Connect with us

Bosznia

ÉJSZAKAI MŰSZAK: Az orosz elnök mégis találkozott Dodikkal, sőt…

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

KÉT "NAGY EMBER" A KIS ASZTALNÁL: Dodik és Putyin találkozója Szentpétervárott
?c=4784&m=1603755&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

A boszniai szerb média éjfél körül tette közzé a hírt, hogy Vlagyimir Putyin találkozott Milorad Dodikkal, a boszniai szerbek vezetőjével. A boszniai szerb televízió (RTRS) harmadik híradójában számolt be az eseményről, a hírportálokon pedig éjfél körül/előtt/után jelent meg a szentpétervári információ. Összes szerb szempontból az esemény jelentőségét növeli, hogy Putyin legutóbb csak telefonon beszélt Aleksandar Vučić szerb elnökkel.

Éjszakai műszak

Dodik napokkal ezelőtt bejelentette, hogy június 17-én pénteken találkozik az orosz elnökkel, és mivel estig nem érkezett meg az erről szóló hír, azt feltételeztük, hogy vagy nem került sor a találkozóra, vagy késleltetve teszik közzé az információt.

Egy harmadik változat jött be – Putyin a későesti, sőt az éjszakai órákban fogadta Dodikot – erre abból is lehet következtetni, hogy a boszniai szerb állami televízió nem sokkal éjfél előtt úgy konferálta fel a kiküldött munkatársat, hogy Szentpéterváron éppen most fejeződött be a találkozó.

Rögtön kapcsolták is a helyszínről a tudósítót, aki megerősítette, hogy néhány pillanattal korábban ért véget az eszmecsere, majd a kamera azonnal Dodikra fordult, aki elmondta a benyomásait, merthogy az újságíró ezt kérte tőle.

Számunkra ez nagyon fontos találkozó volt, teljesen barátságos, tele megértéssel azokkal a fontos témákkal kapcsolatban, amelyek korábban a fókuszban voltak

– mondta Dodik, aki ezek között említette meg Oroszország szerepét a Daytoni Szerződés garantálásában. A boszniai szerb vezető ezzel kapcsolatban arról tájékoztatta az orosz elnököt, hogy Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjeként mutatkozik be, bár ehhez nincs meg a Biztonsági Tanács részéről a felhatalmazása, ráadásul már döntéseket is hozott, amelyek érintik a „Bonni Felhatalmazásokat”.

Dodik azt is elmondta, hogy fontos infrastrukturális kérdésekről is tárgyalt az orosz elnökkel, és megerősítették azt a döntést, hogy a boszniai Szerb Köztársaságban gázvezetéket fektessenek le, ami lehetővé teszi két gázmeghajtású erőmű építését, az egyiket Prijedor, a másik pedig Banja Luka közelében.

A boszniai szerb vezető hozzátette, hogy ehhez szerződést kell kötni Bosznia-Hercegovina és Szerbia között, és mindenféle papírokat kell még beszerezni, de ez már az ő dolguk.

Beavatkozás a választásokba

Dodik tájékoztatta Putyint arról, hogy október 2-án választásokat tartanak Bosznia-Hercegovinában, amire Putyin úgy reagált, hogy szeptemberi látogatásra hívta meg a boszniai szerb politikust, hogy együtt tekintsék át a projektekben történt előrelépéseket.

Az orosz elnök ezzel a választások előtt nyilvánvalóan demonstrálni szeretné, hogy milyen mértékben támogatja Dodikot, és mivel az újabb találkozóra mindössze néhány héttel, netalán néhány nappal a szavazás előtt kerül sor, a Nyugat biztosan a bosznia-hercegovinai választásokba való beavatkozásként fogja értékelni a „putyini gesztust”.

Dodik azt is elpanaszolta Putyinnak, hogy boszniai szerb emberek kerülnek szankciók alá egyes nyugati országok részéről, ezzel kapcsolatban magát is megemlítette.

Tájékoztattam az elnök urat arról, hogy szerb-orosz templom is épül, és hogy az egészégügy területén is jó az együttműködés, hiszen jelentős személyiségek érkeznek Oroszországból a banja lukai klinikai központba

– jelentette ki Dodik, aki egyúttal megjegyezte, hogy Putyinnak hosszú napja volt, hiszen ottani idő szerint éjfél is elmúlt, mire véget ért a találkozó.

„Hosszú asztal” viszont nem volt

Az előző – december eleji – találkozótól eltérően az eseménynek ezúttal volt médiafeldolgozása, a találkozó elején fotók és videók készültek: a boszniai szerb állami televízión (RTRS) kívül forgatott a boszniai szerb politikushoz igencsak közeli ATV is.

A két politikust nem választotta el „hosszú asztal”, mindössze egy alacsony dohányzóasztal volt közöttük, valamilyen hasonló, mint amilyet bármelyik IKEA-áruházban lehet látni.

Érdekes, hogy díszletként az orosz zászló mellett nem a boszniai Szerb Köztársaság, hanem Bosznia-Hercegovina zászlaját használták, vagy mert orosz részről ezzel akarták hangsúlyozni, hogy Dodikot Bosznia-Hercegovina elnökségi tagjaként fogadták, vagy pedig mert nem volt kéznél boszniai szerb lobogó. Ez nemigen lehet kifogás, mert csak meg kellett volna fordítani egy orosz zászlót, a trikolor ugyanis ugyanaz, csak fordított sorrendben.

Ami az időpontot illeti, Putyin a találkozó pillanatában már túl volt a délutáni „világmegváltó beszéden”, és a felvételek tanúsága szerint igencsak jókedvűnek tűnt, amit az is indokolhatott, amire Dodik hívta fel a figyelmet, miszerint Putyin „igencsak stabilnak” nevezte Oroszország gazdasági helyzetét, miközben folyik az orosz gazdaság megszilárdítása és „visszaiparosítása”, ami magánbefektetők bevonását jelenti.

Vissza Boszniához

Dodik szerint az oroszok nagyra értékelik, hogy Bosznia-Hercegovina nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen – amit mellékesen szólva személyesen éppen ő akadályozott meg, erről korábban már beszélt, most viszont „nem fényezte magát”.

Akik Bosznia-Hercegovinában szankciókat akarnak bevezetni Oroszország ellen, figyelmen kívül hagyják, hogy Oroszország a Daytoni Szerződés végrehajtását garantáló országok egyike, ebből kifolyólag semmi értelme arról beszélni, hogy szankciókat vezetnénk be az ellen, aki a létünket garantálja

– mondta Dodik, aki szerint ezen még maga az orosz elnök is nevetett. A boszniai szerb vezető itt megállapította, hogy Oroszország a világ döntéshozatalának jelentős tényezője maradt, megőrizte például hatáskörét a Biztonsági Tanácsban is.

Dodik felhívta a figyelmet az EUFOR Althea boszniai jelenlétére, amelynek a „sétálgatásával” kapcsolatban eddig nem voltak kifogásaik, de a békeellenőri szerepet betöltő egységgel kapcsolatban újabban különböző elképzelések merültek fel, ezért azt javasolja az oroszoknak, hogy az alakulat eddigi keretek között történő meghosszabbítására szavazzanak a felhatalmazások bármiféle bővítése nélkül.

Azt látjuk, hogy Németországnak vannak bizonyos aspirációi, ebben a tekintetben azonban én nem bízom Németország katonai és militáns felfogásában

– nyilatkozta Dodik, akinek nem tetszik, hogy Németország több, mint 100 milliárd eurót fektet a hadiparba, ami komoly összeg, és „sok mindent más irányba terelhet”.

Nekünk nem kellenek azok, akik katonákkal jönnének, miközben politikai modelleket fabrikálnak, az ő katonai jelenlétük ugyanis azt jelentené, hogy erővel akarják ránk kényszeríteni a politikai megoldásokat

– fejezete ki véleményét a békeerők bővítésére tett kísérletekkel kapcsolatban Dodik, aki itt elővette a Bosznia-Hercegovina alkotmányos rendjének megőrzésére vonatkozó mantrát, amire új fényt vetett az a mondata, hogy a „külföldiek túl régóta vannak Bosznia-Hercegovinában”. Itt persze, nem mondta ki, hogy menjenek haza, viszont szidta még egy kicsit a Nyugatot, és magasztalta Oroszországot, amivel körülbelül véget is ért az éjszakai híradó hosszúra nyúlt, felvezető riportja.

Még mielőtt lezárnánk ezt az összefoglalót, egy pillanatig el kellene időznünk az orosz-szerb kapcsolatokban történt változásoknál. Dodik egy év alatt legalább háromszor, esetleg négyszer is találkozik Putyinnal, amikor az újabb gáztárgyalások érdekében decemberben netalán ismét felkeresi Oroszországot. Ezek után felmerül a kérdés, hogy Vlagyimir Putyin kit tekint első számú szerb politikusnak, Milorad Dodikot vagy Aleksandar Vučićot? Változnak az idők.



Játékpercek (zsákbamacska)



Bosznia

A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

USA-szankciók
Az Egyesült Államok "megszankcionált" három bosznia-hercegovinai állampolgárt, köztük a volt titkosszolgálati vezetőt is, aki korábban elvileg a pajtásuk volt (Forrás: amerikai pénzügyminisztérium)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 7 perc

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.

Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását

Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.

A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.

Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.

Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.

Büntetik a korábbi partnerüket

A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.

Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

USA-szankció

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.

Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.

A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.

Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.

Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában

A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

USA-szankció

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović

Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.

A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.

A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.

Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.

A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.

Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.

Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.

Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.

A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.

Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.

Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.

Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.

A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.

Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.

Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat

Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.

Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html

Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.

Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.

Az SDA védelmébe vette

Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.

Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.

Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.

A bosnyák Tito is szankciós listára került

A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

USA-szankciók

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)

A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.

Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.

Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.

Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.

A kishalakat is büntetni fogják

Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.

Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.

A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3

USA-szankciók

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)

Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.

Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.

Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.

Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.



Játékpercek (zsákbamacska)



Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: