Görögország
GÖRÖG-AMERIKAI KÖZELEDÉS: A görögök erős barátokat keresnek, hogy elriasszák a törököket

Október közepén a kölcsönös védelmi együttműködési megállapodás módosítása még szorosabbra fűzte Athén és Washington kapcsolatát: ezek szerint az Egyesült Államok katonai jelenléte tovább fokozódik a hellén köztársaságban, mivel négy bázison megnő majd az amerikai csapatok jelenléte.
A két külügyminiszter, Anthony Blinken és Nikosz Dendiasz által jegyzet dokumentum szerint Alexandroupoliban lesz az egyik amerikai bázis, a török határtól pár kilométeres távolságban.
Washington számára a lokáció stratégiailag kiváló, hiszen a kikötővel rendelkező települést vasút köti össze Bulgáriával, így katonai logisztikai központ lehet.
A jelenlegi amerikai-török és görög-török viszony miatt Ankara a két ország közötti megállapodást inkább veszélyként értékelte.
A görögök haderőfejlesztése, amelynek keretében francia vadászgépeket is vásárolnak, fokozta a törökök aggodalmát, egyúttal további fegyverkezési versenyhez vezet a régióban.
A török haditengerészet nyugalmazott vezérkari főnöke a napokban „nukleáris fenyegetésnek” nyilvánította a görög-francia védelmi megállapodást, amely szerinte közvetlen veszélyt jelent Törökországra.
Athén megfontolásai egyértelműek: a török tengeri területi követelései – az ún. Kék haza (Mavi Vatan) doktrína – ellenében szüksége van nagyhatalmi segítségre, hiszen önerőből nem tud versenyre kelni a több mint nyolcvanmilliós Törökországgal, amelynek katonai költségvetése közel háromszorosa a görögnek.
A korábbi hetekben aláírt francia megállapodások és az amerikai bázisok létesítése a török határ közvetlen közelében biztosítékként szolgál Athén számára a török erődemonstrációkkal szemben.
Noha mindkét ország NATO-tagállam 1952 óta, viszonyuk számos probléma miatt is ellenséges.
Egy égei-tengeri kisebb szigetért 1996-ban majdnem háborúba bocsátkozott a két szomszéd – akkor az Egyesült Államok fellépésének köszönhetően sikerült a komolyabb eszkalációt elkerülni.
Hasonló incidensre a Földközi-tengeren került sor tavaly augusztusban, s ugyan nemzetközi nyomásra a felek elálltak a komolyabb erődemonstrációtól, mindmáig nem sikerült rendezni a nézeteltéréseket.

Görögország
A görög légierő a francia Rafale után amerikai F-35 típusú vadászgépeket is beszerez

Görögország megkapta az amerikai szenátus jóváhagyását az F-35 típusú vadászgépek beszerzéséhez. A görög kormány a most megrendelt 20 db gép mellé egy ugyanekkora kontingens jövőbeli beszerzése mellett is döntött. A törökök eközben pénzt és energiát nem kímélve a saját TF-X jelzésű ötödik generációs vadászgép projektjüket erőltetik, azonban a hírek szerint a típus 2025-re tervezett első repülése legalább három évet késik.
Amerika vadászgépekkel segít
Nikosz Panajótopulosz görög védelmi miniszter tájékoztatása alapján Görögország 20 db F-35 Lightning II típusú vadászgép vásárlására adott ajánlatot az amerikai gyártónak. Az első darabot az ötödik generációs vadászgép típusból 2028-ban veszi át a görög légierő.
A miniszter nyilatkozata alapján a görög fél összesen 40 db F-35 gépből álló egység felállítását tervezi, a második 20-as kontingens konkrét megrendelése azonban még várat magára.
Az USA kormánya február 8-án tájékoztatta az athéni vezetést, hogy az amerikai szenátus jóváhagyta a görög vételi ajánlatot.
A hellén légierő már a nyolcvanas évek eleje óta nagyrészt az USA által fejlesztett eszközökre támaszkodva próbálja ellensúlyozni a török irányból érkező fenyegetést.
Az elmúlt három évtizedben a görögök az F-16 típusú vadászbombázóra támaszkodva védték a honi légteret. A világszerte alkalmazott F-16 utolsó megrendelt példányát 2008-ban vette át a görög légierő.
Görög légifölény a Balkánon
A most bejelentett beszerzés mellett a görög fél komoly lépéseket tett a légi erejének fejlesztésére. Legutóbb 2021 januárjában kötöttek szerződést a francia kormánnyal Dassault Rafale vadászrepülők beszerzésére.
Akkor a szerződést több kritika érte, mert a fokozódó török fegyverkezés mellett meglehetősen „kényszer szülte” megoldásnak mutatkozott a 18 db „gall kakas” megvásárlása.
A görög kormány végül 6 további Rafale megvásárlása mellett határozta el magát a növekvő társadalmi nyomás, illetve az orosz-ukrán háború miatt megnövekedett regionális feszültség hatására.

Egy F-16-os vadászgép Houston felett női pilótával (Forrás: YouTube)
Az athéni kormány az F-35 gépek beszerzése előtt 2021-ben szerződést kötött az amerikai Lockheed Martin céggel a 83 darab görög F-16 repülőgép „Viper” altípussá történő modernizálására. Az első Viper már Athénban van, a maradékra pedig a jelenlegi tervek szerint körülbelül egy évet kell várni.
A görög védelmi minisztérium nem titkolt célja, hogy a közös NATO tagság ellenére a török légierő érdemi ellenfeleinek bizonyuljanak. A jelenleg zajló beszerzések alapján 2030-ba ténylegesen a görög légierő lesz a legmodernebb a Balkánon.
Törökország lassított
A legfeljebb kutya–macska barátsághoz hasonlító görög-török NATO szövetségesi viszonyt kellő fenntartással kezelik Athénban.
Így fellélegezhettek a görög védelmi minisztériumban, amikor a törökök és az USA között hosszas diplomáciai adok-kapok eredményeként kenyértörésre került sor, és megszakadtak a tárgyalások az F-35 beszerzésről 2019-ben.
Akkor a török vezetés által képviselt külpolitikai irányvonal miatt az USA elzárkózott attól, hogy Ankara is vásárolhasson az egyre nagyobb hírnévnek örvendő F-35 típusból.
A törökök évekkel ezelőtt mintegy 100 db F-35 vadászgép megvásárlását próbálták nyélbe ütni Washingtonban, az Erdoğan-rezsim és az amerikai külügyminisztérium között a gülenista csoportokkal szembeni török fellépés, valamint az orosz irányú török közeledés érdemi elhidegüléshez vezetett, az évek óta diplomáciai viták miatt húzódó repülőgép-beszerzésnek pedig az orosz S-400 típusú légvédelmi rakétarendszer vásárlása adta meg a kegyelemdöfést.
Az elnehezült diplomáciai kapcsolatok miatt a török fél maga kezdete meg az F-16 repülőgépek modernizációját.
Ennek egyik legkomolyabb eredménye, hogy az amerikai típusban lévő korábbi radart török cégek által kifejlesztett új radarberendezéssel váltották fel.

A török T-FX vadászgép (Forrás: YouTube, animációs videó)
Ez azonban még mindig nem oldotta meg a török vezetésnek az ötödik generációs vadászgép beszerzése kapcsán kialakult problémáját. A helyzet áthidalására a török légierő saját típus fejlesztésébe kezdett T-FX elnevezéssel.
A teljesen honi gyártású ötödik generációs török vadászgép a tervek szerint az első repülését 2025-ben tette volna meg. Mostanra ez a céldátum 2028-ra változott, mert a műszaki kihívások mellett a török gazdaság problémái is lassításra kényszerítették a fejlesztőket.
A teljesen hazai gyártmányú gép melletti politikai elhatározás miatt Törökország lemaradhat a görögöktől a légierő fejlesztése terén, mert a TF-X első repülésének idejére a görög légierő már rendelkezni fog F-35 típussal és a francia Rafale-okkal.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
-
Horvátország6 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
-
Montenegró6 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
-
Románia6 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren