Connect with us

Oroszország

EGY KELLEMETLEN LÁTÓGATÓ BELGRÁDBAN: Lavrov területet jelöl

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

Jövő hét elején Szerbiába látogat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, s ennek aligha örülnek tiszta szívvel Belgrádban. A vizit ugyanis még közelebb hozza az igazság pillanatát: Aleksandar Vučić államfőnek előbb-utóbb el kell döntenie, Moszkvával, vagy az EU-val tart-e.

Kényelmetlen szövetség

Szerbia az első ország, ahova az Ukrajna elleni háború február 24-ei kezdete óta egy kétoldalú tárgyalás kedvéért ellátogat Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A célországot nem véletlenül választotta ki Moszkva, valamennyi elemző egyetért abban, hogy a Kreml attól tart, gyengülőben vannak a szövetségesi kötelékek, s ezért meg kell mutatni, hogy az egykori jugoszláv tagköztársaság még mindig Oroszország érdekszférájához tartozik.

– Ezzel a látogatással az oroszok azt kívánják üzenni, hogy Szerbia az ő vadászterületük. Lavrov az utóbbi időben – az arab világot leszámítva – nem nagyon utazott sehova, s egyetlen EU-tagjelöltet sem tátogatott meg. A jelenlegi körülmények között ez az utazás inkább szolgálja Oroszország érdekeit, mintsem Szerbiáét

– vélekedett Aleksandar Popov, a belgrádi Regionalizmus Központ igazgatója, aki szerint a látogatás másik célja annak demonstrálása, hogy nem mindenki fordult el Moszkvától az ukrajnai háború miatt.

Hasonlóan gondolkodik Strahinja Subotić, az Európai Politika nevű elemző intézet programigazgatója, aki úgy véli, Lavrov útja tovább erősíti azokat az európai félelmeket, hogy Aleksandar Vučić az orosz érdekeket védelmezi.

– Ha Brüsszel valamikor is úgy vélte, hogy a szerbek az oroszok csapatában játszanak, akkor ez a látogatás csak erősíteni fogja ezeket a aggodalmakat. Én nem mondom azt, hogy valóban az oroszokat segítjük, csak azt, hogy komoly követkeményekre számíthatunk. Mindenki figyelni fogja, hogy milyen nyilatkozatok hangzanak el és gesztusok születnek. Amikor az osztrák kancellár beszélt Vlagyimir Putyinnal, senki sem aggodalmaskodott, mindenki tudta ugyanis, hogy a Bécs célja a háború befejezése. Ha megmutatjuk, hogy mi is ugyanazt akarjuk, akkor talán elfogadható lesz a Lavrov-látogatás

– vélekedett az elemző.

Bár a nyilatkozatokból nem derül ki egyértelműen, melyik fél kezdeményezte a tárgyalást, egyértelműnek tűnik, nem Vučićék erőltették a vizitet. Ez pedig azt jelenti, hogy megint bebizonyosodott, továbbra sincs “ingyen ebéd” a politikában: Lavrov néhány nappal az után megy Belgrádba egy szolidaritási nyilatkozat kicsiholásáért, hogy Szerbia és Oroszország megegyezett a kedvezményes gázszállítások fenntartásáról.

Rejtélyes utakon

Miközben Lavrov Belgrádban mindenkivel tárgyalni fog, aki számít, egyelőre azt sem tudni, hogyan érkezik majd a szerb fővárosba: Szerbiát – Boszniát leszámítva – NATO és/vagy EU-tagállamok veszik körül, és az sem egyértelmű, hogy Bosznia nem szerb entitása – amelyhez az a Neum környéki szakasz tartozik, ahol Horvátország érintése nélkül be lehet repülni az országba – örömmel ad átrepülési engedélyt egy orosz gépnek. Már csak azért sem, mert miközben a NATO és az EU kitiltotta a légtérből az orosz gépeket, a bosnyákok és a boszniai horvátok sem szívesen segítik annak az Oroszországnak a magas rangú képviselőjét, amely fő szövetségesei között tartja nyilván a Milorad Dodik nevével fémjelzett boszniai szerbeket.

Így marad az Air Serbia légitársaság menetrendszerű Moszkva- Belgrád járata, ám ha Lavrov ezt a megoldást választja, csak újra hangsúlyozza, mennyire elszigetelté vált hazája az ukrajnai agresszió miatt.

Ahogy a Lavrov látogatás célországa nem véletlen, úgy az időzítés sem az. Június 10-én utazna ugyanis Belgrádba Olaf Scholz német kancellár, aki minden bizonnyal azért találkozna Vučić elnökkel, hogy átadja neki a mindenki által ismert üzenetet, amely szerint Brüsszel elvárja a tagjelöltektől, hogy fokozódó mértékben igazítsák hozzá politikájukat az unió kül- és biztonságpolitikájához.

Lavírozás veszélyekkel

Érzi a bajt Vučić is, aki egy minapi nyilatkozatában arról beszélt, attól tart, hogy Scholz a Lavrov-látogatás miatt lemondja belgrádi útját.

A szerb államfő – hogy magyar barátjához, Orbán Viktorhoz hasonlóan, ő is pávatáncoljon egy kicsit – azt is hozzátette, Belgrád enyhíteni akar az orosz energiahordozóktól való függésén, és ezért azt tervezi, hogy a Transz-adriai (TAP), illetve a Transz-anatóliai (TANAP) vezetéken is vásárol majd földgázt.

Vučić hangsúlyozta, hogy Belgrád számára stratégiai cél az EU-tagság, és annak ellenére kitart ezen célja mellett, hogy az uniós tagállamok többsége másként ítéli meg a koszovói kérdést, azaz: azt kívánja, hogy Szerbia ismerje el egykori déli tartományának államiságát.

Vučić egyáltalán nincs irigylésre méltó helyzetben. Szerbiában a közhangulat – nem utolsó sorban az állami televíziós csatornák hatására – egyértelműen Oroszország pártján áll, miközben a külkereskedelemben egyértelműen az unió a legfontosabb partner.

Szerbia helyzete valamelyest emlékeztet a 2014 előtti Ukrajnáéra. A volt szovjet tagköztársaság a függetlenség 1991-es elnyerésétől fogva igyekezett lavírozni Oroszország és az EU között. Az ügyeskedés éveiben sok elemző figyelmeztetett arra, hogy ez nem jó politika, az ország előbb-utóbb a földre eshet a két pad között.

A jóslat mára bevált: Ukrajnát részben azért is támadhatta meg Oroszország, mert Kijev sokáig csak félszívvel hajtotta végre azokat a reformokat, amelyek már korábban közelebb vitték volna az országot a lakosság nagy része által példaként számon tartott Európai Unióhoz.

SZÍV KÜLDI SZÍVNEK! Értékeld ezt a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
Az olvasás folytatása


QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



KÖVETÉS A FACEBOOKON

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava