Connect with us

ENSZ

HOSSZÚ ASZTAL: Koszovó szolgált példaként Donyeck és Luhanszk függetlenségének kikiáltásához

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

480084 8d26a2fd 82c7 4a1e 8043 60bae4b22815 0
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az orosz elnököt Koszovó ihlette az Ukrajna területén létrejött “népköztársaságok” függetlenségének kikiáltására. Vlagyimir Putyin erről a kevésbé kedves vendégek számára fenntartott “hosszú asztalnál” beszélt, amikor fogadta a António Guterres ENSZ-főtitkárt.

Koszovó, mint precedens

A TASS beszámolója szerint Vlagyimir Putyin a megbeszélés során úgy fogalmazott, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság a Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos precedensjellegű döntése alapján vált függetlenné, amiből az következik, hogy a Nyugat, főleg pedig az Egyesült Államok által szponzorált koszovói függetlenség most ütött . (Nem a Krím esetében, mert az szimpla annexió volt.)

Az orosz elnök úgy fogalmazott, hogy elolvasta a Nemzetközi Bíróság Koszovóval kapcsolatos összes dokumentumát, és jól emlékszik arra a döntésre, amely szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egyetlen újonnan létrejövő állam sem köteles a központi hatóságokhoz fordulni a szuverenitás kinyilvánításának engedélyezéséért.

Ezt Koszovóról mondták, és ez a Nemzetközi Bíróság döntése volt, amelyet mindenki támogatott

– jelentette ki Putyin, aki szerint a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak ugyanolyan joga van a szuverenitás kinyilvánítására, mint Koszovónak volt a függetlenség kikiáltására a központi kormányzat engedélye nélkül.

Online remények

Az orosz elnök közölte a hosszú asztal másik végén gubbasztó ENSZ-főtitkárral: Oroszország továbbra is abban reménykedik, hogy sikerül megegyezésre jutni Ukrajnával. Itt arra emlékeztetett, hogy a közelmúltban történt előrelépés Isztambulban, de minden leállt, amikor Bucsából civilek tömeges meggyilkolásáról érkeztek hírek.

Ami azzal kapcsolatban elhangzott, az nem igaz, mert az orosz hadseregnek semmi köze a bucsai eseményekhez, és tudjuk, hogy ki és milyen módon provokálta ki azokat

– mondta Putyin, és írja a TASS, amely szerint az orosz elnök rámutatott, hogy az Ukrajnával folytatott tárgyalások online formában folytatódnak, és bízik a pozitív végkifejletben.

A mariupoli helyzetről Putyin azt mondta, hogy a városban már nem folytatnak katonai műveleteket, és hogy az ukrán katonák emberi pajzsként tartják a civileket az Azovstal acélgyárban.

Guterres megismételte az Oroszországhoz intézett felhívását, hogy Moszkva működjön együtt együtt az ENSZ-szel a humanitárius folyosók létrehozása és az ukrajnai civilek támogatása érdekében.

Az ENSZ bejelentette, hogy Putyin “elvileg” elfogadta, hogy a Világszervezet és a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága részt vegyen az orosz erők által körülzárt azovstali ipartelepen rekedt civilek evakuálásában.

Hozzátették, hogy a témában folytatódnak a tárgyalások az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala és az orosz védelmi minisztérium között.

Offline valóság

António Guterres irodája közölte ugyan, hogy Vlagyimir Putyin nyitott a Vöröskereszt és az ENSZ által támogatott civilek evakuálására az Azovstal acélműből. Ennek ellenére Oroszország továbbra is katonai megoldásra törekszik.

A Reuters beszámolója szerint szerdán is folytatódtak a harcok az acélmű körül, amiről a város (nyilván ukrán) polgármesterének egyik tanácsadója adott tájékoztatást.

A brit hírügynökség szerint Petro Andriuscsenko azt mondta, hogy nem jött létre megállapodás a Mariupolban ragadt civilek evakuálásáról.

i.trackmytarget

Szerbia

POLITIKAI KORREKCIÓ: Szerbia az oroszok ellen szavazott az ENSZ-ben

Közzététel:

a megjelenés dátuma

putyin orosz ensz szankciok szerb vucic
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 4 perc

Az ENSZ Közgyűlése elutasította Oroszország kezdeményezését, hogy a testület titkos szavazást tartson arról, hogy miként vélekedik a négy ukrajnai megszállt régió Oroszországhoz csatolásáról, vagyis a Moszkvát elítélő határozatról. A titkos szavazásra vonatkozó orosz kérést 107 ország utasította el, köztük Szerbia is. Diplomáciai források szerint a közgyűlés szerdán vagy csütörtökön foglal állást a kérdésről – és mint a fentiekből következik – nyilvános szavazáson. Vajon miért szavazott Szerbia ismét Oroszországgal szemben, és megteszi-e ezt negyedik alkalommal is?

Háromszor szavaztak az oroszok ellen

Az ENSZ-ben verbális háború folyt/folyik Ukrajna és Oroszország között, a közgyűlésben Ukrajna ENSZ-nagykövete “terrorista államnak” nevezte Oroszországot. Szerhij Kiszlicja szerint ezt Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal.

Oroszország ENSZ-nagykövete ugyanakkor egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát. Vaszilij Nyebenzja szerint ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még soha nem volt példa.

Közben az Európai Unió vezetésével határozati javaslat fogalmazódott meg, amely azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el a négy ukrajnai régió elcsatolásától, és egyúttal kezdje meg a teljes körű és feltétel nélküli csapatkivonást az ukrán területekről.

A határozati javaslatról szerdán vagy esetleg csütörtökön szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, mint már említettük, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szóban forgó szavazás.

Az ENSZ-ben csak 13 ország ellenezte a határozattervezetről tartandó nyilvános szavazást, köztük Oroszország és Kína is ezen az állásponton volt, további 39 ország pedig tartózkodott, Szerbia ugyanakkor a nyilvános szavazás mellett foglalt állást.

Szerbia harmadik alkalommal szavazott az ENSZ-ben Oroszország, illetve a Kreml érdekeivel szemben, ami a balközép/liberális Blic szerint annak a jele lehet, hogy Belgrád hamarosan bevezetheti, amit a Nyugat olyannyira kér & vár tőle – az Oroszország elleni szankciókat.

Szerbia először a közgyűlés március 2-i, rendkívüli ülésén szavazott együtt azokkal, akik elítélték az Ukrajna területe elleni agressziót, másodszor pedig április 7-én ment szembe a Kremllel, amikor a közgyűlés elfogadta a követelést, hogy Oroszországot zárják ki az ENSZ emberi jogi tanácsából az Ukrajnával szembeni invázió miatt.

Területi integritás

Szerbia az ukrajnai háború kezdete óta ellenáll a nyugati nyomásnak, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, az idő előrehaladtával azonban úgy tűnik, hogy egyre nagyobb a nyomás, és egyre gyakrabban merül fel, hogy ha Szerbia nem vezet be valamilyen szankciót Oroszországgal szemben, akkor az európai befektetések és adományok veszélybe kerülnek, ami miatt több tízezer ember veszítheti el az állását.

Az Oroszország elleni szankciók bevezetését nem zárta ki Milovan Drecun sem, aki szintén a kilencvenes évekből visszamaradt figura, újságíróként elfogult háborús tudósításaival vált hírhedté, tudósításaiban minden másodi-harmadik mondatából egy-két szkipetár terrorista ugrott elő.

Meg is kapta érte a “méltó elismeréséket”, most például a Koszovóval foglalkozó parlamenti bizottság elnöke a Szerb Haladó Párt képviseletében. Drecun ebből a pozícióból bírálja Oroszországot, illetve az orosz tisztségviselőket, akiknek szerinte “nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk Szerbia helyzete iránt”, és nem zárta ki, hogy “Belgrádnak egyszer csak úgy kell döntenie, hogy valamilyen szankcióhoz folyamodik Oroszország ellen”.

A véresszájú újságíróból politikussá avanzsált kormánypárti képviselő & bizottsági vezető egyelőre belső zavargásoktól tart az Oroszország elleni “valamilyen” szankciók meghozása esetén, amit akár kívülről is szíthatnának, bár ezzel kapcsolatban országot nem nevezett meg.

Ha ez megtörténne, senki ne ösztönözze a belső instabilitást Szerbiában, ez nem lehet sem a Nyugat, sem a baráti országok érdeke

– mondta Drecun, akinek a nyilatkozatából az is kiderül, hogy a körülmények ellenére agyban még mindig kétpólusú világban él: az egyik oldalon a Nyugat, a másik oldalon a baráti országok osztoznak a fejében a két félteke között.

Szükségünk van Oroszország támogatására az ENSZ-ben Koszovóval kapcsolatban, és az energia tekintetében is függünk tőle. Talán egy ponton enyhíthetnénk a Koszovó ENSZ-tagságára vonatkozó álláspontunkon, ha követni kezdenénk az Oroszországgal szembeni uniós politikát

– vélte Drecun, aki szerint Oroszország nem ismeri fel az általa és a szerb vezetés által elvárt módon azokat a nehézségeket, amelyekkel Szerbia küzd.

Az oroszok a saját problémáikkal vannak elfoglalva, viszont ezzel minekt új problémákba taszítanak. Meg kell néznünk, meddig vagyunk képesek elviselni azt a kárt, amely az esetünkben keletkezik azzal, hogy nem követjük az EU Oroszországgal kapcsolatos politikáját

– jelentette ki a kormánypárti politikus, aki szerint ha nagyobb lesz a kár, mint a haszon, akkor Szerbiának “korrigálni kell eddigi politikáját”, hogy tovább küzdhessen a maga érdekeikért, ami pedig a szerb & drecuni világképben nem más, mint Koszovó “valamilyen módon” történő megtartása.

Párhuzamok

A szerbek egyébként ügyes taktikai érzékkel választják meg a pillanatot, amikor a oroszok ellen szavazhatnak.

Szerbia eddig mindhárom alkalommal inkább belpolitikai, és nem külpolitikai elvek mentén szavazott Oroszország ellen, vagyis a külpolitikai döntések erős belpolitikai motivációval rendelkeztek. Szerbia az említett ugyanis tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy nem ismeri el Ukrajna területi integritásának megsértést, miután korábban Ukrajna sem ismerte el Koszovó elszakadását Szerbiától. Belgrádot ezáltal elsősorban nem az egyik vagy a másik ország iráni szimpátia, hűség és egyéb blabla vezérli, hanem kizárólag a Koszovóval kapcsolatos érdekei, és az egymással hadakozó oroszágok, tehát Ukrajna és Oroszország hozzáállása a koszovói kérdéshez.

Mindebből logikusan levezethető, hogy Szerbia miért szavazott úgy, ahogy szavazott, és aligha tévedünk a következő szavazást illetően, ha azt feltételezzük, hogy Szerbia megszavazza a Moszkva elítélésére vonatkozó uniós vezetéssel készült határozattervezetet, főleg azt követően, hogy Oroszország folyamatosan Koszovóval példálódzik az ukrajnai területek kiválásával és elcsatolásával kapcsolatban, amivel az eddiginél jóval nehezebb helyzetbe hozza Szerbiát.

Ráadásul, ha a szerbek ismét együtt szavaznak az uniós tagországokkal az ENSZ-ben, akkor Brüsszel előtt is villoghatnak, hogy lám-lám, elindultak az uniós álláspontok felé a számukra rögös és göröngyös úton, amivel egy ideig enyhíthetik a rájuk nehezedő európai & egyéb nyugati nyomást, de hogy valóban mikor hoznak “valamilyen” szankciókat Oroszországgal szemben, az nem csak Brüsszeltől, hanem Moszkvától is függ.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

ENSZ

HIÚSÁGI KÉRDÉS: Vučić szerint őt kétszer annyian nézték, mint Zelenszkijt, pedig az ukrán elnök a szupersztár

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

szupersztar okicsinysege
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

A szerb államfő azzal dicsekedett, hogy a közgyűlés előtt mondott beszédét az ENSZ hivatalos csatornáján kétszer annyian nézték, mint az ukrán elnök üzenetét. Volodimir Zelenszkij videólinken keresztül tartotta meg beszédét, Aleksandar Vučić pedig őt követően az ülésteremben mondta el nem éppen acélos szózatát, amelynek fő kérdése az volt, hogy a “bújtatott alany“, amelyről már többször írtunk, miért mér kettős mércével, amikor Ukrajna és Szerbia szuverenitásáról és területi integritásáról van szó. A szerb elnök arról nem nyilatkozott, hogy vajon milyen számláló mérte & mutatta ki az általa említett adatokat, amely szerint ő népszerűbb volt, mint ukrán kollégája, de egyébként ez mindegy is, mert ilyen számláló aligha létezik.

Zelenszkij vagy Vučić a szupersztár?

A szerb elnök alá kormánybarát újságírók (Pink televízió & Tanjug hírügynökség) adták a lovat, vagyis – mint mondani szokás – kérdeztek alá.

Kétszerannyian néztek ezen a csatornán, mint Zelenszkijt, de ez nem sokat jelent. Számunkra, akik mindenütt ott vagyunk, nem muszáj, hogy éppen ezen a csatornán nézzenek bennünket, de hát ő (Zelenszkij) nagy sztár, mi meg kicsik vagyunk. Tetszik, vagy nem tetszik, hogy egy sztár, ez nem is kérdés, ráadásul egy jóval nagyobb ország elnöke, mint a mi hazánk

– jegyezte meg Vučić, aki az is beismerte, hogy a figyelem középpontjában most Zelenszkij áll, de ezért nem biztos, hogy szerencsésnek érzi magát.

A szerb államfő úgy fogalmazott, hogy a világ több országának misszióvezetői odamentek hozzá, hogy gratuláljanak neki, miután távozott a szószékről, és hozzátette, hogy az említett misszióvezetők között voltak a legnagyobb országok képviselői is. Ha tekintetbe vesszük, hogy Oroszország a világ legnagyobb országa, Kína pedig a Föld legnépesebb állama, akkor ez akár igaz is lehet, de most ettől tekintsük el, és koncentráljunk inkább a hiúsági tényezőre.

A beszédem felkeltette a figyelmet, mert más volt, mint a többieké. Mert valaki, aki kicsi, ki merte mondani az igazságot. Tegnap este megkerestek a világ legfontosabb országainak misszióvezetői, hogy gratuláljanak a beszédemhez

– mondta a szerb elnök, aki azonban nem árulta el, hogy melyik ország képviselői “voltak a tettesek”, nyilván nem akarta kompromitálni őket. Vučić azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem folytatta az öntömjénezést.

Kijöttek a teremből, hogy megvárjanak a szónoki emelvény mögött, ahová vittek, és azt mondták, hogy az utóbbi 10 évben nem hallottak ilyet, ami a bátorságot és minden mást illett. Pedig én csak azt mondtam, amit gondolok

– jelentett ki Vučić, aki hozzátette, hogy szerinte ez a beszéd “valami jót tett” Szerbiának, és ezt az állítását rögtön meg is indokolta.

Szenvedélyesen és érvekkel nagyon is alátámasztva védtük meg az álláspontunkat, amivel mindenkinek megmutattuk, hogy nem egy marék zab vagyunk, amelyet lenyelhetnek, mert ők nagyok, mi pedig kicsik vagyunk

– tette hozzá a szerb államfő, aki két centi híján két méter magas, arról nem is beszélve, hogy “őkicsinysége” itt már áttért a királyi többesre, illetve hát csapongott az egyik személyes névbásból a másikba.

Vučić szerint beszéde által “emelkedett” Szerbia tekintélye (ára/értéke), mert megmutatták, hogy Szerbia meg tud küzdeni a pozíciójáért.

Létező vagy nem létező non paper

A szerb elnök beszélt arról a franca- javaslatról is, amelyet állítólag a német kancellári & francia elnöki megbízott akart átadni neki, és amelyet szerbiai hivatalos körökben a “non paper” kategóriába sorolnak, meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva pedig “nem létezőnek” minősítenek.

Hát hülye vagyok én, hogy olvastam egy olyan papírt, amelyik nem létezik? Mások is kérdeztek erről. Nem akartam átvenni, mert azt mondták, hogy az én hibám, hogy ez megjelent a nyilvánosság előtt

– mondta az elnök, bár arra nem adott egyértelmű választ, hogy miként utasította el a nem létező papír átvételét, merthogy korábban nem cáfolta a dokumentum létezését, csak nem akart vele foglalkozni, mert “fájt a feje”. A fejfájás persze, még nem zárja ki a non paper létezését, arra azonban valóban nem non papert, hanem fájdalomcsillapítót kell fogyasztani, ajánlani viszont csak annak a gyógyszergyárnak a termékét fogjuk a szerb elnöknek, amelyik megszponzorálja a BALK-ot.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Szerbia

KITARTÁS: Moszkva szerint Koszovó továbbra is Szerbia része

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

harcsenko vucic
Kontaktlencse akció »
Olvasási idő: 1 perc

belgrádi nagykövete szerint Oroszország következetesen kiáll a koszovói kérdés nemzetközi jogi eszközökkel történő megoldása mellett. Alekszandr Bocan-Harcsenko szerint a jogi eszközöknek a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd által kell érvényesülniük.

Az orosz nagykövet a Večernje novostinak úgy nyilatkozott, hogy Moszkva mindig azt fogja támogatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ami Belgrádnak megfelel.

Következetesen kiállunk a koszovói kérdés nemzetközi jogi eszközökkel történő megoldása mellett a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd által az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244. számú alaphatározatának alapján, anélkül, hogy kívülről határidőket szabnának és modelleket határoznának meg

– nyilatkozta Bocan-Harcsenko a belgrádi lapnak adott interjújában.

A nagykövet egyúttal kijelentette azt is, hogy Moszkva tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi integritását, és úgy véli, hogy Koszovó autonóm tartományként továbbra is Szerbia szerves részét képezi.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjaként Oroszország támogat minden olyan kiegyensúlyozott, igazságos és fenntartható megoldást, amely megfelel Szerbia és a szerb nép jogos érdekeinek

– tette hozzá Oroszország szerbiai nagykövete.

Koszovóval kapcsolatban Oroszország önmagának is ellentmond, Vlagyimir Putyin ugyanis áprilisban azt közölte a hosszú asztal másik végén gubbasztó António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak ugyanolyan joga van a szuverenitás kinyilvánítására, mint Koszovónak volt a függetlenség kikiáltására a központi kormányzat engedélye nélkül.

Az orosz elnök ezt a Nemzetközi Bíróságnak arra a 2010-es határozatára alapozta, amely szerint Koszovó függetlenségének a kikiáltása nem sértette a nemzetközi jogot.

A ENSZ égisze alá tartozó hágai szervezet szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egyetlen újonnan létrejövő állam sem köteles a központi hatóságokhoz fordulni a szuverenitás kinyilvánításának engedélyezéséért.

Aleksandar Vučić szerb elnök, aki várhatóan felszólal az ENSZ-ben a közgyűlésében az őszi ülésezési időszak idei megnyitását követően, a szerbiai parlament Koszovóról szóló minapi ülésén megígérte, hogy levélben fordul az orosz és a kínai elnökhöz, és ismételten kéri tőlük Koszovó ENSZ-tagságának megvétózását.

Kézzel festett farmerek
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: