Ellenzék

SZUPERTITKOS: A szerb ellenzék vezetőjének állítólag Mauritiuson vannak számlái

Közzétéve:

2 év telt el azóta

A megjelenés dátuma

2021.03.17.

Írta

Varga Szilveszter

Olvasási idő: 2 perc

A Večernje Novosti szerb kormánypárti hírportál szerint Dragan Đilas szerb ellenzéki politikus és üzletember, a Szabadság és Igazságosság Pártjának vezetője, titkos külföldi számlákkal rendelkezik Mauritiuson. A szerb kormánypárti média totális támadást indított Đilas ellen, aki megpróbál védekezni, ebben a törekvésében azonban nem élvez túl nagy sajtótámogatás, miután ellenzéki vezetőként alig van hozzáférése a médiához. Siniša Mali, szerbiai pénzügyminiszter közben több tévécsatornán is kijelentette, hogy ez elegendő ok a pénzmosással kapcsolatos nyomozás megindítására és az ügyészség közbelépésre.

Szövevényes ügy

A háttérben egy médiacég több fiktív adásvétele áll, aminek következtében Dragan Đilas cégének, az Ascaniusnak a mérlegében állítólag több mint 52 millió euró jelent meg bevételként, illetve nyereségként, és ez a pénz Đilas folyószámláin landolt. Ezek közül lehet az egyik a mauritiusi számla, ha egyáltalán létezik.

Siniša Mali pénzügyminiszter szerdán több kormánypárti televízióban is megfordult, és a stúdiókból szögezte Đilas mellének a kérdést, hogy van-e pénze Mauritiuson, és hogy valóban annyi pénze van-e, mint amennyiről a sajtó ír?

A mauritiusi számlát – amelyen állítólag 5,7 millió euró van bespájzolva – valójában Ascanius LTD nevén vezetik, a számlához pedig Dragan Đilasnak van hozzáférése.

A szerb pénzügyminiszter a kormánypárti Pink TV-ben több papírt is felmutatott, amely szerint az ellenzéki vezető – aki korábban Belgrád polgármestere volt – és testvére, Gojko Dragan Đilas hol rendelkezik különböző számlákkal.

Nagy mennyiségű pénzről, és több tucat számláról van szó a világ több mint 15 országában. Ilyen hálózatot csak az hoz létre, aki el akar rejteni valamit. Hatalmas összegről van szó, amelyeket valaki akkor keresett, vagy lopott el, amikor hatalmon volt

– szögezte le a szerb pénzügyminiszter, aki ezzel sejtette, hogy az ellenzéki vezető közpénzeket nyúlt le. Mali szerint ezek után nem is csoda, hogy meg akarják buktatni Aleksandar Vučić szerb elnököt.

A bizonyítékok itt vannak, a papírok itt vannak, és bármit is mond Đilas, hazudik

– tette hozzá Siniša Mali, aki a szerb elnök helyett hazudtolja meg az ellenzéki vezetőt an zsenerál. djilas ssp

Aleksandar Vučić napokban véget ért közel-keleti útja során jelentette be a nagy leleplezést, és ígérte meg a bizonyítékot felmutatását, ám a jelek szerint az ügyet végül a pénzügyminiszterre testálta át.

Lehet, hogy hamisítvány

A megvádolt Dragan Đilas kijelentette, hogy nem rendelkezik semmiféle számlákkal, és semmiféle céggel Maurtiuson, ráadásul az a bank sem létezik, amelyben állítólag a milliói vannak.

Nincs cégem Mauritiuson, semmilyen számlának sem vagyok a kedvezményezettje, húsz évvel ezelőtt nyaraltam ott a családommal, és semmilyen más kapcsolatom nem volt a szigettel

– jelentette ki Đilas, akinek egyik munkatársa egy ellenzéki csatornán közölte, hogy a Deutsche Bank (Mauritius) Limited 2018-ban kivonult az indiai-oceáni szigetországból.

Tudomásunkra jutott, hogy a bank, amelyről megtévesztő módon azt állítják, hogy 2020 decembere óta Dragan számláit vezeti, zárva tart, 2018 óta, azaz két éve egyáltalán nem létezik

– jelentette ki Marinika Tepić, az ellenzéki Szabadság és Igazságosság Pártjának alelnöke, nyilván főnökével összhangban, aki hasonlóképpen nyilatkozott a Nova TV-ben.

Amikor megjelentek az információk arról, hogy az említett bank nem létezik, akkor kitaláltak egy új bankot, és így folytatták a hadjáratot

– mondta Dragan Đilas, aki közölte, hogy bűnvádi feljelentést tesz mindazok ellen, akik dokumentumokat hamisítottak, és akik részt vettek az ellene indított lejárató hadjáratban.
________________
Forrás: internet

Játékpercek (zsákbamacska)

Az olvasás folytatása

Ellenzék

A KIEGYEZÉS NAPJA: A szerb kormányzat „beáldozta a köztévét”, vajon miért?

Közzététel:

1 év telt el azóta,

a megjelenés dátuma

2021.09.19.

Írta

Varga Szilveszter

Olvasási idő: 3 perc

A kiegyezés egy nappal azt követően történt, hogy a Szabadság és Igazságosság Pártja, az Együtt Szerbiáért Mozgalom, a Szabad Polgárok Mozgalma és a Demokrata Párt kivonult a párbeszédről, amelyen uniós parlamenti képviselők közvetítettek. A megállapodás kiterjed a médiajelenlétre is, miután a szerb elnök az ellenzéki televíziókhoz hasonlította az állami finanszírozású köztévét. A kérdés ezt követően az, hogy a mostani megállapodás milyen hatással lesz a tavasszal sorra kerülő parlamenti választásokra?

A szerb demokrácia és a bojkott

Tanja Fajon szlovén és Vladimír Bilčík szlovák európai parlamenti képviselő Ivica Dačić szerb házelnökkel közösen jelentette be, hogy az említett négy politikai párt részvétele nélkül folytatódó párbeszéd szombati záróakkordjaként elfogadására kerültek a választás megtartásával kapcsolatos ajánlások.

Ez azt jelenti, hogy átmenetileg növelik a szerbiai választási bizottság létszámát, amelyhez az ellenzék hat képviselőt delegálhat, akiknek helyetteseik lesznek.

Ugyanakkor ideiglenes ellenőrző testület is alakul, amely szavatolja a politikai pluralizmust és a szakmaiságot a médiában. A testület 12 tagját a médiafelügyelet, a másik hat tagját pedig az ellenzék adja.

Az ellenőrző jelentést tesz a közszolgálati médiára vonatkozó szabályok betartásáról, és tájékoztatja a nyilvánosságot a választási kampány szempontjából fontos médiaeseményekről és egyéb kérdésekről

– mondta a szerb kormányzatot képviselő házelnök a megállapodást követően, és hozzátette, hogy kormányzati részről nagyon konstruktívak voltak, és szinte mindent elfogadtak, amit az uniós parlamenti képviselők kértek.

Vladimír Bilčík az uniós parlamenti képviselők részéről úgy fogalmazott, hogy véleményük szerint olyan intézkedéscsomag került elfogadásra, amelynek érvényt lehet szerezni, és amely szavatolja a bizalom légkörének megteremtését.

Köszöntettel tartozunk azért, hogy a kormányzó többség kész végrehajtani ezeket az intézkedéseket, függetlenül néhány politikai szereplő véleményétől. Az Európai Parlament és más európai intézmények úgy vélik, hogy az intézmények és a választások bojkottja nem megfelelő módszer arra, hogy előrelépés történjén a szerb demokrácia terén és Szerbia európai útján

– jelentette ki a szlovák képviselő, aki szerint a pártok közötti párbeszéd fontos része az európai perspektíva megteremtésének.

Most már minden rendben van?

Dehogyis. Az uniós közvetítéssel zajló párbeszéd kezdetén Ivica Dačić szerb házelnök azt mondta, hogy a szerbiai ellenzék legszívesebben a kormányzat kihagyásával egyezne meg az Európai Parlament képviselőivel a választási szabályokról, most azonban fordult a kocka, és ennek éppen az ellenkezőjére panaszkodnak a párbeszédről kivonuló pártok.

Nem hagytak számunkra mozgásteret a záródokumentum kidolgozása során, és nem is konzultáltak velünk, tehát ez a megállapodás nem az ellenzékkel jött létre, ezt kizárólag a kormányzat és az Európai Parlement képviselői kötötték

– jelentette ki Boško Obradović, a jobboldali Dveri (Ajtók) párt vezetője.

Dragan Đilas, a Szabadság és Igazság Pártja részéről kifejtette, hogy a képviselők által felajánlott dokumentumot elfogadhatatlan volt számukra, mert nem kínál konkrét megoldásokat vagy mechanizmusokat.

A kormányzat csak a látszat kedvéért szervezte meg a pártok közötti párbeszédet, mint ahogy a látszat kedvéért irányítja az országot az Európai Unió felé

– mondta Đilas, aki szerint a párbeszédről kivonuló pártok majd csak ezután döntenek a további lépésekről, amelyekről tájékoztatják az Európai Parlament képviselői csoportját.

A szerbiai ellenzék tehát ismételten megosztott. Lényegében azok a pártok nem hajlandók elfogadni a mostani megállapodást, amelyek bojkottálták a két évvel ezelőtti parlamenti választásokat, a kormányzat pedig most újjal mutogathat, és mutogat is rájuk. Az egyeztetés idején Isztambulban tartózkodó szerb elnök meg is tette, szerinte ugyanis most az Európai Parlament képviselői is láthatták, hogy ki akadályozza a párbeszédet.

Mondtam, hogy adják oda nekik a köztévét, adjunk oda nekik bármit, amit akarnak. A magántévékkel nem rendelkezhetünk, a Đilas-médiának sem parancsolhatunk. Az én szemszögemből tekintve a köztévé fontos szerepet játszik a társadalmi folyamatokban, és ezért támogatnunk kell, és elnökként erről soha nem fogok mást mondani

– jelentette ki Aleksandar Vučić, aki viszont pártvezetői mivoltában megjegyezte, hogy a köztévé egyre inkább hasonlít az N1-es ellenzéki csatornához, vagyis a Dragan Đilas által ellenőrzött ellenzéki médiához, mint az objektivitáshoz.

Szerbiában tehát történt is elmozdulás, meg nem is, így egyelőre nem beszélhetünk lényegi változásokról, inkább csak erőátcsoportosításról, miután nemcsak az ellenzék, hanem a kormányzat is kiépítette már saját médiabirodalmát – ilyen körülmények között pedig kinek van szüksége a köztévére?