Bunyevácok
BUNYEVÁC: Nyelv, nyelvjárás vagy a horvát kisebbség gyengítésének eszköze?

A szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást keltett, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék az észak-bácskai városban. Ennek apropóján a horvátok sem tétlenkedtek, azonnal kérvénnyel fordultak a tartományi szervekhez, amelyben az egész tartomány területén követelik nyelvük hivatalos használatba vételét.
Anyaország nélkül
A bunyevác nyelv bevezetésével kapcsolatban dr. Suzana Kujundžić Ostojić, a szabadkai székhelyű Bunyevác Nemzeti Tanács elnöke, a balk.hu kérdéseire válaszolva elmondta, megváltoztatták a város statútumát, a következő lépés, hogy a városi képviselő-testület soron következő ülésén a hivatalos használatba vételről döntsenek.
Az elnök asszony kérdésünkre, miszerint minek is érzik pontosan magukat a bunyevácok és hogyan érzik magukat anyaország nélkül, a következőket monda:
– A bunyevácok mindig erőteljesen hangsúlyozzák ősi gyökereiket, és mondják, hogy sem szerbeknek, sem horvátoknak nem érzik magukat. Ez a mi döntésünk, mert az őseink mindig is bunyevácok voltak, aminek felvállalásához mindig is, és ma is, bátorságra és kitartásra volt szükség. A helyzetünk nem egyszerű, mert ahogyan Ön is megállapította, nincs anyaországunk a szó klasszikus értelmében. Emiatt feleannyi támogatásunk van mindenféle értelemben, mint a többi kisebbségnek Szerbiában. Harcolunk a jogainkért, a fennmaradásunkért, a törvények adta lehetőségekkel, a kitartásunkkal, ami egyedi nálunk, és amikor úgy tűnik, hogy nincs kiút, Istenben bízunk, ő az, aki soha sem hagyott cserben bennünket
– nyilatkozta a balk.hu-nak dr. Suzana Kujundžić Ostojić.
Arra a kérdésünkre, miszerint mit várnak a magyarországi testvéreiktől, a Magyarországon élő bunyevácoktól, Kujundžić Ostojić elmondta, a Magyarországon élő bunyevácok két alkalommal írtak már a magyar országgyűlésnek, és kérték, ismerjék el őket önálló kisebbségként. Mindkét alkalommal elutasították a kérvényüket a magyar-horvát viszonyok miatt, és azért, mert a bunyevácoknak nincs meghatározott nyelvük.
– Mostanra ezek a zavaró tényezők elhárultak, ezért meggyőződésem, hogy újra kérvényezni fogják az elismerést. Már csak azért is, mert az Európa Tanács ötödik jelentésében említik a magyarországi bunyevác kisebbséget
– mondta Kujundžić Ostojić.
„Kivételt tettek a bunyevácokkal”
A Szerbiában élő horvát kisebbség képviselői hevesen tiltakoznak a bunyevác nyelv hivatalos használatba vétele ellen. Köztük Tomislav Žigmanov, a Vajdasági Horvátok Demokratikus Szövetségének elnöke is. Véleménye szerint a döntés több mindennel szembe megy, miután a törvény kimondja, hogy az a nyelv vezethető be hivatalos nyelvként az adott önkormányzatban, amelynek képviselői legalább 15 százalékban képviseltetik magukat az összlakosság számában.
A bunyevácok száma Szabadkán a 2011-es népszámlálás szerint 13.553, ami a lakosság mindössze 9,57 százaléka.
Žigmanov szerint egyetlen önkormányzat sem tett még kivételt Szerbiában, vagyis nem hagyta jóvá egy nemzeti kisebbség számára a nyelve hivatalos használatát, ha nem tett eleget ennek a törvényi előírásnak.
Másodszor a horvát, a szerb és a montenegrói nemzet képviselői között aláírásra került egy megállapodás, amely szavatolja többek között a horvát kisebbség nyelvének, kultúrájának megőrzését Szerbiában, és fordítva.
– A harmadik tény pedig pontosan a bunyevác nyelvre magára vonatkozik. Szerbiában és Horvátországban is azt vallják a nyelvészek, hogy a bácskai horvátok és bunyevácok esetében is csak nyelvjárásról, dialektusról és nem különálló nyelvről beszélünk. Ezt a Horvát Nyelvi Intézet is kimondja. A bunyevác nyelvjárásnak nincs saját, írott története, nincs nyelvtana és szabályai, amitől egy nyelv önálló nyelvnek tekinthető
– vallja Žigmanov.
Kérdésünkre, miszerint mit várnak a bunyevácoktól, hogy elismerjék, hogy tulajdonképpen horvátok, és befogadnák-e őket, ha így tennének, Žigmanov a következőket válaszolta:
– Igyekszem liberálisan és demokratikusan fellépni és cselekedni a mindennapokban, amikor a nemzeti hovatartozásról beszélünk. Viszont a kezdetektől fogva felhívtuk a figyelmet arra, hogy az állam a lépéseivel és a politikájával beleavatkozik a vitánkba, méghozzá úgy, hogy jóváhagyja, támogatja azokat a bunyevácokat, akik nem vallják horvátnak magukat. Ez történik most Szabadkán is, közben pedig azokat a bunyevácokat, akik viszont horvátoknak vallják magukat, és több mint háromnegyede a bunyevácoknak ilyen, negatív kontextusba helyezi.
A bunyevácok ősei a 17. században költöztek Közép- Magyarországra Dalmácia és Nyugat- Hercegovina területéről. Magukat először dalmátoknak, illíreknek, majd az Osztrák- Magyar Monarchia idején bunyevácoknak nevezték. Mindezzel ügyesen manipuláltak később a kormányok, a horvátok szerint természetesen a horvát identitás és kultúra nagy kárára, és a bunyevác identitás javára.
_________________
Fotó: screenshot

Bunyevácok
SZERB ÉS HORVÁT VILÁG: Szabadka volt a legnagyobb horvát város, avagy száznak mennyi a fele?

Zoran Milanović ismét hergeli a szerb vezetést. A horvát elnök a horvát titkosszolgált legfrissebb jelentésére reagálva úgy nyilatkozott, hogy a problémákat leginkább a belgrádi vezetés okozza, „amely a szerb világról hadovál”. A válasz nem maradt el, a Tanjug szerb hírügynökség – jó érzékkel, és lehet, hogy politikai sugallatra – rögtön előhúzta a bunyevác kártyát.
A szerb és a horvát világ
Milanović már nem először tett utalást „a belgrádi Sándorok” víziójára. A horvát elnök azt találta mondani, hogy a térségben azért megoldatlan a helyzet, mert Szerbia „a szerb világról hadovál”, de utalt a Szerbia és Koszovó közötti feszültségekre, valamint Montenegróra is, ahol a politikai nomenklatúra egy része „úgy viselkedik, mintha Belgrád lenne a fővárosuk”.
A horvát elnök úgy fogalmazott, hogy tarthatatlanok a Szerbiában élő horvátok létszámával kapcsolatos számok.
– Arra szólítom fel a horvátokat, ha nem Horvátországban élnek, akkor legyenek tekintettel a szomszédaikra, őrizzék meg a hagyományaikat és a nevüket, de legyenek tisztában azzal, hogy Szerbiában vannak
– jelentette ki a horvát államfő, aki maga is felcsapott számmisztikusnak. Milanović szerint Szabadkának 1900-ban 100 ezer lakosa volt, Splitnek 15 ezer, Zágrábnak 60 ezer, Szabadkán az akkor 100 ezer ember 50 százaléka „bunyevác horvát” volt.
Miután Zágrábban nem tekintik külön nemzetnek a bunyevácokat, és mivel a horvát elnök rossz volt matematikából – különösen százalékszámításból – így adódott a következtetés:
– Tehát Szabadka volt akkor a legnagyobb horvát város, de nem maradt fenn (mint horvát város), mert messze volt, és nem volt az anyaországban, mint Split vagy Zágráb
– mondta Milanović, akinél ezek szerint 50 ezer bunyevác (Szabadka), több mint 60 ezer horvát (Zágráb).
A horvát elnök folytatva ezt a gondolatmenetet, feltette, és meg is válaszolta a kérdést, hogy „Szabadka, akkor horvát világ?
– A (szabadkai) horvát közösség nagyobb, mint szinte minden horvátországi közösség, amelyben szerbek élnek, de Szabadka nem horvát világ, nem tarthatok erre igényt, és nem tehetek kétértelmű kijelentéseket
– jegyezte meg a horvát elnök, aki szerint a bunyevácok is horvátok, azaz „bunyevác horvátok”.
Nem is voltak horvátok Szabadkán
A Tanjug idézte Mirko Bajićot, a Bácskai Bunyevácok Szövetségének elnökét, aki Zoran Milanovićnak üzent. Bajić szerint nem méltó egy komoly európai ország elnökéhez, hogy erőszakos asszimilációra bújtat.
Bajić közleményében kiemelte, hogy a bunjevácok autochton délszláv népeknek számítanak, csakúgy, mint a horvátok vagy a szerbek, és rámutatott arra (a Magyarország számára is fájó tényre), hogy a Nagy Nemzetgyűlés 1918-ban, Újvidéken tartott ülésén, amelyen a Vajdaságot a Szerb Királysághoz csatolták, 84 bunjevác delegált (minden 1000 lakosra egy) és csak egyetlen egy horvát küldött vett részt.
A bácskai bunyevácok vezetője szerint ez beszédes példa arra, hogy a múlt század elején milyen volt a bunyevácok és horvátok aránya a térségben. Bajić ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a 19. század végén és a 20. század elején Szabadka nem volt „a legnagyobb horvát város”, mivel nem éltek horvátok Szabadkán.
– A horvát nyelvet Szabadkán hallani sem lehetett, mert senki sem használta, magyarul, szerbül és bunjevác ikavicával beszéltek. A bunjevácok sajnos ki voltak téve a horvátok erőszakos asszimilációjának, ami 1945-ben tetőzött az akkori kommunista kormány szégyenteljes parancsával, amellyel elrendelték, hogy minden bunjevác horvátnak minősüljön saját állásfoglalásától függetlenül
– húzta alá közleményében Bajić, és idézte a Tanjug.
Tavasszal a szerbiai bunyevác kisebbség körében nagy elégedettséget, a horvát kisebbség körében pedig óriási felháborodást váltott ki, hogy Szabadka város alapdokumentumát változtatták meg azért, hogy a bunyevác nyelvet negyedik hivatalos nyelvként használatba vegyék.
A bunyevácoknak Szerbiában saját nemzeti tanácsuk van, amelyet egyébként közvetlen választásokon választanak meg, mert ehhez elegendő számú regisztrált bunyevác szavazó van. Vezetőik szerint a bunyevácok hálásak Szerbiának azért, hogy az egyik nemzeti kisebbségének ismeri el őket, ami egyes vélemények szerint a horvát kisebbség gyengítésének eszköze.
-
Koszovó5 nap telt el azóta
KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske
-
Szerb Köztársaság2 nap telt el azóta
Dodik Moszkvába utazgat, mégis kap pénzt az Európai Uniótól
-
Szlovákia5 nap telt el azóta
GLOBSEC 2023: Szlovák biztonságpolitikai fesztivál, amelyre az egész világ odafigyelt
-
English1 nap telt el azóta
Dodik travels to Moscow, yet receives money from the European Union