Az ENSZ Közgyűlése elutasította Oroszország kezdeményezését, hogy a testület titkos szavazást tartson arról, hogy miként vélekedik a négy ukrajnai megszállt régió Oroszországhoz csatolásáról, vagyis a Moszkvát elítélő határozatról. A titkos szavazásra vonatkozó orosz kérést 107 ország utasította el, köztük Szerbia is. Diplomáciai források szerint a közgyűlés szerdán vagy csütörtökön foglal állást a kérdésről – és mint a fentiekből következik – nyilvános szavazáson. Vajon miért szavazott Szerbia ismét Oroszországgal szemben, és megteszi-e ezt negyedik alkalommal is?

Háromszor szavaztak az oroszok ellen

Az ENSZ-ben verbális háború folyt/folyik Ukrajna és Oroszország között, a közgyűlésben Ukrajna ENSZ-nagykövete “terrorista államnak” nevezte Oroszországot. Szerhij Kiszlicja szerint ezt Moszkva hétfőn ismét bizonyított az otthonukban alvó ukrán civilek és iskolába tartó gyerekek ellen intézett rakétatámadásokkal.

Oroszország ENSZ-nagykövete ugyanakkor egyoldalúnak és átpolitizáltnak nevezte a vitát. Vaszilij Nyebenzja szerint ilyen cinizmusra, konfrontációra és veszélyes megosztottságra az ENSZ történetében még soha nem volt példa.

Közben az Európai Unió vezetésével határozati javaslat fogalmazódott meg, amely azt követeli Oroszországtól, hogy azonnal és feltétel nélkül álljon el a négy ukrajnai régió elcsatolásától, és egyúttal kezdje meg a teljes körű és feltétel nélküli csapatkivonást az ukrán területekről.

A határozati javaslatról szerdán vagy esetleg csütörtökön szavazhat az ENSZ Közgyűlése nyílt voksolással, miután a testület hétfőn elutasította Oroszország javaslatát arról, mint már említettük, hogy a szokásoktól eltérően titkos legyen a szóban forgó szavazás.

Az ENSZ-ben csak 13 ország ellenezte a határozattervezetről tartandó nyilvános szavazást, köztük Oroszország és Kína is ezen az állásponton volt, további 39 ország pedig tartózkodott, Szerbia ugyanakkor a nyilvános szavazás mellett foglalt állást.

Szerbia harmadik alkalommal szavazott az ENSZ-ben Oroszország, illetve a Kreml érdekeivel szemben, ami a balközép/liberális Blic szerint annak a jele lehet, hogy Belgrád hamarosan bevezetheti, amit a Nyugat olyannyira kér & vár tőle – az Oroszország elleni szankciókat.

Szerbia először a közgyűlés március 2-i, rendkívüli ülésén szavazott együtt azokkal, akik elítélték az Ukrajna területe elleni agressziót, másodszor pedig április 7-én ment szembe a Kremllel, amikor a közgyűlés elfogadta a követelést, hogy Oroszországot zárják ki az ENSZ emberi jogi tanácsából az Ukrajnával szembeni invázió miatt.

Területi integritás

Szerbia az ukrajnai háború kezdete óta ellenáll a nyugati nyomásnak, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, az idő előrehaladtával azonban úgy tűnik, hogy egyre nagyobb a nyomás, és egyre gyakrabban merül fel, hogy ha Szerbia nem vezet be valamilyen szankciót Oroszországgal szemben, akkor az európai befektetések és adományok veszélybe kerülnek, ami miatt több tízezer ember veszítheti el az állását.

Az Oroszország elleni szankciók bevezetését nem zárta ki Milovan Drecun sem, aki szintén a kilencvenes évekből visszamaradt figura, újságíróként elfogult háborús tudósításaival vált hírhedté, koszovói tudósításaiban minden másodi-harmadik mondatából egy-két szkipetár terrorista ugrott elő.

Meg is kapta érte a “méltó elismeréséket”, most például a Koszovóval foglalkozó parlamenti bizottság elnöke a Szerb Haladó Párt képviseletében. Drecun ebből a pozícióból bírálja Oroszországot, illetve az orosz tisztségviselőket, akiknek szerinte “nagyobb megértést kellene tanúsítaniuk Szerbia helyzete iránt”, és nem zárta ki, hogy “Belgrádnak egyszer csak úgy kell döntenie, hogy valamilyen szankcióhoz folyamodik Oroszország ellen”.

A véresszájú újságíróból politikussá avanzsált kormánypárti képviselő & bizottsági vezető egyelőre belső zavargásoktól tart az Oroszország elleni “valamilyen” szankciók meghozása esetén, amit akár kívülről is szíthatnának, bár ezzel kapcsolatban országot nem nevezett meg.

– mondta Drecun, akinek a nyilatkozatából az is kiderül, hogy a körülmények ellenére agyban még mindig kétpólusú világban él: az egyik oldalon a Nyugat, a másik oldalon a baráti országok osztoznak a fejében a két félteke között.

– vélte Drecun, aki szerint Oroszország nem ismeri fel az általa és a szerb vezetés által elvárt módon azokat a nehézségeket, amelyekkel Szerbia küzd.

– jelentette ki a kormánypárti politikus, aki szerint ha nagyobb lesz a kár, mint a haszon, akkor Szerbiának “korrigálni kell eddigi politikáját”, hogy tovább küzdhessen a maga érdekeikért, ami pedig a szerb & drecuni világképben nem más, mint Koszovó “valamilyen módon” történő megtartása.

Párhuzamok

A szerbek egyébként ügyes taktikai érzékkel választják meg a pillanatot, amikor a oroszok ellen szavazhatnak.

Szerbia eddig mindhárom alkalommal inkább belpolitikai, és nem külpolitikai elvek mentén szavazott Oroszország ellen, vagyis a külpolitikai döntések erős belpolitikai motivációval rendelkeztek. Szerbia az említett ugyanis tartotta magát ahhoz az elvhez, hogy nem ismeri el Ukrajna területi integritásának megsértést, miután korábban Ukrajna sem ismerte el Koszovó elszakadását Szerbiától. Belgrádot ezáltal elsősorban nem az egyik vagy a másik ország iráni szimpátia, hűség és egyéb blabla vezérli, hanem kizárólag a Koszovóval kapcsolatos érdekei, és az egymással hadakozó oroszágok, tehát Ukrajna és Oroszország hozzáállása a koszovói kérdéshez.

Mindebből logikusan levezethető, hogy Szerbia miért szavazott úgy, ahogy szavazott, és aligha tévedünk a következő szavazást illetően, ha azt feltételezzük, hogy Szerbia megszavazza a Moszkva elítélésére vonatkozó uniós vezetéssel készült határozattervezetet, főleg azt követően, hogy Oroszország folyamatosan Koszovóval példálódzik az ukrajnai területek kiválásával és elcsatolásával kapcsolatban, amivel az eddiginél jóval nehezebb helyzetbe hozza Szerbiát.

Ráadásul, ha a szerbek ismét együtt szavaznak az uniós tagországokkal az ENSZ-ben, akkor Brüsszel előtt is villoghatnak, hogy lám-lám, elindultak az uniós álláspontok felé a számukra rögös és göröngyös úton, amivel egy ideig enyhíthetik a rájuk nehezedő európai & egyéb nyugati nyomást, de hogy valóban mikor hoznak “valamilyen” szankciókat Oroszországgal szemben, az nem csak Brüsszeltől, hanem Moszkvától is függ.

A szerb államfő azzal dicsekedett, hogy a közgyűlés előtt mondott beszédét az ENSZ hivatalos csatornáján kétszer annyian nézték, mint az ukrán elnök üzenetét. Volodimir Zelenszkij videólinken keresztül tartotta meg beszédét, Aleksandar Vučić pedig őt követően az ülésteremben mondta el nem éppen acélos szózatát, amelynek fő kérdése az volt, hogy a “bújtatott alany“, amelyről már többször írtunk, miért mér kettős mércével, amikor Ukrajna és Szerbia szuverenitásáról és területi integritásáról van szó. A szerb elnök arról nem nyilatkozott, hogy vajon milyen számláló mérte & mutatta ki az általa említett adatokat, amely szerint ő népszerűbb volt, mint ukrán kollégája, de egyébként ez mindegy is, mert ilyen számláló aligha létezik.

Zelenszkij vagy Vučić a szupersztár?

A szerb elnök alá kormánybarát újságírók (Pink televízió & Tanjug hírügynökség) adták a lovat, vagyis – mint mondani szokás – kérdeztek alá.

– jegyezte meg Vučić, aki az is beismerte, hogy a figyelem középpontjában most Zelenszkij áll, de ezért nem biztos, hogy szerencsésnek érzi magát.

A szerb államfő úgy fogalmazott, hogy a világ több országának misszióvezetői odamentek hozzá, hogy gratuláljanak neki, miután távozott a szószékről, és hozzátette, hogy az említett misszióvezetők között voltak a legnagyobb országok képviselői is. Ha tekintetbe vesszük, hogy Oroszország a világ legnagyobb országa, Kína pedig a Föld legnépesebb állama, akkor ez akár igaz is lehet, de most ettől tekintsük el, és koncentráljunk inkább a hiúsági tényezőre.

– mondta a szerb elnök, aki azonban nem árulta el, hogy melyik ország képviselői “voltak a tettesek”, nyilván nem akarta kompromitálni őket. Vučić azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem folytatta az öntömjénezést.

– jelentett ki Vučić, aki hozzátette, hogy szerinte ez a beszéd “valami jót tett” Szerbiának, és ezt az állítását rögtön meg is indokolta.

– tette hozzá a szerb államfő, aki két centi híján két méter magas, arról nem is beszélve, hogy “őkicsinysége” itt már áttért a királyi többesre, illetve hát csapongott az egyik személyes névbásból a másikba.

Vučić szerint beszéde által “emelkedett” Szerbia tekintélye (ára/értéke), mert megmutatták, hogy Szerbia meg tud küzdeni a pozíciójáért.

Létező vagy nem létező non paper

A szerb elnök beszélt arról a franca-német javaslatról is, amelyet állítólag a német kancellári & francia elnöki megbízott akart átadni neki, és amelyet szerbiai hivatalos körökben a “non paper” kategóriába sorolnak, meg nem nevezett brüsszeli forrásokra hivatkozva pedig “nem létezőnek” minősítenek.

– mondta az elnök, bár arra nem adott egyértelmű választ, hogy miként utasította el a nem létező papír átvételét, merthogy korábban nem cáfolta a dokumentum létezését, csak nem akart vele foglalkozni, mert “fájt a feje”. A fejfájás persze, még nem zárja ki a non paper létezését, arra azonban valóban nem non papert, hanem fájdalomcsillapítót kell fogyasztani, ajánlani viszont csak annak a gyógyszergyárnak a termékét fogjuk a szerb elnöknek, amelyik megszponzorálja a BALK-ot.

Oroszország belgrádi nagykövete szerint Oroszország következetesen kiáll a koszovói kérdés nemzetközi jogi eszközökkel történő megoldása mellett. Alekszandr Bocan-Harcsenko szerint a jogi eszközöknek a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd által kell érvényesülniük.

Az orosz nagykövet a Večernje novostinak úgy nyilatkozott, hogy Moszkva mindig azt fogja támogatni az ENSZ Biztonsági Tanácsában, ami Belgrádnak megfelel.

– nyilatkozta Bocan-Harcsenko a belgrádi lapnak adott interjújában.

A nagykövet egyúttal kijelentette azt is, hogy Moszkva tiszteletben tartja Szerbia szuverenitását és területi integritását, és úgy véli, hogy Koszovó autonóm tartományként továbbra is Szerbia szerves részét képezi.

– tette hozzá Oroszország szerbiai nagykövete.

Koszovóval kapcsolatban Oroszország önmagának is ellentmond, Vlagyimir Putyin ugyanis áprilisban azt közölte a hosszú asztal másik végén gubbasztó António Guterres ENSZ-főtitkárnak, hogy a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságnak ugyanolyan joga van a szuverenitás kinyilvánítására, mint Koszovónak volt a függetlenség kikiáltására a központi kormányzat engedélye nélkül.

Az orosz elnök ezt a Nemzetközi Bíróságnak arra a 2010-es határozatára alapozta, amely szerint Koszovó függetlenségének a kikiáltása nem sértette a nemzetközi jogot.

A ENSZ égisze alá tartozó hágai szervezet szerint az önrendelkezési jog gyakorlása során egyetlen újonnan létrejövő állam sem köteles a központi hatóságokhoz fordulni a szuverenitás kinyilvánításának engedélyezéséért.

Aleksandar Vučić szerb elnök, aki várhatóan felszólal az ENSZ-ben a közgyűlésében az őszi ülésezési időszak idei megnyitását követően, a szerbiai parlament Koszovóról szóló minapi ülésén megígérte, hogy levélben fordul az orosz és a kínai elnökhöz, és ismételten kéri tőlük Koszovó ENSZ-tagságának megvétózását.