Connect with us

Albánia

BÓKCSATA: Törökország magához kötné Albániát, amelyet Koszovóval együtt már korábban a szívébe zárt

Avatar photo

Közzétéve:

a megjelenés dátuma:

eerdogan rama 2
?c=28513&m=1380644&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 5 perc

Mindössze néhány nappal az amerikai katonai jelenlét növelését követően Albániába látogatott Recep Tayyip Erdoğan török elnök, aki Edi Rama albán miniszterelnök vendége volt. Nem ez az első látogatása Albániában, Edi Rama hivatali ideje alatt már járt az országban, és Ramaval kiváló kapcsolatokat tart fenn. Az egy napba sűrített látogatás során Erdoğan felszólalt a tiranai parlamentben, 522 újonnan felépített házat adott át a két évvel ezelőtti földrengésben elpusztult épületek pótlására, Tiranában felavatta a felújított Et’hem Bey mecsetet, és hét kétoldalú megállapodás aláírására is sor került. Miközben rosszindulatú megjegyzések szerint bókcsatát folytatott vendéglátójával, az igazi slusszpoén azonban a cikk végén van.

Aggódnia kell-e az Európai Uniónak?

A gazdasági kapcsolatok erősítése, a kereskedelmi volumen növelése és a turizmus az a három terület, amelyről sok szó esett Edi Rama miniszterelnök és Recep Tayyip Erdoğan találkozóján. Ebben nincs semmi meglepő, viszont az szembetűnő, hogy az albán-török kapcsolatok alakításában az albán államfőnek és a török miniszterelnök nem nagyon osztanak lapot.

Olyannyira nem, hogy a Tiranába látogató török elnök nem is találkozott Ilir Meta albán államfővel, ami jelzi a személyes ellentétek mértékét.

Erdoğan azért nem szereti Metát, mert egyértelműbben fogalmaz a kurd kérdéssel kapcsolatban, mint Edi Rama, ráadásul még albán állampolgárságot is adott a mozgalom egyes tagjainak, akiket a török állam terroristáknak tekint.

Tehát egyáltalán nem véletlen, hogy a török elnöki látogatás napirendjében nem szerepelt találkozó Metával, ami egyértelműen a két politikus közötti unszimpátia megnyilvánulása, ugyanakkor pedig erős üzenet Edi Rama és mindenki felé azzal kapcsolatban, hogy Törökország ki mellett áll, illetve nem áll.

A találkozó során a török elnök és az albán kormányfő látványos bókcsatát folytatott, de valószínűleg a zárt ajtók mögött sem fojtogatták egymás, Albánia ugyanis – főleg az utóbbi időben – sokat köszönhet Törökországnak, de erről majd később.

A török elnök az albán kormányfővel tartott tartott sajtótájékoztatóján ugyanakkor elkerülte annak a kérdésnek a megválaszolását, hogy az Európai Uniónak – amely mellékesen szólva még mindig igencsak lazsál Albánia csatlakozásának ügyében – aggódnia kellene-e az Albániára fordított fokozott török figyelem miatt.

Ők szeretik egymást

Ugyanakkor az albán miniszterelnök sem törekedett arra, hogy ezúttal bármiféle jelét adja az iránti vonzódásának, hiszen ha Európának nem kell Albánia, akkor szívesen/szívesebben barátkozik az Egyesült Államokkal vagy éppenséggel Törökországgal, de az arabok is ott kaparnak a küszöb alatt, hogy másokat most ne említsünk.

Rama mozdulataiból, tekintetétéből és az egész metakommunikációjából az derült ki, hogy szinte gyereki szeretettel fordult a török államfő felé.

Rama most Erdoğanra fókuszált, visszaemlékezett például azokra a 2013 előtti időkre, amikor még nem volt miniszterelnök, és amikor egy alkalommal Erdoğan azt mondta neki, hogy “Albániát és Koszovót a szívébe zárta”. Ezek után Rama megtiszteltetésnek nevezte, hogy a török elnök barátjának tarthatja magát, vendégét pedig olyan emberként írta le, aki “azt teszi, amit mond, és azt mondja, amit tesz”.

Az albán miniszterelnök ugyanakkor egy szívfájdalmáról is beszélt.

Nem vagyunk féltékenyek a szomszédainkra, de képzeljék csak el, hogy mit érezhetünk, amikor azt látjuk, hogy turisták milliói mennek a környező országokba, miközben az Albániába érkező törökországi turisták száma egyáltalán nincs arányban a népek közötti szeretet mértékével és szintjével

– mondta az albán miniszterelnök, aki megköszönte az Albániának nyújtott török segítséget, és az onnan érkező befektetéseket, mondván, hogy “aki nem mond köszönetet az embereknek, az nem mondhat köszönetet Istennek”.

FETÖ és az elsötétülés

Délután Erdoğan felszólalt az albán parlamentben, ahol kijelentette, hogy Törökország továbbra is kiáll Albánia mellett, és a török nép bármilyen kihívás esetén testvérként támogatja Albániát, nem sokkal később azonban felszólította az albán kormányt, hogy Tirana azonnal lépjen fel a FETÖ ellen!

Törökország kormánya terrorszervezetnek tartja a FETÖ (Fethullahçı Terör Örgütü) néven is emlegetett Gülenista Mozgalmat (Gülen Hareketi), amelynek vezetője az 1999 óta az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen muszlim prédikátor, akit az ankarai vezetés a 2016-os sikertelen katonai államcsíny megszervezésével vádol.

A török államfő határozottan közölte, hogy Albániától azonnali intézkedéseket vár a FETÖ-vel szemben, és azt kérte a tiranai kormánytól: ne engedje, hogy emiatt elsötétüljenek a két ország kapcsolatai.

Viszont a cirkusz ezúttal sem maradt el Sali Berisha volt miniszterelnök és államfő előadásában, aki a kudarcba fulladt székházfoglalást követően ezúttal is hallatott magáról, bojkottálta ugyanis Erdoğan beszédét a parlamentben, a beszéd idejére kivonult az ülésteremből, ami összefügghet azzal, hogy a legutóbbi választások idején a török államfő kiállt Edi Rama mellett, amikor jelezte, hogy a törökök által épített fieri kórház még az április 25-i választások előtt elkészül.

Berisha tehát szembe megy az Egyesült Államokkal, ergo az Európai Unióval is, amely többé-kevésbé Amerika oceánon inneni fiókszervezete, és szembe megy Törökországgal is. A kör szűkül, de ez egy másik téma.

Az 522 lakás

A legutóbbi két földrengés és a járvány minden más országnál közelebb hozta Törökországot Albániához. A 2019-es földrengést követően a törökök újjáépítették Kurbint, amelybe most Erdoğan látogatást tett, és ennek során elmondta, hogy „olyan országból érkezett, amely már sokszor átélt hasonló fájdalmakat, és annak idején ugyanúgy fájt a szívük az Albániában történt földrengés miatt, mint az albánoké”.

Örülök, hogy itt lehetek veletek, és részese lehetek ezeknek az érzelemmel teli pillanatoknak és ennek a lelkesedésének. Albánia öröme a mi örömünk, és Albánia szomorúsága a mi bánatunk. Albánia jólétét és békéjét ugyanolyannak ügynek tekintjük, mint a sajátunkét

– mondta a török elnök, aki még hozzátette, hogy közvetlenül a földrengés után személyesen is elkötelezte magát az albán nép támogatása mellett.

Ahogy Rama barátom rámutatott: a bátyám akkor áll a testvére mellett, amikor szüksége van rá, és nem akkor, amikor hívják. Azonnal kiküldtük az építőanyagokat, felszereléseket és a segélycsapatokat

– jelentette ki a török államfő, aki még hozzátette:

2020. júliusában, amint aláírtuk a memorandumot, és megkezdtük az építkezést, kitört a járvány. 13 hónappal ezelőtt végeztük el a lakások alapozását, a mai napon pedig 522 lakást adunk át hozzávetőleg 42 millió euró értékben. Élvezzétek ezeket az apartmanokat!

A tiranai Et’hem Bey mecset avatóünnepségével ért véget Recep Tayyip Erdogan török elnök egynapos látogatása Albániában, a mecset felújítását a Magyarországon is aktív TIKA, vagyis a török Nemzetközi Együttműködési és Koordinációs Ügynökség finanszírozta.

Bókcsata és drónok

A görög média természetesen élénk figyelemmel figyelte a török államfő albániai látogatását, kicsit attól is tartva, hogy ez Görögország bekerítését jelentheti.

Az athéni tudósítók epésen jegyezték meg, hogy a látogatás során “bókcsata zajlott Erdoğan és Rama között”, és nem felejtették el megemlíteni, hogy az elhangzottak szerint az albánok és a törökök olyanok, mint a testvérek.

Azt üzenem, hogy továbbra is kitartunk albán testvéreink mellett. Kívánom, hogy Ramadán hónapjára megoldódjon a Namazgja mecset problémája is

– mondta a Tirana központjában, közvetlenül a parlament és a Demokrata Párt székházának szomszédságában álló, és török finanszírozásból épülő mecsettel kapcsolatban a török államfő.

Ezt a gyönyörű tudósítást azzal a katonai szempontból szintén gyönyörű fejleménnyel zárjuk, hogy Törökország szuperintelligens drónokkal szereli fel Albániát, miután Törökország ma már egy drónnagyhatalom. A drónokért az albán kormány 8 millió eurót fizet.

Az albán rendőrség várhatóan ezekkel az intelligens drónokkal ellenőrzi majd az ország területét, így a török légi járgányok az albán nemzetbiztonság egészének növelését szolgálják majd. Örülnek ennek az amerikaiak, vagy sem.

sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi

Albánia

Az albán ellenzék Törökországon keresztül akarja megbuktatni Edi Rama kormányát

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Török-albán ellenzéki barátság
Török-albán ellenzéki barátság (Forrás: Facebook)
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

Az albán ellenzéki Demokrata Párt vezetője, Sali Berisha megbeszélésen látta vendégül a török Maltepe város ellenzéki polgármesterét, Ali Kılıçet az Isztambulban tett látogatása során. Maltepe a sok milliós Isztambul keleti városrésze, a Márvány- ázsiai partvidékén. A találkozó annak jegyében jött létre, hogy az albán ellenzék Törökországon keresztül szeretné megbuktatni az Albániát vezető szocialista Edi Rama kormányát.

Albán-török ellenzéki paktum

Kılıç, aki a Török Köztársasági Néppárt egyik erőssége, és annak az ellenzéki koalíciónak a tagja, amely Recep Tayyip Erdoğan legerősebb kihívóját adja majd, elismerését fejezte ki az albán “fődemokrata” Berisha és a vezetése álló párt iránt, mondván, hogy Albániában elsősorban rá és pártjára lehet számítani a kormánnyal szembeni küzdelem során.

Együttműködésre van szükség a két ország demokratikus ellenzéke között a saját autokratikus rendszereikkel ellen vívott harcban

– mondta Kılıç, aki szerint a török-albán ellenzéki egység vezethet el a győzelem napjához, amikor Törökországban véget vetnek Erdoğan húsz éve tartó országlásának.

Berisha ugyanakkor szolidaritását fejezte ki az ellenzék vezetőjének számító isztambuli polgármester, Ekrem bebörtönzésével kapcsolatban, elítélve a török bíróság politikai döntését, amellyel İmamoğlut több, mint két évre csukták le.

Berisha azt hangoztatta, hogy a török ellenzék megtestesíti Törökország alapítójának, Kemal Atatürk nyugatbarát demokratikus eszméit, a szabadság és a hatalmi ágak szétválasztásának elveit, amelyekért az albán Demokrata Párt is küzd.

Kılıç úgy vélte, hogy Berisha ugyanazok az elveket képviseli, mint a török ellenzéki vezetők, és annak ellenére ezekért harcol, hogy Albániának is tekintélyelvű kormánya van.

Albániában is ugyanaz a helyzet, mint Törökországban. A választásokat itt is ott is törvénysértésekkel, kábítószer-kereskedelemmel és maffiatevékenységgel szerzett pénzekkel, bűnözésen és kábítószerrel vásárolták meg, és vásárolják újra és újra

– mondta Kılıç, aki szakmáját tekintve újságíró, hosszú évek óta Németországban él, ahol a Milliyet nagy török lap tudósítójaként dolgozott, de tudósított a romániai, jugoszláviai és az afganisztáni konfliktusokról is. Évek óta az Alevi Szakszervezetek Európai Szövetségének elnöke. Jelenleg a Köztársasági Néppárt külső koordinátora.

Május 14-e történelmi nap lesz?

Törökországban, akárcsak Albániában, május 14-én tartják a választásokat, és Berisha arról tájékoztatta “török barátját, miszerint felszólította a törökországi albánokat, hogy szavazzanak az ottani demokratikus ellenzékre. Albániában ezen a napon önkormányzati, Törökországban pedig parlamenti és elnökválasztást tartanak.

Berisha, aki évtizedekkel ezelőtt Soros György támogatását élvezte, most azt mondta, hogy Albánia nehéz politikai és gazdasági helyzetben van, de külön problémát okoz az ország számára a Soros György által szított “nemzetközi korrupció”.

Dolgozzunk keményen, és változtassuk május 14-ét Törökország és Albánia győzelmi napjává

– szólított fel szónokiasan Berisha a találkozó végén, megjegyezve még, hogy a Rama-Erdoğan együttműködés a szultán és a vazallusok közötti kapcsolathoz hasonlít, és csak az ő hatalmukat szolgálja.

Berishának elképzelése lényegében az az elképzelése, hogy amennyiben az albán kormánnyal és Edi Ramaval kiváló kapcsolatokat ápoló Erdoğan és pártja, a Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) veszít a törökországi választásokon, akkor támogató hiányában az Albániában kormányzó Szocialista Párt és Edi Rama is könnyebben megbuktatható, leváltható.

Egy szomorú évforduló

Sali Berishának a közösségi médiákban mostanság közzé tett, kissé teátrális üzeneteit azonban beárnyékolja egy igen szomorú, az ő nevéhez és pártjához köthető évforduló.

2011. január 21-e egy szomorkás pénteki nap volt, jellemzően szürke fővárosi délután, amilyet a tél csak Tiranában tud produkálni. Hideg volt, a nap egyáltalán nem sütött ki. Ami akkor történt, az a legtragikusabb nappá tette azt a január 21-ét a modernkori albán történelemben, olyannyira, hogy a hatása a mai napig hullámokat ver!

Akkor Sali Berisha és pártja volt kormányon, a belügyminiszteri posztot pedig Lulzim Basha, jelenlegi demokrata ellenlábasa töltötte be.

Azon a napon kormányellenes tüntetés bontakozott ki, amely egyre hevesebbé vált. Az egész délután 2 óra körül kezdődött, amikor az Albánia minden részéről összegyűlt tüntetők a miniszterelnöki hivatal elé vonultak.

A tömeg skandálásba kezdett az akkori miniszterelnök, Sali Berisha ellen. Az incidensek során a tüntetők megpróbáltak bejutni a miniszterelnöki irodába.

Eleinte a szokásos tömegoszlatási eszközöket alkalmazta az épületet őrző karhatalmi gárda, de nem sokkal később éles töltényeket használtak, ennek következtében négy ember meghalt, és többen megsebesültek, köztük újságírók is.

Mint ahogy ez hasonló esetekben szokás, a lövéseket leadó rendőröket és a közvetlen parancsnokaikat ítélték el, az áldozatok hozzátartozói azonban nem hiszik el, hogy ők az egyedüli felelősök, Lulzim Basha belügyminiszter például rádión irányította a karhatalmat, ezért Albániában a mai napig sokan a tények feltárását követelik.

Ők aligha fognak Berishára és az ellenzékre szavazni.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3
Az olvasás folytatása

Albánia

FÖLDKÖRÜLI PÁLYA: Albánia felbocsátotta első 2 műholdját a világűrbe

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Írta

MŰHOLDAS RAMA: Edi Rama a világűrből veszi fel a harcot
Albán műholdak figyelik a Balkánt
?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Albánia az USA hathatós támogatásával két megfigyelési célú műholddal kívánja erősíteni az ország bűnüldöző és védelmi képességeit. A két nemrég földkörüli pályára állított eszköz a kábítószer termelők és a csempészek mellett a szerbiai hadvezetést is el kell, hogy gondolkodtassa.

Rama új korszakról beszél

Edi Rama miniszterelnök a Facebook oldalán tette közzé a két albán műholdat a világűrbe eljuttató rakéta kilövéséről készült felvételt. Rama szerint a két űreszköz földkörüli pályára állításával a szkipetárok földjén egy új korszak vette kezdetét.

A műholdak kapcsán azt emelte ki, hogy azok beszerzését az ország területének hatékonyabb védelme és ellenőrzése, valamint egyes közigazgatási feladatok ellátása tette indokolttá. Ennek biztosítása érdekében az eszközök valós idejű felvételeket és adatokat továbbítanak az általuk megfigyelt területekről.

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

Az Albania-2 műhold pályára állítása (Screenshot)

A két új műhold jövőbeli használati módja kapcsán a hivatalos közlemények a Rama által megfogalmazott hangzatos elvi céloknál több konkrétumot tartalmaztak.

Ezek szerint azokat elsődlegesen a szervezett bűnözés elleni harc terén veszik igénybe. A legfontosabb feladatuk a kanabisz ültetvények és kábítószergyártást végző laborok felderítése lesz.

Emellett fontos szerepet kapnak az illegális fakitermeléssel, a csempészettel és az illegális építkezésekkel szembeni fellépés terén.

Az albán környezetvédők a fatolvajok és a kábítószer kereskedők mellett az egyre pusztítóbbá váló nyári erdőtüzek korai lokalizálásában is szorgalmazzák a műholdak alkalmazását.

A műholdat az USA kormánya hozta össze

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

Az albán műholdakat pályára állító cég logója

A jelentős műszaki innovációnak minősülő lépés hátterében a jelek szerint komoly amerikai katonai és biztonsági indokok állhatnak. A State Department tavaly nyáron hozta tető alá az alábán kormány és az amerikai Stellogic cég közti hatmillió dollár értékű szerződését.

Arról nem szól a fáma, hogy a Rama vezette kabinet ki is fizette-e az Albania-1 és az Albania-2 – ha pikírtkedni szeretnénk, akkor az utóbbi neve lehetett volna Kosovo is – fantázia nevű szerkezeteket, vagy újbóli amerikai hitelfelvétel is kapcsolódott a meglehetőse nagyértékű eszközbeszerzéshez.

A műholdak műszaki paraméterei kapcsán részletes információk nem kerültek ki a sajtóba, azt azonban az albán kormány elismerte, hogy azok rendeltetése kifejezetten a földfelszíni megfigyelő funkció, vagyis madártávlatnál is nagyobb magasságból követhetik szemmel az albán rendvédelmi szervek az országban zajló eseményeket.

Bár Rama maga a két műhold jövőbeli alkalmazása kapcsán a jogállamiság megerősítését és a korrupció elleni harcot emelte ki, a nagy felbontású felvételek azonban minden bizonnyal a NATO balkáni szárnyának megerősítését szolgálják leginkább.

A most megkötött három éves szerződés ideje alatt az amerikai cég az albán hatóságok által kijelölt területekről készít felvételt a két eszközzel. Az így szerzett adatok elemzéséhez a Satellogic megfelelő kapacitást biztosít az albán hatóságok számára.

Szakértők szerint az USA a szerbiai politikai elitre való nyomásgyakorlás céljával játszott ki ismét egy olyan kártyát az albánok oldalán a műholdak telepítésével, ami erős üzenet Belgrádnak arra vonatkozóan, hogy a szerbiai hadiipari beruházások korán sem lebecsülhető eredményei még mindig elmaradnak attól a támogatástól, amit az amerikai kormányzati gépezet hajlandó biztosítani a regionális szövetségesei pozíciójának megerősítésére.

Magyarra fordítva, az USA kész Ukrajnát csinálni Koszovóból és Albániából, hogy a nagyszerb törekvéseket és az oroszok esetleges nyugat-balkáni betörési kísérleteit meggátolja.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Albánia

BŰNBAK: Az albán ellenzék szerint Edi Rama is okolható azért, ami Koszovóban történik

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

Mindenki élénken figyel, még a Művész Úr is. (Forrás Twitter)
Mindenki élénken figyel, még a Művész Úr is. (Forrás Twitter)
sziveri janos szelherceg 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=SziveriJ%C3%A1nos%3ASz%C3%A9lherceg&t=pi
Olvasási idő: 3 perc

Az albánok azok közé a nemzetek közé tartoznak, akik jelentős számban két “nemzetállamban” élnek, mint pl.Korea – hála a nagyhatalmak játszóterén elért “dicsőségeknek”. Mint ahogy a valaha Trianonnak “köszönve” önmagukkal voltak szomszédosak, most Albánia is önmagával határos a Balkán-háborúkat lezáró londoni és bukaresti békék következtében. Albánok élnek a határ túlsó oldalán Észak-Macedóniában, Görögországban, Montenegróban, valamint az önállóságában eddig csak részben elismert Koszovóban, amely eltekintve a mintegy százezer szerbtől, közel kétmillió albán hazája.

Az albán miniszterelnök is okolható

Tiranában nyilvánvaló ténynek számít, hogy Albánia külpolitikájának elsődleges prioritása az albániai albánok érdekei mellett a külhoni testvérek érdekeinek képviselete is, ami különös odafigyelést, szakértelmet és “nemzetazonos öntudatot” feltételez.

De hogyan élik meg a jelenlegi koszovói helyzetet az albániai albánok?

Meglepő módon a (jórészt kormányellenőrzés alatt álló) albániai sajtó azon felül, hogy a száraz tényeket közzéteszi, szinte semmit sem közöl a vezető politikusok, kormányközeli elemzők véleményéről, de még maguk az újságírók is javarészt hallgatnak, pedig a koszovói szerb barikádok lassan már három hete állnak, és “szépen szaporodnak”.

Nincs vélemény! Legalábbis kormányoldalon nincs. De nem így az ellenzéki térfélen!

A köztársasági elnökből ellenzéki politikussá “visszavonuló” Ilir Meta, az Albán Szabadságpárt elnöke, az Albán Demokrata Párt vezetőjének, a nemrég szó szerint arcul ütött, Sali Berishának a politikai cimborája, arról beszélt az észak-koszovói feszültséggel kapcsolatban, hogy “a fő felelősség Belgrádé”.

Belgrád bűnözői struktúrákat finanszíroz! Észak-Koszovó lakosságát kizárólag azok a bandák fenyegetik, amelyek törvénytelen tevékenységeket folytatnak arrafelé. Belgrád felelős azért, hogy életben tartja ezeket a csoportokat, és aktiválja őket minden alkalommal, amikor mesterséges helyzeteket akar létrehozni

– nyilatkozta Meta, aki szerint a koszovói szerb állampolgárok olyan jogokat élveznek, amelyeket Szerbiában soha sem kapnának meg.

Szerbia provokatív politikájáért hazánk miniszterelnöke, Edi Rama is felelős, aki támogatta a belgrádi kezdeményezéseket (Open Balkan), dominanciát biztosítva a szerb vezetés számára a térségben

– mondta a volt albán elnök, aki szerint a tiranai kormány “kétértelmű politikája nem Koszovó pozíciójának erősítését szolgálta, hanem inkább szükségtelen nyomás alá helyezte Pristinát, hogy a Nyitott Balkán kezdeményezés részévé váljon.”

Az albániai ellenzék szerint ezzel a tiranai kormány azt érte el, hogy Szerbia “konstruktív országnak” tűnhetett fel, miközben Koszovóra úgy tekintettek, “mintha ellenezné a tárgyalásokat”.

Itt jegyzendő meg, hogy Koszovó a kezdetektől elzárkózott a Szerbiát, Albániát és Észak-Macedóniát magában foglaló, és “nagyképűen Mini Shengenként emlegetett”, Nyitott Balkán névre keresztelt kezdeményezésbe történő belépéstől, amely a mostani koszovói eseményekkel szinte halálos döfést kapott, legalábbis addig, amíg Szerbiát Aleksandar Vučić vezeti.

Árulás törökülésben

Enver Hasani, a koszovói alkotmánybíróság volt elnöke igencsak súlyos vádakat fogalmazott meg Edi Rama albán miniszterelnökkel szemben, Hasani véleménye szerint ugyanis “az áruló törökülésben ül Albánia miniszterelnöki székében”. Ezzel Hasani egyúttal arra is utalt, hogy a tiranai kormány vezetőjét Törökország támogatja.

Rama, ez a határokkal üzletelő ember, aki csak gonoszságot hozott Albániába és Koszovóba, még mindig Albánia miniszterelnöki székében ül. Amíg ő lesz a kormány élén, Albánia ellenségeinek lesz egy emberük, aki az albánok között árulóként ádázul dolgozik a szerb-orosz érdekekért

– kelt ki magából Hasani, aki minden második mondatában “elegánsan leárulózta” Edi Ramát.

Mindezek után elmondható, hogy a szerb-koszovói albán válság kezelése a tiranai kormány részéről sem a múltban, sem a jelenben nem éppen igazi sikertörténet, főleg ha arra az albániai ellenzék és a koszovói politikusok szemszögén át tekintünk.

Edi Rama “Művész Úr” védelmében szólva, azért azt is érdemes megjegyezni: az albánok politikai természetéhez tartozik, hogy jellemző módon nem szívesen alkotnak véleményt más nemzetekről, államokról – a feltétlenül szükséges közhelyeken felül. Minden bizonnyal megvan a véleményük a koszovói helyzetről is, de azt inkább megtartják maguknak.

Az viszont biztosra vehető, hogy ez nem sokáig lesz így, merthogy 2023. május 14-én helyhatósági választásokat tartanak Albániában, ezért várható, hogy kiéleződik a belpolitikai helyzet, és szinte biztosra vehető, hogy minden politikai erőnek kapóra jön a koszovói szerbek és az ottani albánok közötti viszony, ami ki tudja, hogy hova fejlődik addig.

?c=5941&m=425294&a=438898&r=&t=html
Az olvasás folytatása

Időjárás és szennyezettség

RSS

BALK Magazin Szerbia Horvátország Bosznia-Hercegovina Szlovénia Koszovó
Montenegró Észak-Macedónia Románia Bulgária Görögország Törökország
Albánia Ukrajna Oroszország Egyesült Államok Európai Unió NATO

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac


Letöltések

Kultúra

Utazás

Egészség

KONTAKTLENCSÉK a legnagyobb gyártóktól 30-60 százalék kedvezménnyel, akár ingyenes szállítással, azonnal saját raktárról, 30 napos visszavételi garanciával az eOptika.hu kontaktlencse webboltból. Vásároljon most!

Hirdetés

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: