Connect with us

B A Balkanac

A bűn szépsége

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

bun szepsege mira fiurlan
A cikk meghallgatása

Valahol a montenegrói meredélyek kietlen birodalmában vagyunk. Közel a szirti sasokhoz. A balkáni holdbéli tájon, ahol állítólag még jóval a második világháború után is tartotta magát az a szokás, hogy a hűtlen asszonyt a férjnek – férfiúi becsületét mentendő – el kellett vezetnie valahová messzebbre, valamely még elhagyatottabb helyre, majd a megtalált színen az otthon sütött utolsó lepényt szinte még melegen a feleség fejére téve: lesújtania rá a magával cipelt pöröllyel. És itt a nőnek nem lehetett egy szava sem, ha meg akart szabadulni bűnétől. Vagy bűneitől, hogy a lelke súlyos nehezék nélkül szárnyalhasson fortyogó pokol helyett a mennyek boldog országába.

Živko Nikolić montenegrói származású jugoszláv rendező és forgatókönyvíró 1986-ban készült, máig emlékezetes filmjének fiatal emberpárja még friss házasságlevéllel ereszkedik le fentebb skiccelt kőrakások súlyosan reménytelen világából az Óperenciás tengerpartra, magára az Ígéret földjére. A turizmusból származó jó bevételről előzőleg ők is értesültek, bíznak is benne, hogy nekik is szerencséjük lesz, azonban csak a nejnek, Jaglikának sikerül elhelyezkednie a vendéglátóiparban, a férfi mehet a sóhivatalba. Illetve hát gürizni a sóbányába.

A roppant konzervatív neveltetésű Jaglika eleinte cseppet sem boldog a hellyel. Nem annyira azért, mert egy nudista kempingbe sikerült elszegődnie takarítónőnek, hanem azért, mert világnézete szöges ellentétben áll az ott látottakkal, tapasztaltakkal. A szabad meztelenkedés egyenest megbotránkoztatja, hát még a szabad szerelem. Ám fokozatosan feléled benne a már majdnem kihunyt érzékiség, egyenest virágokat hajt, csak hát, ugye, a romlás virágait. Jaglika nem akarja tudomásul venni, s ez, meg nyilván és elsősorban az őszinte kíváncsiság sodorja a bűnbeesés felé, majd bele. Aztán amint kiderül, milyen messze jutott a fiatal nő az ördögi ösvényen, akkor ők ketten, férjével együtt – a régi szörnyű szokást követően – máris kapkodhatnak pöröly-lepény után, mászhatnak vissza a hegyre.

A rituális kivégzőhelyre.

Persze, nem vicc. Živko Nikolić sem vette tréfára. A direktor úr, aki ezen kívül még tucatnyi jelentős filmet rendezett jobbára hasonló emberi perspektívából és mondanivalóval, régi és új erkölcsök összeszikráztatásával, az ezredforduló óta nincs többé az élők sorában. És újabban már nincs a Jaglikát alakító kiváló horvát színésznő sem, Mira Furlan, aki állítólag eleinte ódzkodott a felkínált szereptől, végül azonban mégiscsak vállalta, élete egyik legjelentősebb hazai alakítását nyújtva. (Megjegyzendő mintegy mellékesen, hogy bár az újvilágig ívelő karrierje során Furlan gyakorta ellentmondásosan nyilatkozott a filmbéli meztelenkedésről, speciel erről a “nudistásról” nem. Furcsa is lett volna. /Ha mondott is valami rosszat, nem hallottunk róla./)

https://www.youtube.com/watch?v=nvADbEJ6O6I

Pofonegyszerű rájönni különben, egyszerű számítás, hogy ennek a kiváló hazai alakításnak az egykori Jugoszlávia szolgált legalább még némelyest szolidnak tűnő háttérül. Az akkortájt olyan harmincnál nem sokkal több Mirának biztosan, aki Zágrábban született, ott járt jelentős részben angol nyelvű iskolába, majd miközben a horvát nemzeti deszkáin egyre nagyobb feltűnéssel játszott, filmszerepei által az egész ország egyik legkedveltebb mozis női arcává vált. Reménytelen lenne felsorolni az összes általa sikeresen megjelenített színházi és filmbéli karaktert. Elég megemlíteni az utóbbiak közül Emir Kusturica A papa szolgálati útra ment című filmjét, amely bejárta a világot, s amelyben a színésznő ugyancsak kiemelkedő formában villogtatta isten adta tehetségét.

Nyilvános meghurcoltatásig fajuló privát életében Furlan a kilencvenes évek kezdetén szerelmesedett bele a szintúgy Zágrábban született, csak éppen szerb rendezőbe, Goran Gajićba, ami így önmagában is egy jókora shakespeare-i konfliktus lehetősége. Az érzelmek kölcsönösnek bizonyultak, persze, később házasság, majd gyermek is lett belőle, ám ugyanezen érzelmek tisztasága és erőssége nem számított a háború felé sodródó országban. Furlant megbélyegezték a horvát fővárosban, folyton zaklatták, fenyegető levelekkel, trágár üzenetekkel bombázták, felpingálták az ajtajára, hogy mekkora kurva, de ami a legfájóbb: a színházban is elpártoltak tőle. Mindez azt eredményezte, hogy párjával együtt kilencvenegyben felpakolt és kiment az Egyesült Államokba.

Veszett ügy lett a dologból. (Lost.)

Mira Furlan a neves Los Angeles-i Hudson Guild Theatre-ben a férje rendezésében játszotta 1995-ben nagy sikerrel Antigonét. Gajić tehát nem került a sóbányába, később más dolgokat is rendezett, több forgatókönyvet is írt, jelesül épp a párját foglalkoztató Babylon 5 sorozatba. Amelyik egyébként nem egy elhanyagolható “B” produkció. Számos újítással rukkolt elő a maga műfajában, ami azonban a lényeg, hogy visszaadta a színésznő életkedvét, ha a sérelmeit nem is feledtette örökre, mert nem is feledtethette. Érdemes meghallgatni vagy elolvasni ezzel kapcsolatban némely kitűnő angolsággal megfogalmazott válaszát riporteri kérdésekre Mirának, amelyből kiderül, hogy éppen az új szerepei által kezdte újfent elemében érezni magát anno, s hogyan kezdett valamire hasonlítani ismét az otthon meggyalázott élete. Nem utolsósorban az is érdekes, hogy mindezt mennyire szellemesen meg tudta fogalmazni azon az eredeti angoltól is nagyban különböző amerikai nyelven.

Úgy tudni, Mira Furlan színésznő – nem utolsósorban énekesnő – az ún. nílusi vírust kapta el valahol, annak a szövődményeibe halt bele. Ez azonban leellenőrizetlen hír, és nem is garantálunk érte.

A BALK Hírlevele


Meteorológia



B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Szlovákia

Oroszország

Kína

Európai Unió

IN ENGLISH

Egy hét legjava