Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Miközben Šefik Džaferović a boszniai államelnökség bosnyák tagja Brüsszelben kísérelte meg kivívni a tagjelölti státuszt, addig Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter közel-keleti körúton vett részt. A mindig alkalomhoz illően öltöző Bisera Turković mostani katari látogatása során is igyekezett megfelelni a vendéglátók vallási elvárásainak. Meglepő viszont, hogy miközben a horvát és a szlovén diplomácia kezét-lábát törte Bosznia- Hercegovina tagjelölti tagságáért, Turković meg sem jelent meg Brüsszelben.

Külügyminiszterek gyöngye

2022. június 21. és 23. között Brüsszelben tartott uniós tárgyalásokon eldőlt, hogy Bosznia- Hercegovina belátható időn belül nem lesz az EU tagja. Az Európai Bizottság megerősítette a több napos konferencián részt vevő Šefik Džaferovićnak, a boszniai államelnökség bosnyák tagjának, hogy a tagjelölti státusz elnyeréséhez megállapított 14 kritérium teljesítése nélkül nem érdemes újra a tárgyaló asztalhoz ülniük.

A boszniai sajtó munkatársai hideg tárgyilagossággal közölték az uniós döntéshozók álláspontját, majd a hazai főbűnös keresése közben ráeszméltek, hogy az évek óta komoly katari és török orientációval vádolt Bisera Turković külügyminiszter a brüsszeli diplomáciai adok-kapok alatt végig a Perzsa-öbölben töltötte az időt.

Bisera Turković bosznia-hercegovinai külügyminiszter a régi motorosok közé tartozik a boszniai politikai életben. Elég csak arra gondolni, hogy már 1994 és 1996 között Budapesten töltött be nagyköveti pozíciót. A legnagyobb bosnyák politikai szervezetként működő Demokratikus Akció Pártjának (Savez Demokratske Akcije, SDA) oszlopos tagja. A kormányzati és a pártján belüli funkciója okán Bosznia- Hercegovina egyik legbefolyásosabb szereplőjének tartják, aki szoros baráti kapcsolatot ápol Bakir Izetbegovićtyal, az SDA elnökével.

A legtöbb boszniai politikai elemző szerint Turković komoly pártirányítás mellett/alatt végzi miniszteri feladatait. Emiatt volt meglepő sokak számára, hogy az SDA által a korábbi években minden létező fórumon célként hangoztatott uniós tagjelölti státusz elnyerése érdekében meg sem jelent meg Brüsszelben. Sőt, ezzel ellentétes irányt vett, és a Perzsa-öbölben folytatott diplomáciai körutat.

Anyuka meglátogat

Turković a Közel- Keletre tett látogatását azzal magyarázta, hogy „nem volt oka Brüsszelbe utazni, mert bármilyen döntés is születik ott, az nem a boszniai diplomáciai erőfeszítéseknek lesz köszönhető.”

Turković ezzel a kijelentésével elismerte, hogy az EU Bizottság és Tanács döntésére a boszniai diplomácia érdemi hatással nem volt, az persze, más kérdés, hogy a miniszterasszony időszakosan emlékeztethette volna a Miniszterek Tanácsában helyet foglaló kollégáit, hogy a Josep Borrell által unásig emlegetett 14 kritérium közül párat legalább a látszat kedvéért be lehetett volna húzni a jobb brüsszeli tárgyalási pozíció érdekében.

Így Brüsszel helyett Turković a számára kiemelten kedves Katarba utazott a Második Dohai Gazdasági Fórumra. Érdemes megjegyezni, hogy a boszniai külügyminisztert a korábbi években nem véletlenül vonták többször kérdőre a katari kapcsolatai miatt, mert csak az elmúlt hat hónapban a mostani utazásával együtt négy alkalommal érkezett az öböl menti emírségbe. A helyszínválasztásnak családi oka is lehetett, mert az ottani boszniai nagykövetségen dolgozik Turković Ali nevű fia.

A Turković tevékenysége kapcsán meglehetősen jól értesült Slobodna Bosna napilap a boszniai külügyminisztériumi forrására hivatkozva közölte a miniszterasszonnyal szemben kritikát megfogalmazó írásában, hogy a „boszniai külügyminisztérium a korábbi években nem tett érdemi lépéseket a tagjelölti státusz elnyerésére, és az tagjelölti státusz moldáv és ukrán fél általi elnyerése a boszniai diplomácia kudarcának minősíthető, mivel két olyan állam előzi meg ezen a téren, amivel az EU korábban érdemben nem is számolt.”

A bosznia-hercegovinai külügyminiszter jó szokásához híven a tagjelölti státusz megadásának elmaradásáért a június 23-án adott nyilatkozatában a szerb szecessziós törekvéseket és a boszniai szerb pártok által 2021. augusztusa és 2022. márciusa között folytatott politikai blokádot jelölte meg, amiért a boszniai szerb politikai elitet minősítette felelősnek.

Kijelentette, hogy Bosznia- Hercegovina előbb vagy utóbb az unió tagállama lesz, és az EU nem fordult el Boszniától. A magvas gondolat végén a miniszterasszony még megjegyezte, hogy „semmi sincs ajándékba, a jövőben komolyabban kell ezért a célért mindenkinek dolgozni, és nem most kell siránkozni!”

Kimentették

A brüsszeli eseményektől való távolmaradást jóindulattal értelmezők azzal mentik fel a boszniai külügyek legfőbb motorját, hogy az EU állam- és kormányfői formációban ülésező tanácsa tárgyalta a nyugat-balkáni államok helyzetét, így célszerűbb volt az államfői testületben helyet foglaló SDA tagot, Šefik Džaferovićot Brüsszelbe utaztatni.

Más értelmezések alapján Bisera Turković az SDA külügyi tevékenységének alapembere, akit a pártelnök Bakir Izetbegović azért tart, hogy a számára fontosabb közel-keleti és török kapcsolatok megerősítésére „koncentráljon”, miután június elejére egyértelművé vált, hogy az EU Bizottság továbbra sem enged a 14 kritérium teljesítéséből a tagjelölti státusz elnyeréséért.

Az októberre kiírt boszniai választások miatt releváns szempont lehetett Bakir Izetbegović számára, hogy Bisera Turkovićra számíthatnak a következő boszniai kormányban külügyminiszterként. Ezzel szemben Šefik Džaferović politikai jövője bizonytalan, őt sokan már most is „politikai ikebanaként” tartják számon, miután helyette az Államelnökségben bosnyákokat megillető székért maga Izetbegović „vezír” száll ringbe októberben.

Így Džaferović alkalmasabbnak mutatkozott arra, hogy a brüsszeli utazása során kemény kritikát fogalmazzon meg az uniós bürokratákkal szemben, mint a következő ciklusban nagy eséllyel uniós ügyekkel is foglalkozó Turković.

Ursula von der Leyen már 2022. februárjában jelezte a boszniai politikai vezetésnek, hogy nincs „surranó pálya”, vagyis nem enged a 14-ből, vagyis a 14 kritériumból. Akkor az október 2-re kiírt boszniai választások megtartásához szükséges 6 millió euró összeget nem volt képes a kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsa (Vijeća Ministara) előteremteni, és az uniótól akarta megszerezni a szükséges összeget, bár Turković ezen a téren sem jeleskedett.

Az Európai Bizottság a 2021-es országjelentésben is elmarasztalta a tagjelölti státuszról szélesebb körben elérhető támogatások miatt álmodozó országot. Összességében június 1-jén már evidencia lehetett az uniós döntéshozatalról reális képpel bíró boszniai szereplőknek, hogy a tagjelölti státuszt az ukrán-moldáv szerelvényre csatlakozva sem lehet megszerezni, így nem gurulnak csengő eurók sem az országba.

Ezért Šefik Džaferovićra hárult a hálátlan szerep, hogy felhívja a háborús helyzet miatt az ukrán-moldáv tengely javára kialakult pozitív diszkriminációra a brüsszeli vezetők figyelmét. A rutinos bosnyák politikus jó pártkatonaként tette is a dolgát, és nyilatkozatában kifejtette, hogy Bosznia- Hercegovina által a korábbi években elért eredményeket nagyobb mértékben kellett volna figyelembe venni, majd megjegyezte, hogy „formai elemeket kérnek számon Bosznián, nem pedig tartalmi, érdemi jellegű dolgokat.”

Utóbbi kijelentés kapcsán lehetne vitába bocsátkozni Šefik Džaferovićtyal arról, hogy a jogállamiság, a stabil költségvetés, az igazságszolgálatás működése és a korrupció felszámolása formai tényező-e, ettől függetlenül a mondandója lényege az volt, hogy ezek a jelenségek Ukrajna és Moldávia esetében is fennállnak, több közülük a boszniai szintet is meghaladó mértékben.

Dominóhatás

Egyes vélemények szerint a tagjelölti státusz megadásának elmaradása Bosznia- Hercegovina esetében azért járhat lényegesen komolyabb következményekkel, mint más nyugat-balkáni államok esetében, mert

• a boszniai politikai vetetés eddig óvatosan kezelte a Nyitott Balkán kezdeményezést, mert abban a legnagyobb gazdasággal és lakossággal bíró szereplő Szerbia lenne, amellyel meglehetősen visszás még ma is Bosznia viszonyrendszere, amiért nem csak a szerb vezetők marasztalhatók el, hanem a boszniai diplomáciai is,
• Bosznia- Hercegovina valószínűleg a régió leginstabilabb állama a nemzetiségi viszonyai, gazdasági és demográfiai helyzete mellett a jelentős külföldi befolyás miatt is.

Így az uniós törekvések háttérbe szorulásával és az Open Balkan formációtól való távolmaradással várható, hogy megerősödik a török, orosz szerepvállalás és felértékelődnek az Öböl-országok, vagyis tovább erősödik azoknak az államoknak a Boszniára kifejtette hatása, amelyeknek a háttérbe szorítása érdekében az EU komoly és költséges lépéseket tett a korábbi években. Egyébként meg kit érdekel az Európai Unió, ha nem nyomja a pénzt.