Connect with us

Bosznia

SZIMPLÁN MORÁLIS ÜGYET CSINÁLTAK BELŐLE: Boszniában öt évet is kaphat, aki tagadja a srebrenicai népirtást
0 (0)

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

 
Valentin Inzko, a nemzetközi közösség hamarosan távozó boszniai főképviselője rendelettel módosította a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvet, és megtiltotta a népirtás tagadását. Az 1992-1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni egyezmény értelmében a főképviselőnek joga van törvényeket hozni. Inzkót évek óta kérte a nemzetközi közösség, hogy akadályozza meg a srebrenicai népirtás tagadását, de ezt eddig nem tette meg. Inzko intézkedése által a nemzetközi közösség most “szimplán morális ügynek” minősítette a srebrenicai mészárlást, amivel lerázta magáról, és egyes szereplőkről a felelősséget, mint kutya a vizet.

Kívülről nyúltak bele

Valentin Inzko saját bevallása szerint arra várt, hogy az ország politikusai maguk minősítsék népirtásnak a srebrenicai eseményeket, ám miután nem történtek lépések ebbe az irányba, távozása előtt maga hozta meg a döntést, még nagyobb káoszt teremtve Bosznia- Hercegovinában, mint amekkora eddig volt.

– A gyűlöletbeszéd, a háborús bűnösök dicsőítése, valamint a revizionizmus vagy a népirtás és a háborús bűncselekmények teljes tagadása megakadályozza a társadalmakat abban, hogy feldolgozzák közös múltjukat, miközben újra és újra megalázzák az áldozatokat és szeretteiket, és fenntartják az igazságtalanságot, aláásva az etnikai kapcsolatokat


– mondta Inzko, aki szerint mindez frusztrációt okoz, krónikusan megbetegíti a társadalmat, és megakadályozza az égetően szükséges megbékélést, amit – mellékesen szólva – a nemzetközi közösség sem “tudott előidézni” egyik-másik népcsoport elutasítása vagy éppen szupremáciára való törekvése miatt.

– A helyzet egyre rosszabb és most már kezd kontrollálhatatlanná válni


– jelentette ki Inzko, aki arra is figyelmeztetett, hogy a népirtás el nem ismerése új konfliktusokhoz vezethet, és ezt hivatott az általa bevezetett törvény megakadályozni, amely akár 5 évvel is sújthatja a népirtás tagadóit.

Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy a törvény erőltetése is konfliktusos helyzet(ek) kialakulásával járhat, mert nem csak a szerbek, akik látványosan tiltakoznak és fenyegetőznek, hanem a horvátok sem lelkesednek túlzottan azért, hogy az osztrákok osztják azt észt, nyilván nem saját kútfőből.

Folyamatában nézve az eseményeket, most válik igazán világossá annak fontossága, hogy a montenegrói és a koszovói parlament hasonló törvényt fogadott el az ottani bosnyák kisebbség javaslatára, vagyis felmelegítette a témát Inzko bejelentése előtt.

Tudták, hogy mi történik?

A kelet-boszniai Srebrenicát 1995. július 11-én elfoglalták a boszniai szerb csapatok, amelyek több mint 8000 muzulmán férfit és fiút brutálisan lemészároltak. A vérengzést a hágai Nemzetközi Törvényszék több vádlott elleni ítéletben is népirtásnak minősítette.

A srebrenicai mészárlás esetében a nemzetközi közösség viszont sohasem említette meg a maga felelősségét, pedig ma is, és akkor is tudni való volt, hogy az ott történtek annak az “etnikai tisztogatásnak” a záróakkordjai, amit a szerbek – tehát nem csak a boszniai szerbek – hajtottak végre Boszniában, ami által Szerbia önmagával vált határossá.

A fent említett határ menti területeken nem csak a Ratko Mladić által vezetett “reguláris” boszniai szerb hadsereg tevékenykedett, hanem szerbiai szabadcsapatok is – többek között Željko Ražnjatović Arkan félkatonai alakulatai, és olyan szerbiai állampolgárokból verbuválódott fegyveres bandák, akiket szerbiai poligonokon képeztek ki.

Mindenki tudta, vagy tudhatta, de legalább sejthette, hogy mi folyik Boszniában.

A srebrenicai mészárlással egyidőben “a nemzetközi közösség színe-java” a Belgrád közelében lévő Dobanovciban, egy vadászházban találkozott Slobodan Milošević szerb elnökkel és Ratko Mladić boszniai szerb katonai parancsnokkal. A “szerb delegáció” összetétele jól jelezte, hogy szerb részről ki az úr a házban, illetve hogy Slobodan Milošević pontosan tudta, hogy mi zajlik Srebrenica környékén.

A nemzetközi közösséget a találkozón Yasushi Akashi, az ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja, Rupert Smith, az UNPROFOR boszniai parancsnoka és Carl Bildt, az Európai Unió különmegbízottja képviselte.

A találkozóval kapcsolatban Bianca Jagger emberjogi aktivista az amerikai kongresszus előtt Srebrenicával kapcsolatban tett tanúvallomásában arról beszélt, hogy Carl Bildt a Newsday-nek adott publikálatlan interjúban a következőket mondta Roy Gutmannak a Milošević és a Mladić duóval folytatott találkozóról:

– A találkozó lényege egy megállapodás elérése volt arról, hogy a Nemzetközi Vöröskereszt számára biztosítsák a belépését a (srebrenicai) enklávéba, ahol akkor már nem voltak muszlimok.


Bildt tehát egyértelművé tette, hogy sok részletet tud az azokban a napokban zajló erőszakról, például tudta azt is, hogy a szerbek a bosnyák férfiakat különválasztották a családtagjaiktól.

A Newsday megkérdezte Bildtet, hogy felvetette-e a Mladićnak és Miloševićnak a mészárlások kérdését, amire ő nemmel válaszolt.

– Nem, nem. Megerősítetlen jelentéseink voltak a mészárlásról, de nem vetettük fel a kérdést


– mondta Bildt, aki az interjú során később tagadta ezt a kijelentést, és azt mondta, hogy természetesen beszéltek ezekről a kérdésekről.

Hány felelős is van?

David N. Gibbs, amerikai történész, aki könyvet is adott ki a volt Jugoszlávia széteséséről, egy Srebrenicáról írott cikkében úgy fogalmazott, hogy a város közelében állomásozó bosnyák erők szándékosan nem avatkoztak közbe, hagyták a szerbeket tobzódni.

Az amerikai történész megjegyezte, hogy a mészárlásért leginkább a szerb katonák felelősek, de a boszniai kormány is hozzájárult a tragédiához.

Gibbs az előbb már említett Carl Bildt svéd diplomatát idézte. Bildt szerint a bosnyák vezetők szándékosan hagyták, hogy Srebrenica a szerb hadsereg kezére kerüljön.

– Emlékirataiban Bildt megjegyezte, hogy a Srebrenica védelmére kijelölt boszniai kormányerők semmiféle ellenállást nem tanúsítottak. Később kiderült, hogy a szarajevói parancsnokok elrendelték, hogy ne védjék meg Srebrenicát


– idézte Gibbs az uniós közvetítőt, és megjegyezte, hogy mások is megerősítették Bildt nyilatkozatát, például Tim Repley haditudósító is.

Ripley szerint a boszniai kormány átengedte a várost a szerb erőknek: az Izetbegović-kormány egy szélesebb körű stratégia részeként “különösen kívánatosnak” tartotta, hogy civileket tegyenek ki szerb támadásoknak, amivel nemzetközi beavatkozásokat érhetnek el.

Gibbs úgy vélte, hogy a srebrenicai mészárlás szimplán erkölcsi üggyé minősítése a boszniai kormány, főképp pedig Alija Izetbegović, tevékenységének tisztára mosását szolgálja, és egyúttal visszamenőlegesen igazolja az amerikai katonai beavatkozás jogosságát is.

A zavaró tényező

Bakir Izetbegović, a bosnyák Demokratikus Akciópárt elnöke, a legfőbb bosnyák politikus, aki az előbb említett Alija Izetbegović bosnyák háborús vezető fia, gratulált Valentin Inzkónak a népirtás tagadását tiltó rendelkezés bevezetéséhez a bosznia-hercegovinai büntető törvénykönyvbe.

– Ez emberi és civilizációs döntés, elsősorban a népirtás áldozatainak és családtagjainak a szempontjából. Ezzel a döntéssel a főképviselő segíti Bosznia- Hercegovina polgárait, megerősítette utódjának tekintélyét, eltávolította a népirtás terhét a szerb nép becsületes részének válláról, és méltósággal fejezte be megbízatását Bosznia- Hercegovinában


– mondta Izetbegović, aki szerint a törvényt egyetlen civilizált ember sem utasíthatja el, kivéve Milorad Dodik boszniai szerb vezetőt, aki folyamatosan cáfolja, hogy népirtás történt Srebrenicában.

– Ő egyébként zavaró tényező, akivel a nemzetközi közösségnek és Bosznia- Hercegovinának el kell szórakoznia (foglalkoznia kell)


– jelentette ki Izetbegović, aki ezzel a mondatával elárulta, hogy a törvény alapján végső leszámolásra készül Dodikkal szemben.

A további bosnyák politikusok véleményét – így Šefik Džaferović bosnyák államelnökségi tag szavait sem – érdemes idézni, mert ők úgyis csak azt visszhangozzák, amit Izetbegović mond.

Nem gondolta, hogy Inzko ekkora kretén

A hivatalos boszniai és nemcsak boszniai szerb álláspont szerint szörnyű bűncselekmények történtek Srebrenicában, de ezeket nem lehet népirtásnak nevezni. Ezt képviseli Milorad Dodik is, aki jelenleg (még) a bosznia-hercegovinai elnökség szerb tagja, és természetesen belgrádi barátja és szponzora Aleksandar Vučić is, ami önmagában is megérne egy misét.

Dodik úgy nyilatkozott, hogy a Valentin Inzko által bevezetett törvény Bosznia- Hercegovina létét sodorja veszélybe, és szerinte a korábbi (eddigi) állapotok csak Inzko rendeletének visszavonásával állíthatók helyre.

– Bosznia- Hercegovinát nem irányíthatja nemzetközileg kinevezett protektor. Mindenkinek tudnia kell, hogy a boszniai Szerb Köztársaság (Republika Srpska) soha nem tett radikális lépéseket. Csak a túlélésünk és a Szerb Köztársaság megőrzése érdekében reagáltunk, amikor olyan kifejezett nyomással és fenyegetéssel szembesültünk, mint amit Inzko és nemzetközi mentorai tettek


– mondta Dodik, aki szerint a távozó főmegbízott döntését nem mindenki támogatja a nemzetközi színtéren, ami gyengéd utalás az ezzel kapcsolatos orosz álláspontokra.

Milorad Dodik korábban többször is hangoztatta már, hogy a boszniai Szerb Köztársaságnak ki kellene válnia Bosznia- Hercegovinából, és csatlakoznia kellene Szerbiához, most pedig köszönetet mondott azért, hogy erre ismét ráébresztették.

– Nem gondoltam, hogy Inzko ekkora kretén

– mondta Dodik, aki olyan híresztelésekről is beszélt, hogy Inzko a törvény bevezetéséért két millió eurót kapott, de azt nem említette meg, hogy kitől.

A szerbek bizonyára már tudtak valamit, idén ugyanis a már említett montenegrói és koszovói döntést követően szembetűnően megnövekedett a srebrenicai szerb áldozatok tiszteletére rendezett rendezvények száma a város környéki településeken, amivel szerb részről nyilvánvalóan “relativizálni” szeretnék a srebrenicai vérengzés horderejét.

A horvátok nemigen érintettek Srebrenica ügyében, Zoran Milanović horvát elnök azonban mégis reagált Inzko lépésére.

– Ez túl mély tenger számára. Ebben a tengerben a szerbeknek, a horvátoknak és a bosnyákoknak kellene úszniuk, és mélyebben elmerülniük, de a bosnyákok esetében nem a mostani, a szarajevói csarsiból származó mutyizó társaságnak, amely a legkisebb közösség kárára politizál. De semmiképpen sem az osztrákoknak


– mondta a horvát elnök, aki ezzel utalt a bosznia-hercegovinai horvátok kárára tett bosnyák lépésekről, és “lemutyizózta” Izetbegović és Šefik népét.

A csillagok segítségével értékeld a cikket!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Feliratkozás a Hírlevélre

Az e-mailek heti három alkalommal hétfőn, szerdán és pénteken kerülnek kiküldésre.

Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban 8372 - Magyarországnak üzentek Szarajevóban
Bosznia2 nap telt el azóta

8372: Srebrenicára utaló graffiti jelent meg a magyar és a szlovák nagykövetség falán Szarajevóban
5 (7)

TartalomjegyzékKívülről nyúltak beleTudták, hogy mi történik?Hány felelős is van?A zavaró tényezőNem gondolta, hogy Inzko ekkora kretén A csillagok segítségével értékeld...

A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén A hidegháborús korszak egyik járművének számító BTR-ek egy oroszországi katonai parádén
Fegyverzet2 hét telt el azóta

A szerb média szerint Orbán 66, és nem 26 BTR-t küld(ött) ajándékba Vučićnak, mi lesz a MiG-29-esekkel?
4.6 (5)

A magyar és a szerbiai hírek több ponton is eltérnek egymástól: magyar részről eladásról beszélnek, a szerbiai kormánymédia viszont arról...

A győzelmet nemcsak a Real Madrid szurkolói ünneplik, hanem a zágrábi Dinamo szimpatizánsai és a klub dolgozói is, mert ez nekik is pénzesőt jelent A győzelmet nemcsak a Real Madrid szurkolói ünneplik, hanem a zágrábi Dinamo szimpatizánsai és a klub dolgozói is, mert ez nekik is pénzesőt jelent
Horvátország2 hét telt el azóta

A Real Madrid győzelme pénzesőt hozott a zágrábi Dinamónak
5 (4)

Az fájlalható leginkább, hogy sem a Hajduk, sem az összes többi horvát csapat nem tud megbirkózni azzal a pénzügyi fölénnyel,...

Az EP-választásokon ezt kell megtölteni, erdélyi magyar képviselőkkel is például Az EP-választásokon ezt kell megtölteni, erdélyi magyar képviselőkkel is például
Erdély2 hét telt el azóta

Megvan Erdélynek a maga baja
3.7 (3)

Elemzők attól tartanak, hogy a tömbmagyarságban lesz alacsony a részvétel, mivel a politikából kiábrándult székelyek legyinthetnek egyet: „Úgyis magyar lesz...

A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva A boszniai Szerb Köztársaság köztelevíziójának funkcióját betöltő RTRS ismét a Kreml szócsövének funkcióját töltötte be, amikor szó szerint idézte az SVR orosz titkosszolgálat közleményét újabb merényleteket vizionálva
Bosznia3 hét telt el azóta

Az orosz hírszerzés Orbán és Vučić elleni merénylet lehetőségével riogat, a boszniai szerbek átvették
5 (4)

Az Oroszországi Föderáció Külső Hírszerző Szolgálatának (Служба внешней разведки Российской Федерации, SVR) információi szerint a „kollektív nyugat” két újabb célpontja...

Szlovákia

Európai Unió

Oroszország

Kína

Három nap legjava