LEJÁRT HATÁRIDŐ: Szerbia nem helyezte át nagykövetségét Jeruzsálembe

 
Aleksandar Vučić szerb elnök közölte, hogy hazája nem költözteti át nagykövetségét Jeruzsálembe, vagyis nem teljesíti a washingtoni szerződés erre vonatkozó pontját. A szerb elnök arra hivatkozott, hogy Szerbia érdekei megváltoztak, miután Izrael elismerte Koszovó függetlenségét, és ez elegendő indok arra, hogy Belgrád kihátráljon a washingtoni szerződésből. Szerbia sokáig küzdött, és még ma is küzd azért, hogy minél kevesebb állam ismerje el Koszovó önhatalmúlag kikiáltott függetlenségét, és most “bünteti Izraelt”, mert ezt megtette.

Szerbia büntet

A BALK három nappal a washingtoni szerződés szeptember 4-i aláírását következőket fogalmazta meg: “nem valószínű, hogy Aleksandar Vučić úgy szállt le Washingtonban, hogy addig nem tér haza, amíg nem jelenti be Szerbia izraeli nagykövetségének áthelyezését Jeruzsálembe.”

Akkor azt is megjegyeztük, hogy az amerikaiak a washingtoni szerződésként emlegetett “nagy átverés” során több békát is lenyeletek a szerbekkel, akik a Koszovóval kapcsolatos előnyökért cserében nagy áldozatokat hoztak, és olyasmit írtak alá a kínaiak és az izraeliek vonatkozásában, amit nem biztos, hogy akartak.

A washingtoni szerződés valójában két papírdarab, amelyek közül az egyiket Aleksandar Vučić szerb elnök írta alá, a másikat pedig Avdullah Hoti, akkori koszovói miniszterelnök, így más kötelezettségek szerepelnek benne Pristina, és megint más Belgrád számára.

Végsősoron szerződésnek sem nagyon tekinthető, mert az eddigi gyakorlat szerint a szerződéseknek legalább két aláírójuk van, itt viszont erről szó sincs, mert az amerikaiak nem írták alá egyik dokumentumot sem, a “szerződő felek” pedig végképp nem tették ezt a másik példányának esetében, miután nem azonos tartalmú dokumentumokról van szó.

Ez csak egy szándéknyilatkozat, vagy legfeljebb egy írásba adott egyoldalú vállalás, bár az ilyen vállalásokat sem illik megszegni, ha valaki komolyan veszi magát, illetve a nemzetközi partnereket.

Koszovó és Izrael teljesítette

Koszovó és Izrael február 1-elsején virtuálisan vette fel a diplomáciai kapcsolatokat. Az erre vonatkozó dokumentumokat Gabriel “Gabi” Ashkenazi izraeli és Meliza Haradinaj- Stublla koszovói külügyminiszter írta alá, egyikük Jeruzsálemben, másikuk Pristinában.

A szerbek fanyalogtak, Aleksandar Vučić szerb elnök már akkor úgy nyilatkozott, hogy Belgrád egyáltalán nem örül az Izrael és Koszovó közötti diplomáciai kapcsolatok létesítésének, és hozzátette, hogy ez semmiképpen sem fogja pozitívan befolyásolni Szerbia kapcsolatait a zsidó állammal.

Nemsokat váratott magára Koszovó jeruzsálemi nagykövetségének megnyitása. A koszovói külügyminisztérium március 14-én a Twitteren hivatalosan jelentette be, hogy a jeruzsálemi nagykövetség megnyitásával “végre teljesült” az Ovális Irodában tett ígéret.

Koszovó az első európai és egyúttal muzulmán többségű ország, amely nagykövetségét Jeruzsálemben nyitja meg, annak ellenére, hogy ezt az Európai Unió és a fontos partnernek számító Törökország is erőteljesen ellenezte.

A BALK tíz nappal ezelőtt azt írta, hogy a belgrádi diplomácia keresi a kibúvókat, miután a washingtoni szerződés július 1-ig adott határidőt a szerb nagykövetség áthelyezésére.

Az antagonizmus

Már tavaly szeptemberben szóltunk arról, hogy a washingtoni szerződés leginkább Izrael érdekeit szolgálja, és Donald Trump újraválasztási esélyeit hivatott elősegíteni, apropót adott ugyanis arra, hogy Nobel-békedíjra jelöljék az azóta már bukott amerikai elnököt, aki “leállította a tömeggyilkosságokat, azóta a szerbek és az albánok ölelgetik egymást“.

Koszovó kapva-kapott az alkalmon, hogy egyel növelje a függetlenségét elismerő országot számát, Szerbia viszont megtalálta azt az antagonizmust, ami miatt elutasíthatja a Jeruzsálembe történő áttelepülést.

A washingtoni szerződés szerb és koszovói változatának teljes körű végrehajtása szinte lehetetlen, a koszovói változat ugyanis megkövetei a diplomáciai kapcsolatok rendezését Koszovó és Izrael között, ami ellentétes Szerbia érdekeivel, legalábbis ezt Belgrádban így ítélik meg.

– Időközben Izrael elismerte Koszovó függetlenségét, mi pedig Szerbia érdekeinek megfelelően fogunk cselekedni, amelyek attól a pillanattól megváltoztak, hogy Izrael elismerte Koszovó függetlenségét

– jelentette ki Aleksandar Vučić szerb elnök, majd hozzátette:

– Voltak megállapodások, és beszéltem az izraeli miniszterelnökkel, akinek egyértelműen elmondtam, hogy nem írtam alá közös dokumentumot az albánokkal és az amerikaiakkal, hanem csak az amerikaiakkal, és ez vonatkozott az Izraellel fennálló kapcsolatainkra.

Vučić kicsit füllentett az aláírókat illetően, de ezen tegyük túl magunkat, nem ez az első eset.

A szerb elnök a fentieket azért hangsúlyozta, mert hetekkel ezelőtt kiderült, hogy izraeli értelemzés szerint a washingtoni szerződés egy klasszikus szerződés, amelyet mindenki aláírt, és ebből adódott is némi szóváltás Izrael szerbiai nagykövete és a szerb külügyminiszter között.

Mindenesetre kérdés, hogy Vučić és Hoti az aláírás előtt tisztában volt-e azzal, hogy a másik szerződése mit tartalmaz, valószínűleg nem. De ez ma már talán mindegy is. Nyugodtan kijelenthetjük ugyanis, hogy a washingtoni szerződés halott, ami ismételten azt jelzi, hogy nem szerb és koszovói érdekeket szolgált, de ezt rögtön az aláírást követően, és azóta is többször elmondtuk.