LÖVÖLDÖZÉS: Szerb tüntetőkkel csapott össze a koszovói rendőrség, a szerb elnök harckészültséget rendelt el

Összecsapott a koszovói rendőrség szerdán a koszovói Mitrovicában (Kosovska Mitrovica) azokkal a koszovói szerbekkel, akik egy csempészetellenes akciósorozat ellen tüntettek Észak- Koszovó több településen, mindenekelőtt az ottani szerb közigazgatási központnak számító Mitrovicában, továbbá Zvečanban. A szerb kormánypárti sajtó beszámolója szerint a szerb elnök harckészültségbe helyezte a hadsereget az ország egész területén, hogy megvédje a koszovói szerbeket, ha ezt a NATO nem teszi meg.

Lövöldözés is volt, sebesült is van

A koszovói rendőrség tagjai egyik razziájuk során szerdán több élelmiszerüzletet és gyógyszertárat vizsgáltak át, csempészárut keresve. A rendőrségi akcióra a helyi szerbek tettlegességgel reagáltak, kövekkel dobálták meg a rendőröket, és járművekkel torlaszolták el az utakat.

A helyszínre érkezett a koszovói rendőrség különleges alakulata (ROSU), amely könnygázgrátánokkal igyekezett oszlatni a tömeget, később pedig lövéseket is leadtak, helyszíni jelentések szerint egy férfi súlyos mellkasi sérüléseket szenvedett, ami miatt meg kellett műteni.

Az alábbi felvételeken jól hallható, hogy erőteljes lövöldözésre került sor a koszovói szerb területeken. Egyelőre nem világos, hogy ki lő, illetve hogy a szerbek is használtak-e fegyvert.

Az összecsapások hírére Aleksandar Vučić szerb elnök lemondta szerdai programjait, hogy Koszovóban találkozzon a helyi szerbek vezetőivel, feltéve persze, hogy ha eljut Koszovóba, és a találkozót nem Szerbiában tartják meg.

A belgrádi kormánypárti Informer közben a koszovói albánok ellen hangolja a szerb közvéleményt, a lap azt írja, hogy “ha a NATO 24 órán belül nem védi meg a szerbeket Koszovóban (és Metohijában)”, akiket pogrom fenyeget, miután a ROSU különleges erői ismét behatoltak a szerbek lakta területekre, aminek következtében egy szerb megsebesült Zvečanban – szóval, ha a NATO nem védelmezi meg a koszovói szerbeket, a szerbiai hadsereg teszi ezt meg.

Ezért a szerb elnök és a kormány készültségbe helyzete vagy helyezi a szerb hadsereget – az időhatározókkal (is) baj van a kormánypárti lapnál.

Az Informer úgy tudja, hogy Vučić – nyilván útban Koszovó felé – már megérkezett a raškai garnizonba, ahol felkereste a katonákat, de találkozik a térségben állomásozó csendőrökkel is.

A szerb elnök az eseményekkel kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy Szerbia nem lép be csapataival (azonnal) Koszovóba (és Metohijába), hanem kivárja, hogy a NATO egy napon belül tesz-e valamit a helyzet rendezésére.

– Szerbia csak a harckészültségét emelte, a hadsereget és a rendőrséget nem mozgósította. Szerbia a kumanovói megállapodás miatt nem lépett be Koszovó (és Metóhia) területére

– mondta Vučić az 1999-es NATO-bombázásokat lezáró egyezményre utalva, amely alapján az akkori jugoszláv hadsereg kivonult Koszovóból, és azt követően nem léphetett be a Koszovó körül kialakított 5 km-es biztonsági övezetbe.

Ana Brnabić szerb miniszterelnök közben a nemzetközi közösséghez fordult, amelyet arra kért, hogy lépjen közbe, és fogja vissza a túlkapásokra vetemedett Albin Kurti koszovói miniszterelnököt.

– A helyzet több mint drámai, és ez egy utolsó pillanat, amikor egyértelmű reakcióra van szükség, hogy megállítsák Pristina őrült politikáját

– hangsúlyozta a szerb kormányfő.

Petar Petković, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetője rendkívüli sajtótájékoztatóján azokat a képeket is megmutatta, amelyeket a koszovói különleges rendőri alakulat készített az elkobzott csempészáruról. A szerb politikus szerint néhány tábla csokoládé és pár palack üdítő miatt nem kellett volna a különleges rendőrséget és a páncélos járműveket ráküldeni a szerbekre.

Itt ugyanis nem szabad elhallgatni, hogy a koszovói szerb területeken igencsak virágzik a feketekereskedelem, amely az ottani ellátás alapját képezi, de előfordult már az is, hogy Szerbiában körözött bűnözők bújtak meg az eléggé “ex lex” területen.

A tananyag frissítése

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tartja a többségében albánok lakta területet. Koszovó északi részén több mint 50 ezres szerb kisebbség él, amely szintén nem ismeri el a koszovói kormányt, így szerbiai dokumentumokkal rendelkezik, amelyeket egyre kevésbé fogadnak el a koszovói hatóságok.

Szeptember végén volt már feszültség a két fél között. A koszovói szerbek majdnem két hétig akadályozták a határátkelést Szerbia és Koszovó között, mert igazságtalannak tartották, hogy a szerb rendszámtáblával rendelkezőknek az országba lépéskor ideiglenes koszovói táblára kellett váltaniuk.

A koszovói fél azzal indokolta a rendelkezést, hogy a brüsszeli közvetítéssel zajló szerb-koszovói megállapodás egyik pontja a rendszámtáblák elismerésének kölcsönössége volt, és mivel Szerbia évek óta ideiglenes szerb tábla használatára kötelezi a koszovói rendszámtáblával az országba lépőket, Koszovónak nem maradt más választása, mint hasonló intézkedéseket foganatosítani.

A helyzet odáig fajult, hogy a koszovói részen a ROSU, a határ szerb oldalán pedig már a katonaság várta az utasításokat, amikor brüsszeli közvetítéssel sikerült megoldást találni a problémára.