkáni államokban, különösen Bosznia- Hercegovinában kell is a segítő szándék, bár egy lövészzászlóalj 300 fővel lehet, hogy kifizetődőbb lenne.
Nem mindenki üdvözölte
A német katonai szerepvállalást mindenki üdvözölte, nemvárt módon. Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője még a Bundestag döntése kapcsán júliusban jelentette ki, hogy „ez egy erős jelzés a nemzetközi közösség részéről, hogy a régió ugyan kritikus helyzetben van, de annak államai mellett áll.”
Maga Schmidt az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt tartott éves beszámolójában, 2021. novemberében már kritikusnak nevezte a boszniai biztonsági helyzetet, aminek kapcsán azóta is folyamatosan az aggodalmát fejezi ki.
Korábbi cikkünkben írtunk arról is, hogy Milorad Dodik a boszniai szerbek legfőbb politikai vezetője 2022. június eleji szentpétervári látogatása alkalmával a Putyinnal folytatott sajtónyilvános egyeztetés alkalmával külön kitért az EUFOR-ban tervezett német részvételre.
Ennek során hosszas fejtegetésbe bonyolódott a boszniai szuverenitás sérelméről és a külföldi katonai jelenlét indokoltságáról. Summa sumárum Dodik az akkor még csak egyeztetés alatti német katonai jelenlét kapcsán kritikus hangot ütött meg. Szerinte mindez azt szolgálja, hogy rá és a helyi szerbségre a német kormány nem csak diplomáciai, hanem katonai erővel is nyomást tudjon gyakorolni a jövőben.
Azt már csak érdekesség képen jegyezzük meg, hogy a most beérkezett missziós erősítés kapcsán Dodik eddig hallgatott, nem kongatta meg a vészharangot.
Számháború
Az EUFOR által képviselt erőt maguk a boszniai lakosok legalább akkora szkepszissel kezelik, mint a saját haderejük ütőképességét.
A helyi kávézók délszláv konfliktust megjárt szakértői jellemzően arra a következtetésre jutnak az EUFOR létszáma és ereje körüli számháború kapcsán, hogy önmagában a jelenléte szükséges, de egy komolyabb katonai összecsapás megelőzéséhez nem feltétlenül elégséges.
Az ex-jugoszláv szakírók szerint maga a nemzetközi misszió úgy értelmezhető, mint egy expedíciós erő, ami alkalmas arra, hogy előkészítse a terepet egy komolyabb békefenntartó vagy inkább béke kikényszerítő erő műveleteihez.
A hivatalos statisztikák hiányában a kb. 2000 főre becsült EUFOR-tól reálisan nem is várható el több.
A misszió július közben zenés, de nem táncos propagandafilmjében azt állította magáról, hogy az EUFOR egy pártatlan, professzionális katonai erő, amely 19 uniós és EU-n kívüli ország (Törökország, Észak- Macedónia, Svájc, Chile) körülbelül 1100 katonájából áll, és elkötelezett amellett, hogy támogassa Bosznia- Hercegovina kormányát, és hozzájáruljon az ország folyamatos stabilitásához.
Összehasonlításként érdemes megjegyezni, hogy az SFOR 2004. évi megszűnésekor a hivatalos adatok szerint Bosznia- Hercegovina területén 7000 fős kontingens állomásozott. Ezzel szemben a boszniai háború 1995. évi lezárása után még 30.000 fő fölött volt a békefenntartók száma.
Összességében a legtöbb katonai szakértő a boszniai helyzet kapcsán abba az irányba futtatja ki az elemzését, hogy a helyi haderő leépítésének, a sorkatonáság hiányának, a negatív demográfiai görbének és a fiatal férfi lakosság körében jellemző nagyarányú kivándorlásnak köszönhetően alacsony a konfliktus fellángolásának lehetősége.
A jelen lévő nemzetiségi és vallási feszültségek, valamint a megélhetési problémák miatt azonban a helyi közösségek tagjai közti ütés-váltás esélye továbbra is magas, vagyis a vegyes nemzetiségű területeken keletkezhetnek olyan gócpontok, amelyek az EUFOR fellépését indokolttá tehetik.
Az már megint más kérdés, hogy a kilencvenes évek etnikai tisztogatásai is pontosan ilyen kis létszámú szabadcsapatok közti összecsapásokból alakultak ki ugyanebben az országban.

- Bosznia3 nap telt el azóta
Kísérlet Dodik letartóztatására, vér nélkül nem fog menni
- Szerbia7 nap telt el azóta
Az Egyetem az Informer TV ellen: harc a becsületes sajtóért
- Szerbia5 nap telt el azóta
Pásztor szerint jó irányba változik a helyzet Szerbiában
- Szerbia4 nap telt el azóta
Porfirije: a szerb ortodoxia helye az Orosz Világban van