Connect with us

Bosznia

VÁRHELYI ÉS DODIK ÖSSZEBESZÉLT: Szarajevóban ezt olvasták ki az EU misszióvezetőjének Brüsszelbe küldött jelentéséből, jött is a cáfolat

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

kmisszio dodik
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 7 perc

Egy szarajevói internetes portál beszámolója szerint november végén Várhelyi Olivér uniós szomszédsági és bővítési biztos megállapodott Milorad Dodikkal, a boszniai Szerb Köztársaság vezető politikusával arról, hogy az entitás parlamentje rendkívüli ülést tart, amelyen visszaveszi Bosznia- Hercegovinától a szövetségi államra átruházott kompetenciák jelentős részét. Az istraga.ba Johann Sattlernek, az Európai Unió szarajevói misszióvezetője Brüsszelbe küldött jelentésére hivatkozva azt írta, hogy a magyar bővítési biztos egyetértett/megállapodott Dodikkal abban, miszerint a jogkörök visszadelegálásának megkezdését hat hónapra elhalasztják. A 25 oldalas Sattler-jelentéshez az istraga.ba jutott hozzá, és tette közzé annak egyes részleteit.

Az események rekonstruálása

Az EU bosznia-hercegovinai küldöttségvezetőjének, Johann Sattlernek a jelentése azt erősíti meg, hogy “véletlenek pedig nincsenek” – mert a boszniai hírportál szerint a véletlenek menetrendjét Várhelyi és Dodik előre lekártyázta.

A Sattler-jelentés állítólag november 25-én érkezett meg Brüsszelbe, ahol azonban nem léptek, mert nem olvasták el, vagy mert nem éppen azt tartalmazza, amit az istraga.ba említésre méltónak talált. A cikk azonban elég nagy kavarodást okozott, azért fogalmazunk, így mert nem szeretnénk itt az elején rögtön az egyik érintett személy szavaival élni, és mert igencsak összefügg Magyarországgal is.

Az események önmagukban ugyan nem cáfolják meg az istraga.ba cikkét, de a történteket rendkívül nehéz rekonstruálni, miután megszoktuk már, hogy a politika a szófacsarás művészete, de csak akkor, ha egyáltalán művészetnek szándékozunk tekinteni. Mi összeraktunk egy mozaikot, ennek során jó néhány forrást igénybe vettünk, de korántsem mernénk állítani, hogy megtaláltuk az igazságot.

Inkább csak megnyitunk néhány kérdést, de óva intünk mindenkit bármilyen megdönthetetlen konklúzió levonásától, nem ismerjük ugyanis az összes tényt, és ha ismernénk is, ez a Balkán, ahol tonnaszámra gyártják a történelmet, és sokféle igazság létezik, de a valóság mindegyiktől eltér vagy többé, vagy kevésbé.

Azért érdemes elővenni a naptárt, és visszalapozni néhány hetet. Orbán Viktor magyar miniszterelnök, november 6-án néhány órás “váratlan”, vagyis inkább “meglepetésszerű” látogatást tett Banja Lukában, amiről a BALK információi szerint Szarajevóban is a sajtóból értesült az illetékesek jó része, a látogatást tehát nem verték előre nagydobra.

Milorad Dodik a Banja Lukához közeli Laktašiban látta vendégül a magyar miniszterelnököt, és Szijjártó Péter külügyminisztert, akiket ezt követően elvittek abba a helyi szeszfőzdébe is, ahol a Đedova rakija (Nagyapa pálinkája) elnevezésű szeszes italt állítják elő. Ez lehet egy elterelő információ, amellyel a valódi okot leplezték.

A találkozó érdemi részét minden bizonnyal nem a pálinka miatt tartották a Banja Lukához közeli Laktašiban, hanem azért, mert Banja Lukát az ellenzék, vagyis egy boszniai szerb Karácsony irányítja, és nem szerették volna, hogy a “kelleténél több részlet” kiszivárogjon. Az ellenzéki győzelmet annak idején Dodik “churchilli öntudattal” reagálta le.

A Dodik- Orbán találkozót követően Várhelyi uniós bővítési biztos november végén Boszniába látogatott, ahol az Európai Unió nevében felszólította az egymással rivalizáló bosznia-hercegovinai vezetőket, hogy folytassák a párbeszédet, mert különben az ország, értsd, ők személyesen is, jelentős összegektől esnek el, mivel arrafelé erősen enyvesek a kezek, tehát ez eléggé nyomós érvnek számít.

Erre rímel Orbán Viktor bejelentése, hogy Magyarország ugyanakkor 100 millió euróval támogatja a boszniai Szerb Köztársaságot. A miniszterelnöki indoklás szerint a magyar kormány a felelős szomszédságpolitika jegyében és a régió stabilitása érdekében adja Dodikéknak ezt az összeget, pontosabban a boszniai Szerb Köztársaságban működő kis- és közepes vállalkozásoknak gazdaságfejlesztési támogatásaként. Hivatalosan, de hogy ezek a pénzek aztán valójában hol végzik, azzal kapcsoltban találgatásokba nem bocsátkoznánk.

A kormányinfón történt miniszterelnöki bejelentés előtt Várhelyi Olivér a Twitteren közölte, országgal, de főleg a világgal, hogy beszélt Milorad Dodikkal, mert szerette volna “nyomon követni” legutóbbi látogatását.

– Hangsúlyoztam, hogy sürgős lépésekre van szükség a feszültségek oldására, illetve azoknak a retorikáknak és akcióknak az elkerülésére, amelyek aláássák a bizalmat és az állami intézményeket, ezek működését sürgősen helyre kell állítani

vqrhelyi

– írta Várhelyi december 17-én a Twitteren, a bejegyzést azonban nem csak angolról, hanem diplomáciai nyelvről lefordítva, Várhelyi – ismerve Dodik “heves vérmérsékletét” – azt üzente a boszniai szerb politikusnak az általánosságokba becsomagolva, hogy maradjon már veszteg, és tartsa a száját. Az üzenet második fele is érdekes, hiszen a magyar bővítési biztos ismételten befenyítette a boszniai vezetőket, hogy ha nem tesznek sürgős lépéseket a feszültség oldására, és nem tartózkodnak a bizalom és az állami intézmények aláásásától, akkor azt kockáztatják, hogy “szignifikáns” anyagi támogatástól esnek el, kivéve a boszniai szerbeket, illetve Dodikot, akiket/akit a magyar állam már megtámogatott. varhaelyo2

Várhelyi itt nem említette, hogy a másik két nemzet képviselővel is beszélt volna korábbi tárgyalásainak “nyomon követése” érdekében.

Annak felsorolására itt most nincs idő, és nincs hely, hogy ki mindenki válaszolt a magyar bővítési biztosnak a Twitteren, és hogy a válaszolok mit tartalmaztak.

Kanyarodjuk innen inkább vissza a boszniai szerbek december 10-i üléséhez, főleg hogy Várhelyinek más feladatai is voltak a keleti bővítés terén, Grúziát, Moldovát, Montenegrót, Koszovót vagy éppen Szerbiát illetően.

A Sattler-jelentés

Az istraga.ba birtokába került, és három diplomáciai forrás által is hitelesnek minősített dokumentumot Sattler nagykövet közvetlenül azt követően írta, hogy a bővítési biztos november 24-én és 25-én Bosznia- Hercegovinában járt, és találkozott az ottani legnagyobb politikai pártok tisztségviselőivel és vezetőivel.

Az istraga.ba szerint Sattler jelentésében megjegyezte, hogy Várhelyi Olivér látogatása során a boszniai szerb parlament rendkívüli üléséhez kapcsolódó tevékenységekről tárgyalt Dodikkal. Ne feledjük el, hogy ekkora majdnem három hét telt el az Orbán- Dodik találkozótól, tehát volt idő a Boszniával kapcsolatos magyar álláspont kimunkálására, amelyet Várhelyi az európai elképzelések mellett/helyett prezentálhatott a bosznia-hercegovinai államelnökség szerb tagjának, beleértve ebbe a száz milliós támogatást is, de ezt fogjuk fel feltételezésként.

satt2

Az uniós misszióvezető jelentése szerint állítólag megállapodás jött létre arról, hogy a boszniai válság előidézésével kapcsolatos felelőséget Valentin Inzkora, a nemzetközi közösség korábbi bosznia-hercegovinai főképviselőjére hárítják át a Srebrenicát érintő népirtási törvény kihirdetése miatt, amiről korábban már a Guardian is beszámolt, és ahogy azt a Dodik körüli boszniai szerbek mantrázzák.

Az istraga.ba megjegyezte, hogy a december 10-re tervezett rendkívüli üléssel kapcsolatban a bővítési biztos (Várhelyi Olivér) kifejtette, hogy az ülés valóban megtörténik/megtörténhet, de a boszniai szövetségi állami intézményekből való egyoldalú kilépésről szóló törvény elfogadására/életbe léptetésére 6 hónapos moratóriumot kell bevezetni. Sattler szerint megállapodás jött létre abban is, hogy a boszniai Szerb Köztársaság képviselői lesznek a felelősek minden ellentétes lépésért.

stt

Ennek alapján felmerülhet a gyanú, hogy Budapestről pontosan megmondták Dodikéknak, hogy mit kell tenniük – ezzel kapcsolatban a szóban forgó parlamenti ülésen a boszniai szerb ellenzéket leárulózó Dodik egyértelműen ellenfelei tudtára adta – hogy vannak külföldi barátai, bár ezeket a barátokat akkor nem nevezte meg.

Az istraga.ba szerint teljesen egyértelmű, hogy a vezérlés Budapestről történt, Várhelyi és Dodik ugyanis a boszniai szerb parlamenti határozatok “hatályba lépésének” dinamikája mellett “megegyezett” a rendkívüli ülés megtartásának időpontjában is.

És akkor most megint érdemes elővenni a naptárt, a Sattler-jelentés ugyanis november 25-én készült, és az istraga.ba szerint már akkor az szerepelt benne, hogy a rendkívüli parlamenti ülést a boszniai szerbek december 10-én tartják meg. Megjegyzendő hogy a “látszatdemokrácia jegyében” a boszniai szerb nemzetgyűlés kollégiuma hivatalosan csak december 7-én döntött az időpontról, vagyis az ülést “véletlenül” pontosan arra a napra tette, amely a Sattler-jelentésében is szerepel.

Cáfolat vagy megerősítés

Az istraga.ba arról is beszámolt, hogy a fent említett cikkre reagált Milorad Dodik, a szövetségi elnökség szerb tagja és az Európai Unió szarajevói misszióvezetőjének hivatala is.

Először nézzük, hogy mit mondott a cikkel kapcsolatban Milorad Dodik, az ő nyilatkozata “konkrétabb és rövidebb” is. A Dodiknak feltett kérdés arra vonatkozik, hogy mit mondott neki Várhelyi Olivér az előző uniós főmegbízottal, Valentin Inzkoval kapcsolatban.

– Azt mondta, hogy Avdo Avdić sz*arást csinál Bosznia- Hercegovinában

– jelentette ki Dodik, az általa említett Avdić pedig a fent ismertetett cikket jegyzi, “oknyomozó tevékenységért” két évvel ezelőtt már életveszélyesen megfenyegették, akkor kiállt mellette az újságírók védelmére alakított szervezet, a New York-i székhelyű Committee to Protect Journalists (CPJ) is, ennek további részleteibe itt nem mennénk bele.

Az Európai Unió szarajevói misszióvezetőjének hivatala ezzel párhuzamosan arról tájékoztatott, hogy a Várhelyivel folytatott találkozón Dodik elmondta: december 10-re hívja össze a boszniai szerb parlament ülését, hogy megkezdje a jogkörök visszavonásának folyamatát, amiből nem lehet arra következtetni, hogy ehhez jóváhagyást vagy beleegyezést kapott.

– Éppen ellenkezőleg, Várhelyi ellenezte ezeket a terveket

misszio

– olvasható a misszió közleményében, amelyben megjegyezték azt is, hogy Várhelyi álláspontját világosan kifejtette sajtónyilatkozataiban is, amelyek során hangoztatta, hogy a Szerb Köztársaság vezetésének tervei az állami intézmények lerombolására távolabb vinnék Bosznia- Hercegovinát az Európai Unió jogi normáitól, és az ország várakozásra kényszerülne az Európai Unióba vezető úton.

Ezen kívül az uniós bővítési biztos azt is kiemelte, hogy ennek negatív hatása lenne a gazdaságra és a polgárokra is.

A sajtónyilatkozat szerint ezt az álláspontját Várhelyi megismételte néhány nappal ezelőtt, amikor megbeszélést folytatott Milorad Dodikkal, akit felszólított arra, hogy ne tegyen semmilyen egyoldalú és visszafordíthatatlan lépést az állami intézmények lerombolása terén.

A dokumentum megjegyzi, hogy a boszniai szerb parlamentben december 10-én elfogadott állásfoglalásoknak nincs végrehajtó hatályuk, megszavazásuk azonban újabb lépést jelent az eszkalációhoz vezető zsákutcában. A nyilatkozat szerint az Európai Unió teljes mértékben támogatja a Bosznia- Hercegovina területi integritását és szuverenitását, és elutasít minden tervet, amely aláássa Bosznia- Hercegovina alkotmányos kereteit/rendjét.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Bosznia

Hamis titkosszolgálati igazolványt találtak egy Szerbiában elfogott boszniai képviselőnél

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

igazolvány
Tiszteletbeli ügynökként működött a bosnyák Föderáció egyik képviselője (Forrás: Klix)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 6 perc

Salko Zildžić, a Demokratikus Akció Pártjának (Stranka Demokratske Akcije, SDA) tuzlai vezetőjét lőfegyverrel és lőszerrel való visszaélés miatt vették őrizetbe a Szerbiába történő belépésekor a határőrök, a személygépjárműve átvizsgálásakor pedig felleltek egy a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavjestajna i Sigurnosna Agencija, OSA) által kibocsátott „tiszteletbeli szolgálati igazolványt”. Bár a honatya kiadatása azóta megtörtént, az eset kapcsán parlamenti vizsgálat indul a nyugat-balkáni Csodaországban.

Fegyver helyett igazolványt találtak

Annak ellenére, hogy a nyári politikai uborkaszezon után a boszniai közvélemény érdeklődésének centrumában változatlanul a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Szövetségének (Savez Nezavisnih Socijaldemokrata, SNSD) “alkotmányos szabadságharca” áll, a korábbi napokban újfent a bosnyák konzervatívok zászlóshajójának minősülő SDA-ra terelődött a figyelem.

A párttal kapcsolatos legfrissebb botrány érintettje Salko Zildžić, a horvát-bosnyák Föderáció parlamentjének képviselője, és az SDA tuzlai alapszervezetének vezetője, akit még szeptember 19-én vettek őrizetbe a szerb határőrök a Drina szerbiai oldalán fekvő Bajina Bašta határátkelőhelyen.

Zildžić elfogása kapcsán a szerbiai hatóságok kezdetben mindössze annyit közöltek, hogy a boszniai föderációs honatya által használt személyautó átvizsgálása során egy maroklőfegyvert találtak 15 darab lőszerrel. Zildžićnek a fegyverre ugyan volt engedélye, azonban azt Szerbiába nem vihette volna magával.

igazolvány

Nem mindennapi igazolvánnyal rendelkezett Salko Zildžić, a bosnyák-horvát entitás parlamenti képviselője (Forrás: Klix)

Az užicei bíróság nem volt rest mindezek alapján elrendelni a boszniai föderációs honatya előzetes letartóztatását.

Az eset további körülményei ettől a mozzanattól kezdődően eltérő értelmezés alá esnek az érintettek részéről, annyi azonban bizonyos, hogy Zildžić előzetes letartóztatásba vételét követően a szerbiai illetékesek tüzetesebben átvizsgálták a járművét, vélhetően további fegyverek után kutatva.

Így találták meg a bosznia-hercegovinai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obavještajna i Sigurnosna Agencija, OSA) igazolványát Zildžić nevére kiállítva.

A nyugat-balkáni sajtóviszonyokat és a hivatalos szervek adatkezelési gyakorlatát jól leképezi, hogy vélhetően előbb jelent meg a nem mindennapi hír a mindig jól értesült szarajevói Klix hírportálon, mint ahogy a BIA-t vezető Aleksandar Vulint tájékoztatták volna az okmány lefoglalásáról.

Az igazolvány kapcsán a szerbiai illetékesek nem is igen tudtak mit kezdeni a helyzettel. Egyfelől azért nem, mert annak birtoklása önmagában még nem valósít meg semmilyen bűncselekményt, így legfeljebb kellemetlen kérdések hada várhatta Zildžićet emiatt a fogdában.

Másfelől pedig a dokumentumon öles betűkkel a „tiszteletbeli szolgálati igazolvány” (Počasna službena iskaznica) felirat szerepelt, ami miatt annak eredetiségével kapcsolatban komoly aggályok merülhettek fel.

Hogyan kaphatott igazolványt?

Zildžić személye kapcsán nem ismert, hogy a korábbi években bármilyen kapcsolatban állt volna az OSA-val. Sőt, az önéletrajza meglehetősen letisztult, mondhatni transzparens, mivel a 2006-ban megkezdett politikai karrierje előtt is széles körben ismert volt a boszniai nyilvánosság előtt, mint élsportoló, aki bokszolóként és cselgáncsozóként jeleskedett nemzetközi szinten.

Az OSA működését szabályozó törvény ugyan lehetőséget ad a szervezet vezetőjének, hogy diszkrecionális jogkörében eljárva, egyedi esetekben adományozzon olyan igazolványt, amin a „tiszteletbeli” jelző szerepel, azonban az N1 Bosna csatorna értesülése szerint ezt a gyakorlatot a korábbi években kizárólag a komoly szakmai teljesítményt nyújtó, nyugállományba vonulók esetében követték a szervezetnél.

Zildžić tekintetében nyugállományról és komoly szakmai teljesítményről nem lehet szó, a sportszakmai karrierje mellett azért sem, mert mindössze 42 éves.

Parlamenti vizsgálat lesz

Önmagában Zildžić elfogása és előzetes letartóztatásba vétele nem érte el a boszniai politikai ingerküszöböt, a nem mindennapi okmány fellelése azonban nagy lendületet adott az eseményeknek.

Elsőként a bosnyák konzervatívok által szerbpárti nézetei miatt évek óta támadott Aleksandar Vranješ, Belgrádba akkreditált boszniai nagykövet jelezte a sajtóban, hogy tud a fogva tartás tényéről, teendője azonban nincs, tekintettel arra, hogy Zildžić nem kért konzuli közbenjárást az ügyében.

Sabina Čudić, a liberális Naša Stranka parlamenti képviselője nyilatkozatában jelezte, hogy kezdeményezte az OSA működését felügyelő parlamenti bizottság rendkívüli ülésének összehívását az eset kapcsán. Szerinte egy vizsgálat keretében kell tisztázni, hogy a korábbi években kik és milyen okból kaptak hasonló igazolványt.

Čudić nyilatkozatára reagálva Ilija Cvitanović, a HDZ 1990 parlamenti képviselője jelezte, hogy mint az illetékes bizottság elnöke megtette a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy a bizottság rendkívüli ülésére 10 napon belül sort kerítsenek. Az ülésen meghallgatják Almir Džuvót, az OSA idén tavasszal kinevezett vezetőjét, akinek válaszolni kell az igazolvány keletkezésével kapcsolatos kérdésekre.

Cvitanović bejelentése csak részben nyugtatta meg a közvéleményt, mert az eset kapcsán lényegében mindenki Osman Mehmedagić, az SDA-t vezető Bakir Izetbegovićtyal szoros kapcsolatban álló korábbi OSA-vezető érintettségét feltételezi. Mehmedagić a vele kapcsolatban megjelent híresztelésekre reagálva közleményt adott ki, amelyben tagadta, hogy ő adott volna utasítást a kérdéses dokumentum kiállítására.

Össze-vissza védekezik

Zildžić az ominózus igazolvány léte és eredete kapcsán az ügy kirobbanása óta több variációt ismertetett a nagyérdeművel. Még a szerbiai fogva tartása alatt ügyvédje útján azt közölte, hogy az igazolvány létezik, az azonban nem eredeti, hanem egy másolat, amit „hülyeségből készítettek neki a barátai, akikkel a Državna Bjezbednost (magyarul Állambiztonság) nevű Viber-csoportot alkotják.”

Zildžić azt is elárulta, hogy mintegy 10 fő tagja ennek a csoportnak, azonban konkrét személyeket nem nevezett meg. Ezen túlmenően arra sem akart magyarázatot adni, miért volt szüksége egy ilyen jellegű dokumentumra, és azt miért vitte magával Szerbiába.

A szeptember 27-i Szarajevóban adott sajtótájékoztatóján Zildžić egy eddig ismeretlen külső tényező vagy a józan logika hatására módosította a védekezését. A szerbiai fogságban ugyanis sem ő, sem az ügyvédje nem számolt azzal, hogy a dokumentum létének és birtoklásának elismerése miatt a boszniai ügyészség okirathamisítás és azzal visszaélés gyanúja miatt nyomozást rendel el.

Így az ügyészek munkáját nehezítendő Zildžić utóbb azzal állt elő, hogy nem is volt nála a kérdéses igazolvány, az nem az övé. Ebből adódóan azt nem találhatták meg nála. A különös nevű Viber csoport létezik ugyan, azonban tagadta, hogy annak a tagjai készítették volna „hülyéskedve” a dokumentum másolatot.

Az általa csak felhajtásnak minősített ügy céljaként pedig a személye lejáratását jelölte meg, továbbá azt, hogy ismeretlen okból minél tovább Szerbiában tartsák.

Tagadta továbbá, hogy valaha használta volna az igazolványt, és perdöntő bizonyítékként arra hivatkozott, hogy az okmányon a róla készült kép régi, így az a közreműködése nélkül kellett, hogy készüljön.

A lőfegyver és a lőszerek kapcsán konzekvensen azzal a magyarázattal állt elő, hogy azok a sajátjai, amiket engedéllyel tartott magánál, csak éppen elfelejtette kivenni az autójából, amikor Szerbiába indult. Azt pedig nem tartotta kommentárra érdemesnek, hogy milyen indokok miatt tartott a személygépjárművében egy lőfegyvert honatyai minőségben.

Megegyezett a szerbekkel

Zildžić kiadatására szeptember 25-én került sor. Ezt megelőzően a lőfegyver és a lőszerek jogosulatlan határon való átvitele miatt az užicei ügyészség gyorsított eljárásban megegyezést kötött vele.

Ennek keretében Zildžić elismerte bűnösségét, és elfogadta az egy éves szabadságvesztést azzal, hogy kiadják Bosznia-Hercegovinának a büntetés végrehajtása végett.

Utóbbi amiatt volt fontos számára, mert a szabadságvesztést meglehetősen szerényen osztó boszniai büntetőjog keretében lehetősége nyílik a jövőben a szerbiai büntetést, mint rövid időtartalmú szabadságvesztést pénzbírsággal megváltani, így a 365 nap szabadságvesztés helyett 365.000 konvertibilis márka, vagyis megközelítőleg 72 millió forint kifizetése ellenében mentesül a szabadságvesztés végrehajtása alól.

Már csak azt kell tisztáznia a parlamenti bizottság és az ügyészség felé az eddigieknél hihetőbb módon, hogy miként került az arcképe egy olyan okmányra, ami a Klix portál által megkérdezett szakértők szerint teljesen egyezik az OSA által kiadott igazolvánnyal.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava