Connect with us

Albánia

RÁGÓS FALAT: Bosznia-Hercegovinának nem etnikai, hanem korrupciós gondjai vannak, avagy az Egyesült Államok nehezen emészt

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

car bg escobar
A cikk meghallgatása

Gabriel Escobar régi motoros a Balkánon, és egyéb válságövezetekben. Röviden csak azt szoktuk mondani, hogy az USA Nyugat- Balkánnal megbízott különképviselője, hivatalosan ez kicsit hosszabb: Deputy Assistant Secretary overseeing policy towards the countries of the Western Balkans and the Office of Press and Public Diplomacy. A lényeg az, hogy sokszor megfordult a Balkánon, amelyet így jól ismer, és természetesen őt is ismerik a térségben.

Egy szállodával odébb

Az Egyesült Államok nyilván nem örült annak, hogy Horvátország “külpolitikai döntést hozva” francia Rafale-okat vásárolt – nyilvánosan ugyan nem rosszalta – de volt egy kis “árnyékbokszolás” a háttérben.

A nagy francia-horvát összeborulással párhuzamosan tartotta meg ülését Zágrábban az Adriai Charta, amelyen az Egyesült Államok mellett részt Montenegró, Albánia, Bosznia- Hercegovina, Észak- Macedónia, Horvátország képviseltette magát, valamint megfigyelők szintjén, Szerbia, Koszovó és Szlovénia. Csak azért, hogy a térség országai érezzék a törődést.

Az Adria Charta az Egyesült Államok égisze alatt jött létre 2003-ban, Albánia, Horvátország és Észak- Macedónia volt az alapító tagországok között, célja pedig az volt, hogy segítse a NATO-csatlakozási kísérleteket, majd 2008-ban bevették a buliba Bosznia- Hercegovinát és Montenegrót is. Az USA szerepvállalása miatt a társulást gyakran USA- Adria Chartának is nevezik.

Akár azt is mondhatnánk, hogy a Charta elérte elsődlegesen kitűzött célját, Albánia és Horvátország 2009. április 1-jén, Montenegró 2017. június 5-én, Észak- Macedónia pedig 2020. március 27-én csatlakozott a NATO-hoz. A felsorolásból csak Bosznia- Hercegovina maradt ki, de mint tudjuk, ez nehéz ügy, mivel arrafelé most már szinte folyamatos a válság, és a háború “konstans opció“.

Érdekes, és lehet, hogy nem véletlen egybeesés, hogy a szóban forgó Charta ülését a Macron látogatásával párhuzamosan tartották meg. Amíg Emmanuel Macron az Orient Express világát idéző Esplanade szállóban fogyasztotta a díszebédet, Gabriel Escobar amerikai különképviselő egy szállodával odébb, a Westin szállóban tartott szeánszot, és ott rajzolta fel a HINA horvát hírügynökség tudósítójának, mi is fog történni a Nyugat- Balkánon, de elsősorban Boszniában az elkövetkező hónapokban.

Ország vagy nemzet?

Gabriel Escobar tehát egy szállodával odébb azt volt szíves elaborálni, hogy véleménye szerint – amit akár az Egyesült Államok hivatalos álláspontjának is tekinthetünk – Bosznia- Hercegovinát nem az etnikai feszültségek terhelik, hanem az intézményes szintű korrupció és a politikai szereplők hitelességének problematikus volta, ami az állami intézmények munkájának ellehetetlenítéséhez vezet.

Escobar megfogalmazása szerint, őt személy szerint Bosznia- Hercegovinában jobban aggasztják a demográfiai és gazdasági kérdések, mint az etnikai különbségek, és egyúttal hangsúlyozta, hogy különösen fontos lenne, “hogy a polgárok olyan politikusokat válasszanak meg, akik az ország gondját helyeznék előtérbe, nem saját pártjukat és nemzetüket”.

A térséget személyes tapasztalatok által is jól ismerő Gabriel Escobar – Szerbiában, Boszniában és Montenegróban is teljesített szolgálatot – ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Egyesült Államok, ellentétben egyes nyugat-európai politikusoktól, mint például a német szociáldemokraták, nem támogatja az etnikai kritériumok figyelmen kívül hagyását.

Az amerikai különmegbízott megjegyezte, hogy a Bosznia- Hercegovinával kapcsolatos amerikai politika alapja továbbra is az államalkotó nemzeteket szem előtt tartó belső berendezkedés fenntartása, legalábbis az ő megfogalmazása szerint.

Escobar egyúttal arról is tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok pillanatnyilag azon fáradozik, hogy a bosznia-hercegovinai politika képviselőivel közösen olyan módon módosítsa a választási törvényt, hogy az teljes mértében kielégítse Bosznia- Hercegovina mindhárom nemzetének érdekeit.

– A horvátoknak is jól kell érezniük magukat Bosznia- Hercegovinában

– mondta Biden elnök különmegbízottja, amit akár egy kacsintás, egy gesztus lehet Zágráb felé, annak visszaédesgetésére az amerikai akolba.

Escobar aztán kacsintott még egyet, és méltatta a vendéglátók szerepét a helyzet rendezésében, mondván, hogy Horvátország “valójában stratégiai partnerré vált, az Egyesült Államok egyik legimpresszívebb partnerévé Európának ezen a részén.

Gábris nagy lapáttal adagolta a rizsát, hogy ezzel az aszfaltbetyár megfogalmazással éljünk, és bejelentette, hogy hamarosan kezdetét veszi a partneri viszony elmélyítését célzó stratégiai dialógus, amely a katonai és politikai együttműködésen túl, felölelné a kereskedelmi, pénzügyi, oktatási és kulturális szférát is. Mondta mindezt akkor, amikor egy szállodával odébb Macron éppen ebédelt.

Gabriel Escobarral kapcsolatban még csak annyit említsünk meg, hogy szókimondó stílusával sokban emlékeztet az annak idején Miloševićet is sarokba szorító Richard Holbrooke-ra, akit a State Departmentben tisztelői Dirty Dicknek (Piszkos Dick) néven emlegettek. A 2010-ben elhunyt Piszkos Dick annyiban volt lelki rokona Piszkos Frednek, hogy ő is kavart, és lényegében az ő érdemének tudható be a mostanában sokat emlegetett daytoni szerződés tető alá hozása.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava