VÉDELMI VONALAK: Magyarország szempontjából Szerbia és Észak-Macedónia a harmadik védvonalat jelenti a migrációval szemben

 
A migráció újabb lendületet vehet az afganisztáni kivonulást követően. Ezt Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a stipi magyar konzulátus megnyitásakor jelentettek ki. A hely és az alkalom nem volt megfelelő arra, hogy ennek részleteire is kitérjen, pénteken délelőtt azonban a Külgazdasági és Külügyi Intézetben bővebben is beszélt arról, hogy milyen következményekkel járhat az afganisztáni kivonulás Európa, de mindenekelőtt a Balkán és Magyarország számára. Szijjártó t6öbbször is hangsúlyozta, hogy ha Afganisztánt nem sikerül stabilizálni, akkor ott újra előjön és súlyossá válik a terrorfenyegetettség, ami miatt ismét nagyon komoly, tömeges migrációs hullámok indulhatnak meg.

Ördögi kör

Az afganisztáni misszió végével Afganisztán magára marad, ám ami ezután történik Afganisztánban, az kis túlzással az egész világ, viszont teljesen reálisan, Európa jövőbeli biztonsága szempontjából abszolút mértékben meghatározó lesz.

Szijjártó szerint ha nem sikerül Afganisztánban garantálni a stabilitást, a békét és a nyugalmat, akkor az ázsiai ország már akár a következő hónapokban az illegális migrációs hullámok legnagyobb kibocsátójává válhat.

– Ha a tapasztalatainkra támaszkodunk, akkor azt kell mondani, hogy ez nem egy valóságtól elrugaszkodott, és semmiképpen sem túlzó megállapítás

– jelentette ki a magyar külgazdasági és külügyminiszter, aki ezt azzal indokolta, hogy Afganisztánban korábban az ember- és drogcsempészet jelentette az egyik legfőbb “gazdasági tevékenységet” vagy megélhetési forrást.

– Amennyiben nem sikerül a normális élet menetét fenntartani, akkor nagyon gyorsan visszajuthatunk oda, hogy Afganisztán újra a terrorizmus melegágya lesz, újra a terrorszervezetek működésének központi kiinduló pontja lesz. Pontosan tudjuk, hogy a terrorizmus és a migráció szoros összegfüggésben van egymással

– tette hozzá Szijjártó, aki szerint a terrorizmus és a migráció ördögi kört alkot, mert a terrorizmus miatt megindulnak a migrációs hullámok, a terrorszervezetek pedig kihasználva a migrációs hullámok ellenőrizetlenségét, a saját aktivistáikat és terroristáikat a migrációs hullámokkal szerteszét küldik a világba.

Párhuzamos társadalmak

A külgazdasági és külügyminiszter szerint Európa nyugati felében párhuzamos társadalmak jöttek létre, amelyek óriásai kulturális és biztonsági kockázatot hordoznak magukban.

– Ha másra nem is gondolunk, akkor a modernkori antiszemitizmus nem csak, hogy felütötte a fejét, de egyre nagyobb lendületet kap, sajnos, Nyugat- Európában. Láthattuk azokat a tömegtüntetéseket, amelyeket azután tartottak Nyugat- Európa nagyvárosaiban, hogy Izrael megvédte magát a Hamász nevű terrorszervezettel szemben a rakétatámadásokat követően

– állapította meg Szijjártó, aki szerint az új migrációs hullámok kockázatához hozzájárul Brüsszel migrációpárti politikája is, hiszen látható, hogy nem a migráció visszaszorításán dolgozik, hanem inkább arra készül, hogy 79 afrikai, karibi és csendes-oceáni országgal kössön migrációs megállapodást.

A magyar külügyminiszter úgy vélte, hogy új köntösben és új névvel ugyan, de ismét létrejött a kötelező letelepedési kvóta, amelyet most éppen “szponzorált visszatérésnek” neveznek.

Szijjártó felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációnak egészségügyi kockázatai is vannak, hiszen azok, akik az illegális migrációs hullámokkal vonulnak, kevés valószínűséggel rendelkeznek vagy oltással, vagy 72 órán belüli két negatív PCR-teszttel.

– Sajnos, azt kell látni, hogy az egyes európai orsz6ágokban a szabályosan utazó emberek egészségügyi ellenőrzése jóval szigorúbb, mint a migrációs hullámokkal érkezőké, ami nyilvánvalóan egy nonszensz

– szögezte le a magyar külgazdasági és külügyminiszter.

Az első két védvonal

Szijjártó arról is beszélt, hogy a migráció esetében négy védvonalat kell azonosítani, amelynek közül a legkülső Afganisztánban és nagyjából Maliban rajzolható fel, a második védvonal pedig a Földközi-tenger és Törökország.

– Hallgattuk éveken keresztül a mantrát, hogy vízi úton keresztül nem állítható meg az illegális migráció, miközben ezt az ausztrálok jól megoldották, pedig kicsit hosszabb partszakaszuk van, mint a Földközi-tenger teljes partvidéke Európában. Ehhez képest egy év alatt világos intézkedésekkel sok százról nullára csökkentették azoknak a hajóknak a számát, amelyek migránsokat vittek volna Ausztráliába

– jelentette ki Szijjártó, aki szerint a török megállapodást is ideje lenne felfrissíteni.

– Két ütemben hat milliárd eurót ígértünk a törököknek, amit nem fizetett ki az Európai Unió. A törökök 3,9 milliárd eurót ismernek el, az EU szerint már több, mint négymilliárd, de teljesen mindegy, mert az sem hat. Tehát amennyiben az Európai Unió nem fizeti ki a törököknek ígért összegeket, akkor onnantól kezdve nehezen védjük magunkat, és nehezen érvelhetünk amellett, hogy a törököknek miért kellene maradéktalanul betartani a megállapodást

– jegyezte meg Szijjártó, ami újabb bírálat volt a brüsszeli politikával kapcsolatban.

A második két védvonal

Szijjártó úgy fogalmazott, hogy a harmadik védvonalat a balkáni országok alkotják, azon belül is legfőképpen Észak- Macedónia és Szerbia az az ország, amely a vonulási útvonalon helyezkedik el.

– Mindkét országnak adunk segítséget rendőri erők formájában a saját déli határaik megvédése érdekében. Pontosan érezzük azonban, hogy minél közelebb jön a nyomás, azt annál nehezebb megállítani

– mondta Szijjártó, aki szerint a negyedik védvonal a határkerítés, amely ha nem épült volna fel, akkor tízezrekkel, százezrekkel többen érkeztek volna Magyarországra.

A tárcavezető hozzátette, hogy mindenkinek az az érdeke, hogy már az első védelmi vonalnál tevékenyek legyünk, szavai szerint ezért Afganisztán helyzetének a stabilizálása, az onnan érkező migrációs hullámok megakadályozása kulcskérdés.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter szerint ezt már az európai szövetségesek is belátták, és a legutóbbi NATO-csúcson több európai vezető is nyíltan beszélt a migrációs hullámok kockázatáról.

Szijjártó hozzátette: abban nem volt vita, hogy ha megindulnak ezek a migrációs hullámok, akkor azok Európa felé jönnek, és valószínűleg a balkáni útvonalon akarnak majd megérkezni.