Connect with us

Energiaválság

MIRE JÓ A HÁBORÚ? A nyugati olajcégek hatalmas bevételekre tettek szert az ukrajnai háborúnak köszönhetően

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

Oil Production and the Pipe in the Sea supporting
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Több százmilliárd euróra rúg a nyugati olajcégek haszna, amelyet az ukrajnai háborúnak köszönhetően zsebeltek be. A Putyin-Zelenszkij duó “véres bohóckodása” akkora pénzekhez juttatta őket, amekkorát eddig még soha nem sikerült kitermelniük, ezért akár hálát is rebeghetnének az orosz és az ukrán elnöknek a rekordokat döntögető extraprofitért. Ha minden más körülménytől elvonatkoztatunk, akkor arra a szomorú következtetésre juthatunk, hogy a nyugati olajcégeknek végképp nem érdekük, hogy gyorsan vége legyen a háborúnak Ukrajnában.

Többet kerestek, mint az Isten

Ez a furcsa hasonlat nem a gyakran pikírtkedő BALK-tól származik, hanem magától az amerikai elnöktől, aki az Exxon amerikai olajcég vonatkozásában a következőket mondta június 10-én:

Az Exxon idén több pénzt keresett, mint az Isten. Exxon, kezdj el befektetni! Kezdd el befizetni az adót!

– mondta az amerikai elnök, aki ezúttal igencsak rátapintott a lényegre.

Más prominens demokraták már többször bírálták az olajtársaságokat, hogy igyekeznek elhárítani maguktól a magas üzemanyagárak miatt feléjük irányuló ellenszenvet, itt említhető meg például a a magát büszkén szocialistának valló Bernie Sanders egyik nyilatkozata, amely szerint az olajtársaságok nyereségének megugrása okozta az infláció felgyorsulását, ami vagy igaz, vagy nem, viszont összefüggéseket biztosan lehetne találni, de most nem ebbe az irányba indulunk el.

Visszakanyarodva az Exxon és a Mindenható extraprofitjának összehasonlításához, mert hogy a háború révén a Magasságos is extra lelkekhez jut, Biden azt is elmondta, hogy az olajtársaságok úgy tettek szert busás haszonra, hogy leállították a kitermelést. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy több mint „9000 fúrási engedély van (érvényben)”, de az olajtársaságok „nem fúrnak”.

Miért nem fúrnak? Mert több pénzt keresnek, ha nem termelnek olajat. Egyrészt emelkednek az árak. A másik ok pedig az, amiért nem fúrnak, hogy a saját részvényeik visszavásárlásával vannak elfoglalva.

Az olajcégek magas bevételei szemet szúrtak Antonio Guterres ENSZ-főtitkárnak is, aki erkölcstelennek tartja, hogy az energiacégek a válságnak köszönhetően rekordokat döntenek a bevételek terén a legszegényebbek kárára. Guterres ezért felszólította a kormányokat, hogy adóztassák meg az olajcégek bevételeit.

Az Exxon nincs egyedül

A The Times nemrég azt írta, hogy az Esso benzinkútláncot üzemeltető Exxon rekordnak számító, 17,9 milliárd dolláros (ami kb. ugyanennyi euró) nettó nyereségről számolt be a második negyedévben, ami majdnem négyszerese az előző év hasonló időszakában megtermelt 4,69 milliárd dollárnak.

A “kaszálásban” azonban az Exxon nincs egyedül, a finomítókkal rendelkező olajóriások óriási pénzeket kerestek, miután az ukrajnai konfliktus az egekbe röpítette az olajárakat.

A háborúnak köszönhetően jól ment a másik nagy amerikai olajcégnek, a Chevronnak is, amelynek a nettó nyeresége több mint háromszorosára növekedett, 3,1 milliárd dollárról 11,6 milliárd dollárra ugrott.

A Chevron pénzügyi igazgatója ennek örömére kilátásba helyezte, hogy tervezik az osztalék növelését, újabb pénzeket fektetnek a működésbe, csökkentik az adósságot és visszavásárolják a részvényeiket.

Úgy gondoljuk, hogy mindenre képesek vagyunk

– jelentette ki Pierre Breber, a Chevron pénzügyi igazgatója látván a brutális bevételeket.

A hágai székhelyű Shell a múlt héten 11,5 milliárd dolláros második negyedévi nyereségről számolt be, amire a cég bírálói úgy reagáltak, hogy a brit-holland cég „obszcén” nyereségre tett szert, miközben a háztartások az energiaszámlák bénító növekedésével néznek szembe.

A cég dolgozói azonban ebből aligha éreznek meg bármit is, miután az olajipari nagyvállalat 500 millió dollár plusz bónuszt ad az alkalmazottaknak. A cég alkalmazottai Nagy-Britanniában átlagosan 5500 font (6500 euró, 2,5 millió forint) bónuszt kapnak az egyéb bónuszokon és jutalmakon felül a tavalyi 68 ezer fontos mediánbér alapján.

Ezekben a hetekben a BP közel 7 milliárd angol fontos (8,3 milliárd euró) nyereséget mutatott ki a második negyedévben, amit részben az amerikai finomítóitóiból származó bevételekből kuporgatott össze.

A BP „finomítási árrése” – amely a finomítási nyereséget reprezentálja – elérte a hordónkénti 45 dollárt a második negyedévben, ami több mint a duplája az év első három hónapjában megtermelt nyerségnek. Ez a szám a koronavírus- elején 6 dollár alatt volt.

2022 08 12 001308

Néhány nappal a BP előtt a texasi székhelyű Valero Energy, a világ legnagyobb független finomítója 4,7 milliárd dolláros nyereségről számolt be a második negyedévben.

És ez nem minden, az óriáscégek ugyanis arra számítanak, hogy a marzsok egy ideig még magasak maradnak az olaj árának nemrég tapasztalt csökkenés ellenére is.

Ilyenkor persze, a saját finomítókkal is rendelkező olajcégek azzal érvelnek, hogy nem ők határozzák meg az árakat, mivel az üzemanyag nagykereskedelmi ára a tőzsdéken alakul ki, akárcsak a kőolaj ára.

Hasonló irányú, de jóval szerényebb értékű eredményekről számolt be a MOL is, amelynek a 2022 második negyedévében a speciális tételek nélküli adózás előtti eredménye 208 milliárd forint (576 millió dollár) volt, ami 45 milliárd forinttal (vagyis 27%-kal) haladja meg 2022 első negyedévének eredményét, 2021 második negyedévéhez képest pedig 151%-kal magasabb.

A magyar olajcég áprilisban jelezte, hogy 241,933 milliárd forint osztalék kifizetéséről határozott, de ez még a 2021-es évre vonatkozik, ám ha idén rosszul mennének a dolgok, akkor nyilván a MOL sem osztogatna jutalékot, amelyet elvben éppen ezekben a hetekben kaptak meg a befektetők.

A zágrábi Nova televízió beszámolója szerint a horvátországi INA is jól muzsikált, az év első felében ugyanis 1,6 milliárd HRK (213 millió euró) nettó nyereséget ért el, ez csaknem 1 milliárd kunával több, mint az előző év azonos időszakában.

Az adózás kérdése

Fentebb már említettük, hogy Joe Biden amerikai elnök az Exxonról beszélve szóba hozta az adózás kérdését, de máshol is felmerült, hogy az extra nagyságú profitra extra adókat kellene kivetni, Romana Jerković, horvát uniós parlamenti képviselő (SDP/S&D) szerint az energiacégeket sújtó kiegészítő adó bevezetéséről egy hónappal ezelőtt az Európai Parlamentben is ejtettek néhány szót.

Azt mondanám, hogy ezeknek az adóknak a bevezetése a társadalmi igazságosság és a szolidaritás kérdésével függ össze. Kihívásokkal teli időket élünk, és még nehezebb idők várnak ránk, a válságból való kiút a szolidaritáson keresztül vezet

– hangoztatta a baloldali politikus asszony, bár a nyugati olajcégeknél ez a fogalom nem igen ismert, erre most csak a szűk terjedelem miatt nem hozunk példákat.

Damir Vanđelić, az INA ellenőrző bizottságának volt tagja hasonló álláspontot képvisel ebben az ügyben, mint az amerikai elnök.

Etikai szempontok alapján a cégeknek joguk lenne ekkora haszonra, ha valóban tettek volna bizonyos lépéseket, mondjuk beruházásokat hajtottak volna végre, vagy valamilyen innovációt alkalmaztak volna, de nem csináltak semmit

– vélte az olajipari kérdésekben jártas szakember.

Az olaj világpiaci ára az utóbbi időben ugyan megindult visszafelé – erre már tettünk utalást – ami szakértők szerint egyre inkább a recesszió megjelenését valószínűsíti, mivel az extraprofit egy része nem a termelés növekedése, hanem a tőzsdei kereskedés által keletkezett, mivel az olaj és a finomítókból kikerülő termékek ára is a tőzsdéken dől el, amire szintén tettünk már utalást.

Ugyanakkor akadályozhatja a hatalmas extraprofitok megadóztatását, hogy a válságból nagyot szakító cégek és személyek jó része “jól be van ágyazva” az adóparadicsomokban, ahol szorgosan kiépített “legális rendszerük van az adófizetés elkerülésére”, ráadásul politikailag sem igen foghatók meg, mert nagy cégekről és erős személyiségekről van szó, akik, illetve amelyek a politikusokat is jobb belátásra tudják bírni, ha arra netalán szükség lenne.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html

Energiaválság

GÁZ-OLAJ: A horvátok bővítik az LNG-t, és 2,5-tel szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic al jazeera lng
A horvát miniszterelnök az Al Jazeerában, Magyarország pácban (Forrás: Al Jazzera)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 3 perc

Nem csak Magyarország, hanem Ausztria és Németország is érdeklődik a horvátországi LNG-terminál bővítése, illetve a terminálhoz kapcsolódó gázvezeték kapacitásának növelése iránt. Erről a horvát miniszterelnök nyilatkozott, amikor a labdarúgó világbajnokságra látogatva interjút adott a katari székhelyű Al Jazeera televíziónak. Ugyanakkor a magyar külügyminiszter szerint a jócskán megemelnék az olaj tranzitdíját, ami leginkább a MOL-t sújtja, de ennek hatását a közeljövőben minden minden magyar állampolgár megérezheti.

Majdnem dupla kapacitás

Plenković elmondta, amiről a BALK már augusztusban, az erre vonatkozó horvát döntés meghozásakor beszámolt, hogy Horvátország az éves 3,6 milliárd köbméterről 6,1 milliárd köbméterre növeli a krki LNG-terminál kapacitását, ami új lehetőségeket nyit Bosznia-Hercegovina, Szlovénia, Magyarország és Ausztria számára.

A dohai kormány által finanszírozott Al Jazeerának nyilatkozva a horvát miniszterelnök kiemelte, hogy Ausztria és Németország is érdeklődik a krki terminál felé haladó új gázvezetékek megépítése iránt.

Ez a kérdés azért fontos a közel-keleti ország számára, mert Katar a cseppfolyósított gáz egyik legnagyobb exportőre, Horvátország pedig az általa elhasznált gáz egy részét éppen Katarból szerzi be.

A horvát miniszterelnök szerint hazája gázszükségleteinek mintegy 70 százalékát jelenleg az LNG-terminálon keresztül elégíti ki különböző forrásokból – Norvégiából, Algériából, Katarból, az Egyesült Államokból és Azerbajdzsánból.

Szavai szerint a beszerzés piaci alapon történik és “meglehetősen sokrétű”, vagyis az egyik gázforrástól való függőséget (Oroszország) nem váltotta fel egy másiktól forrásra való utaltság.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint Magyarország néhány éven belül szintén növelheti a Katarból származó gáz beszerzését, ha Horvátországban bővülnek a szállítási kapacitások, a jelenlegi körülmények között ugyanis nincs lehetőség arra, hogy Csehország, Szlovákia és Magyarország elegendő gázt tudjon beszerezni a horvátországi vezetéken keresztül.

Szijjártó Péter éppen a napokban jelentette be, hogy létrejött a politikai megállapodás, amelynek értelmében vállalatközi tárgyalások kezdődhetnek a katari földgáz jövőbeli vásárlásáról az MVM és a QatarEnergy között.

Ha Horvátország az ígéreteinek megfelelően bővíteni fogja LNG-termináljának kapacitását, ahol már most is Magyarország az első számú felhasználó, akkor reális lehetőség lesz arra körülbelül hároméves időtávon belül, hogy a katari gáz a magyar földgázellátásban szerepet kapjon

– közölte Szijjártó, aki egy másik interjúban arról beszélt, hogy a horvátok ugyanakkor 2,5 szorozzák fel a kőolaj tranzitdíját.

A kőolaj trantzitdíja

A magyar külgazdasági és külügyminiszter a Spirit Rádióban azt mondta, hogy a magyar kormány az Európai Bizottság közbelépését sürgeti, mert Horvátország 2023-tól két és félszeresére tervezi emelni az Adria-kőolajvezeték tranzitdíját.

Szijjártó hozzátette, hogy Magyarország kőolajimportjának jelentős része a Barátság-kőolajvezetéken keresztül érkezik, és ha az Ukrajnán áthaladó vezeték kiiktatásra kerül, akkor Magyarországnak egyetlen importútvonala marad, ez az Adria-kőolajvezeték.

A magyar külügyér szerint “komoly probléma”, hogy a horvátok visszaélve a saját monopolhelyzetükkel, a jelenlegi tranzitdíjnak a két és félszeresét akarják elkérni a jövő évben. 

A külgazdasági és külügyminiszter jelezte, hogy az energetikai kérdésekért felelős uniós miniszterek hétfői ülésén, amelyen a gázársapka bevezetésének részleteiről tárgyalnak, felveti ezt a kérdést, amelynek napirendre vételét kérte is, mert szeretné világossá tenni az európai energiaügyi miniszterek előtt, hogy ez egy olyan helyzet, ahol az Európai Bizottságnak lépnie kell.

Szijjártó úgy gondolja, hogy “rá kell szorítani” a horvátokat arra, hogy bővítsék a kapacitást, azt pedig európai szinten “el kell utasítani”, hogy a tranzitdíjakat jelentős mértékben megemeljék, visszaélve a háborús helyzettel.

Szerbia és Oroszország

Visszatérve a cikk elején említett interjúhoz, az Al Jazeera műsorvezetője megkérdezte a meginterjúvolt horvát miniszterelnököt azokról az európai félelmekről, amelyek szerint Szerbia az “orosz érdekek trójai falova” lehet a kontinensen, amire Plenković azt a “szokásos rigmust” fújta, hogy “Szerbia nem ülhet két széken”.

Megértjük a történelmi kapcsolatokat Moszkvával, ez nem titok, és ezt tiszteletben is tartjuk, de ha őszinte az ambíció, és valóban elkötelezettek az EU-csatlakozás mellett, akkor ennek során össze kell hangolni a külpolitikát a szövetséggel

– jelentette ki a horvát miniszterelnök, aki arra figyelmeztetett, hogy ha Szerbia a jelenlegi úton halad tovább, akkor lelassul a bővítési folyamat.

Plenković szerint ez nem csak Horvátország álláspontja, hanem általános vélemény az európai országok között.

ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Az olvasás folytatása

Energiaválság

CSOMAG: Az EU 500 millió eurós energiatámogatási csomagot jelentett be a Nyugat-Balkán számára

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

ursula vjosa gigapixel standard scale
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 2 perc

Az Európai Bizottság elnöke az észak-macedóniai miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón 500 millió eurós segélyt jelentetett be a nyugat-balkáni energiainfrastruktúra fejlesztésére. Ursula von der Leyen szerdán (október 26-án) kereste fel Észak-Macedóniát, majd csütörtökön Pristinában, Koszovó fővárosában az ottani vezetőkkel tárgyalt.

A bizottsági elnök látogatása nem lepte meg a szkopjei vezetést, Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős biztosa ugyanis már a múlt héten tájékoztatta az észak-macedón vezetést von der Leyen tervezett látogatásáról.

Várhelyi a Berlini folyamat külügyminiszteri találkozóján Berlinben azt is elárulta Bujar Osmani észak-macedóniai külügyminiszternek, hogy a bizottsági elnök energiatámogatási csomagot fog kibontani Szkopjéban.

Ez így is történt, Ursula von der Leyen ugyanis Észak-Macedóniába érkezve bejelentette: a balkáni ország 80 millió eurós azonnali költségvetési támogatást kap, hogy kezelni tudja a magas árak hatását.

De persze, lesz még több is. Az egész régió 500 millió eurós támogatást kap az energiakonnektorokba, az energiahatékonyságba és természetesen a megújuló energiába történő beruházásokra

– mondta von der Leyen, aki külön hangsúlyozta az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól való függetlenség megteremtésének fontosságát.

Hírügynökségi jelentések szerint a támogatás egy része közös gázvásárláson keresztül valósul majd meg a világpiacon.

Az EB-elnök idén immár másodszor kereste fel Észak-Macedónia fővárosát, ahol Dimitar Kovacsevszki miniszterelnök vendége volt.

Az ukrajnai háború által ekőidézett energia- és gazdasági válság egyesítette Európát. Csak összefogva tudjuk kezelni az energia- és élelemiszerhiányt

– jelentette ki Kovacsevszki.

Az euractiv.com véleménye szerint a hír valószínűleg örvendetes megkönnyebbülés lesz a Nyugat-Balkán számos országában, köztük Észak-Macedóniában is, ahol a hazai villamosenergia-termelés az ország éves szükségletének csak kétharmadát elégíti ki.

Ursula von der Leyen csütörtökön (október 27-én) Koszovóba látogatott, amelynek 75 millió eurót kínált fel ugyanarra a célra, amelyre egy nappal korábban Észa-Macedónia a 80 millió eurót kapta.

Energiatámogatási csomagunkkal az EU 75 millió eurót biztosít Koszovónak a lakosság és a vállalkozások védelme érdekében

– írta a Twitteren a brüsszeli bizottság vezetője, aki hangsúlyozta, hogy ezekkel a befektetésekkel az “energiajövőt” teremtik meg.

Ursula von der Leyen Pristinában megbeszélést folytatott Vjosa Osmani államfővel és Albin Kurti miniszterelnökkel, az utóbbival a vízumliberalizációs kérdésekről is tárgyaltak.

Tudom, milyen fontos a vízumliberalizáció Koszovó számára. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy Koszovó minden elvárást teljesített

– írta szintén a Twitteren a bizottsági elnök, aki jelezte, hogy a tárgyalások ebben a kérdésben újrakezdődtek, és a bizottság minden eszközzel támogatni fogja a vízummentességre vonatkozó pristinai kérést.

Az Európai Bizottság vezetője a következő napokban Albániát Montenegrót és Szerbiát is felkeresi, minden bizonnyal azért, hogy ott is átadja az említett országokat külön-külön megillető energiacsomagot.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Energiaválság

FŐZÉSI TANÁCSOK: Állami receptek a népnek, hogy minél kevesebb energiát használjon

Közzététel:

a megjelenés dátuma

energia nap napenergia szerbia
i.trackmytarget
Olvasási idő: 6 perc

Népnevelésbe kezdett a szerbiai bányászati ​​és energiaügyi minisztérium annak érdekében, hogy az emberek minél kevesebb energiát fogyasszanak, és ne kelljen például túlzott áramimportra fanyalodnia Szerbiának. A tárca honlapján megjelent ajánlások nem csak magánszemélyeknek szólnak, hanem az államigazgatási, önkormányzati és gazdasági szereplőknek is. Hivatalos közlés szerint az ajánlások megfogalmazását az energia- és gazdasági válság, a poszt-Covid időszak, a geopolitikai zűrzavar és az ukrajnai háború miatt kialakult helyzet tette szükségessé.

Össznemzeti tudatosság

Ami a szerbiai háztartásokat illeti, az ajánlások elsősorban a villamos energia ésszerű felhasználásra vonatkoznak, miután a gáz iránti közvetlen igény az ottani háztartásokban nem túlzottan nagy a megfelelő infrastruktúra hiánya miatt, viszont érintve lehetnek a sok esetben gázalapú távfűtés által.

Az össznemzeti tudatosság emelése érdekében a szerb állam népnevelésbe kezdett annak érdekében, hogy minél kevesebb áram/energia fogyjon, de ezzel Szerbia nem az első, és nem is az egyetlen Európában, ahol a következő időszakban az “ön- és a kollektív fegyelem” növekedése várható, ami “nemzeti programok” megfogalmazásához vezet, mint most Szerbia esetében, mínusz görögök és horvátok, ahol annyi pénz folyt be a turizmusból, hogy ők – saját elmondásuk szerint – várhatóan könnyeben veszik az akadályokat.

A horvát kormány a nyári szabadságok után és a turizmusból származó bevételek láttán azt kommunikálja, gondoskodni fog arról, hogy a lakosság ne nagyon érezze meg az energiaválság következményeit.

De térjünk vissza Szerbiára, ahol nincs turizmusból származó hatalmas bevétel, és ahol ezért a helyi önkormányzatoknak, az államigazgatási szerveknek és vállalatoknak, a közintézményeknek, valamint a gazdaságnak szóló javaslatban/rendeletben szabályozzák a közvilágítás ésszerű használatát, korlátozzák a közterületi és a díszvilágítást, erőteljesen javasolják a LED-világítás alkalmazását, valamint az elektromos fűtésről más fűtési módra történő átállást, például napelemek vagy hőszivattyúk telepítését, hogy legalább 15%-kal csökkenteni lehessen a fogyasztást az előző évhez képest.

A szóban forgó minisztérium külön ajánlja, hogy minden állami vállalat készítsen tervet a fogyasztás csökkentésére, de tervet kell készíteniük az energiaszektorban működő cégeknek is az elosztó és átviteli rendszerben jelentkező energiaveszteség csökkentésére. Az ajánlás a hivatalos csatornákon ül nyilván rendelet, illetve utasítás formájában jelenik meg.

Az ajánlások a 2022. szeptember 1-e és 2023. március 31-e közötti időszakra vonatkoznak, és a minisztárium szerint alkalmazásukat minél előbb meg kell kezdeni.

Szerbiában a nyári időszakban az áramfogyasztás napi 90 gigawattóra, téli időszakban pedig napi 120 gigawattóra, ebből a háztartások 42%-ot használnak fel, az ipar 25%-ot, a közlekedés 3%-ot, az állami-kereskedelmi szektor 17%-ot, míg a rendszeren belüli veszteségek 13%-ot tesznek ki.

Sötétség borul a tájra

A több, mint ötven ajánlást lehetetlen lenne a felsorolni egy BALK-szabványos cikkben, ezért csak néhányat ragadunk ki közülük, mondani sem kell, a teljesség igénye nélkül.

Az első nagyobb csoport a “sötétség borul a tájra” gyűjtőnév alá tuszakolható be, miután a közvilágítást és a díszkivilágítást érinti.

Az önkormányzatoknak az utcák, a terek és a létesítmények kivilágítását a minimális biztonsági szintre ajánlott/kell csökkenteni, amivel 33%-os megtakarítást illene elérni, arról nem elmélkednénk, hogy miként jött ki ez a “szép kerek szám”, maradjon ennek oka a balkáni furcsaságok tárházának rejtekében.

A billboard-világot is sújtja az intézkedés, mivel lehetőség szerint korlátozni kell az óriásplakátok megvilágítását és a fényreklámok használatát, itt azonban százalékot nem adtak meg.

Az ajánlás/rendelet alapján korlátozni kell az újévi diszkivilágítást is a december 15-től január 15-ig tartó időszakban, ezek szerint előtte-utána lehet, csak nincs értelme. Ez azt is jelenti, hogy Szerbiában (és gyaníthatóan máshol is) sötétben botorkálunk át az újesztendőbe.

Lehetőség szerint korlátozni kell a reflektorok használatát a sport- és egyéb rendezvényeken, ezért úgy kell megszervezni a sporteseményeket, hogy azokat napközben tartsák meg, mivel az nyilván nem opció, hogy a focisták sötétben zavargásszák a labdát, miközben a közönség nem lát semmit.

A közvilágítással kapcsolatban az ajánlás/rendelet külön pontban, és minden magyarázat nélkül tartalmazza azt az utasításnak tűnő néhány szót, hogy a szerbek “álljanak át” a LED-világításra, és persze, a nem szerbek is, akik Szerbiában élnek.

Háztartási racionalizálás

A háztartásokra vonatkozó előírások első helyen tartalmazzák azt az ajánlást, hogy az emberek csak akkor használják a bojlereket, amikor szükségük van rá, és a vizet legfeljebb 60 fokra melegítsék fel.

A hűtésre is van szabály, amely szerint a hűtőszekrényt 4 fokra, a fagyasztót pedig -18 fokra kellene állítani a háztartásokban, hogy ezáltal optimalizálják a fogyasztást.

Az otthoni fűtés esetében – első nekifutásra – hőfokot nem határozott meg az illetékes minisztérium & a szerb kormány, de a fűtőberendezések “ésszerű használatára” szólított fel, amihez néhány tanácsot is adott.

Ezek szerint napközben, amennyire csak lehetséges, a napsugarakat kell világításra használni, fűtési szezonban pedig éjszaka ajánlott behúzni a függönyöket és leengedni a redőnyöket. Ugyanakkor nem tanácsolják a fűtőelemek és a fűtőkészülékek letakarását, mert akkor azok kevesebb hőt adnak le.

Második nekifutásra azonban már sikerült meghatározni a hőfokot is, így a minisztériumi tanács szerint a lakások hőmérséklete napközben 20-21 fok lehet, éjszaka a hálószobában elég a 18 fok. Azokban a lakásokban/házakban, ahol napközben nem tartózkodik senki 16 fokra kell levenni a hőmérsékletet, tartós távollét esetében pedig 10 fokra.

Hivatalos helyről azt is ajánlják, hogy az emberek a mosást és a mosogatást teli gépekkel és alacsonyabb hőfokon végezzék, és ne használjanak szárítógépeket, hanem inkább a “levegőn szárítsanak”.

A további “praktikus tanácsok” közé tartozik a LED-égők használata, ezt többször is elismétlik, de fontosnak tartották megemlíteni a számítógép lekapcsolását a használatot követően, valamint az otthoni dekoratív világítás kikapcsolását.

Szerbiában ma már hivatalosan is ajánlják a napelemek és napkollektorok telepítését az épületek tetejére.

Az állami propaganda

A minisztérium javasolja, hogy a közszolgálati és más, országos frekvenciával rendelkező médiumok tegyenek meg mindent az energiahatékonyság, az ésszerű energiafelhasználás és a megújuló energiaforrások népszerűsítésére. Ami a televíziókat illeti ezzel nem is lehet gond, mert mind a négy országos csatornát a baráti televíziók “bitorolják”, és ez akkor sem jelent majd problémát, ha ötödiknek ebbe esetleg/valószínűleg belép a magyar TV2 is.

Az országos csatornáknak promóciós videókat kell sugározniuk az energiahatékonyság és az ésszerű energiafelhasználás területén. A műsoroknak nézettségének növelése érdekében olyan szakértőket kell bevonni, akik hasznos tanácsokkal és információkkal befolyásolják az emberek véleményét az energiaátállás szükségességét illetően.

Kicsit epésen jegyezzük meg, hogy ami a médiabefolyásolást illeti, ezen a téren Szerbiában van bőven tapasztalat, és csak remélni merjük, hogy Aleksandar Vučić szerb elnök a takarékosság szellemében a legalacsonyabbra állította a hűtési fokozatott, mielőtt a választási kampány során legyártott videóban & műsorban előjött a hűtőszekrényből.

A közszférában az alkalmazottak aligha tudnak elugrani a képzések elől, az ajánlat/rendelet alapján ugyanis az állami szaktorban gondoskodni kell a dolgozók oktatásáról a hatékony energiafelhasználás érdekében. Itt példaként említik meg, hogy lehetőség van az iskolai takarítók és alkalmazottak képzésére a Szerb Kereskedelmi Kamara által kidolgozott program alapján. Ez magyarán azt jelenti, hogy a “fő döntéshozó” takarító személyzetet kiképzik arra, hogy miként kell lekapcsolni a villanyt.

Ráadásul az államigazgatásban gondoskodni kell olyan személyek kijelöléséről, akik a fenti ajánlásoknak megfelelően a munkaidő alatt gyakori ellenőrzéssel gondoskodnak az energiafogyasztás csökkentéséről, vagyis akik felhatalmazást kapnak arra, hogy vegzálják a többieket (alpári kifejezés törölve).

Kezdődik a szép új világ, de ne legyenek illúzióink, nem csak Szerbiában. Ezt sikerült művelni a világgal azoknak, akiket a hatalmi ambíciók a politikai pályára tereltek, függetlenül attól, hogy ki a főkolompos, és hogy éppen Oroszországot és az Egyesült Államokat szeretjük-e, illetve hogy miként viszonyulunk egyik vagy másik bábjukhoz.

Főzési tanácsok

Sok minden kimaradt ebből a “rövid ismertetőből” de mielőtt továbblépnénk, egy pillanatra időzzünk még el annál a “receptkönyvnél”, amelyet “főzési tanácsoknak” nevezhetünk, á la szerb állam.

i.trackmytarget

A szerb minisztérium & kormány megfogalmazása szerint ezentúl fedett edényben kell főzni, mert ezzel akár 20% energia is megtakarítható, és érdemes a fűtőfelülettel azonos nagyságú edényeket használni, hogy elkerülhetővé váljon újabb 20% energiaveszteség.

Továbbá: amikor a víz felforr, a tűzhely fűtőteljesítményét a lehető legalacsonyabb hőmérsékletre kell csökkenteni, amelyen a víz tovább forr. Ily módon az energia akár 60%-a is megtakarítható.

Illetve: a leggazdaságosabb főzést a gyorsfőző edények biztosítják, amelyek két-háromszorosával csökkentik a főzési időt és az elfogyasztott áramot.

És még: a sütő kikapcsolása 10 perccel a sütés vége előtt, amivel akár 20% energia is megtakarítható, a rerni ajtaját pedig sütés közben ne tessék nyitogatni, mert azzal 20%-os energiaveszteség keletkezik.

Egyelőre a rendelet arra nem vonatkozik, hogy kijelölt személyek képeznek ki a főzési ajánlatok/rendeletek betartásának ellenőrzésére, akik majd házról házra, lakásról lakásra haladva ellenőrzik a háztartásokra vonatkozó összes szabályt, és esetleg bekukkantanak a fedő alá.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Nyári feltöltődés Hajdúszoboszlón!

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: