Oroszország

SEMMI SEM DRÁGA: Az oroszok igyekeznek feltüzelni Szerbiát Koszovó megtámadására

Közzétéve:

7 hónap telt el azóta

A megjelenés dátuma

2022.08.09.

Írta

Fehérvári Nándor

?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

Olvasási idő: 4 perc

Egyre több orosz kommentátor igyekszik feltüzelni Szerbiát egy Koszovó elleni támadásra. Az érvelésrendszerük ugyanakkor egy kicsit logikátlan: miközben azt állítják, hogy a legutóbbi koszovói válságot a Nyugat azért robbantotta ki, hogy újabb frontot nyisson Oroszország és az USA, valamint európai szövetségesei között, most éppen ezek az elemzők sürgetik Belgrádot a cselekvésre. És természetesen kihagyhatatlan a megbonthatatlan szerb-orosz barátság felemlegetése.

Fel, támadni

A koszovói válságra csak egy módon lehet reagálni: el kell foglalni Koszovó északi részét és be kell jelenteni, ezentúl itt húzódik a határ. Ha harcolni akartok, csak gyertek, de három nap múlva már Pristinában leszünk. Ha nem akartok, akkor ezentúl itt marad a határ. A NATO nem fog harcolni a koszovói albánokért, komoly szankciókkal fenyegetőzik ugyan a katonai tömb, de nem fog harcba szállni. De Aleksandar Vučić szerb elnök nem döntött a támadás mellett, ő mindig is egy békéltető személyiség volt

– vélekedett Vlagyimir Brutyer orosz politológus, a Kreml-párti orosz és külföldi elemzőket és újságírókat tömörítő Valdaj Klub tagja.

A politológus szinte sértve érezte magát, amikor arról beszélt, hogy Vučić még nem ment neki Koszovónak, és inkább örül az apróbb győzelmeknek.

A Nyugat megint rászólt Koszovóra, hogy függessze fel a szerbellenes intézkedéseket. Koszovó erre fél lépést hátrébb húzódott, és emiatt Vučić bejelentette, Szerbia győzött

Kapcsolódó cikk

SEMMI SEM DRÁGA 2: Moszkva orosz katonai bázis létrehozására ösztökéli Szerbiát

– hangsúlyozta a politológus, miután Pristina augusztus végéig elhalasztotta azon rendelet betartatását, amely szerint szerb rendszámmal nem lehet behajtani Koszovóba, s a határon a szerb személyi dokumentumokat is ideiglenes koszovóira kell cserélni.

Megszólalt a Független Államok Közösségét alkotó posztszovjet országokkal fenntartott kapcsolattal foglalkozó parlamenti bizottság elnökhelyettese, Konsztantyin Zatulin is. Szerinte Moszkva csak akkor tud segíteni, ha Vučić végre elhatározza, mit tesz.

Ukrajna ügyében is egyértelmű, kikkel szimpatizálnak a szerbek, de a Nyugat mindent elkövet annak érdekében, hogy maga mellé állítsa Belgrádot. Oroszország nem lehet szerbebb Szerbiánál. Ha Szerbia harcolni akar, akkor Oroszországnak segítséget kell nyújtania. Ha pedig más utat akar találni, akkor Moszkvának megértőnek kell lennie, de nem vállalhat többet, mint amennyit Szerbia hajlandó megtenni

– mondta a politikus.

Ki, mit szít?

Az orosz szakértők szerint a Nyugat azért próbál feszültséget szítani a Balkánon, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy Ukrajna fokozatosan hátrébb szorul és nem úgy folynak az események, ahogyan azt Washingtonban vagy Brüsszelben látni szeretnék.

Az időzítésben az is fontos – állítják Moszkvában – hogy a nyugatiak úgy vélik, amíg a Kreml le van kötve Ukrajnában, nem tud valódi segítséget nyújtani Vučić Szerbiájának.

De a fő vesztes Ukrajna lenne egy szerb-koszovói háború esetén, hiszen eddig egyedült Kijev tetszelgett a gonosz Putyin ellen harcoló keresztes vitéz szerepében. Ha viszont máshol is keletkezne egy konfliktus, a szerepet meg kellene osztani mással is

– vélekedett Jevgenyij Umerenkov, a Komszomolszkaja Pravda című lap katonai szakértője.

Egy másik szakértő Pjotr Makedoncev szerint addig kellene várni a Koszovó elleni szerb támadás megindításával, amíg nem ér véget győzelemmel az ukrajnai orosz akció.

A szakértő azt is biztosra veszi, hogy előbb-utóbb fegyveres összecsapás tör ki Törökország és Görögország között az égei-tengeri szigetek hovatartozása miatt s amikor ez megtörténik, az Oroszország elleni szankciók hatására végleg elgyengült Európai Unió már nem lesz olyan erős, hogy érvényesítse akaratát a Balkánon. (A NATO-ról nem szól a szerző, Görögország és Törökország is NATO-tag, bár a törökök néhány éve orosz légvédelmi rendszert telepítettek maguknál.)

Az orosz sajtóbeszámolók szerint közel kétszáz fegyveres ment Koszovóból Ukrajnába, hogy csatlakozzon az oroszok elleni harcoló erőkhöz, és ezen fegyveresek közül több tucatnyian már életüket vesztették, így Szerbiának könnyebb lesz a dolga egy esetleges koszovói háborúban, hiszen a legkeményebb albánok már elvéreztek Ukrajnában.

A szerb Luhanszk

És persze, az is kiderül, hogy amint a távoli Tokió, úgy a viszonylag közeli Új Oroszország (Novaja Rosszija) – hozzávetőlegesen Ukrajna keleti fele – tulajdonképpen szerb. Már csak ezért is történt, hogy 2014-ben, amikor a Moszkva-párti kelet-ukrajnai szakadárok hathatós orosz segítséggel háborút indítottak az ukrán hadsereg ellen, szerb önkéntesek is megjelentek a térségben.

Az egyik szerb vezér, Bratislav Živković, a Jovan Šević egység parancsnoka már arról beszélt, hogy a kelet-ukrajnai Luhanszk városa is szerb.

Luhanszk szerb város, és általánosságban véve Új Oroszország minden tizedik lakójának szerb vér is folyik az ereiben. A szerbek 40 város alapítottak Új Oroszországban. És az is igaz, hogy egyetlen olyan háború sem volt, ahol a szerbek ne támogatták volna az oroszokat, illetve az oroszok ne segítették volna a szerbeket. Hogyan is nevezték régen ezt a várost? Szlavjano-Szerbszknek. Van még kérdés?

– mondta a szerb vezér, akinek a szavai már a harcedzett és minden bizonnyal szerbbarát újságírónak is csípte a szemét. Ugyanis azért hozzátette: a XVIII. században valóban létezett egy Szlavjanoszerbija nevű katonai terület, ahol az orosz birodalom oldalán harcoló szerbek, valamint bolgárok és moldovaiak laktak. A települések egyik létrehozója volt Jovan Šević, akiről 2014-ben elnevezték az ott harcoló csetnik egységet.

Szlavjanoszerbia története azonban egyáltalán nem volt olyan hosszú és meghatározó, mint amilyennek azt Živković sugallta: a megalapítás idején, 1753-ban négyezer szerb élt a térségben, amikor 11 évvel később felszámolták a korlátozott autonómiával rendelkező „államalakulatot”, már csak alig több mint ezer.

Játékpercek (zsákbamacska)

Az olvasás folytatása

Oroszország

Dodik elítélte a nemzetközi elfogatóparancs kiadását Putyinnal szemben

Közzététel:

1 nap telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2023.03.18.

Írta

Márton András

Dodik nem adna zöld utat a nemzetközi elfogatóparancsnak, mert az szerinte kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja (Forrás: boszniai szerb elnöki honlap)

Olvasási idő: 3 perc

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke éles kritikával illette a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) által Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben kiadott nemzetközi elfogatóparancsot. Véleménye szerint a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. A boszniai sajtó fontosabb szereplői lényegében szó szerint idézve tették közzé a Dodik által mondottakat, vélhetően azok súlyára tekintettel.

Elítélte a nemzetközi elfogatóparancsot

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság elnöke alig pár órával maradt le Aleksandar Vučić szerbiai államfő mögött a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel szemben, a Nemzetközi Büntetőbíróság (International Criminal Court, ICC) által kiadott elfogatóparancsról alkotott vélemény kinyilvánításában, bár ő kevésbé árnyaltan fogalmazott, mint az anyaországi vezető, aki szerint az elfogatóparancs „sok mindent komplikáltabbá” tesz.

Kapcsolódó cikk

Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán

A Drina jobb partján élő szerbség vezetője elsőként a Twitteren jelezte, hogy belgrádi kollégájához hasonlóan neki is megvan a véleménye a Putyin ellen kiadott elfogató paranccsal kapcsolatban, majd az általa vezetett szerb entitás hírügynökségének (Novinska Agencija Republike Srpske, SRNA) adott rövid, de annál velősebb nyilatkozatot a témában.

A boszniai Szerb Köztársaság elnöke a korábbi hónapokban mutatott EU-integráció iránti nyitottság attitűdjét pillanatok alatt sutba vágta, amikor az ICC a számára mára már a Belgrádot is megelőző fontosságú Moszkva ellen lépett fel.

A Nemzetközi Büntetőbíróság döntésének éles kritikával illetése az orosz oldal melletti hangos állásfoglalás mellett alkalmat teremtett Dodiknak arra is, hogy a saját szavazóihoz szóljon, és felemlegesse a boszniai szerbség ellen a nyugat által elkövetett egyes bűnöket, amelyek kapcsán hiányolta az ICC fellépését.

Dodik elfogultsággal vádolja az ICC-t

Dodik a SRNA-nak adott nyilatkozatát azzal kezdte, hogy „a nemzetközi törvényszék döntése politikai indíttatású és szelektív volt, ami kizárólag a további feszültségkeltést szolgálja. Annak más célja nincs.”

A szerbek nem hisznek az ilyen bírói testületeknek, amelyeket azért hozták létre, hogy a kis államok népeire ráerőltessék a nemzetközi hatalmak akaratát. Az ilyen bíróságok mindig politikai befolyás alatt tevékenykedtek. Nem szabad azt hinni, hogy ez ma máshogy lenne

– állapította meg minden internetes platformon, és az azokat összefogó honlapján, amely a dodik.net címen érhető el kizárólag boszniai szerb tájszólásban.

A Putyinnal szembeni elfogató parancs Dodik szerint Oroszországgal szembeni politikai véleménynyilvánításként értelmezhető, az sem ténynek, sem pedig jogi aktusnak, vagy bármi egyébnek nem minősíthető.

A boszniai szerb vezető továbbá felhívta a figyelmet arra, hogy Oroszország nem ismeri el a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatóságát, és maga a testület szerinte inkább politikai, mintsem jogi tevékenységet végez.

Történelmi sérelmek

Dodik a boszniai szerbség történelmi sérelmeit sem mulasztotta el felhozni, amikor kifejtette, hogy „azok, aki most azt állítják, hogy gyermekek jogellenes elszállításáról van szó, nem tettek semmit azokban az esetekben, amikor boszniai árvákat szállítottak nyugatra”.

Dodik ezzel a kilencvenes évek háborús konfliktusa során a boszniai gyerekek ellenőrizetlen nyugat-európai elszállásolására utalt.

A mondandója végén a legfőbb boszniai szerb vezető azzal próbálta a nyugati hatalmak felé szalonképesebbé tenni az orosz vezetés melletti határozott kiállását, hogy közölte: „minden háborúban követnek el háborús bűntetteket, legyen az akár a mostani háború Ukrajnában, a tetteseket pedig felelősségre kell vonni”.

A boszniai szerb elnök ugyanakkor igyekezett felerősíteni a nyugat felelősségének kérdését azzal, hogy szóba hozta a boszniai háború során az amerikai légierő által alkalmazott szegényített urániumot tartalmazó lövedékek kérdését.

Ennek kapcsán Dodik kijelentette, hogy „azoknak is felelniük kellett volna a tetteikért, akik szerbeket bombáztak két alkalommal szegényített uránnal, amivel szerb gyermekek halálát is okozták.

A boszniai szerb elnök hiányolta a kilencvenes években a srebrenicai ENSZ-enklávéba bedobott Naser Orić felelőségre vonását is, aki bosnyák fegyvereseivel a környező szerb falvakba támadott ki, ahol civileket öltek meg.

Mutassák meg, hogy az igazságszolgáltatás mindenkit utolér, nem pedig szelektáltan működik a politikai ellenfelekkel szemben. Ez egy olyan konfliktus, amit a nyugat tovább erőltet. Ez az ICC-döntés tükrözi az általunk már korábban látott helyzetet, miszerint az ilyen döntéseket a nemzetközi bíróságok és intézmények politikai motiváció alapján hozzák meg

– jelentette ki a boszniai szerb elnök, aki szerint ennek megmutatása azonban soha az életben nem történik meg.

A cikket ennyien látták: 29