Svevlad Hoffman, a boszniai határőrség helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen nemzetiségű személy érkezett Szarajevóba nemzetközi légi járatokon. A migráció legújabb nyugat-balkáni hulláma Hoffman szerint komoly biztonsági kockázatot hordoz magában, mert a menekülthullámot kihasználva a csecsen, vagyis inkább az orosz vezetésnek lehetősége nyílhat a hozzá hű harcosok nyugat-európi országokba juttatására.

Oroszok után csecsenek jöttek

Tavaly decemberben számolt be a boszniai sajtó arról, hogy jelentősen megnőtt a nemzetközi légi járatokon Szarajevóba érkező csecsen nemzetiségű, orosz állampolgárok száma.

A jövevények amiatt nem keltettek nagy feltűnést Szarajevó környékén, mert boszniai tartózkodásuk jellemzően pár napig tart.

Semmiféle kapcsolatba nem kerülnek a helyi lakossággal, és igyekeznek minél gyorsabban átjutni Horvátországba, hogy onnan valamely nyugat-európai államba folytathassák útjukat, ami a schengeni belépést követően könnyebbé válhat számukra.

Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy jelentőden megnőtt az afgán és szír menekültek mellett a közép-afrikai országokból Boszniába érkezők száma.

Az unióba való trükkös bejutás nem újkeletű az orosz állampolgárok körében, mert az ukrajnai konfliktus kirobbanását követően a nyáron elrendelt mozgósítás után jelentős számban érkeztek katonaköteles korba eső orosz fiatalok Boszniába.

A nyugat-balkáni csodaország egyfelől a horvátországinál lényegesen enyhébb vízumszabályok, másrészt a hírhedten fejletlen határőrizeti rendszere miatt válik rendre a fegyveres konfliktusok elől menekülők tranzitországává.

A horvát-boszniai határon pár hete rendre megjelenő csecsen családokról annyit tudni, hogy isztambuli átszállással érkeznek nemzetközi légijáratok igénybevételével Szarajevóba a hazájukból.

A legtöbben rövid szarajevói tartózkodás után a boszniai migráció által leginkább sújtott Velika Kladušába utaznak, ahol legális vagy illegális módokon megkísérlik átlépni a január 1. óta schengeni külső határnak minősülő boszniai-horvát határszakaszt.

Ezúttal is Nyugat-Európa cél

A boszniai és a horvát hatóságok közös tapasztalata, hogy mindkét államban a csecsenek megkísérelnek menekült státuszt szerezni, hogy biztosítsák a tartózkodásuk jogalapját.

A boszniai hatóságoknál beadott kérelmekben a családfők rendre az orosz hadsereg által végrehajtott sorozásra hivatkoznak.

A kérelmekből az is megállapítható, hogy a legtöbben nem akarnak tartósan a nyugat-balkáni államokban maradni, hanem valamilyen nyugat-európai államban munkavállaóként élő rokonukhoz akarnak eljutni.

A boszniai hatóságoknál jelentkező csecsenek abban mindenképpen különböznek az afganisztáni és közel-keleti migránsoktól, hogy kivétel nélkül rendelkeznek Oroszországban kiállított személyazonosítást lehetővé tevő iratokkal.

A legtöbb esetben a család is elkíséri a katonai szolgálat elől menekülő családfőt, mert tartanak az ottani hatóságok megtorló intézkedéseitől.

Velika Kladuša lakossága szerint a csecsenek hamar elhagyják az érkezésüket követően a települést a közeli Maljevac határátkelő felé tartva, ahol harminc-negyven fős csoportokba verődve, gyalog kísérlik meg a határtálépést.

Bosnyák rendőrök ellenőrzik az új jövevényeket (Slobodna)

Ennek első mozzanataként a boszniai határőrség munkatársai igazoltatják őket, majd a beérkezett csoportról tájékoztatják a horvát oldalt.

A boszniai határőrség a csoportok beérkezésének rendszeressé válása miatt a határállomás mellé helyezett egy rendőrségi kisbuszt, ahol külön foglalkoznak a csecsenekkel.

A határt átlépni szándékozók emellett a jármű mellett várakoznak, amíg a horvát hatóságok jelzést adnak arra vonatkozóan, hogy a csoport átléphet a horvát oldalra.

A Csecsenföldtől a horvát határátkelőig tartó út költségét az érintettek fejenként 600,- euróra tették. A legtöbben Franciaországot és Belgiumot jelölték meg végleges úti célként.

Kadirov embereitől tartanak

A Slobodna Dalmacija nevű horvát lap információi szerint a boszniai hatóságok figyelmeztették a zágrábi belügyminisztériumot, hogy a menedékkérők között a jelenlegi csecsen vezetéshez hű személyek is lehetnek, akik a nyugat-európai diaszpórába akarnak beszivárogni.

Svevlad Hoffman a boszniai határrendészet helyettes vezetője megerősítette, hogy az elmúlt két hét során többszáz csecsen érkezett Bosznia-Hercegovinába.

Köztük több olyan gyanús személyt azonosítottak be, akik kapcsán valószínűsíthető volt, hogy a jelenlegi csecsen vezetés (értsd valójában Moszkva) utasítására akarnak a most kialakult migrációs hullámmal nyugat-európai csecsen diaszpóra közé vegyülni.

Hoffman a helyzetet mind Bosznia-Hercegovina, mind az Európai Unió biztonsága szempontjából veszélyesnek nevezte, mert kevés eszköz áll rendelkezésre a menekültstátuszért folyamodók múltjának ellenőrzésére.

Miután a napokban a bosznia-hercegovinai hírközlő szervek felröppentették a sztorit, ma (december 28-án) Davor Božinović horvát belügyminiszter is nyilatkozott a Bosznia-Hercegovinába turistavízummal érkező csecsenföldi és dagesztáni polgárokról. Ezek a szarajevói híradások szerint, szinte egyenesen a repülőtérről a horvát határ irányába veszik útjukat, azzal a szándékkal, hogy Horvátországban kérjenek menedéket, majd folytassák útjukat tovább az Európai Unióba.

Milyen a jó rendőrség?

Božinović annak a vélemények adott hangot, hogy a rendelkezésre álló információk szerint ezek olyan emberek, akik turistaként lépnek be Bosznia-Hercegovinába fizetett szállásigazolással, majd ” gyors személyváltozáson mennek keresztül”, és olyan emberekké válnak, akik az Európai Unió területére akarnak jutni, hogy nemzetközi védelmet kérjenek.

– mondta a horvát belügyminiszter. Davor Božinović rámutatott, hogy egy ilyen helyzet elkerülhető lenne, ha bosznia-hercegovinai vízumpolitikáját összehangolnák az EU-val.

Božinović megismételte, hogy idén megszaporodott az illegális határátlépési kísérletek száma, ami elkerülhető lenne, ha az Európai Unión kívüli szomszédos országok módosítanák jelenlegi, túl liberális vízumrendszerüket.

– mondta Božinović, aki megjegyezte, hogy ezek után csakis az lehet az üzenet, hogy az Európai Unió vízumpolitikájához való igazodás az egyetlen módja annak, hogy jogszerűen kezeljék a kihívást.

A horvát belügyminiszter nem dőlt be a paranoiának és egyszerűen figyelmen kívül hagyta azt tényt, miszerint kedden (december 27-én) Svevlad Hoffman, a bosznia-hercegovinai határrendészet igazgatója arra figyelmeztetett, hogy “Putyin munkatársának”, Ramzan Kadirovnak a harcosai is lehetnek az érkezők között.

Nem azért, mert ez a horvát belügyéreknek nem jutott eszébe, hanem azért mert Božinović, aki a kormány alelnöke is egyben, sokkal bölcsebb annál, mintsem rémhírekkel nyugtalanítsa a “karácsonyi nirvánában ringatódzó” polgárokat.

A baráti, szövetséges szolgálatokkal úgy át fogják világítani a határon tízesével átengedett csecsen atyafiakat, hogy még a fogtömésüket is jegyzékbe veszik. De miért kellene ezzel terhelni a lakosságot? A jó rendőrség nemcsak hatékony, de diszkrét is, nem hozza rá a frászt a polgárokra azzal, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy az akváriumban az aranyhalak közé néha egy-egy cápa is keveredik.

A Nike nem úriember

Mint hírül adtuk, az ünnepek előtt a Nike összecserélte a horvát valutát az euróval, és rövid ideig mélyen nyomott árakon lehetett a webáruházukban különböző cuccokat vásárolni. Viszont, mint kiderült, a szemfüles horvátok öröme korai volt, mert a Nike nem mutatkozott úriembernek, és visszadobta a rendeléseket.

Ez lehet, hogy nem volt a legjobb ötlet, mert az érvényes – az EU törvényhozásával összehangolt – horvát fogyasztóvédelmi törvény értelmében a kereskedő köteles az árut a meghirdetett áron leszállítani.

Ezen felül, ez azért sem volt a legbölcsebb döntés, mert a horvátok egyszerűen imádnak pereskedni, pláne ha ingyen van. A felháborodott fogyasztók máris megszerveztek egy kisebbfajta akciócsoportot, és azt tervezik, hogy bemószerolják a Nike-t az Európai Fogyasztóvédelmi Központnál.

Még nem is kell messzire menni, mert a Központnak Horvátországban is van irodája. Angolul írom, hogy a Nike is megértse: You messed with the wrong people, pal.

Ramzan Kadirov csecsen vezető a Tanjug szerb hírügynökségnek adott interjújában kijelentette, hogy Oroszorország és személy szerint ő sem felejti el soha, hogy Fehéroroszország mellett egyedüliként Szerbia nem vezetett be szankciókat Oroszország ellen. Ramzan Kadirov nemcsak köszönetet mondott Aleksandar Vučić szerb elnöknek a “békepolitikáért”, hanem üzent a szerbiai muszlimoknak is, akiknek sikerekben gazdag életet kívánt Szerbiában. Az interjúban arról nem volt szó, hogy Kadirov esetleg meghívott vendégként részt venne Aleksandar Vučić valamelyik nagygyűlésén, és netalán tán szerbül szólna a “Szerbelnök” híveihez.

Igazi hazafiak

A kimondhatatlanul és szinte elolvashatatlanul hosszú interjúban, amelynek összes gyönyörűségét képtelenség átadni egy korlátozott terjedelmű cikkben, Vlagyimir Putyinon orosz elnökön kívül égbe ment a fehérorosz államfő és a “Szerbelnök” is.

– mondta Kadirov, aki különösen annak örült, hogy a szerb és a fehérorosz hatóságok politikája az agresszív külső nyomástól függetlenül hozzájárul a béke és az egység erősítéséhez, mint fogalmazott “országaink között”.

Az ő országa, mármint Kadirov országa természetesen Oroszország, de ezt mondani sem kell.

– mondta a csecsem vezető, aki aztán beszélt az “álságos ukrán népről is”.

Pax Russica

Kadirov az ukránokat szapulva elmondta, hogy korábban nem haboztak rendkívül kedvező feltételekkel kölcsönt és energiahordozókat kérni Oroszországtól, mindeközben nyugati nyomásra oroszellenes politikát folytattak.

– sorolta az orosz lelkű csecsen vezető, aki ukrán gonosztettekről is beszámolt.

– nyilatkozta a igazi orosz hazafihoz híven a csecsen vezető, majd még hozzátette:

– jelentette ki Kadirov, akinek semmi kétsége sincs afelől, hogy az Orosz Föderáció Fegyveres Erőinek főparancsnoka, vagyis a Putyin által kitűzött összes feladatok végrehajtásra kerülnek, így Ukrajnában helyreáll a régóta várt béke és törvényes rend, nácizmus és russzofóbia nélkül.

Az interjúban rejlő “egyéb nyalánkságoktól” tekintsünk most el, arra viszont érdemes lenne kitérni, hogy a szerb államfő elég kilátástalan helyzetben érezheti magát a választások előtt, ha arra fanyalodott, hogy Ramzan Kadirovot hívja segítségül.

Hirtelen felrémlett bennem, hogy az április 3-i szerbiai választások eredményét személyesen Kadirov teszi közzé, miközben Oroszország képviseletében ellentmondást nem tűrő módon simogatja meg a szakállát. Az sem kizárt, hogy Kadirov már el is indult Belgrád felé, csak megállt egy kicsit Ukrajnában, mert hogy ott is akad egy kis dolga.