Ide kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)

A szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást keltett, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék az észak-bácskai városban. Ennek apropóján a horvátok sem tétlenkedtek, azonnal kérvénnyel fordultak a tartományi szervekhez, amelyben az egész tartomány területén követelik nyelvük hivatalos használatba vételét.

Anyaország nélkül

A bunyevác nyelv bevezetésével kapcsolatban dr. Suzana Kujundžić Ostojić, a szabadkai székhelyű Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, a balk.hu kérdéseire válaszolva elmondta, megváltoztatták a város statútumát, a következő lépés, hogy a városi képviselő-testület soron következő ülésén a hivatalos használatba vételről döntsenek.

Az elnök asszony kérdésünkre, miszerint minek is érzik pontosan magukat a bunyevácok és hogyan érzik magukat anyaország nélkül, a következőket monda:

– A bunyevácok mindig erőteljesen hangsúlyozzák ősi gyökereiket, és mondják, hogy sem szerbeknek, sem horvátoknak nem érzik magukat. Ez a mi döntésünk, mert az őseink mindig is bunyevácok voltak, aminek felvállalásához mindig is, és ma is, bátorságra és kitartásra volt szükség. A helyzetünk nem egyszerű, mert ahogyan Ön is megállapította, nincs anyaországunk a szó klasszikus értelmében. Emiatt feleannyi támogatásunk van mindenféle értelemben, mint a többi kisebbségnek Szerbiában. Harcolunk a jogainkért, a fennmaradásunkért, a törvények adta lehetőségekkel, a kitartásunkkal, ami egyedi nálunk, és amikor úgy tűnik, hogy nincs kiút, Istenben bízunk, ő az, aki soha sem hagyott cserben bennünket

– nyilatkozta a balk.hu-nak dr. Suzana Kujundžić Ostojić.

Arra a kérdésünkre, miszerint mit várnak a magyarországi testvéreiktől, a Magyarországon élő bunyevácoktól, Kujundžić Ostojić elmondta, a Magyarországon élő bunyevácok két alkalommal írtak már a magyar országgyűlésnek, és kérték, ismerjék el őket önálló kisebbségként. Mindkét alkalommal elutasították a kérvényüket a magyar-horvát viszonyok miatt, és azért, mert a bunyevácoknak nincs meghatározott nyelvük.

– Mostanra ezek a zavaró tényezők elhárultak, ezért meggyőződésem, hogy újra kérvényezni fogják az elismerést. Már csak azért is, mert az Európa Tanács ötödik jelentésében említik a magyarországi bunyevác kisebbséget

– mondta Kujundžić Ostojić.

„Kivételt tettek a bunyevácokkal”

A Szerbiában élő horvát kisebbség képviselői hevesen tiltakoznak a bunyevác nyelv hivatalos használatba vétele ellen. Köztük Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke is. Véleménye szerint a döntés több mindennel szembe megy, miután a törvény kimondja, hogy az a nyelv vezethető be hivatalos nyelvként az adott önkormányzatban, amelynek képviselői legalább 15 százalékban képviseltetik magukat az összlakosság számában.

A bunyevácok száma Szabadkán a 2011-es népszámlálás szerint 13.553, ami a lakosság mindössze 9,57 százaléka.

Žigmanov szerint egyetlen önkormányzat sem tett még kivételt Szerbiában, vagyis nem hagyta jóvá egy nemzeti kisebbség számára a nyelve hivatalos használatát, ha nem tett eleget ennek a törvényi előírásnak.

Másodszor a horvát, a szerb és a montenegrói nemzet képviselői között aláírásra került egy megállapodás, amely szavatolja többek között a horvát kisebbség nyelvének, kultúrájának megőrzését Szerbiában, és fordítva.

– A harmadik tény pedig pontosan a bunyevác nyelvre magára vonatkozik. Szerbiában és Horvátországban is azt vallják a nyelvészek, hogy a bácskai horvátok és bunyevácok esetében is csak nyelvjárásról, dialektusról és nem különálló nyelvről beszélünk. Ezt a Horvát Nyelvi Intézet is kimondja. A bunyevác nyelvjárásnak nincs saját, írott története, nincs nyelvtana és szabályai, amitől egy nyelv önálló nyelvnek tekinthető

– vallja Žigmanov.

Kérdésünkre, miszerint mit várnak a bunyevácoktól, hogy elismerjék, hogy tulajdonképpen horvátok, és befogadnák-e őket, ha így tennének, Žigmanov a következőket válaszolta:

– Igyekszem liberálisan és demokratikusan fellépni és cselekedni a mindennapokban, amikor a nemzeti hovatartozásról beszélünk. Viszont a kezdetektől fogva felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állam a lépéseivel és a politikájával beleavatkozik a vitánkba, méghozzá úgy, hogy jóváhagyja, támogatja azokat a bunyevácokat, akik nem vallják horvátnak magukat. Ez történik most Szabadkán is, közben pedig azokat a bunyevácokat, akik viszont horvátoknak vallják magukat, és több mint háromnegyede a bunyevácoknak ilyen, negatív kontextusba helyezi.

A bunyevácok ősei a 17. században költöztek Közép- Magyarországra Dalmácia és Nyugat- Hercegovina területéről. Magukat először dalmátoknak, illíreknek, majd az Osztrák- Magyar Monarchia idején bunyevácoknak nevezték. Mindezzel ügyesen manipuláltak később a kormányok, a horvátok szerint természetesen a horvát identitás és kultúra nagy kárára, és a bunyevác identitás javára.
_________________
Fotó: screenshot