Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

Visszavonul a politikától az emberiesség elleni bűnökért elítélt, ultranacionalista szerb politikus, Vojislav Šešelj az előrehozott parlamenti választásokon elszenvedett kudarcot követően. Közlése szerint a szerb nép immár másodszor utasította el őt – vagyis az általa vezetett Szerb Radikális Párt már másodszor nem került be a parlamentbe -, ezért eljött az ideje annak, hogy visszavonuljon. Bejelentette, lemond pártelnöki funkciójáról, és a közéletből is kivonul.

Már a szerb nép is 2x elutasította

A Szerb Radikális Párt az április 3-i előrehozott parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint a voksok 2,16 százalékát szerezte meg. A parlamentbe jutási küszöb 3 százalék.

A visszavonuláshoz az is hozzájárulhat, hogy a politikus egészségi állapota jelentősen megromlott az utóbbi időben, a múlt vasárnapi választáson mozgóurnát kért, hogy leadhassa szavazatát.

– Nem érzem jól magam, és a szerb nép már kétszer is elutasított, és én ezt úgy értelmezem, hogy éppen itt az ideje annak, hogy visszavonuljak

– hangoztatta az Alo című belgrádi bulvárnapnak nyilatkozva.

Herkóca réme

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában bizonyíték hiányában a vádpontok mindegyike alól felmentette, majd szabadlábra helyezte a szerb ultranacionalista politikust.

Az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) – amely megbízatásának lejárta után átvette a Nemzetközi Törvényszék fennmaradt ügyeit – 2018-ban a korábbi felmentést visszavonva tíz év börtönre ítélte emberiesség elleni bűncselekmények miatt a szerb politikust.

Vojislav Šešeljnek azonban nem kellett börtönbe vonulnia, mert korábban már több mint 11 évet töltött a Nemzetközi Törvényszék börtönében.

A most 67 éves politikust bűnösnek találták egyebek mellett a szerbiai horvát népcsoport tagjainak „deportálására és üldöztetésére való felbujtás” miatt, a többi vádpont alól azonban felmentették.

A Vajdaságban „Herkóca rémeként tartották számon”, 1992. május 6-án a radikálisok ugyanis felolvasták azoknak a helyi horvát nemzetiségű polgároknak a neveit, akiknek el kellett hagyniuk otthonaikat.

Egyes adatok szerint a Szerb Radikális Párt tagjai 1992-ben Šešelj vezetésével 350 horvát és magyar családot, több mint 770 embert kényszerítettek Herkóca (Hrtkovci) elhagyására, egy embert megöltek, a falut pedig Srbislavcinak keresztelték át.

Ezzel kapcsolatban a YouTube-n több kisfilm is található, az egyikben megszólal az ifjú Aleksandar Vučić is, aki sokáig fontos pozíciót töltött be a Szerb Radikális Pártban, ő 2001-ben nyilatkozott az eseményekről, mint parlamenti képviselő.

– Emlékszem, hogy szívélyesen fogadtak ott egyesek, amikor felkerestem Herkócát, de ez 1993-ban, 1994-ben történt. Vagyis Srbislavcit, ami a település szebb neve

– mondta Vučić, akinek még 2001-ben sem fordult meg a fejében, hogy elítélje a Herkócán történteket.

A szerb sajtó 2018-ban azt írta, hogy Šešelj mindenáron a faluban akar lenni, ezért házat vásárolt Herkóca központjában, 300 méterre a katolikus templomtól. Az ingatlan egyik fia, Mihailo nevén van.

Vojislav Šešeljt (is) sokan felelősnek tartják a nemcsak a Vajdaságban, hanem a Bosznia- Hercegovinában és Horvátországban 1991 és 1994 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért.

Putyin nem hozott neki szerencsét

Miután rossz egészségi állapota miatt 2014-ben ideiglenesen szabadlábra helyezték, Šešelj visszatért Szerbiába, és belevetette magát a politikába: a 2016-os parlamenti választáson pártja a harmadik helyen végzett. 2020-ban és 2022-ben azonban nem jutott be a parlamentbe.

A radikális politikusnak tehát nem jött be a számítása, hogy idén majd Putyin besegíti a parlamentbe: hiába kampányolt a „Nagy Vlagyimirral” és egy hatalmas Szent György-szalaggal (a videó itt látható).

– Elég rossz állapotban vagyok most. Az új választásokon a pártot valószínűleg új elnök fogja vezetni. Nem érzem jól magam, és a szerbek már kétszer elutasítottak a választásokon, amit úgy értelmezek, hogy itt az ideje a visszavonulásnak

– mondta Vojislav Šešelj, aki távozóban azonban még egy utolsót rúgott a külföldi nagykövetségekbe, amin Szerbiában a nyugati diplomáciai képviseleteket, vagy magát Amerikát szokás érteni.

– Lehetséges, hogy volt nyomás a külföldi nagykövetségek részéről, de ha kellő mértékben rám szavaztak volna az emberek, ez nem ért volna könnyen véget

– nyilatkozta az Alo! hírportálnak Vojislav Šešelj, aki távozásáért félig-meddig átterhelte a felelősséget a szerb népre. Egyelőre nem derült ki, hogy a Szerbiát korábban gyakran „megradikalizáló” politikus öreg napjait esetleg Herkócában kívánja-e leélni.