Bosznia
DÖNTÖTT A „JÓ EMBER”: A boszniai főképviselő elrendelte az októberi boszniai választások költségeinek kifizetését

Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője, alias „jó ember”, kifizetteti az októberi boszniai választások költségeit a központi kormánnyal, amiből azonnal kiderül, hogy a boszniai horvátok fanyalgása ellenére is lesznek választások. A főmegbízott ezt úgy teheti meg, hogy él az úgynevezett Bonni Felhatalmazásokkal, ami a szerbek számára sem jó jel, mert ha Schmidt valóban használja az említett felhatalmazásokat, akkor kitilthatja a versenyből Milorad Dodikot, amit a bosnyákok már régóta követelnek.
Boszniai kiskirályság
A Béke Végrehajtási Bizottság (Peace Implementation Council, PIC) mai ülését követően Christian Schmidt, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselője bejelentette, hogy a Bonni Felhatalmazásokhoz köthető jogkörével élve utasítja a boszniai kormány funkcióját betöltő Miniszterek Tanácsát (Vijeća Ministara), hogy az bocsássa a Központi Választási Bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) rendelkezésére az október 2-re meghirdetett választásokhoz szükséges 12,5 millió konvertibilis márkát.
Schmidt majd egy évvel ezelőtti hivatalba lépésekor kijelentette, hogy a csak indokolt esetben fog élni a boszniai belügyekbe érdemi beavatkozást biztosító Bonni Felhatalmazásokkal. A főképviselő valóban nem vitte túlzásba a korábbi hónapokban kialakult belpolitikai adok-kapokban a rendelkezésére álló eszközök használatát. A mostani döntését több tényező is előidézhette, melyek közül jónéhány kívül esik Bosznia- Hercegovina határain.
A főképviselő mai bejelentését elsődlegesen az tette indokolttá, hogy a boszniai Miniszterek Tanács tegnap nagy nehézségek árán hat hónapos késéssel elfogadta a 2022. évi költségvetést, amiben 9,7 millió konvertibilis márka összeget elkülönített az októberi választások megtartására. A CIK azonban már márciusban jelezte, hogy 12,5 millió konvertibilis márkára van ahhoz szüksége, hogy a választás megtartható legyen. A választási szerv azt is közölte, hogy ezt az összeget május 19-ig meg kell kapnia ahhoz, hogy a fennmaradó időben végre tudja hajtani az ilyenkor szükséges intézkedéseket.
A korábbiakban részletesen írtunk arról is, hogy a Horvát Demokratikus Közösség Bosznia- Hercegovinai Pártjának (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) színeiben politizáló – nem túlzottan idegbeteg – Vijekoslav Bevanda pénzügyminiszter a boszniai választási törvény reformja, vagyis annak hiánya miatt minden elképzelhető manővert bevetett annak érdekében, hogy megakadályozza a választások megtartásához szükséges pénzösszeg eljuttatását a választási bizottsághoz.
Amikor már mindenki azt hitte, hogy a dalmát ravaszsággal felvértezett Bevanda politikai eszköztára kimerült, öreg motorosként a legegyszerűbb eszközt vette elő, és jóval kevesebb összegről rendelkezett a költségvetés választásokra vonatkozó fejezetében, mint amennyi a CIK szerint indokolt.
Így hiába fogadta el a Miniszterek Tanácsa a költségvetést, és kapta meg a tegnapi napon a CIK az abban szereplő 9,7 millió márkát, az önmagában kevésnek mutatkozott az alkotmányos működés fenntartásához, de a jelek szerint nem sikerült elszabotálnia a választásokhoz szükséges pénz átutalását, mert hogy a német precízséghez szokott Schmidt megelégelte a cselszövést.
Schmidtnek elege lett abból, hogy a boszniai horvátok a nemvárt fordulattal ismét bizonytalanná tették az októberi választások megtartását, és ezzel egyidejűleg tovább fűtik Moszkva- Banja Luka tengely által izzásban tartott parazsat. Így a főképviselő a Bonni Felhatalmazásokkal élve megtörte a lejegelt választási költségvetést, és utasította a Miniszterek Tanácsát a szükséges összeg kifizetésére.
A „jó ember” a döntése kapcsán tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy mind a CIK vezetőjével, mind a kerékkötő szerepét leginkább betöltő Bevandával egyeztetett a tegnapi napon, és ezeknek a találkozóknak az eredményeként jutott arra a következtetésre, hogy a választásokhoz szükséges erőforrások nem állnak rendelkezésre. Így kénytelen volt meghozni a megfellebbezhetetlen döntést.
Schmidt megjegyezte továbbá, hogy az újabb hasonló esetek megelőzése végett az utasítása arra is kiterjed, hogy a Miniszterek Tanácsa kezdje meg olyan intézményi megoldások kidolgozását, amelyek biztosítják a választások fedezetét akkor is, ha nincs elfogadott költségvetés. Utóbbi ugyanis menetrendszerinti jelenség a nyugat-balkáni „csodaországban”.
Bekeményít a Nyugat
Az elmúlt napokban jelentősen megnőtt az angol, amerikai és uniós diplomáciai testületek részéről a nyomásgyakorlás szintje a boszniai politikai elit tagjaira.
A június 6-án elfogadott amerikai szankciós listán most egy „nagy boszniai horvát hal”, a HDZ BiH színeiben a bosnyák-horvát Föderáció elnökének posztját betöltő Marinko Čavara is az USA pénzügyminisztériumának korlátozásai alá került.
A döntés annyiban lepte meg az amerikai szankciós politikából mostanra magas szintű tudást szerző boszniai közvéleményt, hogy Čavara a tisztségéhez képest bántóan kevés vizet zavart a boszniai belpolitikában más boszniai horvát vezetőkhöz képest. Elég csak a jelen írásunkban említett Bevanda pénzügyminiszterre gondolni.
A határozott és összehangolt nyugati fellépés hátterében az állhat, hogy az orosz-ukrán konfliktust élénken nyomon követő boszniai közvélemény egyre komolyabb szkepszissel figyeli az orosz medvét szankciókkal térdere kényszeríteni szándékozó nyugati diplomaták próbálkozásait.
A boszniai aggodalmakat tovább fokozta Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek a boszniai Szerb Köztársaság televíziós csatornája részére adott, korábbi írásunkban bemutatott interjúja. Ezt követte Igor Kalabuhov orosz nagykövet felszólalása a boszniai Szerb Köztársaság törvényhozásának tegnapi, rendkívüli ülésén.
Az amerikaiak „menetrendszerűen” a szankciók hatálya alá vontak egy boszniai szerb politikust is, ezúttal Alen Šeranić boszniai szerb egészségügyi miniszter került fekete listára, mert az indoklás szerint horvát sorstársához hasonlóan ő is veszélyeztette a régió stabilitását a daytoni békemegállapodás és a demokratikus folyamatok vagy intézmények aláásásával.
A Lavrov és Kalabuhov által a Drina jobb és bal partján élő szerbek részére megfogalmazott üzenetekre válaszul a nyugati diplomácia elérkezettnek látta az időt, hogy a puszta kommunikációs fogások mellett érdemi lépésekkel kényszerítse rá a bosznia-hercegovinai politikai vezetést az oroszág egységét tiszteletben tartó magatartásra.
A kérdés már csak az, hogy az újabb személyek elleni szankciók életbe léptetése, és a majd 15%-os horvát kisebbség követeléseit háttérbe szorító, erőltetett választási reform eredményeként mi lesz vagy mi lehet Moszkva, Banja Luka és Mostar reakciója. Zágrábban Zoki Bondot se felejtsük ki!

English
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union

The European Commission has lifted the suspension it imposed last year on the disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic. Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb entity, expressed his gratitude to his coalition partners for their support in this matter, while the entity he leads is experiencing worsening economic conditions. The upcoming repayment of bonds issued on the Vienna Stock Exchange this year may force Dodik to take on additional significant loans. It is possible that he will seek assistance in Hungary as well.
In Brussels, they loosened their grip
Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, achieved a significant result on Friday, as the EU revoked the suspension of EU-funded development projects in the Serbian entity.
The disbursement of EU funds intended for the Bosnian Serb Republic had been suspended since February last year, as the EU Commission sought to exert pressure on Dodik’s Independent Social Democrats Alliance (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) due to their secessionist tendencies.
Although the European Union did not impose sanctions on Bosnian Serb political leaders at that time, the Commission ordered the freezing of all projects receiving EU support.
It was already known at the time of the halt in investments, mostly related to infrastructure development, that the Serbian entity, burdened by significant debt due to bonds issued on international stock exchanges, would not be able to compensate for the resulting shortfall from its own budget.
In May of this year, several Bosnian newspapers reported that the leadership of the Bosnian Serb Republic could be in trouble if they do not find new external funding to finance their accumulated external debt.
While the risk of technical bankruptcy is not discussed in Banja Luka, it can be assumed that the EU, in plain terms, „didn’t let Dodik off the hook” and resumed the disbursement of previously frozen financial assets.
According to experts knowledgeable in the Bosnian financial sector, the EU’s restart of programs has provided a lifeline to the otherwise grim state of the Bosnian Serb economy.
However, experts agreed that the influx of EU funds alone will not be sufficient to ensure the necessary growth for financing external debt. This is because its impact does not generate enough additional GDP growth in the Bosnian Serb Republic to break free from the debt spiral.
One may ask, why did Brussels yield?
The answer, according to many, is that this step was a significant gesture towards the Bosnian Serb region on the brink of international isolation and economic collapse.
Dodik, in turn, has only earned this by fulfilling the coalition agreement he made with the Croatian Democratic Community of Bosnia and Herzegovina (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) and the left-wing Bosnian party alliance known as the „troika” until now.
Troubles within the coalition arise
The importance of restarting EU programs is also reflected in Dodik himself expressing gratitude, in front of the press, to Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, for consistently keeping the issue of restarting frozen projects in the Serbian entity on the agenda during his visits to Brussels this year.

On the right, Elmedin Konaković, the Bosnian Minister of Foreign Affairs, plays the role of a helpful lobbyist, while on the left, Milorad Dodik, the president of the Bosnian Serb Republic, needs to be connected to a financial infusion
Simultaneously with the announcement of the financial good news, Denis Bečirović, the Bosnian member of the Bosnia and Herzegovina Presidency, also held negotiations with members of the Western Balkans Working Group of the European Parliament in Brussels.
Bečirović’s participation in the meeting caused significant disruption within the communication machinery of the Bosnian government coalition. This was because the member of the presidency asked the present EU representatives to impose further sanctions against Dodik, and he described the continuation of the disbursement of EU financial assets as a „terribly bad step.”
Regarding Bečirović’s stance against Dodik, it is worth noting that in previous years, he has repeatedly accused the top Bosnian Serb leader of separatist tendencies and violating the principles of the Dayton Agreement.
His recent actions were particularly uncomfortable for his own party, the Social Democratic Party (Socijaldemokratska Stranka, SDP), as this position completely contradicted the coalition government’s stance, including that of his own party, regarding EU funds.
Although there haven’t been similar levels of communication discord among some players within the five-party government coalition in the past, and the government seemingly continued its work uninterrupted, strong figures within the coalition parties often make comments that indicate underlying tension.
When it comes to separate communication, the SDP takes the lead, as several prominent members sharply criticize the work of the coalition partners organized on the basis of two ethnicities, the Bosnian Serb SNSD and the Croatian HDZ BiH.
The ‘unique word scattering’ observed in the communication of the SDP can be traced back to the fact that the Yugoslav state party’s successor organization in Bosnia, in addition to its traditional center-left orientation, has sought to broaden its support among progressive and neo-Marxist youth groups. These groups find it difficult to accept that the SDP, which represents a multiethnic and atheist approach they support, formed an alliance with the Bosnian Serb and Croatian conservative political forces that were continuously criticized in the previous cycle.
Dodik needs to pay (or should pay)
Regardless of the opening of EU funds, the economic situation of the Bosnian Serb Republic is difficult to assess positively.
The maturity dates of entity bonds issued on the London and Vienna stock exchanges are approaching, and their repayment will pose a significant burden on the budget of the Serb entity.
The numbers speak for themselves.
This year, the Serb entity has a bond-based debt obligation of approximately 1,099 million BAM (convertible mark), which amounts to 208 billion Hungarian forints. In addition, the government of the Bosnian Serb Republic has to pay an additional 900 million BAM (170 billion Hungarian forints) this year based on other commitments.
A significant portion of these obligations is related to certain infrastructure investments. From this year’s upcoming debt pile, a portion of the Bosnian Serb bonds issued on the Vienna Stock Exchange in previous years will mature in June. After this, the Serb entity will have to pay approximately 400 million BAM (75 billion Hungarian forints).
To ensure the financing of the mentioned debt, the Bosnian Serb Republic received a loan of 180 million BAM (34 billion Hungarian forints) from Hungary.
We have previously reported in detail about this transaction and the support program provided by the Hungarian government to Bosnian Serb agricultural entrepreneurs.
According to news reports in the Bosnian press, in order to continue rolling over the high external debt, Dodik may be preparing, or rather, be forced to take on another loan of approximately 2 billion BAM (380 billion Hungarian forints) in the near future.
Most analysts link this future transaction, which has so far been only speculation, to the Chinese development funds that are still leading in the Western Balkans region, due to the drying up of Russian resources. However, it is also possible that Dodik may once again knock on Budapest’s door for a little injection of funds.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
English1 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union