ÉJSZAKAI MŰSZAK: Az orosz elnök mégis találkozott Dodikkal, sőt…

A boszniai szerb média éjfél körül tette közzé a hírt, hogy Vlagyimir Putyin találkozott Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével. A boszniai szerb televízió (RTRS) harmadik híradójában számolt be az eseményről, a hírportálokon pedig éjfél körül/előtt/után jelent meg a szentpétervári információ. Összes szerb szempontból az esemény jelentőségét növeli, hogy Putyin legutóbb csak telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Éjszakai műszak

Dodik napokkal ezelőtt bejelentette, hogy június 17-én pénteken találkozik az orosz elnökkel, és mivel estig nem érkezett meg az erről szóló hír, azt feltételeztük, hogy vagy nem került sor a találkozóra, vagy késleltetve teszik közzé az információt.

Egy harmadik változat jött be – Putyin a későesti, sőt az éjszakai órákban fogadta Dodikot – erre abból is lehet következtetni, hogy a boszniai szerb állami televízió nem sokkal éjfél előtt úgy konferálta fel a kiküldött munkatársat, hogy Szentpéterváron éppen most fejeződött be a találkozó.

Rögtön kapcsolták is a helyszínről a tudósítót, aki megerősítette, hogy néhány pillanattal korábban ért véget az eszmecsere, majd a kamera azonnal Dodikra fordult, aki elmondta a benyomásait, merthogy az újságíró ezt kérte tőle.

– Számunkra ez nagyon fontos találkozó volt, teljesen barátságos, tele megértéssel azokkal a fontos témákkal kapcsolatban, amelyek korábban a fókuszban voltak

– mondta Dodik, aki ezek között említette meg Oroszország szerepét a Daytoni Szerződés garantálásában. A boszniai szerb vezető ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az orosz elnököt, hogy Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjeként mutatkozik be, bár ehhez nincs meg a Biztonsági Tanács részéről a felhatalmazása, ráadásul már döntéseket is hozott, amelyek érintik a „Bonni Felhatalmazásokat”.

Dodik azt is elmondta, hogy fontos infrastrukturális kérdésekről is tárgyalt az orosz elnökkel, és megerősítették azt a döntést, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban gázvezetéket fektessenek le, ami lehetővé teszi két gázmeghajtású erőmű építését, az egyiket Prijedor, a másik pedig Banja Luka közelében.

A boszniai szerb vezető hozzátette, hogy ehhez szerződést kell kötni Bosznia- Hercegovina és Szerbia között, és mindenféle papírokat kell még beszerezni, de ez már az ő dolguk.

Beavatkozás a választásokba

Dodik tájékoztatta Putyint arról, hogy október 2-án választásokat tartanak Bosznia- Hercegovinában, amire Putyin úgy reagált, hogy szeptemberi látogatásra hívta meg a boszniai szerb politikust, hogy együtt tekintsék át a projektekben történt előrelépéseket.

Az orosz elnök ezzel a választások előtt nyilvánvalóan demonstrálni szeretné, hogy milyen mértékben támogatja Dodikot, és mivel az újabb találkozóra mindössze néhány héttel, netalán néhány nappal a szavazás előtt kerül sor, a Nyugat biztosan a bosznia-hercegovinai választásokba való beavatkozásként fogja értékelni a „putyini gesztust”.

Dodik azt is elpanaszolta Putyinnak, hogy boszniai szerb emberek kerülnek szankciók alá egyes nyugati országok részéről, ezzel kapcsolatban magát is megemlítette.

– Tájékoztattam az elnök urat arról, hogy szerb-orosz templom is épül, és hogy az egészégügy területén is jó az együttműködés, hiszen jelentős személyiségek érkeznek Oroszországból a banja lukai klinikai központba

– jelentette ki Dodik, aki egyúttal megjegyezte, hogy Putyinnak hosszú napja volt, hiszen ottani idő szerint éjfél is elmúlt, mire véget ért a találkozó.

„Hosszú asztal” viszont nem volt

Az előző – december eleji – találkozótól eltérően az eseménynek ezúttal volt médiafeldolgozása, a találkozó elején fotók és videók készültek: a boszniai szerb állami televízión (RTRS) kívül forgatott a boszniai szerb politikushoz igencsak közeli ATV is.

A két politikust nem választotta el „hosszú asztal”, mindössze egy alacsony dohányzóasztal volt közöttük, valamilyen hasonló, mint amilyet bármelyik IKEA-áruházban lehet látni.

Érdekes, hogy díszletként az orosz zászló mellett nem a boszniai Szerb Köztársaság, hanem Bosznia- Hercegovina zászlaját használták, vagy mert orosz részről ezzel akarták hangsúlyozni, hogy Dodikot Bosznia- Hercegovina elnökségi tagjaként fogadták, vagy pedig mert nem volt kéznél boszniai szerb lobogó. Ez nemigen lehet kifogás, mert csak meg kellett volna fordítani egy orosz zászlót, a trikolor ugyanis ugyanaz, csak fordított sorrendben.

Ami az időpontot illeti, Putyin a találkozó pillanatában már túl volt a délutáni „világmegváltó beszéden”, és a felvételek tanúsága szerint igencsak jókedvűnek tűnt, amit az is indokolhatott, amire Dodik hívta fel a figyelmet, miszerint Putyin „igencsak stabilnak” nevezte Oroszország gazdasági helyzetét, miközben folyik az orosz gazdaság megszilárdítása és „visszaiparosítása”, ami magánbefektetők bevonását jelenti.

Vissza Boszniához

Dodik szerint az oroszok nagyra értékelik, hogy Bosznia- Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – amit mellékesen szólva személyesen éppen ő akadályozott meg, erről korábban már beszélt, most viszont „nem fényezte magát”.

– Akik Bosznia- Hercegovinában szankciókat akarnak bevezetni Oroszország ellen, figyelmen kívül hagyják, hogy Oroszország a Daytoni Szerződés végrehajtását garantáló országok egyike, ebből kifolyólag semmi értelme arról beszélni, hogy szankciókat vezetnénk be az ellen, aki a létünket garantálja

– mondta Dodik, aki szerint ezen még maga az orosz elnök is nevetett. A boszniai szerb vezető itt megállapította, hogy Oroszország a világ döntéshozatalának jelentős tényezője maradt, megőrizte például hatáskörét a Biztonsági Tanácsban is.

Dodik felhívta a figyelmet az EUFOR Althea boszniai jelenlétére, amelynek a „sétálgatásával” kapcsolatban eddig nem voltak kifogásaik, de a békeellenőri szerepet betöltő egységgel kapcsolatban újabban különböző elképzelések merültek fel, ezért azt javasolja az oroszoknak, hogy az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzanak a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.

– Azt látjuk, hogy Németországnak vannak bizonyos aspirációi, ebben a tekintetben azonban én nem bízom Németország katonai és militáns felfogásában

– nyilatkozta Dodik, akinek nem tetszik, hogy Németország több, mint 100 milliárd eurót fektet a hadiparba, ami komoly összeg, és „sok mindent más irányba terelhet”.

– Nekünk nem kellenek azok, akik katonákkal jönnének, miközben politikai modelleket fabrikálnak, az ő katonai jelenlétük ugyanis azt jelentené, hogy erővel akarják ránk kényszeríteni a politikai megoldásokat

– fejezete ki véleményét a békeerők bővítésére tett kísérletekkel kapcsolatban Dodik, aki itt elővette a Bosznia- Hercegovina alkotmányos rendjének megőrzésére vonatkozó mantrát, amire új fényt vetett az a mondata, hogy a „külföldiek túl régóta vannak Bosznia- Hercegovinában”. Itt persze, nem mondta ki, hogy menjenek haza, viszont szidta még egy kicsit a Nyugatot, és magasztalta Oroszországot, amivel körülbelül véget is ért az éjszakai híradó hosszúra nyúlt, felvezető riportja.

Még mielőtt lezárnánk ezt az összefoglalót, egy pillanatig el kellene időznünk az orosz-szerb kapcsolatokban történt változásoknál. Dodik egy év alatt legalább háromszor, esetleg négyszer is találkozik Putyinnal, amikor az újabb gáztárgyalások érdekében decemberben netalán ismét felkeresi Oroszországot. Ezek után felmerül a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin kit tekint első számú szerb politikusnak, Milorad Dodikot vagy Aleksandar Vučićot? Változnak az idők.