Connect with us

Bosznia

ANYUKA MEGLÁTOGAT: A boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben, a külügyminiszter Katarban

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

JÓ ANYUKA: A bosznia-hercegovinai labdarúgó válogatott nem jutott ki Katarba, viszont az ország külügyminisztere másfél havonta oda utazik
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter közel-keleti körúton vett részt. A mindig alkalomhoz illően öltöző Bisera Turković mostani katari látogatása során is igyekezett megfelelni a vendéglátók vallási elvárásainak. Meglepő viszont, hogy miközben a horvát és a szlovén diplomácia kezét-lábát törte Bosznia-Hercegovina tagjelölti tagságáért, Turković meg sem jelent meg Brüsszelben.

Külügyminiszterek gyöngye

2022. június 21. és 23. között Brüsszelben tartott uniós tárgyalásokon eldőlt, hogy Bosznia-Hercegovina belátható időn belül nem lesz az EU tagja. Az Európai Bizottság megerősítette a több napos konferencián részt vevő Šefik Džaferovićnak, a boszniai államelnökség bosnyák tagjának, hogy a tagjelölti státusz elnyeréséhez megállapított 14 kritérium teljesítése nélkül nem érdemes újra a tárgyaló asztalhoz ülniük.

A boszniai sajtó munkatársai hideg tárgyilagossággal közölték az uniós döntéshozók álláspontját, majd a hazai főbűnös keresése közben ráeszméltek, hogy az évek óta komoly katari és török orientációval vádolt Bisera Turković külügyminiszter a brüsszeli diplomáciai adok-kapok alatt végig a Perzsa-öbölben töltötte az időt.

Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter a régi motorosok közé tartozik a boszniai politikai életben. Elég csak arra gondolni, hogy már 1994 és 1996 között Budapesten töltött be nagyköveti pozíciót. A legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akció Pártjának (Savez Demokratske Akcije, SDA) oszlopos tagja. A kormányzati és a pártján belüli funkciója okán Bosznia-Hercegovina egyik legbefolyásosabb szereplőjének tartják, aki szoros baráti kapcsolatot ápol Bakir Izetbegovićtyal, az SDA ével.

A legtöbb boszniai politikai elemző szerint Turković komoly pártirányítás mellett/alatt végzi miniszteri feladatait. Emiatt volt meglepő sokak számára, hogy az SDA által a korábbi években minden létező fórumon célként hangoztatott uniós tagjelölti státusz elnyerése érdekében meg sem jelent meg Brüsszelben. Sőt, ezzel ellentétes irányt vett, és a Perzsa-öbölben folytatott diplomáciai körutat.

Anyuka meglátogat

Turković a Közel-Keletre tett látogatását azzal magyarázta, hogy „nem volt oka Brüsszelbe utazni, mert bármilyen döntés is születik ott, az nem a boszniai diplomáciai erőfeszítéseknek lesz köszönhető.”

Turković ezzel a kijelentésével elismerte, hogy az EU Bizottság és Tanács döntésére a boszniai diplomácia érdemi hatással nem volt, az persze, más kérdés, hogy a miniszterasszony időszakosan emlékeztethette volna a Miniszterek Tanácsában helyet foglaló kollégáit, hogy a Josep Borrell által unásig emlegetett 14 kritérium közül párat legalább a látszat kedvéért be lehetett volna húzni a jobb brüsszeli tárgyalási pozíció érdekében.

Így Brüsszel helyett Turković a számára kiemelten kedves Katarba utazott a Második Dohai Gazdasági Fórumra. Érdemes megjegyezni, hogy a boszniai külügyminisztert a korábbi években nem véletlenül vonták többször kérdőre a katari kapcsolatai miatt, mert csak az elmúlt hat hónapban a mostani utazásával együtt négy alkalommal érkezett az öböl menti emírségbe. A helyszínválasztásnak családi oka is lehetett, mert az ottani boszniai nagykövetségen dolgozik Turković Ali nevű fia.

A Turković tevékenysége kapcsán meglehetősen jól értesült Slobodna Bosna napilap a boszniai külügyminisztériumi forrására hivatkozva közölte a miniszterasszonnyal szemben kritikát megfogalmazó írásában, hogy a „boszniai külügyminisztérium a korábbi években nem tett érdemi lépéseket a tagjelölti státusz elnyerésére, és az tagjelölti státusz moldáv és ukrán fél általi elnyerése a boszniai diplomácia kudarcának minősíthető, mivel két olyan állam előzi meg ezen a téren, amivel az EU korábban érdemben nem is számolt.”

A bosznia-hercegovinai külügyminiszter jó szokásához híven a tagjelölti státusz megadásának elmaradásáért a június 23-án adott nyilatkozatában a szerb szecessziós törekvéseket és a boszniai szerb pártok által 2021. augusztusa és 2022. márciusa között folytatott politikai blokádot jelölte meg, amiért a boszniai szerb politikai elitet minősítette felelősnek.

Kijelentette, hogy Bosznia-Hercegovina előbb vagy utóbb az unió tagállama lesz, és az EU nem fordult el Boszniától. A magvas gondolat végén a miniszterasszony még megjegyezte, hogy „semmi sincs ajándékba, a jövőben komolyabban kell ezért a célért mindenkinek dolgozni, és nem most kell siránkozni!”

Kimentették

A brüsszeli eseményektől való távolmaradást jóindulattal értelmezők azzal mentik fel a boszniai külügyek legfőbb motorját, hogy az EU állam- és kormányfői formációban ülésező tanácsa tárgyalta a nyugat-balkáni államok helyzetét, így célszerűbb volt az államfői testületben helyet foglaló SDA tagot, Šefik Džaferovićot Brüsszelbe utaztatni.


Már uniós tag

Sejo Sexon, a Zabranjeno pušenje (Tilos a dohányzás) szarajevói punk rock banda tagja arra hívta fel a figyelmet az egyik boszniai tv-csatornán, hogy a 25 évvel ezelőtt zajlott háború idején az országnak 4,2 millió lakosa volt, ma 2,8 millióan vannak. A többiek külföldön dolgoznak. Bosznia-Hercegovina így csatlakozik az Európai Unióhoz.


Más értelmezések alapján Bisera Turković az SDA külügyi tevékenységének alapembere, akit a pártelnök Bakir Izetbegović azért tart, hogy a számára fontosabb közel-keleti és török kapcsolatok megerősítésére “koncentráljon”, miután június elejére egyértelművé vált, hogy az EU Bizottság továbbra sem enged a 14 kritérium teljesítéséből a tagjelölti státusz elnyeréséért.

Az októberre kiírt boszniai választások miatt releváns szempont lehetett Bakir Izetbegović számára, hogy Bisera Turkovićra számíthatnak a következő boszniai kormányban külügyminiszterként. Ezzel szemben Šefik Džaferović politikai jövője bizonytalan, őt sokan már most is “politikai ikebanaként” tartják számon, miután helyette az Államelnökségben bosnyákokat megillető székért maga Izetbegović “vezír” száll ringbe októberben.

Így Džaferović alkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy a brüsszeli utazása során kemény kritikát fogalmazzon meg az uniós bürokratákkal szemben, mint a következő ciklusban nagy eséllyel uniós ügyekkel is foglalkozó Turković.

Ursula von der Leyen már 2022. februárjában jelezte a boszniai politikai vezetésnek, hogy nincs “surranó pálya”, vagyis nem enged a 14-ből, vagyis a 14 kritériumból. Akkor az október 2-re kiírt boszniai választások megtartásához szükséges 6 millió euró összeget nem volt képes a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) előteremteni, és az uniótól akarta megszerezni a szükséges összeget, bár Turković ezen a téren sem jeleskedett.

Az Európai Bizottság a 2021-es országjelentésben is elmarasztalta a tagjelölti státuszról szélesebb körben elérhető támogatások miatt álmodozó országot. Összességében június 1-jén már evidencia lehetett az uniós döntéshozatalról reális képpel bíró boszniai szereplőknek, hogy a tagjelölti státuszt az ukrán-moldáv szerelvényre csatlakozva sem lehet megszerezni, így nem gurulnak csengő eurók sem az országba.

Ezért Šefik Džaferovićra hárult a hálátlan szerep, hogy felhívja a háborús helyzet miatt az ukrán-moldáv tengely javára kialakult pozitív diszkriminációra a brüsszeli vezetők figyelmét. A rutinos bosnyák politikus jó pártkatonaként tette is a dolgát, és nyilatkozatában kifejtette, hogy Bosznia-Hercegovina által a korábbi években elért eredményeket nagyobb mértékben kellett volna figyelembe venni, majd megjegyezte, hogy „formai elemeket kérnek számon Bosznián, nem pedig tartalmi, érdemi jellegű dolgokat.”

Utóbbi kijelentés kapcsán lehetne vitába bocsátkozni Šefik Džaferovićtyal arról, hogy a jogállamiság, a stabil költségvetés, az igazságszolgálatás működése és a korrupció felszámolása formai tényező-e, ettől függetlenül a mondandója lényege az volt, hogy ezek a jelenségek Ukrajna és Moldávia esetében is fennállnak, több közülük a boszniai szintet is meghaladó mértékben.

Dominóhatás

Egyes vélemények szerint a tagjelölti státusz megadásának elmaradása Bosznia-Hercegovina esetében azért járhat lényegesen komolyabb következményekkel, mint más nyugat-balkáni államok esetében, mert

  • a boszniai politikai vetetés eddig óvatosan kezelte a Nyitott Balkán kezdeményezést, mert abban a legnagyobb gazdasággal és lakossággal bíró szereplő Szerbia lenne, amellyel meglehetősen visszás még ma is Bosznia viszonyrendszere, amiért nem csak a szerb vezetők marasztalhatók el, hanem a boszniai diplomáciai is,
  • Bosznia-Hercegovina valószínűleg a régió leginstabilabb állama a nemzetiségi viszonyai, gazdasági és demográfiai helyzete mellett a jelentős külföldi befolyás miatt is.

Így az uniós törekvések háttérbe szorulásával és az Open Balkan formációtól való távolmaradással várható, hogy megerősödik a török, orosz szerepvállalás és felértékelődnek az Öböl-országok, vagyis tovább erősödik azoknak az államoknak a Boszniára kifejtette hatása, amelyeknek a háttérbe szorítása érdekében az EU komoly és költséges lépéseket tett a korábbi években. Egyébként meg kit érdekel az Európai Unió, ha nem nyomja a pénzt.

trauma betegseg ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi

Bosznia

Megválasztotta a parlament az új bosznia-hercegovinai kormány tagjait

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány
Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány (Screenshot)
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a török befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

  • elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
  • civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
  • civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
  • külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
  • külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
  • távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
  • távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
  • védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
  • védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
  • védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
  • pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
  • pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
  • biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
  • biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
  • külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
  • külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a szerb Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai kormány megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Szerb Köztársaság

KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Igor Kalabuhov vezérével a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Igor Kalabuhov vezérével, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Kézzel festett farmerek
Olvasási idő: 8 perc

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció bosznia-hercegovinai nagykövete terjedelmes interjút adott a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek. A riport főként az orosz-ukrán konfliktus kapcsán enged mélyebb betekintést az orosz külügyben annak kapcsán kiérlelt kommunikációs panelekbe, de szóba került a boszniai szerb és orosz bilaterális kapcsolatok mellett Koszovó is. Az interjú szövege magáért beszél, annak tartalmát nem kommentáltuk, és csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció szarajevói nagykövete a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek adott interjút majd 40 perces interjút. Az orosz politikai vezetőket rendre kamera elé bíró Nada Veletić az illemtankönyvbe illő köszöntést követően egy hatalmas és erős ország nagykövetként hivatkozott Igor Kalabuhovra, aki egy olyan országot képvisel, amelyet a nyugat felelősnek tart az ukrajnai összecsapásokért.

Mi volt az orosz intervenció célja Ukrajnában?

Az orosz nagykövet szerint egy speciális katonai művelet zajlik Ukrajnában. Oroszország egy olyan állam, amelyik mindig arra törekedett, hogy eredményes és biztonságos együttműködést folytasson más államokkal. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USA és az EU vezetői ignorálták az orosz fél által Ukrajna és Oroszország viszonya kapcsán 2022. előtt tett javaslatokat. Rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a tárgyalásokkal töltött idő alatt a nyugati hatalmak Oroszország elleni támadást készítettek elő.

Kalabuhov ennek kapcsán ködösen, forrás megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár és Emmanuel Macron régi/új francia államfő már a Krím 2014-es annektálásakor arra irányuló kijelentéseket tettek, amelyek egy Oroszország elleni támadásra utaltak.

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven a boszniai szerb televízióban (Screenshot)

Így Oroszország kénytelen volt egy preventív akciót végrehajtani Ukrajna ellen tavaly. Azok, akik csak az Ukrajna elleni fellépésről beszélnek, nem beszélnek arról, mi történt az elmúlt nyolc évben a Donyeck és Luhansk megyékben, ahol gyermekeket és békés polgárokat gyilkoltak meg. Így az Oroszországi Föderáció arra kényszerült, hogy megvédje ezeket az embereket. Kalabuhov szerint a jelenlegi katonai konfliktus ténylegesen nem Oroszország, hanem a nyugati államok politikája miatt robbant ki.

Mi a nyugat célja azzal, hogy támogatást ad Ukrajnának?

A nyugat célja, hogy vereséget mérjen az Oroszországi Föderációra. Amennyiben nem kapna Ukrajna nyugati katonai segítséget, már minden megoldódott volna. Oroszország mindig törekedett a nemzetközi jog betartására, azonban a mostani helyzetből azt a következtetést kellett levoniuk az oroszoknak, hogy a nemzetközi jog szabályai többé nem működnek. Példaként hozta fel a Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben megtartott referendumokat, amelyeket a legtöbb ország nem ismer le, azonban a máshol, mások által kiírt szavazásokat a nyugat elismeri hasonló esetekben.

Az ukrajnai politikusok közül többen maguk is elismerik, hogy Ukrajna csak egy eszköz a nyugat kezében, hogy technikai és egzisztenciális vereséget mérjen az orosz félre. Ennek a célja pedig, hogy szétszakítsák az Oroszországi Föderációt, ami nem sikerült a 90-es években.

Lehetséges, hogy legyőzik Oroszországot?

Ez természetesen nem lehetséges. A XII. század óta nem ez az első összecsapás a nyugati és az orosz civilizáció között. Az első orosz győzelemként a Teutonok elleni győzelmet említette Kalabuhov. Majd megemlítette Napóleont, és Hitlert, mint az orosz nép által Párizsig, majd Berlinig visszavert hódítókat.

Milyennek látja az európai diplomáciát azok után, hogy kilenc szankciós csomagot bevezettek Oroszország ellen?

Kalabuhov kijavította a riportert, mert kihangsúlyozta, hogy csak az ENSZ BT és az ENSZ Közgyűlés hozhat nemzetközi szankciókat egyes államok ellen, míg az EU által bevezetett intézkedések kizárólag egyoldalú szigorításként, korlátozásként értelmezhetők. A korlátozásokat pedig kontraproduktívnak minősítette, amelyektől csak erősebb lesz Oroszország. A korlátozások életbe léptetésével az EU a saját lábába lőtt. A mostanra kialakult helyzetben megmutatkozott, hogy az EU az USA eszközévé vált. Jelentős mennyiségű pénz áramlik az EU-ból az USA-ba ebben a helyzetben. Németország, ami az olcsó orosz energiahordozók miatt válhatott ipari nagyhatalommá, jelenleg szenved.

Hogyhogy az EU nem látja, mik az amerikai célok?

Az USA elsődleges célja, hogy ne veszítse el a globális kontrollt. Mindent annak rendelnek alá az USA vezetői, hogy elsősorban Oroszországot meggyengítsék Ukrajnát, mint eszközt felhasználva. Emellett vannak arra utaló amerikai szakértői megjegyzések, hogy az USA a csendes-óceáni térségben Kínával való összecsapásra készül hibrid háború keretében.

Kalabuhov szerint az USA tudatosan törekszik a globális pénzügyi és finanszírozási rendszerek megváltoztatására, mert annyi pénz ment Oroszországba és Kínába a korábbi időszakban, hogy mostanra az USA globális dominanciáját biztosító technikai előnye jelentősen csökkent. Emiatt akarják rásózni az EU-ra az orosznál tízszer drágább amerikai gázt. Ezzel szemben Oroszország és előtte a Szovjetunió sohasem használta nyomásgyakorlási eszközként a gázfegyvert.

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb "állami" televíziónak

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb “állami” televíziónak (Screenshot)

Az EU magatartása kapcsán Kalabuhov egyfajta „mágneses vonzalmat” vél felfedezni az USA irányába. Az EU hanyatlásának a kezdetét jelentette szerinte, amikor az önálló nagyhatalmi külpolitikai szerepet kezdett követelni magának, és már túllépett azon, hogy a tagállamok gazdasága és lakossága közti egyenlőséget és jogokat biztosítsa.

Oroszosan megjegyezte, hogy a NATO már korábban elvesztette az eszét, de most az EU is elvesztette az eszét és a szívét is. Az unió mára egy túlbürokratizált intézmény lett, ami nem foglalkozik az átlagos emberek érdekeivel.

Az USA által generált globalizációs folyamatok veszélyeztetik a kis lélekszámú népek identitását. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Kalabuhov szerint a globalizációs gazdasági folyamatok és az ultraliberális ideológiák végső célja, hogy az egyes emberi csoportokból egy „masszát” hozzanak létre nem csak kulturális, hanem biológiai értelemben is. Erre ellenpéldaként hozta, hogy Bosznia-Hercegovinában is a hagyományos csevap győzött a big mac felett, utalva arra, hogy a bosnyák tulajdonosi kör pénzügyi machinációi miatt a közép-európai Mc’Donalds vezetése pár hete bezárta a boszniai éttermeit. Azonban a hasonlatot képes volt addig vinni, hogy a csevap egyfajta hagyományos történelmi sokszínűséget tükröz, hiszen van banjalukai, tuzlai, szarajevói, míg a big mac élettelen, íztelen és virtuális.

Putyin szerint a nyugat az összecsapással arra törekszik, hogy megőrizze a maga globális vezető szerepét. Hogyan lehet ellenállni ennek?

Nyugaton megjelentek a neokolonialista politikai törekvések. Ennek a hátterében az a felismerés áll, hogy a nyugat vagyona a világ többi részének kizsákmányolásából származik. Ezzel szemben Oroszország civilizációs ellenfél, aki védi a saját szuverenitását. Ennek megfelelően az orosz politika a multipoláris világképet támogatja, amiben valamennyi szereplőnek joga van az érdekei érvényestéséhez. Szerinte erre jó példa az orosz-kínai együttműködés és a BRICS szervezete.

Ön említette, hogy létező gyakorlat a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása, elég csak Koszovó és Metohia esetére gondolni. Hogy lehetséges a XXI. században, hogy egyes nemzetközi szereplők ilyen fokban degradálják a nemzetközi intézményeket?

Kalabuhov szerint ez amiatt van, mert a történelem valójában nem tekinthető lineáris fejlődési pályának, ahogy azt sokan gondolják. Vagyimir Putyin maga fejtette ki, hogy Oroszországnak joga van az önrendelkezéshez és a területi integritáshoz. Amíg mi (orosz fél) almáról, addig ők (a Nyugat) narancsról beszélnek. Így lehetséges, hogy a Nyugat elismeri a Koszovó és Metohia ügyében hozott nemzetközi bírósági döntést, amit Kalabuhov jogellenes jelzővel illetett. Ezzel szemben a nyugat a Krímben és a Donbasban tartott népszavazások eredményét nem ismeri el.

Kalabuhov a továbbiakban Nagy-Britanniát külön kiemelet, mint olyan államot, amely elismeri a Koszovó önállósága kapcsán hozott nemzetközi bírósági döntést, azonban a saját skót lakossága körében nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a függetlenségről. Majd költői kérdésként tette fel, hogy lehetséges a Brexit után, hogy Nagy-Britannia támogatja a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

Hogy lehetséges az, hogy a Pristina– párbeszéd keretében elfogadott eddigi öt egyezmény után továbbra is nyomást gyakorolnak Aleksandar Vučić szerb államfőre?

Kalabuhov szerint minden népnek meg kell védeni a saját szuverenitását. Oroszország pontosan emiatt nem folytatott olyan politikát korábban, amivel befolyásolni akarta volna más államok külpolitikai céljainak meghatározását. Az EU és a NATO integráció kérdésében is az illetékes boszniai szervezeteknek kell döntést hozniuk. Az EU kapcsán mindenki azt gondolja, hogy csak pénzt adnak, azonban azt is megköveteik Kalabuhov szerint, hogy kinek hogy és mit kell tennie. Kalabuhov ekkor megjegyezte, hogy őszintén reméli, a jövőben nem fogja az uniós integráció negatívan érinteni Bosznia és Oroszország közti kapcsolatokat. Erre a stúdió csendjét elszántságtól duzzadó hanglejtéssel beközölte a “független” műsorvezető asszony, hogy „Az nem lehetséges!”

Hogy ítéli meg Oroszország, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciós intézkedéseket?

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Oroszország Bosznia-Hercegovinát baráti államnak tekinti. Így Kalabuhov fel is szólította az adásban a boszniai politikusokat, hogy használják ki a lehetőségeiket a két ország közti együttműködés erősítésére. A boszniai és az orosz kapcsolatok a gazdasági területen túlmutatóan lelki közösségen is alapulnak, és az itteni lakosok szeretik az orosz kultúrát a nagykövet tapasztalata alapján. Ennek kapcsán említette meg, hogy nemrég az egyik orosz színtársulat lépett fel a banjalukai városi színházban.

Hogy lehetséges, hogy minden orosz megjelenés kapcsán már orosz befolyási kísérletet sejtenek nyugaton, amikor Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság csak megkísérel semleges státuszt kialakítani?

Ez Kalabuhov szerint a nyugati világban az orosz kultúra eltörlésére tett kísérlet egyik része. Pedig szerinte a nyugati kultúra is sokat köszönhet a korábbi évszázadokban oda emigrált oroszok tömegeinek. Emellett megemlítette, hogy sajnálatosan vannak olyan emberek, akik zsigerből gyűlölik az oroszokat, mert ruszofóbok. Ilyenek szerinte lényegesen többen vannak az angolszászok között, mint a szláv népek soraiban. A legjobb példa erre a nemrég közzé tett adat, miszerint az USA Kelet-Európában mintegy 80 millió USD összeget költött tavaly az orosz befolyás csökkentésére. Kalabuhov szerint ez is azt mutatja, hogy nyugaton az oroszokkal szembeni fellépés állami feladat. Ennek kapcsán közzé kellene tenni szerinte azt is, kik és milyen célból kapták meg ezt a pénzt.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i ünnepnapján kitüntette Vladimir Putyint, amire az EU Bizottság, az USA szarajevói nagykövetsége és az OHR felháborodottan és fenyegetéssel reagált. Kit akartak ezzel megfélemlíteni?

Kalabuhov szerint az a boszniai Szerb Köztáraság elnöke maga dönti el, hogy kinek adja az általa adományozható elismerést. Ebben is megnyilvánult a kettős mérce, mert aki Boszniába az amerikai érdekeket támogatja, az elfogadott és támogatandó, de ha valaki orosz érdekekkel teszi ugyanezt, az szörnyűséges és azonnal meg akarják büntetni. Ehelyett jobb lenne, ha a saját politikai tevékenységükkel foglalkoznának. Korábban az USA volt az, aki pumpálta a fegyvereket Ukrajnába. Láttuk a laborokat, amiket Ukrajnában megtaláltak, és az orosz genetikai állományt emberkísérletekre használták fel. Ezzel kapcsolatban szerintük nincs kifogásolni való.

Itt Kalabuhov történelmi távlatban vette elő az USA-t, amikor megemlítette, hogy érdemes megvizsgálni, min alapult az USA Jugoszláviával szembeni fellépése. Azon az alapon pusztították el Irakot szerinte, hogy Colin Powel az ENSZ közgyűlés ülésén megrázogatott egy fehér porral teli üvegecskét, majd ugyanígy elpusztították Líbiát. Ezek mind megfelelnek az USA-nak, mert az ő érdekeit fenyegették az említett szereplők.

Várható-e, hogy ebben az évben béke lesz?

Tudja, aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra, tartja a régi latin mondás. Most a békéért harcolni kell. Az embereknek megértőknek kell lenniük, és mindenkinek segíteni kell, ahogy tud. Azonban ismerve a világtörténelmet, észben kell tartanunk, hogy van az emberiségben egy sajátos negatív potenciál, ami ki tud törni belőle ilyen időkben.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Bosznia

BOSZNIAI KORMÁNYALAKÍTÁS Átestek a biztonsági vizsgálaton, mehetnek a kormányba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Boszniai kormányalakítás
Dobojban tárgyalt a miniszeri helyek megosztásáról a HDZ BiH vezetése a baloldali pártszövetséggel, forrás: RTV Doboj
ljudmila ulickaja csak egy pestis 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=LjudmilaUlickaja%3ACsakegypestis&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Hamarosan megalakulhat Borjana Krišto kormánya. A kormányalakítás előtt a bosznia-hercegovinai Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Držvna Agencijaza Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a Borjana Krišto által összeállított kormányzati névsorban szereplő személyek ellenőrzését. A vizsgálat nem tárt fel összeférhetetlenségi problémákat, illetve biztonsági kockázatot, így a boszniai parlament a következő két hétben szavazhat a jelöltek személyéről.

Borjana Krišto leadta a neveket

A bosznia-hercegovinai közjogi hagyományoktól nem áll távol, hogy az országos választást követően majd hat hónapot kell várni az új kormány megalakulására, a tavaly október 2-án megtartott voksolás eredményének kihirdetését követően msot auonban rekord sebességgel zajlottak a koalíciós tárgyalások.

A szerb Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) és a Dragan Čović vezette bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) alig két hónap alatt megállapodott a minisztériumok felosztásáról a baloldali és multietnikus pártokat tömörítő Nyolcak (Osmorka) vezetőivel.

Borjana Krišto lassan befejezi a kormányalakítást

Borjana Krišto lassan befejezi a kormányalakítást (Forrás: HDZ BiH)

Ennek eredményeként tavaly decemberben az államelnökség javaslata alapján a boszniai parlament alsó háza megszavazta a HDZ BiH sorait erősítő Borjana Krištot a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeća Ministara) elnöklő miniszterének, vagyis ő lesz a kormányfő. Ettől számítottan Krištonak 30 napja volt, hogy a parlamentnek beterjessze jóváhagyásra a miniszterek névsorát.

A korábbi hetekben rendre jelentek meg a helyi sajtóban hírek a lehetséges jelöltek személyéről, azonban a végleges névsorra mostanáig kellett várni.

A jelöltek biztonsági ellenőrzését elvégző SIPA minap közzétett jelentése alapján nem merült fel egyikükkel szemben sem biztonsági kockázat, így a boszniai-hercegovinai parlament az alábbi névsor alapján szavazhat két héten belül Borjana Krišto kabinetjéről.

A bosnyák jelölteket kritizálják

A tárcák koalíciós partnerek közti megosztása már január 1-re ismert volt, azonban a konkrét jelöltek személye kapcsán sokáig komoly ködésítés zajlott a pártok részéről.

A minisztériumi helyek kapcsán kialakult vita miatt időközbe Hatokra (Šestorka) fogyatkozott Nyolcak Elmedin „Dino” Konakovićtyot, a jobbközép Nép és Igazságosság (Narod i Prvda, NP) párt elnökét jelölték külügyminiszternek.

A nemzetközi kosárlabda karrierrel és háborús veterán múlttal büszkélkedő Konaković jelöltsége osztotta meg leginkább a szavazókat. Sokan elégtelennek tartják a jelölt szakmai felkészültségét és sportmenedzseri végzettségét ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult külpolitikai helyzetben lévő ország külügyeit irányítsa.

A miniszteri posztot eddig betöltő Bisera Turković (SDA) az Izetbegović családhoz fűződő szoros kötődése és a közel-keleti olaj monarchiák vezetőivel kiépített kapcsolati hálója miatt megosztó személyiséggé vált Boszniában, a majd harminc éves diplomáciai tapasztalata miatt azonban senki sem kérdőjelezte meg a szakmai alkalmasságát.

A távközlési és közlekedési tárca élére jelölt Edin Forto, a baloldali Mi Pártunk (Naša Stranka, NS) elnökének személye kapcsán ugyanez a kritika fogalmazódott meg. A közvélemény szerint kérdéses, hogy a sokszor „áldatlan” jelzővel illethető boszniai távközlési és közlekedési viszonyokon mennyiben tud javítani egy újságírói végzettséggel rendelkező személy.

A Šestorka jelöltjei közül egyedül Zukan Helez (SDP) nem kapott kritikát, aki a védelmi miniszteri posztra jelöltek. Helez kapcsán is felvetődött, hogy pedagógusként mennyiben lehet alkalmas a hadsereg vezetésére, amire az SDP mentő kommunikációs lépése az volt, hogy leporolták a jelölt négyéves jugoszláv háborús múltját. Erre hivatkozva legalább azt lehetett kommunikálni, hogy ő legalább már látott katonát, és nem is akármilyen időkben.

Az elmezői vélemények szerint a Šestorka a jelöltekkel komoly öngólt rúghat, amennyiben azok szakmai alkalmatlansága a hivatalba lépésüket követően is felmerül. Ugyanis mind Konaković, mind Forto egyben pártelnök is, így a gyenge miniszteri szereplés kihathat a pártok támogatottságára.

Dodik és a kormányalakítás

Az SNSD jelölteji kapcsán egyedül a biztonsági miniszteri poszt volt sokáig kérdéses. Staša Košarac (SNSD) külkereskedelmi és gazdasági miniszteri helye biztos volt, tekintettel arra, hogy ezt a posztot töltötte be a most leköszönő kormányban is. Párttársa, Zoran Tegeltija az előző kormányban az elnöklő miniszteri posztért felelt, most Milorad Dodik pénzügyminiszternek jelöltette öreg harcostársát.

A legnagyobb meglepetést a teljes névsorban a Demokratikus Népi Szövetség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének, Nenad Nešićnek a biztonsági miniszteri posztra való jelölése okozta. Nešić az előző ciklusban meglehetősen viharos körülmények között lépett ki az SNSD vezette boszniai szerb kormányból. Akkor mindenki azzal számolt, hogy a DNS tartósan ellenzéki szerepre törekszik.

Dodik maga nem kommentálta Nešić jelölését, és azt a parlamenti matematika alapján is nehézkes indokolni, mert az SNSD-nek a négy koalíciós partnerével komoly többsége van a boszniai szerb törvényhozásban.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a háborús veterán és korábbi rendőrtiszt Nešić testvérének autóját pár nappal azt követően gyújtották fel -Szarajevóban, hogy a DNS elnökének jelöltségét közölték a sajtóban.

Akkor Nešić maga arra kérte a rendőri szerveket, hogy keressék meg az elkövetőt, míg testvére az anyjuk életére is megesküdött arra vonatkozóan, hogy nem ismert előtte az indíték. A nyomozást a rendőrség piromániás személy által elkövetett gyújtogatás gyanúja miatt indította meg, vagyis el akarták kerülni, hogy az ügy politikai összefüggést kapjon.

A HDZ BiH fiatalít

Boszniai kormányalakítás, HDZ BiH

A HDZ BiH két teljesen új párttagot jelölt a koalíciós kormányba. A korábban HDZ BiH-es színekben Ankica Gudeljević által vezetett tárcát a tervek szerint a nevével ellentétben horvát Dubravka Bošnjak veszi át, míg az igazságügyi miniszteri beosztást a fiatal mostari sztárügyvéd, Davor Bunoza kapja meg.

Az egyéb (ostali) nemzetiségek kvótájára fenntartott miniszteri posztra a párton kívüli Sevlid Hurtićot jelölték, aki az emberi jogi és menekültügyi tárca várományosa.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: