ETNIKAI ARÁNY: Könnyen lehet, hogy Észak-Macedónia lakosságának már egyharmada albán nemzetiségű

 
Tizenkilenc év után először tartanak népszámlálást Észak- Macedóniában, illetve a korábbi Macedóniában. A lakosság összeírását annak ellenére megkezdték, hogy az országban egyre többen betegszenek meg a koronavírus-járvány következtében. Az egészségügyi helyzet romlása miatt a “Nem nyitom ki az ajtót” polgári kezdeményezés a népszámlálás bojkottjára szólított fel.

Észak- Macedóniában sokan kifogásolták, hogy oltatlan népszámlálási biztosok járják a házakat, Zoran Zaev miniszterelnök azonban kijelentette, hogy nem számít komolyabb problémákra miután a népszámlálást végzők több mint fele már felvette az oltást, amiből viszont az következik, hogy majdnem fele még nem.

Hivatalos közlés szerint országszerte mintegy 5500 embert vettek fel a népszámlálás lebonyolítása érdekében.

A vasárnap kezdődött népszámlálás egyébként szeptember 30-ig tart. Ennek egyik legfontosabb eredménye lehet, hogy jelentősen megnövekedett az albán kisebbség létszáma az országban, mivel az albán családok jóval több gyereket vállalnak, mint a macedón szülők.

A legutóbbi népszámláláskor, 2002-ben, a kétmilliós ország lakosságának egynegyede vallotta magát albán nemzetiségűnek, de a statisztikák szerint nem kizárt, hogy ma már a lakosság legalább egyharmada albán.

Ezzel párhuzamosan zajlik a nagy diaszpóra népszámlálás is, amely márciusban kezdődött. A macedón hatóságok azt szeretnék kideríteni, hogy az utóbbi majdnem húsz évben hányan vándoroltak külföldre, a diaszpórában élők számát illetően ugyanis egyelőre csak találgatások vannak.

A macedón statisztikai hivatal legfrissebb adatai szerint eddig több mint 190 ezer embert regisztráltak a diaszpórában, de ezek a számok még napról napra változnak.