Connect with us

Bosznia

HŰSÉGPRÓBA: A bosnyákok nem csináltak ingyen reklámot Dodiknak a Putyinnal tartott “kézfogót” követően

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

KÉZFOGÓ: Végképp eljegyezte magát Moszkvával Milorad Dodik
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Korábbi cikkünkben részletesen beszámoltunk arról, hogy Milorad Dodik a boszniai szerbek legfőbb vezetője és Vlagyimir minden oroszok állandó elnöke a Szentpéterváron megrendezett gazdasági fórum – mondjuk az orosz Davos – apropóján éjszakai légyottot, vagy inkább “kézfogót” tartott. A találkozó a vártnál lényegesen kisebb figyelmet kapott a Dodik külpolitikai lépéseit máskor ízekre szedő boszniai ellenfelei körében. Az október 2-i választásra készülő boszniai politikai szereplők ezúttal azt a taktikát választották, hogy kemény kritikájukkal nem csinálnak ingyen reklámot a Drina bal partján honos szerb nemzetiség legfőbb vezetőjének.

Két régi ellenlábas

Milorad Dodik oroszországi útja kapcsán a legfigyelemreméltóbb fejlemény az volt, hogy a boszniai közvéleményt leginkább formáló politikai vezetők mély hallgatásba burkolództak. A kritikai cunami elmaradását sokan azzal magyarázták, hogy a nyugat-európai és angolszász szövetségesek számára a boszniai szerbek legfőbb vezetőjének orosz orientációja olyan alapvető tény, hogy azon már nincs mit magyarázni. Más értelmezések alapján a Putyinnal folytatott egyeztetésen Dodik elért bizonyos eredményeket, amelyekről az ellenfelei jobbnak láttak hallgatni. Ide sorolható a gázellátás kapcsán született megállapodás, és a Gazprom által finanszírozni tervezett gázipari beruházások sora.

Dodik oroszországi útjáról két régi ellenlábasa fogalmazott meg a sajtóban érdemi kritikát, többé kevésbé szerb oldalról.

Elsőként Branislav Borenović, a Demokratikus Fejlődés Pártjának (Partija Demokratskog Progresa, PDP) elnöke tett arra kísérletet, hogy árnyalja a látogatás ténye miatt Dodik karakterét, amelyet a boszniai szerb médiában erős pátosz vesz körül.

Az ellenzéki PDP elnöke a kampányhangulat által vezérelt, rutinos politikustól elvárhatóan felsorolt három területet – a gazdaság erősítését, az életszínvonalat és a foglalkoztatást – amelyeken a fejlesztésén kellene a Dodik vezette SNSD-nek dolgoznia, ahelyett, hogy a párt elnöke veszélyes külpolitikai játszmákba bonyolódik.

Szerinte Dodik egy hetes külpolitikai “ágyúgolyófutama” Brüsszeltől Isztambulon át egészen Szentpétervárig csak olyan elköteleződéseket eredményezett, amelyek miatt a boszniai szerb állam (Republika Srpska, RS) szükségtelenül kerül a nagyhatalmi vetélkedés fókuszába. A balközép párt vezetője szerint „Bosznia-Hercegovina és a boszniai Szerb Köztársaság érdeke, hogy azok ne szerepeljenek a nagyhatalmak közti geopolitikai összecsapások radarján.”

Borenović nem ment el szó nélkül amellett sem, hogy Dodik 2006. óta minden év júniusában megismétlődő oroszországi utazása nem hozta el a várt gazdasági eredményt, mert az RS és az Orosz Föderatív Köztársaság közti gazdasági együttműködés volumene az elmúlt két évben csak 2%-al nőtt, amiből csak 0,5% került az RS-ben realizálásra. Borenović ezen felül hiányolta, hogy Dodik nem egyeztetett Putyinnal az orosz állami tulajdonban lévő Zarubezsnyjefty olajipari cég tulajdonában lévő boszniai olajfinomítók felújításáról, az azok privatizációjakor tett orosz kötelezettségvállalás alapján.

Borenović ezzel a kijelentéssel kisebb mélyütést próbált bevinni, mert korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a nyugat-balkáni térség több országa között Boszniában is lehetnek üzemanyag ellátási problémák, amit a hazai termelés újbóli elindításával lehetne mérsékelni.

A bosnyák gyökerekkel rendelkező Zlatko Lagumdžija, a multietnikus Szociáldemokrata Párt (Socijal Demokratska Stranka, SDP) korábbi elnöke kissé ködös kritikát fogalmazott meg. Szerinte „Dodik elvesztette az iránytűjét, és úgy viselkedik, mint a meghibásodott motor, amely össze – vissza jár”, ezért szerinte biztosan elbukik.

Lagumdžija sajátos logikája szerint Dodik bukását elő fogja mozdítani az a koncepciótlan külpolitika, amit folytat. A volt boszniai külügyminiszter odáig merészkedett a politikai előrejelzés terén, hogy Dodik oroszországi kapcsolatait és utazásait jelölte meg a leendő bukás legfőbb okaként. Majd a bosnyák-szerb megbékélést egyáltalán nem segítő párhuzamot vizionált, miszerint „Dodik Slobodan Milošević családjához hasonlóan Moszkvában köt ki, amennyiben nem tudja a feladatait teljesíteni Bosznia-Hercegovinában és a nyugat-balkáni régióban.”

Lagumdžija szavai ellenére korán sem kell Dodikot félteni, már csak amiatt sem, mert a kritikus jós szerepében tetszelgő szociáldemokrata vezető alig 5%-os pártjával szemben a Dodik vezette SNSD 45 %-on áll a szerb entitásban a legutóbbi felmérések alapján, amiből könnyen ki lehet számítani, hogy ki áll közelebb a bukáshoz.

Jó és rossz szövetségesek

Oroszország az ukrajnai háború kitörése óta több esetben csalódni volt kénytelen az egykori szovjet szatellit országok orosz anyácska melletti kiállásában. A Szent Pétervári Gazdasági Fórum jó alkalmat teremtett a Kreml vezetése számára, hogy rendet rakjon a megmaradt szövetséges államok soraiban.

A Putyin és Dodik közti találkozón tapasztalt szívélyes légkörtől lényegesen elmaradt az orosz államfő és kazah kollégája, a 2019-ben az orosz belügyi csapatok segítségével hatalomra segített Kaszim-Zsomart Kemeluli Tokajev közötti június 19-i találkozón tapasztalt hangulat. Tokajev a sajtó előtti dispután közölte, hogy országa a jövőben sem fogja támogatni a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság nemzetközi elismerését, mert megítélése szerint ezen államszerű alakulatok széles körű elismerése káoszt szülne a nemzetközi politikában.

Putyin a reakciójában gyorsan, de határozottan helyre tette az orosz birodalmi gondolkodásban járatlannak mutatkozó Tokajevet, amikor közölte, hogy
“ami Ukrajnával történt, az bármely állammal megtörténhet, amely nem akar Oroszország szövetségese lenni.

A Putyin és Tokajev közti diskurzus fényében Dodik szereplése egyértelmű kiállásnak minősíthető Oroszország mellett. Putyin olyan partnernek minősítette Dodikot, akivel a jövőben Oroszország erősíteni fogja az együttműködését. Putyin ezt azzal indokolta meg, hogy tisztában van a Bosznia-Hercegovinában uralkodó nehézségekkel, és Dodik álláspontjával. Főként emiatt értékelik nagyra a boszniai szerb vezető Oroszország melletti kiállását.

Válaszában Dodik hosszasan kifejtette háláját, különös tekintettel az orosz földgáz exportjának terén megkötött megállapodásra, ami 2023. január 1-ig biztosítja Bosznia-Hercegovina ellátását. Mint mondta, “nincs alternatívájuk az orosz energiahordozóknak”.

Mindezek alapján Dodik az oroszországi utazással a saját nacionalista szavazótábora felé tudta kommunikálni, hogy a boszniai szerbség körében kimagaslóan népszerű orosz államfővel egy oldalon áll, és szorosan együttműködnek a NATO, az EU és a boszniai szerbek által elutasított egyéb nemzetközi formációk akarata ellenére.

Másodlagos haszonként újabb borsot tört az őt és politikai szövetségeseit visszatérően szankciókkal súlytó angol-amerikai tengely orra alá azzal a kinyilatkoztatással, hogy hosszútávú és magas szintű együttműködésre való szándékát az Orosz Föderatív Köztársasággal.

Ezzel a fontos gesztussal bebiztosította magának a legfőbb boszniai szerbnek Moszkvában kijáró széket, szemben a Kremllel kritikus hangot megütő szövetségesekkel, mint amilyen Tokajev.

Nagyot menthetett

Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a gázipari és közegészségügyi területeken tető alá hozott együttműködések mellett a boszniai szerb vezető az ENSZ Biztonsági Tanácsban vétójoggal bíró orosz államfővel egyeztetett a boszniai EUFOR misszióról jövőjéről. Dodik álláspontja röviden annyi volt az említett kérdésben, hogy a nemzetközi katonai missziónak maradnia kell, de annak hatásköreit nem indokolt kibővíteni.

Putyin a találkozó kapcsán nyitottnak mutatkozott a Dodik által megfogalmazott álláspontra. Ennek eredményeként úgy tűnhet, hogy Dodik érdemi befolyással bírt Putyin és egyben a Kreml érintett szakembereinek véleményére abban, hogy az orosz fél a nemzetközi katonai kontingens mandátumának meghosszabbítása kapcsán éljen-e a vétóval az ENSZ BT-ben 2022. novemberében.

Ennek eredményeként Dodik, mint az orosz félre hatni tudó politikai szereplő jelent meg az ukrajnai konfliktus kezdete óta egyre gyakrabban a háborús veszéllyel riogató boszniai médiában.

Noha a köznyelvben csak „Mile” néven emlegetett legfőbb boszniai szerb vezető ezzel még nem érdemelte ki a békeharcos jelzőt, az orosz fél felé tanúsított lojalitása azonban átmenetileg alkalmas lehet arra, hogy meggyőzze a Kremlt arról, hogy az orosz félnek is kedvezően alakulnak a dolgok a „nyugat-balkáni csodaországban, és nincs szükség orosz beavatkozásra. Főleg nem úgy, mint Ukrajnában…”

Mindezek alapján kijelenthető, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban az ukrajnai események ellenére sem változik az Oroszországhoz való viszony. Sőt a boszniai Szerb Köztársaság akár már a közeljövőben fel is értékelődhet az orosz vezetés számára, amennyiben az Aleksandar Vučić vezette Szerbia tovább próbálja lazítani orosz orientációs irányt.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Bosznia

Megválasztotta a parlament az új bosznia-hercegovinai kormány tagjait

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány
Megalakult az új bosznia-hercegovinai kormány (Screenshot)
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A bosznia-hercegovinai parlament alsó háza szerdán (január 25-én) megszavazta a Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben kormányfői tisztséget nyert Borjana Krišto által két hete beterjesztett miniszteri névsort. A kormányalakítással végképp kiszorult a hatalomból Bosznia-hercegovinában a bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt, amelyet az “államalapító” Alija Izetbegović fia, Bakir Izetbegović vezet. Ezzel együtt valószínűleg csökken a török befolyás is, főleg ha valami csoda folytán májusban megbukik a törökországi választásokon Recep Tayyip Erdoğan török államfő, alias Török Szultán.

Végleges a névsor

Az előzetes várakozásoknak megfelelően Borjana Krišto már nem változtatott a bosznia-hercegovinai törvényhozásnak két hete beterjesztett kabinetlistáján. A korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy az Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Državna Agencija za Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a szavazást megelőző biztonsági ellenőrzést, és ennek során nem tárt fel semmilyen körülményt, ami a jelöltek parlament általi megerősítésének akadályát képezte volna. A meglehetősen atipikus bosznia-hercegovinai kormányalakítási szabályok miatt a mostani szavazás kiterjedt egyben miniszterhelyettesekre is.

A képviselő házi szavazáson a tavaly októberben megválasztott 42 régi/új honatya közül – tartózkodás és távollát hiányában – a kormánykoalíciót alkotó pártokhoz tartozó 23 képviselő támogatta, míg az ellenzéki blokk 19 tagja elutasította a jelölteket. Bár a biztonsági ellenőrzés kapcsán korábban írt cikkünkben szerepetek a nevek, indokoltnak tartjuk azonban a végleges névsort ismét közölni:

  • elnöklő miniszter, vagyis kormányfő: Borjana Krišto (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter: Davor Bunoza (HDZ BiH)
  • igazságügyi miniszter helyettes: Elvir Mahmuzić (SDP)
  • civilügyi miniszter: Dubravka Bošnjak (HDZ BiH)
  • civilügyi miniszter-helyettes: Marijana Mojić (US)
  • külügyminiszter: Elmedin Konaković (NiP)
  • külügyminiszter-helyettes: Josip Brkić (HDZ BiH)
  • távközlési és közlekedési miniszter: Edin Forto (NasaStranka)
  • távközlési és közlekedési miniszter-helyettes: Ognjen Janjić (DEMOS)
  • védelmi miniszter: Zukan Helez (SDP)
  • védelmi miniszter 1. helyettese: Slaven Galić (HDZ BiH)
  • védelmi miniszter 2. helyettese: Aleksandar Goganović (SNSD
  • pénzügyminiszter: Zoran Tegeltija (SNSD)
  • pénzügyminiszter-helyettes: Muhamed Hasanović (SDP)
  • biztonsági miniszter: NenadN ešić (DNS)
  • biztonsági miniszter-helyettes: Ivica Bošnjak (HDZ BiH)
  • külkereskedelmi miniszter: Staša Košarac (SNSD)
  • külkereskedelmi miniszter-helyettes: Ljiljiana Lovrić (HNS)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter: Sevlid Hurtić (PokretzaDržavu)
  • emberi jogi és menekültügyi miniszter-helyettes: Duško Jurišić (független)

A horvát származású Borjana Krišto elnöklő miniszter első helyettese a bosnyák Zukan Helez védelmi miniszter, míg második helyettese a szerb Zoran Telegtija pénzügyminiszter lesz a következő ciklusban, az utóbbi az előző ciklusban a miniszterelnök posztot töltötte be.

Zoki és Plenki is örülhet

A lakosság 12%-át kitevő boszniai horvátság befolyásának megőrzésére tett zágrábi kísérlet eredményesen zárult a bosznia-hercegovinai megalakulásával.

A horvátországi vezetés örülhet, mert a boszniai szerbség nacionalista politikai attitűdjét támogatva úthengerként söpörték le kart-karba öltve, a bosznia-hercegovinai alkotmánnyal kapcsolatban a bosnyák és a multietnikus erők által a választások előtt benyújtott módosításokat, amelyek ki akarták iktatni az etnikai alapú kvótákat.

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

Andrej Plenković ezzel a fotóval gratulált, és örömét fejezete ki, hogy hamarosan találkozik Krištoval Zágrábban

A horvát részről élet-halál harcként aposztrofált politikai ütközet a bosznia-hercegovinai nacionalista szerb és horvát politikai csoportok győzelmét hozta. Egyrészt kiszorították a kormányból a muszlim konzervatív Demokratikus Akciópártot (SDA), annak ellenére, hogy az nemigen vesztett a támogatottságából. A miniszteri helyek kapcsán pedig a horvát nemzetiség megszerezte a kormányfői pozíció mellett az igazságügyi és a civilügyi tárcákat is, amelyeknek komoly súlyuk van.

Emellett árnyék külügyminiszterként továbbra is stabilan tartja a pozícióját Josip Brkić miniszterhelyettes, aki a korábbi ciklusban is komoly ellensúlyt tudott képezni az SDA-s Bisera Turković miniszterasszonnyal szemben. Ugyanígy pozícióban maradt a külkereskedelmi miniszter helyetteseként Ljiljiana Lovrić is a HNS színeiben.

Várhelyi együtt szeretne lépdelni

A bosznia-hercegovinai kormányalakítás külön érdekessége, hogy ahhoz máris gratulált Várhelyi Olivér uniós bővítési és szomszédságpolitikai biztos, valamint Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai biztosa.

Várhelyi szerint a gyors kormányalakítás, illetve az új kabinet gyors parlamenti jóváhagyása újabb jele Bosznia-Hercegovina őszinte elköteleződésének az ország megváltoztatása és az Európai Unióhoz való közeledés mentén történő továbblépésnek.

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

Az Európai Néppárt is gratulált az új bosznia-hercegovinai miniszterelnöknek (Forrás: EPP)

A bővítési biztos “madárkás bejegyzése” végén arra szólított fel Krištót, hogy “tegyék meg ezt a lépést együtt”.

Josep Borrell szintén a kormány gyors megalakítását emelte ki gratulációjában.

Az uniós külügyi és biztonságpolitikai biztos arról biztosította az új bosznia-hercegovinai miniszterelnököt, hogy számíthat az uniós támogatásra a kulcsfontosságú reformok végrehajtására irányuló “közös munka” során.

“Képesített üzenetben” gratulált Krištonka az új kormány megalakulásához az Európai Néppárt is.

Mit lép az SDA?

Kérdéses, hogy az ellenzékbe szorult nacionalista bosnyák szavazókat képviselő pártok – főként az SDA és az azzal a se veled, se nélküled viszonyt ápoló Stranka za BiH – mennyiben tudják megerősíteni a támogatottságukat a ciklus következő másfél évében, amikor önkormányzati választásra kerül sor a nyugat-balkáni csodaországban.

Elemzői vélemények sötét jövőt jósolnak, amit a jelenleg nyolc párt alkotta koalíció stabilitására, helyesebben annak hiányára alapoznak.

Kérdéses emellett, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzetben szükségszerűen meghozandó intézkedések kellő alapot és lendületet szolgáltatnak-e az SDA-nak és a Stranka za BiH formációnak, hogy utcára vigyék a szavazóik keménymagját, ami akár utca összetűzésekhez is vezethet.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

Szerb Köztársaság

KALABUHOV: Oroszország győzni fog, hiszen a csevap is győzött a “big mac” felett

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Igor Kalabuhov vezérével a háttérben (Forrás: Klix.ba)
Igor Kalabuhov vezérével, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyinnal a háttérben (Forrás: Klix.ba)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 8 perc

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció bosznia-hercegovinai nagykövete terjedelmes interjút adott a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek. A riport főként az orosz-ukrán konfliktus kapcsán enged mélyebb betekintést az orosz külügyben annak kapcsán kiérlelt kommunikációs panelekbe, de szóba került a boszniai szerb és orosz bilaterális kapcsolatok mellett Koszovó is. Az interjú szövege magáért beszél, annak tartalmát nem kommentáltuk, és csak erős idegzetűeknek ajánljuk.

Igor Kalabuhov, az Oroszországi Föderáció szarajevói nagykövete a boszniai szerb entitás köztelevíziójaként működő RTRS-nek adott interjút majd 40 perces interjút. Az orosz politikai vezetőket rendre kamera elé bíró Nada Veletić az illemtankönyvbe illő köszöntést követően egy hatalmas és erős ország nagykövetként hivatkozott Igor Kalabuhovra, aki egy olyan országot képvisel, amelyet a nyugat felelősnek tart az ukrajnai összecsapásokért.

Mi volt az orosz intervenció célja Ukrajnában?

Az orosz nagykövet szerint egy speciális katonai művelet zajlik Ukrajnában. Oroszország egy olyan állam, amelyik mindig arra törekedett, hogy eredményes és biztonságos együttműködést folytasson más államokkal. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az USA és az EU vezetői ignorálták az orosz fél által Ukrajna és Oroszország viszonya kapcsán 2022. előtt tett javaslatokat. Rá kellett, hogy jöjjenek, hogy a tárgyalásokkal töltött idő alatt a nyugati hatalmak Oroszország elleni támadást készítettek elő.

Kalabuhov ennek kapcsán ködösen, forrás megjelölése nélkül hivatkozott arra, hogy Angela Merkel korábbi német kancellár és Emmanuel Macron régi/új francia államfő már a Krím 2014-es annektálásakor arra irányuló kijelentéseket tettek, amelyek egy Oroszország elleni támadásra utaltak.

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven

Kalabuhov interjút ad szerb nyelven a boszniai szerb televízióban (Screenshot)

Így Oroszország kénytelen volt egy preventív akciót végrehajtani Ukrajna ellen tavaly. Azok, akik csak az Ukrajna elleni fellépésről beszélnek, nem beszélnek arról, mi történt az elmúlt nyolc évben a Donyeck és Luhansk megyékben, ahol gyermekeket és békés polgárokat gyilkoltak meg. Így az Oroszországi Föderáció arra kényszerült, hogy megvédje ezeket az embereket. Kalabuhov szerint a jelenlegi katonai konfliktus ténylegesen nem Oroszország, hanem a nyugati államok politikája miatt robbant ki.

Mi a nyugat célja azzal, hogy támogatást ad Ukrajnának?

A nyugat célja, hogy vereséget mérjen az Oroszországi Föderációra. Amennyiben nem kapna Ukrajna nyugati katonai segítséget, már minden megoldódott volna. Oroszország mindig törekedett a nemzetközi jog betartására, azonban a mostani helyzetből azt a következtetést kellett levoniuk az oroszoknak, hogy a nemzetközi jog szabályai többé nem működnek. Példaként hozta fel a Krímben és a kelet-ukrajnai megyékben megtartott referendumokat, amelyeket a legtöbb ország nem ismer le, azonban a máshol, mások által kiírt szavazásokat a nyugat elismeri hasonló esetekben.

Az ukrajnai politikusok közül többen maguk is elismerik, hogy Ukrajna csak egy eszköz a nyugat kezében, hogy technikai és egzisztenciális vereséget mérjen az orosz félre. Ennek a célja pedig, hogy szétszakítsák az Oroszországi Föderációt, ami nem sikerült a 90-es években.

Lehetséges, hogy legyőzik Oroszországot?

Ez természetesen nem lehetséges. A XII. század óta nem ez az első összecsapás a nyugati és az orosz civilizáció között. Az első orosz győzelemként a Teutonok elleni győzelmet említette Kalabuhov. Majd megemlítette Napóleont, és Hitlert, mint az orosz nép által Párizsig, majd Berlinig visszavert hódítókat.

Milyennek látja az európai diplomáciát azok után, hogy kilenc szankciós csomagot bevezettek Oroszország ellen?

Kalabuhov kijavította a riportert, mert kihangsúlyozta, hogy csak az ENSZ BT és az ENSZ Közgyűlés hozhat nemzetközi szankciókat egyes államok ellen, míg az EU által bevezetett intézkedések kizárólag egyoldalú szigorításként, korlátozásként értelmezhetők. A korlátozásokat pedig kontraproduktívnak minősítette, amelyektől csak erősebb lesz Oroszország. A korlátozások életbe léptetésével az EU a saját lábába lőtt. A mostanra kialakult helyzetben megmutatkozott, hogy az EU az USA eszközévé vált. Jelentős mennyiségű pénz áramlik az EU-ból az USA-ba ebben a helyzetben. Németország, ami az olcsó orosz energiahordozók miatt válhatott ipari nagyhatalommá, jelenleg szenved.

Hogyhogy az EU nem látja, mik az amerikai célok?

Az USA elsődleges célja, hogy ne veszítse el a globális kontrollt. Mindent annak rendelnek alá az USA vezetői, hogy elsősorban Oroszországot meggyengítsék Ukrajnát, mint eszközt felhasználva. Emellett vannak arra utaló amerikai szakértői megjegyzések, hogy az USA a csendes-óceáni térségben Kínával való összecsapásra készül hibrid háború keretében.

Kalabuhov szerint az USA tudatosan törekszik a globális pénzügyi és finanszírozási rendszerek megváltoztatására, mert annyi pénz ment Oroszországba és Kínába a korábbi időszakban, hogy mostanra az USA globális dominanciáját biztosító technikai előnye jelentősen csökkent. Emiatt akarják rásózni az EU-ra az orosznál tízszer drágább amerikai gázt. Ezzel szemben Oroszország és előtte a Szovjetunió sohasem használta nyomásgyakorlási eszközként a gázfegyvert.

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb "állami" televíziónak

Kalabuhov interjút ad a boszniai szerb “állami” televíziónak (Screenshot)

Az EU magatartása kapcsán Kalabuhov egyfajta „mágneses vonzalmat” vél felfedezni az USA irányába. Az EU hanyatlásának a kezdetét jelentette szerinte, amikor az önálló nagyhatalmi külpolitikai szerepet kezdett követelni magának, és már túllépett azon, hogy a tagállamok gazdasága és lakossága közti egyenlőséget és jogokat biztosítsa.

Oroszosan megjegyezte, hogy a NATO már korábban elvesztette az eszét, de most az EU is elvesztette az eszét és a szívét is. Az unió mára egy túlbürokratizált intézmény lett, ami nem foglalkozik az átlagos emberek érdekeivel.

Az USA által generált globalizációs folyamatok veszélyeztetik a kis lélekszámú népek identitását. Hogyan lehet ez ellen védekezni?

Kalabuhov szerint a globalizációs gazdasági folyamatok és az ultraliberális ideológiák végső célja, hogy az egyes emberi csoportokból egy „masszát” hozzanak létre nem csak kulturális, hanem biológiai értelemben is. Erre ellenpéldaként hozta, hogy Bosznia-Hercegovinában is a hagyományos csevap győzött a big mac felett, utalva arra, hogy a bosnyák tulajdonosi kör pénzügyi machinációi miatt a közép-európai Mc’Donalds vezetése pár hete bezárta a boszniai éttermeit. Azonban a hasonlatot képes volt addig vinni, hogy a csevap egyfajta hagyományos történelmi sokszínűséget tükröz, hiszen van banjalukai, tuzlai, szarajevói, míg a big mac élettelen, íztelen és virtuális.

Putyin szerint a nyugat az összecsapással arra törekszik, hogy megőrizze a maga globális vezető szerepét. Hogyan lehet ellenállni ennek?

Nyugaton megjelentek a neokolonialista politikai törekvések. Ennek a hátterében az a felismerés áll, hogy a nyugat vagyona a világ többi részének kizsákmányolásából származik. Ezzel szemben Oroszország civilizációs ellenfél, aki védi a saját szuverenitását. Ennek megfelelően az orosz politika a multipoláris világképet támogatja, amiben valamennyi szereplőnek joga van az érdekei érvényestéséhez. Szerinte erre jó példa az orosz-kínai együttműködés és a BRICS szervezete.

Ön említette, hogy létező gyakorlat a nemzetközi egyezmények figyelmen kívül hagyása, elég csak Koszovó és Metohia esetére gondolni. Hogy lehetséges a XXI. században, hogy egyes nemzetközi szereplők ilyen fokban degradálják a nemzetközi intézményeket?

Kalabuhov szerint ez amiatt van, mert a történelem valójában nem tekinthető lineáris fejlődési pályának, ahogy azt sokan gondolják. Vagyimir Putyin maga fejtette ki, hogy Oroszországnak joga van az önrendelkezéshez és a területi integritáshoz. Amíg mi (orosz fél) almáról, addig ők (a Nyugat) narancsról beszélnek. Így lehetséges, hogy a Nyugat elismeri a Koszovó és Metohia ügyében hozott nemzetközi bírósági döntést, amit Kalabuhov jogellenes jelzővel illetett. Ezzel szemben a nyugat a Krímben és a Donbasban tartott népszavazások eredményét nem ismeri el.

Kalabuhov a továbbiakban Nagy-Britanniát külön kiemelet, mint olyan államot, amely elismeri a Koszovó önállósága kapcsán hozott nemzetközi bírósági döntést, azonban a saját skót lakossága körében nem hagyja, hogy népszavazást írjanak ki a függetlenségről. Majd költői kérdésként tette fel, hogy lehetséges a Brexit után, hogy Nagy-Britannia támogatja a nyugat-balkáni államok uniós integrációját.

Hogy lehetséges az, hogy a Pristina–Belgrád párbeszéd keretében elfogadott eddigi öt egyezmény után továbbra is nyomást gyakorolnak Aleksandar Vučić szerb államfőre?

Kalabuhov szerint minden népnek meg kell védeni a saját szuverenitását. Oroszország pontosan emiatt nem folytatott olyan politikát korábban, amivel befolyásolni akarta volna más államok külpolitikai céljainak meghatározását. Az EU és a NATO integráció kérdésében is az illetékes boszniai szervezeteknek kell döntést hozniuk. Az EU kapcsán mindenki azt gondolja, hogy csak pénzt adnak, azonban azt is megköveteik Kalabuhov szerint, hogy kinek hogy és mit kell tennie. Kalabuhov ekkor megjegyezte, hogy őszintén reméli, a jövőben nem fogja az uniós integráció negatívan érinteni Bosznia és Oroszország közti kapcsolatokat. Erre a stúdió csendjét elszántságtól duzzadó hanglejtéssel beközölte a “független” műsorvezető asszony, hogy „Az nem lehetséges!”

Hogy ítéli meg Oroszország, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciós intézkedéseket?

Kontaktlencse akció »

Oroszország Bosznia-Hercegovinát baráti államnak tekinti. Így Kalabuhov fel is szólította az adásban a boszniai politikusokat, hogy használják ki a lehetőségeiket a két ország közti együttműködés erősítésére. A boszniai és az orosz kapcsolatok a gazdasági területen túlmutatóan lelki közösségen is alapulnak, és az itteni lakosok szeretik az orosz kultúrát a nagykövet tapasztalata alapján. Ennek kapcsán említette meg, hogy nemrég az egyik orosz színtársulat lépett fel a banjalukai városi színházban.

Hogy lehetséges, hogy minden orosz megjelenés kapcsán már orosz befolyási kísérletet sejtenek nyugaton, amikor Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság csak megkísérel semleges státuszt kialakítani?

Ez Kalabuhov szerint a nyugati világban az orosz kultúra eltörlésére tett kísérlet egyik része. Pedig szerinte a nyugati kultúra is sokat köszönhet a korábbi évszázadokban oda emigrált oroszok tömegeinek. Emellett megemlítette, hogy sajnálatosan vannak olyan emberek, akik zsigerből gyűlölik az oroszokat, mert ruszofóbok. Ilyenek szerinte lényegesen többen vannak az angolszászok között, mint a szláv népek soraiban. A legjobb példa erre a nemrég közzé tett adat, miszerint az USA Kelet-Európában mintegy 80 millió USD összeget költött tavaly az orosz befolyás csökkentésére. Kalabuhov szerint ez is azt mutatja, hogy nyugaton az oroszokkal szembeni fellépés állami feladat. Ennek kapcsán közzé kellene tenni szerinte azt is, kik és milyen célból kapták meg ezt a pénzt.

Milorad Dodik a boszniai Szerb Köztársaság január 9-i ünnepnapján kitüntette Vladimir Putyint, amire az EU Bizottság, az USA szarajevói nagykövetsége és az OHR felháborodottan és fenyegetéssel reagált. Kit akartak ezzel megfélemlíteni?

Kalabuhov szerint az a boszniai Szerb Köztáraság elnöke maga dönti el, hogy kinek adja az általa adományozható elismerést. Ebben is megnyilvánult a kettős mérce, mert aki Boszniába az amerikai érdekeket támogatja, az elfogadott és támogatandó, de ha valaki orosz érdekekkel teszi ugyanezt, az szörnyűséges és azonnal meg akarják büntetni. Ehelyett jobb lenne, ha a saját politikai tevékenységükkel foglalkoznának. Korábban az USA volt az, aki pumpálta a fegyvereket Ukrajnába. Láttuk a laborokat, amiket Ukrajnában megtaláltak, és az orosz genetikai állományt emberkísérletekre használták fel. Ezzel kapcsolatban szerintük nincs kifogásolni való.

Itt Kalabuhov történelmi távlatban vette elő az USA-t, amikor megemlítette, hogy érdemes megvizsgálni, min alapult az USA Jugoszláviával szembeni fellépése. Azon az alapon pusztították el Irakot szerinte, hogy Colin Powel az ENSZ közgyűlés ülésén megrázogatott egy fehér porral teli üvegecskét, majd ugyanígy elpusztították Líbiát. Ezek mind megfelelnek az USA-nak, mert az ő érdekeit fenyegették az említett szereplők.

Várható-e, hogy ebben az évben lesz?

Tudja, aki békét akar, annak készülnie kell a háborúra, tartja a régi latin mondás. Most a békéért harcolni kell. Az embereknek megértőknek kell lenniük, és mindenkinek segíteni kell, ahogy tud. Azonban ismerve a világtörténelmet, észben kell tartanunk, hogy van az emberiségben egy sajátos negatív potenciál, ami ki tud törni belőle ilyen időkben.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Az olvasás folytatása

Bosznia

BOSZNIAI KORMÁNYALAKÍTÁS Átestek a biztonsági vizsgálaton, mehetnek a kormányba

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Boszniai kormányalakítás
Dobojban tárgyalt a miniszeri helyek megosztásáról a HDZ BiH vezetése a baloldali pártszövetséggel, forrás: RTV Doboj
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 4 perc

Hamarosan megalakulhat Borjana Krišto kormánya. A kormányalakítás előtt a bosznia-hercegovinai Állami Nyomozó és Védelmi Hivatal (Držvna Agencijaza Istrage i Zaštitu, SIPA) elvégezte a Borjana Krišto által összeállított kormányzati névsorban szereplő személyek ellenőrzését. A vizsgálat nem tárt fel összeférhetetlenségi problémákat, illetve biztonsági kockázatot, így a boszniai a következő két hétben szavazhat a jelöltek személyéről.

Borjana Krišto leadta a neveket

A bosznia-hercegovinai közjogi hagyományoktól nem áll távol, hogy az országos választást követően majd hat hónapot kell várni az új kormány megalakulására, a tavaly október 2-án megtartott voksolás eredményének kihirdetését követően msot auonban rekord sebességgel zajlottak a koalíciós tárgyalások.

A szerb Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetsége (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) és a Dragan Čović vezette bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) alig két hónap alatt megállapodott a minisztériumok felosztásáról a baloldali és multietnikus pártokat tömörítő Nyolcak (Osmorka) vezetőivel.

Borjana Krišto lassan befejezi a kormányalakítást

Borjana Krišto lassan befejezi a kormányalakítást (Forrás: HDZ BiH)

Ennek eredményeként tavaly decemberben az államelnökség javaslata alapján a boszniai parlament alsó háza megszavazta a HDZ BiH sorait erősítő Borjana Krištot a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanács (Vijeća Ministara) elnöklő miniszterének, vagyis ő lesz a kormányfő. Ettől számítottan Krištonak 30 napja volt, hogy a parlamentnek beterjessze jóváhagyásra a miniszterek névsorát.

A korábbi hetekben rendre jelentek meg a helyi sajtóban hírek a lehetséges jelöltek személyéről, azonban a végleges névsorra mostanáig kellett várni.

A jelöltek biztonsági ellenőrzését elvégző SIPA minap közzétett jelentése alapján nem merült fel egyikükkel szemben sem biztonsági kockázat, így a boszniai-hercegovinai parlament az alábbi névsor alapján szavazhat két héten belül Borjana Krišto kabinetjéről.

A bosnyák jelölteket kritizálják

A tárcák koalíciós partnerek közti megosztása már január 1-re ismert volt, azonban a konkrét jelöltek személye kapcsán sokáig komoly ködésítés zajlott a pártok részéről.

A minisztériumi helyek kapcsán kialakult vita miatt időközbe Hatokra (Šestorka) fogyatkozott Nyolcak Elmedin „Dino” Konakovićtyot, a jobbközép Nép és Igazságosság (Narod i Prvda, NP) párt elnökét jelölték külügyminiszternek.

A nemzetközi kosárlabda karrierrel és háborús veterán múlttal büszkélkedő Konaković jelöltsége osztotta meg leginkább a szavazókat. Sokan elégtelennek tartják a jelölt szakmai felkészültségét és sportmenedzseri végzettségét ahhoz, hogy egy ilyen bonyolult külpolitikai helyzetben lévő ország külügyeit irányítsa.

A miniszteri posztot eddig betöltő Bisera Turković (SDA) az Izetbegović családhoz fűződő szoros kötődése és a közel-keleti olaj monarchiák vezetőivel kiépített kapcsolati hálója miatt megosztó személyiséggé vált Boszniában, a majd harminc éves diplomáciai tapasztalata miatt azonban senki sem kérdőjelezte meg a szakmai alkalmasságát.

A távközlési és közlekedési tárca élére jelölt Edin Forto, a baloldali Mi Pártunk (Naša Stranka, NS) elnökének személye kapcsán ugyanez a kritika fogalmazódott meg. A közvélemény szerint kérdéses, hogy a sokszor „áldatlan” jelzővel illethető boszniai távközlési és közlekedési viszonyokon mennyiben tud javítani egy újságírói végzettséggel rendelkező személy.

A Šestorka jelöltjei közül egyedül Zukan Helez (SDP) nem kapott kritikát, aki a védelmi miniszteri posztra jelöltek. Helez kapcsán is felvetődött, hogy pedagógusként mennyiben lehet alkalmas a hadsereg vezetésére, amire az SDP mentő kommunikációs lépése az volt, hogy leporolták a jelölt négyéves jugoszláv háborús múltját. Erre hivatkozva legalább azt lehetett kommunikálni, hogy ő legalább már látott katonát, és nem is akármilyen időkben.

Az elmezői vélemények szerint a Šestorka a jelöltekkel komoly öngólt rúghat, amennyiben azok szakmai alkalmatlansága a hivatalba lépésüket követően is felmerül. Ugyanis mind Konaković, mind Forto egyben pártelnök is, így a gyenge miniszteri szereplés kihathat a pártok támogatottságára.

Dodik és a kormányalakítás

Az SNSD jelölteji kapcsán egyedül a biztonsági miniszteri poszt volt sokáig kérdéses. Staša Košarac (SNSD) külkereskedelmi és gazdasági miniszteri helye biztos volt, tekintettel arra, hogy ezt a posztot töltötte be a most leköszönő kormányban is. Párttársa, Zoran Tegeltija az előző kormányban az elnöklő miniszteri posztért felelt, most Milorad Dodik pénzügyminiszternek jelöltette öreg harcostársát.

A legnagyobb meglepetést a teljes névsorban a Demokratikus Népi Szövetség (Demokratski Narodni Savez, DNS) elnökének, Nenad Nešićnek a biztonsági miniszteri posztra való jelölése okozta. Nešić az előző ciklusban meglehetősen viharos körülmények között lépett ki az SNSD vezette boszniai szerb kormányból. Akkor mindenki azzal számolt, hogy a DNS tartósan ellenzéki szerepre törekszik.

Dodik maga nem kommentálta Nešić jelölését, és azt a parlamenti matematika alapján is nehézkes indokolni, mert az SNSD-nek a négy koalíciós partnerével komoly többsége van a boszniai szerb törvényhozásban.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a háborús veterán és korábbi rendőrtiszt Nešić testvérének autóját pár nappal azt követően gyújtották fel Kelet-Szarajevóban, hogy a DNS elnökének jelöltségét közölték a sajtóban.

Akkor Nešić maga arra kérte a rendőri szerveket, hogy keressék meg az elkövetőt, míg testvére az anyjuk életére is megesküdött arra vonatkozóan, hogy nem ismert előtte az indíték. A nyomozást a rendőrség piromániás személy által elkövetett gyújtogatás gyanúja miatt indította meg, vagyis el akarták kerülni, hogy az ügy politikai összefüggést kapjon.

A HDZ BiH fiatalít

Boszniai kormányalakítás, HDZ BiH

A HDZ BiH két teljesen új párttagot jelölt a koalíciós kormányba. A korábban HDZ BiH-es színekben Ankica Gudeljević által vezetett tárcát a tervek szerint a nevével ellentétben horvát Dubravka Bošnjak veszi át, míg az igazságügyi miniszteri beosztást a fiatal mostari sztárügyvéd, Davor Bunoza kapja meg.

Az egyéb (ostali) nemzetiségek kvótájára fenntartott miniszteri posztra a párton kívüli Sevlid Hurtićot jelölték, aki az emberi jogi és menekültügyi tárca várományosa.

orosz zsoldosok 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=&t=pi
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: