Connect with us

Csecsenek

A FELPERZSELT FÖLD: Putyin és Kadirov kapcsolata

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

09cd3598c016a96cecec
visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi
Olvasási idő: 4 perc

Horvátország május első felében kiutasított 18 orosz diplomatát, hogy tiltakozzon az Ukrajna elleni agresszió ellen. A hazaküldött diplomaták között volt az a két személy is, aki megfenyegetett egy libanoni származású horvát újságírót, miután az Vlagyimir Putyin orosz elnök és Ramzan Kadirov csecsen hadúr szövetségéről írt, és leleplezte azt a taktikát, amelyet az oroszok Ukrajnában alkalmaznak. Ez még inkább előtérbe kerülhet, mert az orosz elnök közölte, hogy újabb célpontokat támadnak, miután az Egyesült Államok (és Nagy-Britannia) nagy hatótávolságú rakétavetők szállítását hagyta jóvá Ukrajnának. A BALK itt a Putyin és Kadirov kapcsolatát elemző két cikket ismerteti.

A fenyegetés

Hassan Haidar Diabot, a Večernji list újságíróját Matvej Szidorov, a zágrábi orosz nagykövetség sajtósa hívta fel miután megjelent a Kadirovval kapcsolatos első cikke. A sajtós Szergej Trofimov politikai titkár üzenetét adta át neki, amely szerint az újságíró cikkét lefordítják, és átadják Kadirovnak.

A két orosz diplomata közül az egyik, Matvej Szidorov azt követően is küldött egy üzentet Diabnak, hogy az egy újabb cikket tett közzé. Szidorov az iránt iránt érdeklődött, hogy a második cikket az újságíró miért nem akkora írta, amikor ők még Horvátországban voltak?

Azzal a Ramzan Kadirovval fenyegetődznek, aki a legvérszomjasabb ember, aki a legkegyetlenebb kivégzések ezreiért felelős

– mondta a horvát hírportál újságírója, akit az Iszlám Állam is megfenyegetett már, a mostani esetet azonban sokkal súlyosabbnak tartja, mivel egy diplomatától érkezett, aki egy külföldi ország képviselője.

A BALK éppen az orosz diplomaták kiutasításával kapcsolatban számolt be arról, hogy Oroszország zágrábi nagykövetségét Andrej Nyesztyerenko vezeti, aki Montenegró NATO-csatlakozása idején Podgoricában teljesített szolgálatot. Ottani tevékenysége során a nem éppen hízelgő “Putyin buldózere” nevet ragasztották rá, nyilván nem hálából.

Csecsenföldi tanulságok

Két cikkről van tehát szó, az elsőben Diab a két csecsenföldi háborút elemzi, a másikban tér át az ukrajnai hadviselést jellemző orosz & csecsen magatartás bemutatására.

A Večernji list cikkírója szerint miután az ukrajnai invázió első napjai nem hozták meg a kívánt eredményeket Putyin számára, és miután a világ (egy része, szerkesztői megjegyzés) elszigetelte Oroszországot, és példátlan szankciókat vezetett be ellene, az orosz elnök, akit már szinte minden katonai elemző vesztesnek nyilvánított, elővette a csecsen forgatókönyvet.

Putyin éppen Csecsenföldön mutatta meg először erejét és kitartását, sőt kegyetlenségét is. Az 1999-ben kitört második csecsen háború arra késztette Jelcint – aki soha nem gyógyult fel teljesen az első csecsen hadjárt által okozott traumákból -, hogy az új évezred küszöbén átadja a hatalmat Putyinnak.

18299381 207642609751477 1847845752810766336 n

Jelcinnel ellentétben, akinek nem volt hírszerzési tapasztalata, és nem értette, hogy Csecsenföld az iszlám radikalizmus fellegvárává válik, Putyin bosszúhadjáratba kezdett Csecsenföld ellen, ahova folyamatosan érkeztek az iszlám radikálisok, illetve a radikális iszlám mozgalmak tagjai, hogy “megvédjék muszlim testvéreket”, akiket az orosz hadsereg előbb Afganisztánban, majd Csecsenföldön öldösött le.

Végül 1999. október 1-jén megkezdődött az invázió, és az orosz erők a csecsen főváros, Groznij ellen indultak, miközben az emberek már tudták, hogy mindezért nem Jelcin a felelős, aki akkor még elnök volt.

Térdig fog érni a vér, ez egy második Afganisztán

– jósolta akkor Borisz Gromov tábornok, a védelmi miniszter helyettese, aki ezzel jellemezte az egyre brutálisabb háborút.

Ukrajnához hasonlóan az oroszok hivatalosan akkor sem háborúról beszéltek: Csecsenföld esetében is “költői nevet” használtak, és “terrorellenes hadműveletként” emlegették az akkori katonai akciót.

A terrorizmus elleni küzdelem azonban csak ürügy volt Vlagyimir Putyin számára, hogy a “felperzselt föld” stratégiáját alkalmazza. Gyorsnak kellett lenni, mert kell félő volt, hogy Csecsenföld kalifátussá válik, ha megszerzi a függetlenséget.

Hozzá kell azonban tenni, hogy sok muszlim harcos érkezett Csecsenföldre, akárcsak Szíriába és Afganisztánba, tekintettel arra, hogy a háborút az iszlámhívők dzsihádnak nyilvánították az orosz ellenséggel szemben, amely kétszer is irtotta a muszlimokat, először Afganisztánban, majd Csecsenföldön.

Végül a csecsen erők fővezére és a térség nagymuftija, Ahmat Kadirov lapot, illetve oldalt váltott, és megállapodott Vlagyimir Putyinnal. Bár az idősebb Kadirov egy 2004-es bombamerényletben életét vesztette, fia, Ramzan, Oroszország legbefolyásosabb muszlim és csecsen vezetője, aki azóta is Csecsenföld ura, az orosz oldalon maradt.

A felperzselt föld

Diab második cikkében arról ír, hogy az orosz hadsereg által meghódított városok, mint például Mariupol és Szeverodonyeck, “hamuvá váltak”, ahogyan a csecsen fővárosban, Groznijban, valamint a szíriai Aleppóban és Kelet-Hutában annak már szemtanúi lehettünk.

Putyin először Csecsenföldön mutatta be kegyetlenségét, és egyúttal azt is, hogy számára nincs vereség. Ugyanez volt a helyzet Szíriában, és így van ma ez ma Ukrajnában is.

Az orosz katonai stratégia módosulásához nagyban hozzájárult Alekszandr Dvornyikov tábornok, akire Putyin teljes mértékben támaszkodott. Dvornyikov irányította az orosz haderőt Szíriában, és ő lett az ukrajnai inváziót végrehajtó orosz haderő parancsnoka is.

Dvornyikov taktikát váltott, és ennek következtében egyre kevesebb orosz katona vesz részt a tisztogatást célzó akciókban, tekintettel arra, hogy ezekben halnak meg a legtöbben.

Irányítása alatt az oroszok nagy hatótávolságú rakétákkal lövik és a levegőből bombázzák Ukrajnát, akárcsak Szíriát, ahol a tisztogatást az iráni Forradalmi Gárdára, a Hezbollahra és a szíriai hadseregre bízták.

Ez a feladat Ukrajnában a közel-keleti zsoldosokra és a Ramzan Kadirov vezette csecsen harcosokra hárul. Most ők a főszereplők a -medence meghódításáért vívott harcban, a csecsen halálosztagnak pedig ki van adva, hogy akit nem tudnak elfogni, azt likvidálják.

visky andras kitelepites 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=ViskyAndr%C3%A1s%3AKitelep%C3%ADt%C3%A9s&t=pi

Migráció

SZÁZÁVAL MENEKÜLNEK: Most 30 csecsen akadt fenn a boszniai-horvát határon

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A csecsenek Bosznia-Hercegovina érintésével tartanak az EU-ba
A Bosznia-Hercegovinából Horvátországba átlépni nem tudó csecsenek egy csoportja (Forrás: Slobodna Dalmacija)
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.

Oroszok után csecsenek jöttek

Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.

A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.

Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.

Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.

A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.

A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.

A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.

Ezúttal is Nyugat-Európa cél

A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.

A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.

A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.

A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.

A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.

Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik a csecsen menekülteket (Slobodna)

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)

Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.

A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.

A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.

A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.

Kadirov embereitől tartanak

A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.

Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.

Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.

Hoffman a helyzetet mind Bosznia-Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Horvátország

KADIROV HARCOSAI? Jönnek a csecsenek! Azaz menekülnének, ha lehetne

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

A MIGRÁCIÓ ÚJ FORMÁJA: Százával érkeznek a csecsenek Bosznia-Hercegovinába, hogy aztán menedékjogot kérjenek Horvátországban (Forrás: Twitter)
A MIGRÁCIÓ ÚJ FORMÁJA: Százával érkeznek a csecsenek Bosznia-Hercegovinába, hogy aztán menedékjogot kérjenek Horvátországban (Forrás: Twitter)
i.trackmytarget
Olvasási idő: 2 perc

Miután a napokban a bosznia-hercegovinai hírközlő szervek felröppentették a sztorit, ma (december 28-án) Davor Božinović horvát belügyminiszter is nyilatkozott a Bosznia-Hercegovinába turistavízummal érkező csecsenföldi és dagesztáni polgárokról. Ezek a szarajevói híradások szerint, szinte egyenesen a repülőtérről a horvát határ irányába veszik útjukat, azzal a szándékkal, hogy Horvátországban kérjenek menedéket, majd folytassák útjukat tovább az Európai Unióba.

Milyen a jó rendőrség?

Božinović annak a vélemények adott hangot, hogy a rendelkezésre álló információk szerint ezek olyan emberek, akik turistaként lépnek be Bosznia-Hercegovinába fizetett szállásigazolással, majd ” gyors személyváltozáson mennek keresztül”, és olyan emberekké válnak, akik az Európai Unió területére akarnak jutni, hogy nemzetközi védelmet kérjenek.

Pusztán formálisan tekintve, természetesen a nemzetközi védelemmel, a menedékjoggal stb. kapcsolatos eljárásokkal való visszaélésről van szó

– mondta a horvát belügyminiszter. Davor Božinović rámutatott, hogy egy ilyen helyzet elkerülhető lenne, ha bosznia-hercegovinai vízumpolitikáját összehangolnák az EU-val.

Božinović megismételte, hogy idén megszaporodott az illegális határátlépési kísérletek száma, ami elkerülhető lenne, ha az Európai Unión kívüli szomszédos országok módosítanák jelenlegi, túl liberális vízumrendszerüket.

Biztos vagyok benne, hogy egy ilyen jellegű módosítás esetében az idén nem lett volna növekedés, sőt talán kevesebb illegális kísérletünk is lenne a horvát területre való belépésre, mint tavaly

– mondta Božinović, aki megjegyezte, hogy ezek után csakis az lehet az üzenet, hogy az Európai Unió vízumpolitikájához való igazodás az egyetlen módja annak, hogy jogszerűen kezeljék a kihívást.

A horvát belügyminiszter nem dőlt be a paranoiának és egyszerűen figyelmen kívül hagyta azt tényt, miszerint kedden (december 27-én) Svevlad Hoffman, a bosznia-hercegovinai határrendészet igazgatója arra figyelmeztetett, hogy “ munkatársának”, Ramzan Kadirovnak a harcosai is lehetnek az érkezők között.

Nem azért, mert ez a horvát belügyéreknek nem jutott eszébe, hanem azért mert Božinović, aki a kormány alelnöke is egyben, sokkal bölcsebb annál, mintsem rémhírekkel nyugtalanítsa a “karácsonyi nirvánában ringatódzó” polgárokat.

A baráti, szövetséges szolgálatokkal úgy át fogják világítani a határon tízesével átengedett csecsen atyafiakat, hogy még a fogtömésüket is jegyzékbe veszik. De miért kellene ezzel terhelni a lakosságot? A jó rendőrség nemcsak hatékony, de diszkrét is, nem hozza rá a frászt a polgárokra azzal, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az akváriumban az aranyhalak közé néha egy-egy cápa is keveredik.

A Nike nem úriember

Mint hírül adtuk, az ünnepek előtt a Nike összecserélte a horvát valutát az euróval, és rövid ideig mélyen nyomott árakon lehetett a webáruházukban különböző cuccokat vásárolni. Viszont, mint kiderült, a szemfüles horvátok öröme korai volt, mert a Nike nem mutatkozott úriembernek, és visszadobta a rendeléseket.

Ez lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet, mert az érvényes – az EU törvényhozásával összehangolt – horvát fogyasztóvédelmi törvény értelmében a kereskedő köteles az árut a meghirdetett áron leszállítani.

Ezen felül, ez azért sem volt a legbölcsebb döntés, mert a horvátok egyszerűen imádnak pereskedni, pláne ha ingyen van. A felháborodott fogyasztók máris megszerveztek egy kisebbfajta akciócsoportot, és azt tervezik, hogy bemószerolják a Nike-t az Európai Fogyasztóvédelmi Központnál.

Még nem is kell messzire menni, mert a Központnak Horvátországban is van irodája. Angolul írom, hogy a Nike is megértse: You messed with the wrong people, pal.

i.trackmytarget
Az olvasás folytatása

A Háború

EGY CSECSEN: Csecsen segítséget kapott a szerb elnök a választások előtt

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kadirov
tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Olvasási idő: 2 perc

Ramzan Kadirov csecsen vezető a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy Oroszorország és személy szerint ő sem felejti el soha, hogy Fehéroroszország mellett egyedüliként Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Ramzan Kadirov nemcsak köszönetet mondott Aleksandar Vučić szerb elnöknek a “békepolitikáért”, hanem üzent a szerbiai muszlimoknak is, akiknek sikerekben gazdag életet kívánt Szerbiában. Az interjúban arról nem volt szó, hogy Kadirov esetleg meghívott vendégként részt venne Aleksandar Vučić valamelyik nagygyűlésén, és netalán tán szerbül szólna a “Szerbelnök” híveihez.

Igazi hazafiak

A kimondhatatlanul és szinte elolvashatatlanul hosszú interjúban, amelynek összes gyönyörűségét képtelenség átadni egy korlátozott terjedelmű cikkben, Vlagyimir Putyinon orosz elnökön kívül égbe ment a fehérorosz államfő és a “Szerbelnök” is.

Aleksandar Vučić szerb és Alekszandr Lukasenka fehérorosz államfő a haza önzetlen szolgálatának a példaképei, országuk igazi nemzeti vezetői, igazi hazafiak, akik bel- és külpolitikáját saját népük érdekei vezérlik, nem pedig az angolszász világ szankciói által előidézett pszichózis

– mondta Kadirov, aki különösen annak örült, hogy a szerb és a fehérorosz hatóságok politikája az agresszív külső nyomástól függetlenül hozzájárul a béke és az egység erősítéséhez, mint fogalmazott “országaink között”.

Az ő országa, mármint Kadirov országa természetesen Oroszország, de ezt mondani sem kell.

Oroszország egyetlen pillanatra sem feledi el a jó cselekedeteket! És mi sem feledjük el, testvérek

– mondta a csecsem vezető, aki aztán beszélt az “álságos ukrán népről is”.

Pax Russica

Kadirov az ukránokat szapulva elmondta, hogy korábban nem haboztak rendkívül kedvező feltételekkel kölcsönt és energiahordozókat kérni Oroszországtól, mindeközben nyugati nyomásra oroszellenes politikát folytattak.

A nyugati titkosszolgálatok támogatásával aktiválódott a neonáci mozgalom és növekedett a russzofóbia: új történelmet írtak torz oroszellenes megvilágításban, engedélyezték a náci felvonulásokat, bezárták az orosz tannyelvű iskolákat, betiltották az orosz nyelvű médiát, az orosz népet pedig törölték az őshonos népek listájáról

– sorolta az orosz lelkű csecsen vezető, aki ukrán gonosztettekről is beszámolt.

Odesszában több mint 40 oroszul beszélő állampolgárt égettek el élve, és megkezdődött a Donyeck és Luhanszk régiók lakosságának tömeges megsemmisítése, mert szembeszálltak a puccsal hatalomra került kijevi rezsimmel

– nyilatkozta a igazi orosz hazafihoz híven a csecsen vezető, majd még hozzátette:

Az elmúlt években az Egyesült Államok hallgatólagos jóváhagyásával nyíltan kijelentette, hogy Ukrajna nem fogja tiszteletben tartani a minszki megállapodást. Ezzel a kijevi rezsim kimutatta azt a szándékát, hogy tovább gyilkolja a donbaszi lakosokat

– jelentette ki Kadirov, akinek semmi kétsége sincs afelől, hogy az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek főparancsnoka, vagyis a Putyin által kitűzött összes feladatok végrehajtásra kerülnek, így Ukrajnában helyreáll a régóta várt béke és törvényes rend, nácizmus és russzofóbia nélkül.

Az interjúban rejlő “egyéb nyalánkságoktól” tekintsünk most el, arra viszont érdemes lenne kitérni, hogy a szerb államfő elég kilátástalan helyzetben érezheti magát a választások előtt, ha arra fanyalodott, hogy Ramzan Kadirovot hívja segítségül.

Hirtelen felrémlett bennem, hogy az április 3-i szerbiai választások eredményét személyesen Kadirov teszi közzé, miközben Oroszország képviseletében ellentmondást nem tűrő módon simogatja meg a szakállát. Az sem kizárt, hogy Kadirov már el is indult Belgrád felé, csak megállt egy kicsit Ukrajnában, mert hogy ott is akad egy kis dolga.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: