Bosznia
ÍTÉLET ÉS VÉGÍTÉLET: Mladić, az igazság és a félig telt pohár

Élete végéig börtönben marad Ratko Mladić, a boszniai szerb hadsereg egykori főparancsnoka, ám az 1991-1999-es délszláv háborúkban bűncselekményeket elkövető katonák és politikusok megbüntetése csak részlegesre sikerült. Ráadásul hiába születtek meg a sokszor szigorú ítéletek, a múlttal való őszinte szembenézés mindenhol elmaradt.
Kudarc helyett félsiker
Ratko Mladić, Radovan Karadžić, Milan Martić, Dario Kordić, Vojislav Šešelj, vagy éppen Slobodan Milošević – csak néhány közismert vagy inkább hírhedt név a 161 személy közül, aki ellen vádat emelt az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűncselekményeket kivizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék (NT). Az 1993-ban létrehozott ENSZ-bíróság derekas munkát végzett, 4650 tanút hallgattak meg a bírák és a testület közel 11 ezer tárgyalási napot tartott.
Az NT annak ellenére elérte, hogy sok főbűnös – elsősorban szerb katona és politikus – Hágába került, hogy eleinte sokan úgy vélték: a törvényszék teljes kudarcra van ítélve, mert a harcokban részt vett, közben függetlenné vált államok, valamint szövetségeseik nem érdekeltek a hazájukban leginkább hősként számon tartott gyilkosok kézre kerítésében és felelősségre vonásában. Például Slobodan Miloševićéban, aki annak köszönhette, hogy még közel egy évtizedig államfőként tevékenykedhetett, hogy ő volt az egyike azoknak a politikusoknak, akik garantálták a boszniai polgárháborút lezáró, 1995-ben aláírt daytoni békeegyezményt. A másik szavatoló, Franjo Tuđman horvát elnök meg is úszta Hágát, hiszen 1999-ben államfőként halt meg . A kulisszák mögötti alkuknak köszönhetően Tuđmanon kívül mások is elkerülték, hogy az NT elé kelljen állniuk, és akadtak olyanok is – például Ante Gotovina horvát tábornok és nemzeti hős – aki az őket terhelő bizonyítékok ellenére sem kerültek végül börtönbe.
A csalafinta vajda
Említést érdemel a modernkori délszláv történelem egyik legsötétebb figurájának az ügye: Vojislav Šešelj, a soviniszta Szerb Radikális Párt (SRS) vezére, illetve a szerbiai csetnikmozgalom újjáélesztője eleinte önként jelent meg a törvényszék előtt, s éveket töltött fogságban, hogy azután 2014-ben – arra hivatkozva, hogy többszörös áttétes rákbetegségben szenved – visszatérjen Szerbiába. Az NT 2016-ban felmentette a „csetnikvajdát”, ám a fellebbezés után végül tíz évet kapott. Persze, Šešelj nem ment vissza Hágába, a mai napig Szerbiában mérgezi a légkört, aminek már az sem használ sokat, hogy egykori szövetségese, Aleksandar Vučić miniszterelnökként majd államfőként már jóideje kormányozza az országot. A kilencvenes években a Šešelj-Nikolić-Vučić trió sokáig vezette a Szerb Radikális Pártot.
Bár nem volt teljes a siker, annyi eredménye mindenképpen volt az NT-nek, illetve a törvényszék 2017-es bezárását követően a nyomába lépő utódintézményeknek, hogy a különféle katonai konfliktusok résztvevőinek gondolniuk kellett és kell arra, akár ők is egy hasonló bírói testület elé kerülhetnek. Leginkább akkor, ha nem egy nagyhatalom hadseregében szolgálnak, a mások megbüntetésében élen járó USA például annak ellenére nem csatlakozott a háborús bűncselekményeket világszerte üldöző Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC) elfogadó államok közé, hogy kezdetben Washington is támogatta az intézmény létrehozását .
Lelkiismereti kérdések
Míg sok bűnös hosszú börtönt kapott és ez valamennyire megnyugvással töltheti el a tortúrákat túlélő áldozatokat, illetve a meggyilkoltak rokonait, az NT-ítéletek nem vezettek ahhoz, hogy az érintett jugoszláv extagköztársaságok szembe nézzenek a polgáraik által elkövetett bűnökkel . Horvátországban továbbra is nagy népszerűségnek örvend a második világháború idején a szerbeket irtó usztasákat magasztaló énekes, Marko Perković Thompson, több horvát labdarúgó az usztasák hírhedt köszöntésével, a Za dom spremni jelszóval hergeli az erre a jelek szerint fogékony szurkolókat, s tavaly egy olyan transzparenst feszítettek ki büszkén a horvát szurkolók, ahol útszéli hangnemben megígérték, „magukévá teszik” a szerb nőket és gyermekeket.
Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban (RS) már régen a hivatalos politika szintjére emelkedett a múlt önkényes értelmezése: a hivatalos belgrádi álláspont szerint az NT egyetlen célja a szerbség megbüntetése volt . Ennek az állításnak logikus következménye az, hogy a szerb vezetők nem hajlandóak elismerni, hogy 1995-ben Srebrenicában népirtó akció volT a mintegy nyolcezer muszlim férfi és fiú meggyilkolása. Mladić egyébként éppen a kelet-boszniai, akkor még muszlim többségű enklávéban véghez vitt tömeggyilkoság miatt ítélték életfogytiglani börtönre.
Kétes tanulmány
A boszniai szerbek most arra az általuk alapított nemzetközi bizottsági tanulmányára mutogatnak, amely szerint 1992-1995 között Srebrenicában 3500 muszlim és kétezer szerb vesztette életét, s a polgárháború éveiben nem volt olyan cselekmény, amelyet népirtásnak lehetne minősíteni. A napokban közzétett jelentést az izraeli Gideon Greif vezetésével állították össze, s Grief hangsúlyozta, semmiféle nyomás sem nehezedett rá a szerbek részéről.
A boszniai muszlimok és a külföldi szakértők elutasítják a tanulmány következtetéseit, és azt hangsúlyozzák, a különféle független nemzetközi szervezetek és szakértői csoportok számtalanszor bebizonyították már, hogy Srebrenicában a szerbek célja a más nemzetiséghez tartozók kiirtása volt.
Játékpercek (zsákbamacska)

Bosznia
A volt bosnyák titkosszolgálati vezető, egy drogbáró, plusz 1 szerb USA-szankció alatt

Az USA Pénzügyminisztériuma (USA Department of Treasury) újabb három bosznia-hercegovinai állampolgárt helyezett szankciós listára. A közzétett nevek jókora meglepetést okoztak a boszniai közéletben, mert a korábban megszokottakkal szemben nem az ismétlődően egymás torkának eső politikai vezetők kerültek fel a szankciós lajstromra. Ennek ellenére kérdéses, hogy az USA újabb szankciós intézkedése milyen szinten bír visszatartó erővel a boszniai politikai kurzus tagjai számára, akik már megszokhatták, hogy a jelentősebb alkotmányos ütésváltás után menetrendszerűen bővül a lista. Mindennek a legnagyobb bája az, hogy a volt titkosszolgálati vezető és a drogbáró neve egyazon listán szerepel.
Elvárják a Daytoni Egyezmény betartását
Az USA külügyi adminisztrációja nyilatkozatot adott ki az új szankciós rendelkezésekkel kapcsolatban. Ebben kiemelték, hogy azok a személyek kerültek eddig is a szankciós listára, akik aláássák a demokratikus intézmények működését, és olyan politikai irányvonalat képviselnek, ami ártalmas a nyugat-balkáni térség békéjére és biztonságára.
A nyilatkozatban külön kiemelték, hogy értékelésük szerint a boszniai Szerb Köztársaság vezetése szecessziós politikát folytat, aminek keretében arra törekszik, hogy minél nagyobb mértékben vonjon állami hatásköröket az entitási szintre.
Az RS vezetőinek kifejezett említése ellenére, a mostani szankciós körbe egy boszniai szerb vezető sem esett bele. A bosnyák-horvát Föderáció vezetése kapcsán pedig a korábban megszokottaktól komolyabb és direktebb kritikát fogalmaztak meg. Eszerint a Föderációban aktív politikai pártok kísérletet tettek arra, hogy az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkáját befolyásolják, és azok képességeit saját politikai céljaik elérésére használják fel.
Minderre tekintettel az USA Pénzügyminisztériuma Osman Mehmedagić volt titkosszolgálati vezetővel, Edin Gačanin kábítószerkereskedővel és Dragan Stankovićtyal, a boszniai szerb entitás vagyonkezelésért felelős hivatalnokával szemben rendelt el korlátozásokat.
Büntetik a korábbi partnerüket
A szankciós listára most felkerült nevek közül a legnagyobbnak egyértelműen Osman Mehmedagić „Osmica” (magyar jelentése „nyolcas, nyolcaska”) számít, aki idén február 28-ig kilenc éven át volt a boszniai Hírszerző és Biztonsági Szolgálat (Obaveštajno-sigurnosna Agencija, OSA, magyar jelentése „darázs”) vezetője.
Osmica februári leköszönése mondhatni időn túli volt, mert a boszniai szerb pártok által 2021 nyarán meghirdetett alkotmányos bojkott miatt nem került sor az utódja megválasztására a második négyéves mandátumának lejárta után, a tavalyi évben.

Osmica, a korábbi partner (Forrás: Klicxba)
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye alapján Mehmedagić a hivatali tevékenysége során felhasználta a boszniai állami tulajdonban lévő BH Telekom cégnél meglévő kapcsolatait, és az OSA képességeit ahhoz, hogy lehallgattassa az bosnyák konzervatív Demokratikus Akciópárt (Stranka demokratske akcije, SDA) egyes tagjait és a boszniai szerb ellenzéki pártok vezetőit, az SDA egyes politikai ellenfeleit pedig meg is figyeltette.
Emellett huzamosabb ideig együttműködött különböző szervezettbűnözői-csoportokkal, amiből aztán ő maga és a baráti köre, valamint a Bakir Izetbegović vezette Demokratikus Akciópárt is vagyoni előnyre tett szert.
A 2022. októberi választások kapcsán az USA illetékes szervei tudomást szereztek arról, hogy Mehmedagić, közismertebb nevén Osmica a befolyását felhasználva több esetben megkísérelte egyes boszniai pártok vezetőit és tagjait rábírni az együttműködésre a konzervatív (nacionalista) bosnyák párttal.
Mindezen felül az amerikai pénzügyminisztériumi nyilatkozat hűtlen kezelés, jogellenes kisajátítás és a vesztegetés bűntettét is Mehmedagić terhére rója a konkrétumok közlése nélkül.
Népmesei alak az Izetbegović család szolgálatában
A boszniai titkosszolgálatot 2015. óta vezető Osmica személye az 1992 és 1995 közötti háborús években került be a helyi köztudatba, mint az „államalapító” Alija Izetbegović testőrségének vezetője.

A SZÉLTŐL IS ÓVTA: Osmica, és az integető „államalapító”, Alija Izetbegović
Mehmedagić is azok közé a veteránok közé tartozik, akiknek a személye köré a háború óta komplett népmesei kalendárium szövődött. A háborús szerepvállalásáról annyi biztosan elmondható, hogy két alkalommal megsebesült, és a harctéri bátorsága miatt kétszer kitüntették.
A boszniai háborút követően különböző titkosszolgálati beosztásokban dolgozott, majd az OSA 2004-es megalapítása óta az intézmény munkatársa volt. Az SDA-val a párt megalakulása óta szoros volt a kapcsolata. Az Izetbegović család baráti köréhez tartozik a mai napig.
A Bakir Izetbegovićtyal meglévő szoros kötelék ékes bizonyítéka, hogy Mehmedagić is részt vett a pártvezér lányának 2021. évi szarajevói esküvőjén, ahol Recep Tayyip Erdoğan török elnök, a BALK-on lásd még „török szultán”, is tiszteletét tette.
Osmica népmesei karaktere azonban 2020 óta egyre komolyabb csorbát szenvedett a személyével kapcsolatban sorra megjelenő híresztelések miatt. 2020 októberében pedig büntető eljárás indult ellene hivatali hatalommal visszaélés gyanúja miatt.
A sajtóban az üggyel kapcsolatban megjelentek alapján Mehmedagić az OSA akkori kibervédelmi vezetőjét arra bírta rá, hogy az OSA képességeit felhasználva egyes személyek magán levelezéseit szerezze meg, illetve fotókhoz férjen hozzá.
Az ügyben 2021 májusában felmentő ítélet született, azonban pár nappal később újabb büntetőeljárás indul ellene és az akkori biztonsági miniszter, a szintén bosnyák Selmo Cikotić ellen. Az ügyészség az újabb ügyben azt vizsgálta, hogy a két SDA-közeli politikai szereplő befolyásolta-e a vezető köztisztviselők és rendvédelmi dolgozók átvilágítását végző bizottság névsorának összeállítását. Az ügyben azóta sem született döntés.
Alig egy hónappal később, 2021 júniusában a sajtóban robbant a bomba hír, miszerint a legfőbb boszniai titkosszolgálati vezető a gyanú szerint nem rendelkezik felsőfokú végzettséggel, vagyis nincs valós diplomája.
Az ügyben érintett tuzlai bejegyzésű magánegyetem nyilvántartásában voltak arra utaló jelek, hogy Mehmedagić adatait egy másik diplomát szerzett személy eredményeivel társították, úgymond összevonták visszamenőleg.
A boszniai ügyészség 2021 nyarán kikérte az OSA-tól Mehmedagić személyi anyagát annak megállapítása végett, hogy volt-e ténylegesen hallgatói jogviszonya az intézményben az érintett időszakban. Ebben az ügyben sem született döntés a mai napig.
Amikor már a jámbor boszniai hírfogyasztó azt hitte, hogy az utolsó visszás ügy is napvilágot látott Osmica személye körül, akkor került sor a letartóztatására: 2021. július 14-én szarajevói házából vitték kihallgatásra az OSA vezetőjét pénzmosás gyanúja miatt.
Kapcsolódó cikk
Az ügyben elrendelt házkutatás során jelentős mennyiségben találtak a nyomozók az OSA-hoz köthető dokumentumokat az épületben.
Mehmedagić a kihallgatás során nem tudott választ adni arra, hogy milyen eredetű pénzből vásárolt meg két szarajevói házat.
A nyomozás kezdeti szakaszában Szarajevó Kanton Belügyminisztériumának közleménye megerősítette, hogy a Mehmedagićhoz és családtagjaihoz köthető bankszámlák forgalmán nem látható a vételárak kifizetése.
Talán mondani sem kell, ebben az ügyben sem született még jogerős ítélet.
Mehmedagić, alias Osmica, tagadja a vádakat
Mehmedagić az ellene felhozott vádak kapcsán közölte, hogy kifejezetten várja a boszniai igazságszolgáltatási szervek megkereséseit, hogy tisztázhassa magát, tekintettel arra, hogy soha semmilyen jogsértést nem követett el.
Hangsúlyozta, hogy az ellene felhozott vádak amiatt is különösen meglepők voltak a számára, mert a regnálása alatt végig sikeres együttműködés volt az OSA és az USA illetékes szervei között. Ennek eredményeként még elismerésben is részesítette az amerikai fél. Így nem világos a számára, miért működtek vele együtt, ha ilyen jellegű cselekményekben volt bizonyíthatóan érintett.
Osmica kellő szarkazmussal kifejezte abbéli reményét, hogy nincs kapcsolat a vele szemben megfogalmazott vádak és a boszniai politikai helyzet között. Ezzel Mehmedagić vélelmezhetően a Demokratikus Akciópárt közeli személyekkel szembeni fellépésre utalt.
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a konzervatív Bakir Izetbegović pártvezér feleségének tudományos fokozatát a boszniai tudományos akadémia visszavonta, mert nem volt egyértelműen bizonyítható, hogy Sebija Izetbegović megszerezte a diplomáját a Zágrábi Egyetem Orvostudományi Karán. Azóta a honosítás alapján a szarajevói egyetem által kiadott orvosi diplomát az egyetem rektora is visszavonta.
Zárszóként Mehmedagić kérte az amerikai hatóságokat, hogy mielőbb adják át a náluk lévő bizonyítékokat a boszniai hatóságoknak, hogy azok indokolt esetben eljárást indíthassanak ellene, ami során tisztázhatja a nevét.
Az SDA védelmébe vette
Mehmedagić védelmében a bosnyák Demokratikus Akciópárt az Egyesült Államokat bíráló közleményt adott ki, amelyben felszólította az ügyben érintett amerikai hatóságokat, hogy a Mehmedagićtyal szembeni bizonyítékaikat adják át a boszniai hatóságoknak az állításaik alátámasztására.
Az SDA vezetése a bizonyítékok bemutatásáig úgy tekinti, hogy Mehmedagić ártatlan az ellene felhozott vádakban, és a szankciós intézkedést a párt ellen indított lejártaó hadjárat egyik elemének tekintik.
Szerintük az Osmica elleni fellépés kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a bosnyák konzervatív pártot tovább gyengítsék a „Trojka” pártszövetség (Naša Stranka, Narod i Pravda, SDP) javára, és kiszorítsák az SDÁ-t a hatalomból.
A bosnyák Tito is szankciós listára került
A szankciós lista a Tito becenevet viselő Edin Gačanin kábítószer kereskedővel is bővült.

Edin Gačanin, a Tito és Dino nevet viselő klán vezetője (Forrás: Internet)
A szarajevói származású Gačanin a „Tito és Dino” kartell vezetőjeként mostanra kulcsszerepet vívott ki magának az nyugat-balkáni régióban és a Közel-Keleten.
Az ellene elrendelt körözések miatt már huzamosabb ideje Dubajban él, legalábbis ott készültek róla legutóbb felvételek.
Az USA figyelme amiatt fordult a Tito által irányított kartellre, mert a bosnyák bandavezér együttműködést alakított ki az ír Kinahan bűnszervezettel, ami az USA-ban is tevékenykedik.
Az USA Pénzügyminisztériumának közleménye szerint Tito jelenleg az egyik legjelentősebb nemzetközi kábítószer-kereskedő, és az illegális szerek kereskedelme mellett jelentős szereplő lett a pénzmosás terén is.
A kishalakat is büntetni fogják
Aszankciós listára felkerült harmadik személy Dragan Stanković, a boszniai Szerb Köztársaság földmérési és vagyonkezelési ügyekért felelős hatóságának (Uprava za geodetske i imovinsko-pravne poslove, RUGIP) vezetője.
Stanković, aki állami hivatalnok – azzal került egy lapra a kétes ügyletekbe bonyolódó ex-titkosszolgával és a nemzetközi kábítószer kereskedelem egyik koronázatlan királyával, mert végrehajtotta a boszniai szerb entitás parlamentje által tavaly nyáron az entitási vagyon kezeléséről elfogadott törvényt.
A jogszabályról már a hatálybalépése előtt lehetett tudni, hogy az szembe megy a Daytoni Egyezménnyel, mert az állami vagyon egyes részeit entitási vagyonná minősítette át.

Dragan Stanković, az RS vagyonának őre forrás: (Forrás: Klix.ba)
Stanković, mint a boszniai Szerb Köztársaság vagyonának lelkes őre ennek ellenére eleget tett a Boszniai Szerb Nemzetgyűlés (Narodna Skupština Republike Srpske, NSRS) által elfogadott törvénynek, és végrehajtotta a rá testált vagyonkezelői feladatokat.
Hősünk vélhetően a legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy egy jogszabályban neki előírt kötelezettség maradéktalan ellátásával lép rá a világ vezető katonai és gazdasági hatalmának a tyúkszemére, pedig ez történt.
Azt pedig már végképp nem feltételezhette, hogy a köztisztviselői munkaköre kapcsán előbb lesz az amerikai szankciók áldozata, mint azok a boszniai szerb politikusok, akik a kérdéses jogszabályt kidolgozták és megszavazták a boszniai szerb törvényhozásban, majd a tavaly októberi választási kampányban arra építették a nacionalista kampányukat.
Az USA külügyi adminisztrációja a Stanković elleni fellépéssel azt üzente a boszniai politika és közigazgatás vezetőinek, hogy legyenek bármilyen beosztásban, rajtuk tartják a szemüket, és pozíciótól függetlenül bárki kerülhet ilyen helyzetbe, ha a „Daytoni szent tehén patájára lép”. Tehát példát statuáltak, hogy legyen mindenkinek félnivalója.
Játékpercek (zsákbamacska)
-
AI5 nap telt el azóta
ChatGPT: Móricka esete a felturbózott papagájjal
-
Törökország7 nap telt el azóta
Erdoğan népszerűsége alacsony, történelmi lehetőség a török ellenzéknél
-
Szerbia7 nap telt el azóta
A szerbiai albánok kifogásolják, hogy a nemzetközi közvetítők őket nem tekintik partnernek
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Magyarországgal is példálódzott a szerb elnök a Putyin elleni elfogatóparancs kapcsán