FENG SHUI: Szerbia örül annak, amitől Kína szabadulni akar, avagy Nagybecskerek, mint abroncs-nagyhatalom

Bombahírként robbant annakidején a nagybecskereki kínai beruházás bejelentése: a Linglong gumiabroncsokat előállító üzemébe több mint 800 millió eurót fektetnek be. Ez lesz Szerbia egyik legfontosabb beruházása, amelynek keretében a legnagyobb fedett gyárcsarnok (500 000 négyzetméteren) épül a balkáni országban. A gyárat emellett a legnagyobb zöldmezős beruházásként tartják számon, amely nem csak gyártani fog, hanem kutatóközponttal is rendelkezik majd, és a tervek szerint 2025-ig ezerötszáz embert alkalmaz. Az új cég alapkövét 2020 tavaszán nem más tette le, mint Aleksandar Vučić szerb elnök, méghozzá a feng-shuival összhangban, 10 óra 18 perckor. Annak ellenére, hogy már az alapkőletételt megelőzően hallani lehetett mindarról, ami nem stimmel(het) ezzel a beruházással, az elmúlt egy évben semmi és senki sem gördített akadályt az építkezés útjába.

Szerbia többet adott, mint kapott

Hogyan is gördíthetett volna, hiszen a megállapodás nem akármilyen volt: Szerbia azzal kezdte, hogy 2019-ben 96 hektárnyi, első- és másodosztályú termőföldet ajándékozott a kínaiaknak. Magyar mértékegységben mérve ez kétszáz stadionnyi terület, amelynek az értéke 11,9 millió euró.

Ezt követően Szerbia 75,8 millió euró támogatást biztosított az államkasszából, majd tíz olyan építési engedélyt hagyott jóvá minden törvényes utat megkerülve, amelynek köszönhetően olyan épületeket húznak fel, amelyekre nem kértek semmiféle környezeti hatástanulmányt. Hiába lázadt fel a város, hiába tiltakoztak a polgárok és a környezetvédelmi aktivisták, a “demokratikus” vita lezajlott nélkülük, hiszen a rendőrség egyszerűen nem engedte be őket az úgynevezett nyilvános vitára.

A kormányzat végül elfogadta a tanulmányt, amelyre csaknem négyszáz megjegyzés érkezett, de egyet sem ítéltek megalapozottnak. Senki sem tudja, hogy a Linglong gyártása pontosan milyen következményekkel jár majd a környezeti szempontból egyéként is gyenge lábakon álló Nagybecskerekre. Ilyen szempontból a “vízgyár” ügye is megérne egy misét, de arra itt most nem térünk ki.

Kína megszabadul a szennyező cégektől

A Linglonggal kapcsolatos hatástanulmányra mindenképp szükség lenne, hiszen az épülő gigantikus gyárcsarnokban naponta 35 000 darab gumit gyártanak majd, vagyis éves szinten 13 millió darabot. A kínai beruházók az úgynevezett “felszeletelési taktikát” alkalmazzák, vagyis fázisokban építik a gyárat, fázisonként pedig külön-külön nem kötelezik őket a környezeti hatástanulmányok elvégzésére.

Az is probléma, hogy a legyártott gumik elszállítására napi szinten több száz 24 tonnás teherautóra lesz szükség. Ez a forgalom egyértelműen csak tovább ront Nagybecskerek egyébként is borzalmas levegőminőségén, és akkor még semmit sem tudunk arról, hogy milyen következményei lesznek a napi 35 000 darab gumiabroncs legyártásának.

Ezt csak feltételezhetjük, miután Kína háborút indított a legnagyobb “szennyezőképességgel” rendelkező cégek ellen. Hszi Csin-ping kínai elnök 2020 szeptemberében jelentette be, hogy 2060-ra karbonsemlegessé akarja tenni az országot. Mindez megpecsételte a gumigyártók sorsát, amelyek egyébként piacvezetők a világon.

A Linglong előre gondolkodott, és már 2011 és 2015 között megkezdte a terjeszkedést külföldön. Vagyis megkezdte a termelés és ezzel együtt a szennyező üzemek kihelyezését a határokon túlra. Ennek köszönhetően az egyik és egyetlen európai gyára Szerbiában, Nagybecskereken épül.

A Linglong üzemcsarnokaitól egyébként mindössze két kilométerre található a Császár-tó természetvédelmi rezervátum, amely az egyik legnagyobbnak ökológiai terület Szerbiában, ahol 239 különböző madárfaj található, ezek közül 207 védettséget élvez.

https://www.youtube.com/watch?v=fr- Tk6ONUqk

Az ígéret szép szó…

Az is kiderült az építkezés megkezdését követően, hogy nem 1500, hanem csak 1200 helyi lakos kap munkát a nagybecskereki gyárban, ahol a fennmaradó 300 helyet kínai munkaerővel töltik fel.

Aztán arra is fény derült, hogy az összberuházás mindössze 2 százalékát költik majd a fizetésekre, pedig Szerbia munkahelyenként 63 167 euróval (több mint húsz millió forinttal) támogatta meg a helyi lakosok alkalmazását.

A fizetések esetében sem lehetünk túl bizakodók, hiszen azok nem haladják meg a bruttó 570 eurót, ami nettóban alig 400 eurót tesz ki, és az alkalmazottak nagy része határozott idejű, 2024-ig érvényes szerződést kap.

Tavaly szeptemberben a nagybecskereki vezetés arra közben szakított időt, hogy a Linglong gyárcsarnokhoz vezető utat átnevezze, és ezzel beírja magát a történelembe. Nagybecskerek és Szerbia ugyanis az első a világon, amelynek Linglong sugárútja van.

Kínai munkaerő építi a becskereki gyárat

Ha mindez nem lenne elegendő, 2021 elején már arról cikkezett a szerb sajtó, hogy embertelen körülmények között, mindenféle hivatalos eljárás nélkül, Kínából érkező munkások építik a Linglong nagybecskereki gyárát.

Ez ellen 2021. januárjában a “Polgári Fordulat” nagybecskereki ellenzéki mozgalom is felemelete a szavát.

Közleményük szerint a nagybecskereki önkormányzat jóváhagyta, hogy a Linglong mellett lévő ipari területen több száz ember elhelyezésére alkalmas konténertábort állítsanak fel, mindezt azonban emberhez méltó körülmények – étkezésre és tisztálkodásra szolgáló helyiségek, valamint a tűzvédelmi és biztonsági előírások – biztosítása nélkül.

A Zrenjanin című nagybecskereki lap már korábban is cikkezett arról, hogy a Linglong nagybecskereki gyárának építkezésénél hónapok óta feketén dolgozik a kínai munkaerő. A Polgári Fordulat ezért arra kérte az illetékes szerbiai intézményeket, továbbá az ügyészséget: azonnal vizsgálják ki, hogy ki és milyen körülmények között dolgozik a Linglong gyártelepének építésén, illetve hogy ezzel kapcsolatban felmerülhet-e a munkára való kényszerítés ténye?

Mi lehet a végszó?

A nagybecskereki Linglong egyelőre nem termel nagy pénzeket a szerb költségvetésnek. Az idei év végéig 200 alkalmazott felvételére kötelezte magát, további 600 munkást kell felvennie az előttünk álló három-négy évben.

A gyárcsarnokban, amely a bejelentések szerint a legmodernebb felszereléssel működik majd, naponta – mint már említettük – 35 000 abroncs gyártását tervezik. Amennyiben minden az ígértekkel összhangban történik, a Linglong gyára nem szennyezi majd a környezetet, vagyis a károsanyagkibocsátás nem haladja meg a Szerbiában előírt értékeket.

Minden piacvezető cégnek egyetlen célja van: nyereséget termelni, és ez alól a Linglong sem kivétel. Ezért választotta Szerbiát, amely a lehetőségek országa, a szó kevésbé nemes értelmében. Ahol fű alatt, feketén lehet dolgoztatni, ráadásul még kínaiakat is, és ahol a helyi munkaerőt ki lehet zsákmányolni.

Ahogy az egyik nevét nem vállaló szakértő a beruházás kapcsán elmondta: Szerbia pedig örül egy olyan beruházásnak, amelytől a fejlődő Kína szabadulni akar.