Bulgária
BÚJTATOTT AMERIKAI JELENLÉT: Bolgár kikötőbe vásárolta be magát a Három Tenger

A Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alap (Three Seas Initiative Investment Fund, 3SIIF) jelentős részesedést szerzett a burgaszi kikötőt üzemeltető cégben, a BMF Port Burgasban. A hivatalos közlemény szerint ez jól illeszkedik az alapnak ahhoz céljához, hogy javítsa a „háromtengeri régió” összeköttetését Közép-Ázsiával és a Közel-Kelettel. Ez a befektetés alap negyedik „üzleti akciója”, de csak az első közvetlen megjelenése Bulgáriában.
A burgaszi kikötő
Hivatalos közlés szerint a BMF Port Burgas jelentős lehetőséget kínál az alap számára, hogy további beruházásokkal támogassa a kikötő hosszú távú növekedését a kapacitások és a képességek bővítése által. A tervezett beruházások között szerepel a meglévő kikötőhelyek bővítése, új kikötőhelyek építése, a létesítmények további korszerűsítése és az új típusú rakományok kezelésének lehetővé tétele.
A burgaszi kikötőt működtető cég hosszú távú fejlesztése a Bulgáriában és a régióban meglévő és tervezett ipari termelési kapacitások fejlesztését vagy megteremtését szolgálja.
A közvetlen vasúti és közúti összeköttetések révén a szóban forgó kikötő ma is a legfejlettebb és leginkább iparosodott bolgár városok, Szófia és Plovdiv elsődleges tengeri kapuja.
Az indoklás szerint a beruházás az infrastrukturális hiányosságok csökkentésével erősíti az uniós integrációt, továbbá az összeköttetések javításával és a kikötői kapacitásának növelésével szélesebb körű gazdasági előnyöket biztosít a régió számára.
A bevásárlással a Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alap nem szerez többségi tulajdont a burgaszi kikötőben, amelynek többségi tulajdonosa az Advance Properties OOD marad az alap befektetését követően is.
Az alap kizárólagos befektetési tanácsadója a Közép- és Kelet-Európára fókuszáló, londoni székhelyű Amber Infrastructure Group, amelynek igazgatója Christian Roy a tranzakcióról elmonda, hogy „a kikötő további fejlesztése és folyamatos korszerűsítése kulcsszerepet fog játszani a Három Tenger Régió délkeleti részén a közlekedési infrastruktúra hiányosságainak pótlásában, miközben szélesebb körű gazdasági előnyöket biztosít Bulgária és a régió számára.”
Amerikai befolyás
Az ügylet alig bújtatott amerikai befolyásra utal, miután az Amber Infrastructure Group közölte, hogy az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társasága (United States International Development Finance Corporation, röviden DFC) és a Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapja megállapodást kötött, ami alapján a DFC legfeljebb 300 millió dollár (kb. 280 millió euró) finanszírozást biztosít az alapnak.
A BALK korábban arról írt, hogy Anthony Blinken amerikai külügyminiszter közlése szerint a „háromtengeres” alap értéke egy újabb amerikai beruházást követően meghaladja az 1 milliárd eurót.
Az Amber közleménye szerint a DFC energetikai és infrastrukturális beruházásokat finanszíroz majd, amelyek fokozzák az energiabiztonságot, elősegítik az energia diverzifikációját és javítják az összeköttetést a három tenger térségében.
– olvasható az Amber közleményében, amely szerint a DFC-befektetés 1,3 milliárd euróra emelte a 3SIIF tőkeállományát. Itt csak mellékesen jegyezzük meg, hogy Kiril Petkov bolgár miniszterelnök nemrégiben járt Washingtonban, ahol Blinkenen kívül Kamala Harris amerikai alelnökkel is energiaügyekről tárgyalt.
A Három Tenger alapjának kizárólagos befektetési tanácsadója szerint az Egyesült Államok Fejlesztési Pénzügyi Társasága (DFC) több mint 37 milliárd dolláros befektetési portfólióval rendelkezik világszerte, különös tekintettel a kevésbé fejlett országokra. A DFC annak érdekében működik együtt a befektetőkkel, hogy tőkét telepítsenek számos ágazatba, beleértve a kritikus infrastruktúrát is.
Az Amber-közlemény szerint a DFC befektetései megfelelnek a legmagasabb szabványoknak, a cél pedig a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása azokban a régiókban, amelyekbe befektet.
A Három Tenger Kezdeményezés Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő 12 ország, az Európai Unió tagállamainak amerikai bábáskodással létrehozott közös kezdeményezése, amelynek célja hivatalosan a régió kereskedelmi kapcsolatainak a kiterjesztése, nem hivatalosan viszont Oroszország kiszorítása az európai energiapiacról. A Három Tenger együttműködésben Ausztria, Bulgária, Csehország, Észtország, Horvátország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Románia, Szlovákia és Szlovénia vesz részt.
– jelentette ki Scott Nathan az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaságának vezérigazgatója a DFC tevékenységével kapcsolatban.
A Három Tenger Kezdeményezés Befektetési Alapja 2020 márciusa óta számos befektetést hajtott végre, ezek közé tartozik a Cargounitnak, vagyis Lengyelország vezető mozdonylízing-üzletágának felvásárlása; a Baltikum legfejlettebb Tier 3/Tier 4 adatközpontjának finanszírozása az észtországi Greenergy Data Centersbe történő befektetés révén; valamint az Eneryben való többségi részesedés megszerzése, amely a megújuló energiaforrások fejlesztője a régióban.
Játékpercek (zsákbamacska)

Bulgária
Politikai patthelyzet, de újabb nekifutás: Bulgária ötödjére választ

Megint és megint patthelyzet Bulgáriában, ahol a választópolgárok április 2-án két év alatt immár ötödjére járulhatnak az urnákhoz, miután a kormányalakításra felkért harmadik párt vezetője, a szocialista Kornelija Ninova is visszaadta a mandátumot. Mivel a tavaly októberi parlamenti választás után sem sikerült működőképes kormánykoalíciót összekovácsolni a különböző pártoknak, Rumen Radev államfő bejelentette, hogy február 3-án feloszlatja a parlamentet, ügyvezető kormányfőt nevez ki, s új választásokat ír ki. Ez lényegében az előző voksolások forgatókönyvének megismétlése, és az erőviszonyok tekintetében – bár addig még sok víz lefolyik a Maricán – a politikai patthelyzet konzerválódását jelenti.
Politikai patthelyzet
Az elmúlt négy választás trendje azt mutatja, hogy a 2010-es éveket kormányzati szempontból domináló Polgárok Bulgária Európai Fejlődéséért (GERB) párt továbbra is képes a legtöbb szavazatot megszerezve a legnagyobb parlamenti frakciót alakítani a 240 fős törvényhozásban, azonban nem talál megfelelő partnert a koalícióalakításhoz.
A Bojko Boriszov vezette párt rengeteg kritikát kapott az ország rákfenéjének tekintett rendszerszintű korrupció miatt, emiatt középről és baloldalról egyik pártnak sem akaródzik összeállni vele.
Kapcsolódó cikk
Persze lehetséges szövetséges épp akadna. A hivatalosan liberális, valójában a török kisebbség pártjaként működő Mozgalom a Jogokért és Szabadságért (DPS) adná magát, de a rendszerint megbízható, 10-15 százalék körüli szavazati arányt megszerző párt frakciója se elegendő, ráadásul maga sem túl szalonképes a korábbi korrupciós botrányai miatt – ráadásul ideológiailag sem lenne túl szerencsés az összebútorozás.
A második legnagyobb frakcióval rendelkező Folytatjuk a Változást (PP) párt ezúttal nem tudott megfelelő többséget összekovácsolni, noha 2021 vége és 2022 közepe között egy viszonylag stabil koalíciót sorakoztatott fel maga mögött.

Az Európai Néppárt 2022 októberében azzal gratulált a GERB győzelméhez, hogy Boriszov pártja „kritikus fontosságú Bulgária politikai stabilitása szempontjából”. Pedig sejthették, hogy patthelyzet van (Forrás: EPP)
A kormány nemezise végül a macedón identitásvita lett: miután Bulgária visszavonta vétóját a macedón csatlakozási tárgyalások előtt, az egyik koalíciós partner, a Van Ilyen Nép (ITN) kilépett a kormányból.
Néhány képviselője ugyan Kiril Petkov miniszterelnökkel tartott, de egy, pontosan az ITN által beadott bizalmatlansági indítvány végül a kormány bukásához vezetett, a költségvetés és a macedón csatlakozást illető engedékenység miatt.
S persze itt is meg lehet említeni az ukrajnai háborút, mivel komoly töréseket jelentett az Oroszország iránt nagyobb megértéssel lévő csoportok és az abszolút nyugatos Petkov vezette irányvonallal szemben.
Minden esetre a patthelyzetet valószínűleg nem élvező bolgár állampolgárok állhatatossága értékelendő: még 2021 áprilisában 49 százalékos volt a részvétel, a pár hónappal később, 2021 júliusában már 40 százalékra csökkent, a többi választásnál is 39 százalék környékén maradt.
Tehát az ország durván 6,6 millió választópolgárából úgy 2,6-2,8 millió próbálkozik egy olyan parlamenti felállást összeszavazni, amely végre egy hosszú távon is működőképes kormányhoz vezet.
Gyengülnek a korrupcióellenes pártok
Noha ezek a számok változatlannak tűnnek, volt elmozdulás két év alatt: a korrupcióellenes pártok, vagyis a „progresszívek” mandátuma csökkent, s noha most is a képviselői helyek harmadára-negyedére számíthatnak, ellenállásuk egy koalíció létrehozására megbosszulhatja magát.

A választók már tavaly ősszel kiszavazták a parlamentből a médiasztár Szlavi Trifonov által alapított ITN-t, noha 2021 folyamán sokan még tőle várták a megoldást és a korrupcióellenes harc beindítását.
A párt nem volt képes megszolgálni a választói bizalmat, különösen azután, hogy a maffia felszámolását ígérő Petkov-kormányból kihátrált.
A sokat kárhoztatott GERB ugyanakkor folyamatosan erősödik, miközben a korábbi nagy ellenfél, a szocialisták gyengülnek vagy éppen stagnálnak – ami az utóbbiak koalícióalapítási hajlandóságát növelheti.
Kapcsolódó cikk
A DPS a török szavazói miatt viszonylag stabil helyet tudhat magának, kérdés, de ki lesz vele hajlandó koalíciót kötni?
Az utóbbi választások további fejleménye, hogy a radikális pártok újra megerősödtek; az oroszpárti Sztefan Janev volt miniszterelnök/hadügyminiszter a tavaly őszi választásra sikeresen összegrundolt egy pártot, amely támogatottsága ugyan most nem elegendő a négyszázalékos küszöb eléréséhez, de messze vagyunk még a választástól.

Nagy tornamutatvány lenne, ha a patthelyzetet követően Kiril Petkov ismét kormányt alakíthatna (Forrás: YouTube)
Ám van a parlamentben jelenleg egy jóval nagyobb radikális frakció is, a Vazrazsdane. Minden esetre nem zárható ki egy GERB-radikális pártok közötti koalíció sem, ami 2021 előtt relatíve jól működött, vagy legalábbis stabil kormányt jelentett.
A patthelyzet így is valószínű, de többen arra spekulálnak, hogy az államfő által január 20-ára összehívott kormányalakítási – mint kiderült, sikertelen – tárgyalásokon megjelenő négy párt, a GERB, a DPS, a Szocialista Párt és a Janev-féle Felemelkedő Bulgária a következő alkalommal akár egy szakértői kormányt, vagy esetleg egy kisebbségi kormányt is létrehozhat külső támogatással, amivel esetleg feloldható a patthelyzet.
Erre az utóbbi évtizedben már volt példa Bulgáriában, igaz, az sem bizonyult túl tartósnak, szóval a kilátások továbbra sem túl bíztatók a nyugatos és oroszpárti, korrupcióellenes és „tradicionális” csoportok között.
Márpedig az ukrajnai háború árnyékában, ambiciózus célok eléréséhez (Schengen csatlakozás, euró bevezetése) jót tenne egy stabilan működő kormány, vagyis a patthelyzet feloldása.
Játékpercek (zsákbamacska)
-
AI5 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
-
Törökország7 nap telt el azóta
Erdoğan népszerűsége alacsony, történelmi lehetőség a török ellenzéknél
-
Szerbia7 nap telt el azóta
A szerbiai albánok kifogásolják, hogy a nemzetközi közvetítők őket nem tekintik partnernek
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán