Magyarország
SOK BOLDOG EMBER: Kb. öt év alatt sikerült megépíteni a gyorsvasutat Belgrád és Újvidék között

A szerb elnök arról álmodozik hogy Belgrádban vonatra száll, és felugrik Budapestre ebédelni vagy vacsorázni, mert csak két és fél órát kell utaznia, ha megépül a gyorsvasút a két főváros között. Ez persze, nem most lesz, mert ha az eddigi tempóban haladunk, akkor erre még elég sokat kell várni. De akármennyit is “totojáztak” a szerbek, az mégiscsak nagy szó, hogy végre elkészült a Belgrád és Újvidék közötti szakasz, ami a választási hadjárat finisében az ötödik ász a pakliban, Szerbiában biztosan.
Gyorsuló barátság
Ha nem is fénysebességgel, de legalább óránként kétszázzal haladt előre szombaton délelőtt a szerb-magyar barátság, amelynek jeles képviselői mind történelmi jelentőségű eseménynek minősítették a “vasúti száguldást”, kivéve Pásztor Istvánt, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét, akinek a kormánypárti Pink TV nem adta meg a megszólalás lehetőséget, de nyugodjunk meg, ő sem mondott volna mást.
Aleksandar Vučić szerb államfő és Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepélyesen felavatta a Belgrád- Budapest gyorsvasút Belgrád és Újvidék közötti szakaszát, amelyen sólyomszárnyon repült az idő, miközben a Sólyom nevet viselő vonat a közös “szerb-magyar honfoglalás” felé repítette utasait.
– Viktor azt mondta, amikor felszálltunk a vonatra, hogy ez már egy új korszak, amelyben (a gyorsvasút által) még közelebb kerülnek egymáshoz a szerbek és a magyarok, Szerbia és Magyarország
– jelentette ki a szerb államfő, aki szerint 2 óra és 40 perc alatt fel/el lehet jutni Budapestre, amikor a gyorsvasút teljes hosszában elkészül.
– Szinte hihetetlen, felszáll a vonatra, megiszik valamit, elmegy ebédelni, vacsorázni Budapestre, és még aznap haza is ér. Arról ne is beszéljek, hogy mennyit jelent ez majd a munka szempontjából, és milyen szerepet játszik ez a gyorsvasút Dél- és Közép- Európa esetében
– nyilatkozta a vonaton a szerb elnök, aki többször is elmondta, hogy nagyon boldog, mert hiszen ennek élt.
Fizikai elszigeteltség
A szerb elnökkel együtt vonatozó magyar miniszterelnök visszaidézte azokat az időket, amikor különös kegynek számított, ha valaki Magyarországról nyugatra utazhatott, és bekukkanthatott a vasfüggöny mögé, vagy inkább kikukkanthatott mögüle.
– Történelmi értelemben számunkra az volt a legnagyobb kihívás, hogy fizikailag el voltunk szigetelődve egymástól, és hogy csak most építjük ki a kapcsolatainkat Észak és Dél között, az egyértelműen bizonyítja, hogy valóban el voltunk szigetelve egymástól
– mondta Orbán Viktor kétszázzal száguldva, miközben annak a személyes meggyőződésének is hangot adott, hogy az országoknak nagyobb eséllyel indulnak a jövő meghódítására/megnyerésére, ha együttműködnek egymással, vagyis ha egy vonatra szállnak.
– Az Önök elnöke és jómagam is éveket fektettünk bele abba, hogy újraépítsük a magyarok és a szerbek közötti barátságot, ami teljesen új megközelítés

Két boldog ember: Ana Brnabić és Pásztor István (Screenshot)
– jelentette ki a magyar miniszterelnök a vasúti száguldásban velük osztozó újságíróknak, akiknek sietniük kellett, hogy mindenkit megkérdezzenek, aki számít, mert erre csak harminc perc állt rendelkezésükre.
Ana Brnabić szerb miniszterelnök Pásztor István mellé “váltott jegyet”, és “igazi sólyomként röpdösött a boldogságtól”.
– Ez egy történelmi nap, és én tényleg nagyon boldog, és nagyon büszke vagyok, és nem csak mint a kormány vezetője, hanem az a valaki, aki Szerbiában született, Szerbiában él, mert ilyesmi csak az álmainkban fordult elő
– mondta Ana Brnabić. A mellette ülő Pásztor Istvánról is lerítt a boldogság, de tőle már nem kérdezték meg, hogy hogy van, mert hogy is lehetett volna, amikor ugyanazon a vonaton ült, amelyen a “két nagyfőnök” utazik.
33 perc és a gesztusok
Mire az interjúk lezajlottak a Sólyom, befutott, berobogott, beszállt az újvidéki vasútállomásra, amire a szerb államfő vigyorgó képpel kérdezte meg, hogy “no, akkor mennyi?”
– Harminchárom perc?
– ismételte el megjátszott hitetlenkedéssel Aleksandar Vučić, aki aztán beszédet is mondott a felújított újvidéki vasútállomáson, ahol megnövekedett a haladók aránya, mert Miloš Vučević újvidéki polgármester, a Szerb Haladó Párt alelnöke fogadta a vonatról leszálló vendégeket.
A vasútállomás előtti hatalmas tér kitűnő lehetőséget kínált arra, hogy a szerb államfő és a magyar miniszterelnök “rögtönzött” beszédet mondjon a jól szervezett tömegnek, hiszen emberek ezrei éreztek késztetést arra, hogy szombaton délben üdvözöljék az ünnepi vonatozás résztvevőit.
A szerb elnök és a magyar miniszterelnök ismét értekezett a szerb és magyar barátságról gyors, sőt “sólyomgyors” fejlődéséről, ami soha nem látott sebességgel halad előre, vagyis inkább soha nem látott magasságokba szárnyal.
– Soha nem volt olyan közeli és szoros a barátság a szerbek és a magyarok között, mint éppen most
– mondta a magyar miniszterelnök, amire fergeteges taps tört ki. Orbán beszélt a háború és béke közötti összefüggésekről is. A következő mondatait is taps & taps szakította félbe.
– Meg fogjuk őrizni a békét, mert a háború rombol, a béke viszont teremt, és a háborús körülmények ellenére az Önök elnökével minden ezt meg fogjuk valósítani
– kiabálta túl a tapsoló tömeget a magyar miniszterelnök, és már szinte berekedve tette hozzá:
– Isten éltesse Szerbiát, és Isten éltese a szerb-magyar barátságot, sok sikert és nagy győzelmet kívánok Önöknek
Aleksandar Vučić ezt követő vagy ezt megelőző beszéde arra utalt, a sorrend teljesen mindegy, hogy a boldogság és a büszkeség nem múló betegség. A szerb államfő kitárt arra is, hogy nem csak a gyorsvasút jutott el Újvidékig, hanem hatvan év után felújították az egyébként böhöm nagy újvidéki vasútállomást.
Vučić “többszörösen megdicsérte önmagukat”, és megveregette saját maguk vállát, amiért volt hozzá bátorságuk, hogy elinduljanak a jövőbe vezető úton.
Ez mind szép és jó, az viszont némi keserűségre ad okot, hogy a hatalmas újvidéki állomáson nem sikerült kiírni a város magyar nevét, legalábbis erre utalnak a képes beszámolók. Ez a mai időkben talán már nem annyira fontos, mint évtizedekkel ezelőtt, de a gesztusok szintjén…
No, nem baj, majd hatvan év múlva, ha addig nem szippantja fel az ottani magyarokat Magyarország és Európa, mert hamarosan mást sem kell tenniük, csak felülnek a gyorsvasútra.


Szlovákia
Make SLOVAKIA Great Again: Fico nyerte a szlovákiai választásokat

Hét párt jutott a parlamentbe a szeptember 30-án tartott szlovákiai választásokon, és elvileg akár több kormánykoalíció is létrejöhetne, de a legvalószínűbb, hogy Fico újra együtt fog kormányozni korábbi párttársával, Peter Pellegrinivel és korábbi szövetségesével, Andrej Dankoval. Azzal a „kis” különbséggel, hogy nem lesz ott a Híd, hogy féken tartsa őket, így ez most Pellegriniékre várhat. Az elkövetkező időszak egyik legfontosabb kérdése mindenképpen az lesz, hogy Szlovákia a továbbiakban szállít-e fegyvert Ukrajnának. A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Politikai térkép választások után
Az első exitpollok szerint a jobbközép pártoknak jó esélyük volt parlamenti többséget szerezni, de a lassan csordogáló eredmények folyamatosan lelohasztották a Progresszív Szlovákia kedvét.
Mindezek ellenére a jobbközép oldal elég jól optimalizálta a szavazatait, hiszen csak a volt kormányfő, Eduard Heger nevével fémjelzett Demokraták és a nőügyeiről híres/hírhedt, és végül az ezekbe belebukó volt kormánytag, Boris Kollár pártja maradtak ki a parlamentből.
A jobbközép populizmus azonban továbbra is jelen marad a szlovák politikában az Igor Matovič vezette Oľano és a Richard Sulík vezette SaS-nek az előadásában.
A normális pártok után vágyódó, ám a liberális túlzásoktól ódzkodó választók számára a Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) jelentett mentsvárat, amely az elmúlt két választáson alig maradt a küszöb alatt, most viszont magabiztosan sétált be a parlamentbe.
Az oroszbarát oldalon elvesztegetett voksoknak tekinthetők a fasiszta Republikára és a FIDESZ propagandáját visszhangozó, egységpártnak tervezett Szövetségre leadott szavazatok, ezek a pártok pár tized százalékkal ugyan, de elmaradtak a parlamenti küszöbtől.
A Smer mégsem búslakodik, hiszen a Republika részben nehézséget is okozott volna számára a koalíciós tárgyalások során, helyettük az újjáalakult régi szövetségesükkel, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) tárgyalhat az együttműködésről, amely a 2020-as választási kudarc után visszatért a parlamentbe.
A Republikával nem tűnnek el az oroszbarát szélsőségek a képviselői sorokból, egy részük korábban már a Smernél, más részük az SNS-nél landolt.
A Pellegrini vezette Hlas királycsinálóként tetszeleghet, de valószínűleg megtanulta a leckét, mert amikor hírbe hozták a Progresszív Szlovákiával, egyből csökkenni kezdtek a preferenciái, és elveszítette vezető helyét a népszerűségi versenyben.
A diplomatikusabb kiadású, de alapvetően a Smerrel egy tőről fakadó, nemzeti érzelmekkel és rendpártisággal átszőtt szociáldemokrácia papíron akár a jobbközép pártokkal is összebútorozhatna, de a párt képviselőinek nyilatkozatai alapján ez egyre kevésbé valószínű.
A Hlas még bepróbálkozott azzal, hogy az SNS-t a KDH-ra cseréli, de nem csak a Smer és az SNS szoros szövetségét kellene megbontania, hanem a KDH-t is rá kellene beszélnie a Smerrel való együttműködésre, ami nem túlzottan valószínű.
Játszd újra, Fico!
Az új kormány tehát újrajátszhatja a 2016-2020 közötti kormány felállását a Híd nélkül. Akkoriban Bugárék voltak azok, akik visszafogták Ficoékat, és így Szlovákia megmaradt euroatlanti irányultságú államnak, mi több, az EU magjához való csatlakozást tűzte ki célul a most Brüsszelt ostorozó Fico.
Ezért most Pellegriniékre várhat a Smer kampányában tapasztalt harsányság mérséklése. A 150 fős parlamentben a három párt viszonylag szűk többséggel, 79 mandátummal rendelkezne.
A gyenge pont a több nemzeti szubjektum által újjáélesztett SNS lehet, amelyet nem lesz könnyű egyben tartani a kompromisszumokkal járó döntések során.
Az egyik legfontosabb kérdés, hogy Szlovákia szállít-e a továbbiakban fegyvert Ukrajnának. Ebben a Smer és az SNS határozott véleményével szemben a Hlas látványosan maszatolt, de hamarosan kiderül, hogy csak a választások előtti óvatosság vezérelte, vagy valóban vannak elvi megfontolások is a kevésbé harcias álláspont mögött.
A másik rövidtávú külpolitikai kérdés a migránshelyzet kapcsán a magyar–szlovák határ lezárása, amely főleg az ingázó szlovákiai magyarok hétköznapjait érintheti.
Az egységpártnak tervezett Szövetség a hidasok távozásával ideológiailag megbillent, de be tudta gyűjteni azokat a Híd-szavazókat, akik számára hívószó a magyar érdekképviselet.
2020-hoz képest 112 000-ről 130 000-re növelték a szavazatszámot, ami azt jelenti, hogy a 2020-as 60 000 Híd-szavazat harmadát tudták csak megszerezni. A korábbi hidasok fele most szlovák pártra szavazott és csak a maradék választotta a Hidat és a Magyar Fórumot.
Az, hogy a Szövetség a Híd-szavazók szétrebbenése és a magyar kormány hathatós támogatásának ellenére sem jutott be a parlamentbe, azt is jelenti, hogy a Szövetségnek nincs több tartaléka.
A társadalom FIDESZ, illetve a Smer (és részben Matovič) által erőltetett megosztottsága csak a többségi közösségben vezet eredményre, egy 8%-os kisebbségnél legfeljebb a most elért 4,4%-ra lehet elég.
A Szövetség vezetői elszalasztották a nemzeti ideológiákon felülemelkedő egységpárt kialakítását, amikor az MKP-sok mindenáron be akarták kebelezni a másik két pártot, ezért nem maradt más hátra a magyar politikai szereplők számára, hogy szlovák partnereket keressen.
Ezt a Szövetség politikusai is elismerték a mostani választási eredmények értékelése során.
Merre tovább MKP?
Nagy kérdés, merre vezethet a korábbi MKP-sok útja. Egyrészt adná magát Igor Matovič pártja, hiszen a platform vezetője, Berényi József tanácsadója volt kormányfősége idején, a párt új üdvöskéje, Gyimesi György pedig a képviselője.
Külön pikantériája a választási eredményeknek, hogy képviselő lett az a Tankó Vilmos, aki a listák leadásakor elígérkezett mind az Oľanohoz, mind a Szövetséghez, de végül Matovičot választotta. Az ügy kapcsán okirathamisítás gyanúja is felmerült, hiszen Tankó tagadta, hogy aláírt volna a Szövetséghez.

EGY AZ IRÁNY: Egymásra találtak, így már négyen vannak
Kapcsolódó cikk
3+1: Nem csak Orbán, hanem Vučić és Dodik is az elsők között gratulált Ficónak
Az MKP-sok számára a másik lehetséges irány az általuk korábban sokszor szidott Smer, ami feltehetőleg nem lenne ellenére a FIDESZ-nek sem. Bár a Szövetség határozatban foglalta, hogy kizárja a Smerrel való együttműködést (ami akkor inkább fricska akart lenni a korábban a Smerrel együtt kormányzó Hídnak), de Gyimesi a kampányban már a határozat elavultságáról beszélt, holott korábbi pártja éppen a Smerrel való szembehelyezkedésből nőtte ki magát.
Szétforgácsolódtak a korábbi hidas szavazók, akiknek a nagy része euroatlanti irányultságú. A párt korábbi tagjai, szimpatizánsai tűntek fel több szlovák párt listáján is, így képviselő lett a Hlas színeiben Erik Vlček, kajakos olimpikon, a PS színieben pedig Martin Dubéci, a SaS listáján pedig Ravasz Ábel, a párt korábbi alelnöke szerepelt.
Nehéz feladat lesz őket újra egy zászló alá terelni a megmaradt hidasokkal, pedig a nyugatbarát szlovákiai választók számára egy ilyen kezdeményezés a kisebbségi ügyekben szervezetten fellépő alternatívát jelenthetne.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság