SUTTYÓ SZÍNVONAL: Dodik középső ujja

Milorad Dodik a rá jellemző suttyó módon jelezte a sajtónak, hogy mennyire becsüli az újságírókat, és mindenki mást, akinek nem az a véleménye, mint az övé. Máshol egy ilyen gesztussal bárki könnyen kiiktathatná magát a közéletből, de Bosznia-Hercegovinában a civilizációs szabályok kietlen talajra hullanak, legyen szó a korrupció megítéléséről vagy a kulturált emberhez méltó viselkedésről. Az eset egy héttel ezelőtt történt, de a kiváltó ok nem szűnt meg, és a következmény is elmaradt. Mellékesen szólva nem ő az egyetlen politikus, hasonlóan gyanús lakásvásárlási ügylete van a “szerb világ” nagy propagálójának, Aleksandar Vulin szerb belügyminiszternek is, de most maradjunk csak Dodiknál.

A gyanúsított Dodik

2022. március 22-én a boszniai ügyészség gyanúsítottként hallgatta meg Milorad Dodikot, a boszniai Államelnökség szerb tagját. Az ügy szálai 2007-ig nyúlnak vissza, amikor a boszniai szerbek vezetője készpénzből vásárolt nagy értékű ingatlant Belgrádban, majd az ügylet utólagos leplezése érdekében a boszniai Államelnökség szerb tagja bankhitelt vett fel a már kifizetett ingatlanra.

A boszniai ügyészség által közöltek alapján Dodik még a szerb entitás miniszterelnökeként, 2007-ben 750.000 euró összeg készpénzben történő kifizetéssel vásárolt meg egy impozáns villát a szerb fővárosban. Az ügy kapcsán az ügyészség azt vizsgálja, hogy Dodik miért kötött utóbb, 2008-ban a Pavlović Banka nevű pénzintézettel hitelszerződést a már kifizetett ingatlanra, vagyis milyen okból igyekezett Dodik leplezni az általa kifizetett jelentős összeget.

Az ügyészség vizsgálja továbbá, hogy az ügylethez utólag kölcsönszerződést kötő Pavlović Banka miért vehette meg áron alul a pénzintézet mai központjának is helyt adó épületet a boszniai Szerb Köztársaság ingatlan állományából. A korábban entitási tulajdonban lévő épület nyomott áron való eladása kapcsán vizsgálják Dodik érintettségét.

Komoly kérdésként merült fel, hogy honnan volt a boszniai szerbek vezetőjének 750.000 eurója 2007-ben, ami akkori árfolyamon elképesztő magánvagyonnak számított.

Dodik védekezik

Dodik a rá jellemző leleményes érveléssel kezdte a meghallgatása után tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy az őt meghallgató boszniai ügyészség és az ügyben kijelölt bíróság alkotmányellenesen állt fel, így azt nem ismeri el eljárásra jogosult szervnek.

A kedves olvasó számára azzal tennénk egyszerűbbé a Dodik által megfogalmazott alkotmányos aggály megfejtését, hogy 2021. novemberében Dodik célként jelölte ki a boszniai szerb igazságszolgáltatási rendszer és adórendszer szétválasztását a bosnyák-horvát Föderáció ilyen ügyekben eljáró intézményeitől, ami arra is jó lenne, hogy a saját térfelén úgyis mindig előtte pattog a labda.

Ennek megvalósításához Dodik arra hivatkozik, hogy a Daytoni Békeszerződésben szereplő boszniai alkotmány sem írja elő ezek közös működtetését, sőt a jugoszláv konfliktus után 10 évvel szűnt csak meg ezek különállása. Vagyis a vele szemben indított nyomozást is a saját politikai programjának alátámasztására sikerült a boszniai szerbek vezérének felhasználnia.

Dodik azt is tagadta, hogy gyanúsítottként hallgatták volna meg. A saját helyzete kapcsán annyit közölt, hogy tanúként hallgatták meg. Meg kell jegyezzük, hogy a boszniai ügyészség ezzel ellentétesen azt közölte a sajtóval, hogy Dodikot gyanúsítottként idézték be.

Azt azonban Dodik elismerte, hogy valóban felvette a Pavlović Banktól a 750.000,- eurós összeget, amit 17 éve töredelmesen törleszt. Azt is elmondta, hogy ezt a hitelt másik két belgrádi ingatlana későbbi értékesítéséből származó összegből és a havi jövedelme egy részéből törleszti.

Dodik nem mulasztotta el behozni a külföldi befolyás szálát sem, mivel kifejtette, hogy a boszniai ügyészség szerinte nem független, hanem külföldi nagykövetségek befolyása alatt tevékenykedik. Az eljárás pedig ezeknek a külföldi hatalmaknak a műve. Ezek közül Dodik Nagy- Britanniát nevezte meg.

Az eset kapcsán érdemes felidézni, hogy Dodik és a szarajevói brit külképviselet sajátos kommunikációs párharca akkor ért el hasonló magasságot (vagy mélységet), amikor a 2022. január 5-i amerikai szankciók bevezetését követően adott nyilatkozatában Dodik közölte, hogy a szankciók nem fognak ártani neki, így az USA és Nagy- Britannia új eszközökhoz fog a jövőben folyamodni, és amennyiben különös körülmények között meghalna, azért az USA és Nagy- Britannia lehet csak a felelős.

A brit nagykövetség érintettségét Dodik azzal magyarázta, hogy a Twitteren rendkívül aktív szarajevói brit nagykövet – Dodik állítása szerint – az eljárás megindítása előtt közölt olyan twittet, amiben üdvözölte az ügyészség lépését.

A szálak ebben az esetben is 2007-ig vezetnek vissza, vagyis a kezdetekig, amivel összefüggésben a helyi sajtóban megjelent, hogy a korábbi években amiatt nem indulhatott ügyészségi vizsgálat az ominózus villa adásvétele kapcsán, mert a korábbi boszniai főügyészek mind akadályozták adminisztratív eszközökkel annak lefolytatását. Ezt támasztja alá, hogy a 2021. nyarán hivatali visszaélés miatt felmentett Gordana Tadić, szerb nemzetiségű boszniai főügyész leváltását követően került leporolásra a Dodikkal kapcsolatos akta.

A középső ujj

Az egyébként is parázs hangulatú sajtótájékoztatót követően Dodik az ügyészség elől a lesötétített üvegű hivatali járművébe szállva távozott, miközben az újságírók felé mutatta öklét, amin kinyújtotta a középső ujját, alkalmazva egy nemzetközi szinten elterjedt jelzést a negatív érzelmei kinyilvánítására.

Szerencsétlenségére a sajtó képviselői mindannyian látták a jelzést, ami alapján mindenki elmehet valahova…

Dodik ezt utóbb azzal magyarázta, hogy nem akart generális jelleggel mindenkinek ujjat mutatni, csak az általa mélyen elítélt BN TV és Dnevni Avaz napilap stábját pillantotta meg, akiknek külön szeretett volna ezzel a karjelzéssel kedveskedni.

A reakciót Dodik azzal magyarázta, hogy közszereplőként csak a kritikát köteles tűrni, a hazugságot nem, és az említett sajtó orgánumok szerinte évek óta próbálják őt lejártani.