Connect with us

Görögország

VANNAK MÉG MIGRÁNSOK: A görögök újabb kerítést építenek, Törökországban ugyanakkor bevándorlóellenes párt alakult

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

migransok 2020
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Notisz Mitaraki görög migrációügyi miniszter hétfőn egy interjúban elmondta, hogy újabb, 80 km hosszú kerítést kívánnak építeni a török határszakaszra, amivel a megközelítőleg 200 km-es határszakasz több mint háromötöde lenne lezárva (korábban már felhúztak 40 km-t). A görögök ehhez uniós forrásokat is szívesen látnának – bár az EU nem szokott erre pénzt adni.

Görög gondok

Athén döntésének súlyát az mutatja, hogy napokkal korábban egy másik, civil ügyekért felelős miniszter, Takisz Teodorikakosz, görög polgárvédelmi miniszter azt nyilatkozta, hogy több mint 40 ezer illegális migránst állítottak meg a határoknál 2022 első négy hónapjában. Az ok a szerinte egyszerű: Törökország nem tesz elég erőfeszítést annak érdekében, hogy visszatartsa ezeket az embereket, s a csempészhálózat lényegében háborítatlanul működhet.

Ez a hatalmas nyomás pedig az Evrosz (Marica vagy törökül Meriç) folyóra nehezedik, amelynek ráadásul az utóbbi hetek szárazsága miatt alacsonyabb a vízállása, így kisebb kihívást jelent az átjutni igyekvőknek.

A görög határt lényegében 2012 óta erősítik – már ekkor elindult Kasztaniesz és Nea Vísza települések között egy 10 km hosszú kerítés építése –, majd a 2020-as migrációs válság hatására újabb erőfeszítéseket tettek. Ekkor mintegy 30-40 km hosszan 5 méter magas kerítést húztak fel a folyó mentén.

Ennek ellenére nem sikerült teljes mértékben megállítani az illegális határátlépőket, bár a szárazföldi határon eddig az ENSZ adati alapján 2022-ben alig 2000 ember jött át május végéig, igaz, az idő melegebbre fordulásával az utóbbi hónapban viszont már ezren. A tengeri útvonal még csendesebbnek tűnik, ott még kevesebben jutottak át görög területre – de a nyomás ennek ellenére nagy.

A a görög sirámokat nagy valószínűséggel meg sem hallják, a 2021 eleje óta folyamatban lévő közeledés vérszegényen halad, s szinte folyamatos a magas rangú szóváltás a két fél között. Az előző héten pedig Recep Tayyip Erdoğan török államfő azt is kijelentette, hogy nem hajlandó többet szóba állni a görög miniszterelnökkel.

A két fél között ugyan nem került sor olyan incidensre, mint 2020 augusztusában, amikor a vitatott felségvizeken nem sok kellett a nyílt konfliktushoz, de a görög reláció inkább problematikus maradt Ankara számára, annak ellenére, hogy Athén újabban már nemcsak az Egyesült Arab Emírségekkel, de Izraellel és Szaúd- Arábiával is lényegesen javította a kapcsolatát.

Török gondok

Persze, a törököknek megvan a saját gondjuk: a migránsok tőlük akarnak átjutni a görögökhöz, s nem fordítva – hivatalos adatok szerint 3,8 millió szíriai és további 4-5 százezer afgán, afrikai stb. menekült van az országban, akikhez az utóbbi hónapokban több tízezer ukrán csatlakozott –, a jelenlegi gazdasági helyzetben pedig mindenki elégedetlen a jelenlétük miatt.

Amire pár szakértő már évek óta figyelmeztetett, pár hete megtörtént: létrejött egy kifejezetten a (szíriai) menekültek hazaküldésével kampányoló párt, a keményvonalas nacionalistának számító Ümit Özdağ vezetésével. Özdağ politizált a Nemzeti Mozgalom Pártjában (MHP), amíg 2016-ban ki nem rakták, majd a MHP-ből szakadár Jó Párt (IYI Parti) egyik oszlopos tagja lett, de miután nem sikerült megszerezni a vezetést, onnan is kilépett 2021-ben.

Ha a stílusát és hirtelen haragúságát sokan nem is szeretik, úgy tűnik, hogy a menekültkártyával jolly jokerre bukkant az elégedetlen török társadalomban.

A 2021 augusztusában általa alapított Zafer Partisi az utóbbi időkben kezdett nagyobb nyilvánosságot kapni. Egyelőre még csak 1 százalékra mérik, de Özdağ elég ügyesen viseli magát a médiában, így a nagyjából egy év múlva esedékes államfő és parlamenti választáson (a 2017-es alkotmánymódosítás óta együtt tartják a két választást) akár még meglepetést is okozhat.

Akármi legyen is a Zafer Partisi sorsa, továbbra is napirenden fogja tartani a menekültek kérdését, s azok hazaküldésének ügyét, ami a növekvő elégedetlenség és a lépten-nyomon előkerülő török-szír összeütközések miatt csak növelni fogja a migrációs nyomást a görög határokon.

A párt egy olyan problémát talált meg, amire a kormánynak valamit kell mondania, a társadalomba egyre jobban integrálódó – bár sokak szerint továbbra is elégtelenül – szíriai menekültek visszaküldése Szíriába továbbra is nehezen megy. Egyrészt a török megszállás alatt lévő területek sem tekinthetők teljesen békésnek, másrészt az infrastruktúra sem elegendő egy ekkora tömeg befogadására.

Bár Erdoğan próbált uniós támogatást találni – emlékezetes, hogy a 2019 novemberi magyarországi látogatása alkalmával is bemutatta a frissen elfoglalt szíriai területekre tervezett házépítési terveket –, de együttérzésen kívül nem sokat kapott Európától, miközben a 3+3 milliárd euró kifizetése is lassan halad – bár tegyük hozzá, hogy a török méltatlankodás ellenére folyamatban van, s előbb-utóbb megérkezik az utolsó eurocent is.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi görög parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevő elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

Líra-könyvek

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Utazás

Letöltések

Google-hirdetés

Tíz nap legjava