A cikk meghallgatása

 
Szlovákia tranzitország az európai gázellátásban és a szlovákiai hálózatot üzemeltető Eustream éves nyeresége euró százmilliókban mérhető. Egyelőre legalábbis. A cég 51 százalékban a szlovák állam tulajdonában van, a kisebbségi tulajdonos egy cseh holding. Ennek következtében a szlovák állami költségvetés számára is jelentős bevételt jelent a tranzitforgalom.

Szlovákia kivételezett helyzetét még a rendszerváltás előtti időszaknak köszönheti, amikor is a Szovjetunió megosztotta ásványkincseit a testvéri szocialista országokkal. 1967-ben helyzeték üzembe azt a vezetéket, amely főleg az osztrák gázellátást hivatott szolgálni, de egyúttal Szlovákia számára is elérhetővé vált a szovjet földgáz. 1972-ben készült el a tranzitvezeték első szakasza, majd a következő években a további négy szakasz, illetve a megfelelő kompresszorállomások, aminek köszönhetően az iparban, az erőművekben és nem utolsósorban lakossági célokra a távfűtésben is használni tudták. A holland után a szlovákiai háztartásokba vezették be a legtöbb helyen a gázt.

A vezeték Ukrajnából érkezik és Dél- Szlovákián, főleg magyarlakta területeken keresztül vezet, majd nyugaton Csehország, illetve Ausztria felé folytatódik. 2009-ben fordult elő először, hogy akadozott a gázellátás a szlovák-ukrán határon. Az Európai Unió gyors anyagi segítségével a megfelelő műszaki átalakításokkal sikerült megoldani, hogy a fő gázvezetéken keresztül Nyugat- Európából is érkezzen gáz az országba. Mindez azonban már jelezte, hogy változások várhatóak a gázellátás területén, már csak ezért is, mert Oroszország már 2004 óta ki akarta iktatni Ukrajnát a játékból, de Nyugat- Európa is függetleníteni akarta magát az orosz gáztól.

Ennek szellemében jött létre, majd halt el Dél- Európában az EU által támogatott Nabucco a 2008-as világválság után. Az orosz elképzelések szerint alakuló Déli Áramlattöbb megtorpanás után, az EU és az USA minden erőfeszítése ellenére 2021 januárjában elkészült, bár menet közben többször nevet váltott: átnevezték Török Áramlattá, majd végül Balkáni Áramlatként anyakönyvezték. A jelentősége egyelőre azonban még csak szimbolikus.

A Déli Áramlat egy helyben topogása idején vetette fel a szlovák Eustream cseh kisebbségi tulajdonosa az Eastring ötletét, amely az ukrán határtól nem messze található szlovákiai nagykaposi kompresszorállomástól Magyarországon és Románián keresztül Bulgáriába vezetne. Az Európai Unió anyagilag is támogatta a megvalósítását, azonban 2019-ben kisorolták a prioritások közül. Az Eustream azonban annyira nem bánkódott emiatt, mondván a következő szakaszban nem feltétlenül szükséges, hogy az EU prioritásként tekintsen rá, illetve az ehhez a projekthez tartozó szlovák-magyar vezetékek bekerültek a prioritások közé.

Szlovákia szempontjából a déli vezetékekhez képest nagyobb problémát okoz az Északi Áramlat II. projekt. 2015-ben árulásként élte meg az ország a német-orosz paktumot, és egyike volt a hét EU-s tagállamnak (Magyarország, Lengyelország, Románia, Lettország, Litvánia, Észtország mellett), amely tiltakozott a terv ellen. Mintegy erre adott válaszként, amerikai támogatással jött létre 2016-ban a fenti hét állam mellett Ausztria, Csehország, Bulgária, Horvátország és Szlovénia részvételével a Három Tenger Kezdeményezés, amelynek lényege, hogy összekötheti az észak-európai és balkáni LNG terminálokat. A tengeren érkező cseppfolyós földgáz komoly konkurenciát jelenthet az orosz gáznak és nyilván Németországnak sem tetszik egy nélküle folyó középkelet-európai együttműködés.

Szlovákia szempontjából nem az a kérdés, hogy jön-e gáz, hanem hogy mennyiért, és hogy a tranzitforgalom csökkenésével mennyit bukik. A régi hagyományos, Ukrajna felől érkező gázvezeték eljelentéktelenítése Szlovákiát is nehéz helyzetbe hozza, és ez már nem csak fenyegető jövő számára, hanem lassan a jelen. 2020-ban 7 hétig nem folyt gáz a szlovák-ukrán vezetéken, ami a leghosszabb leállást jelentette az azt megelőző 50 évben, de 2021 februárjában és áprilisában szintén állt a gáz, mivel az ukrán gáztározók telítettek voltak. Idén januárban egy robbanás is történt a szlovák-ukrán határtól nem messze az határ ukrán oldalán a vezeték közelében, bár ez nem fenyegette az ellátást.

Mindemellett érdemes kitérni még a környezetvédelmi szempontokra is, hiszen a zöld nézőpont egyre nagyobb súllyal esik latba az európai döntéshozatalban is. A földgázfüggőség csökkentése, az alternatív energiahordozók szerepének növelése azt is jelentheti Európa számára, hogy kevésbé lehet kitéve a fent taglalt geopolitikai játszmáknak.