Connect with us

Földrengés

KATASZTRÓFA SÚJTOTTA TERÜLET: Petrinjában továbbra sincs OTP

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

otpbanka
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

A horvátországi katasztrófa sújtotta területeken az -nek négy bankfiókja van – közölte a BALK érdeklődésére Silvija Bareša, az bank horvátországi kommunikációs igazgatója, aki szerint ebből a négy fiókból három működik.

A szóvivő asszony elmondta, hogy az három városban van jelen a földrengésben érintett vidékeken, két bankfiók van Sziszekben, továbbá egy-egy Glinában és Petrinjában.

– A “statikusok és más szakmai szolgálatok” szükséges jóváhagyását követően a Sziszekben és Glinában lévő három bankfiók január 11-én folytatta a munkát, ami a földrengés miatt szakadt meg a múlt év végén

– közölte a szóvivő, aki szerint egyedül a petrinjai fiókot nem sikerült megnyitni.

Silvija Bareša szerint a talajmozgások idején keletkezett károsodások miatt a petrinjai fiók további intézkedésig nem működik, vagyis egyelőre nem tudni, hogy mikor fogadja ismét az ügyfeleket.

Korábban voltak kifogások amiatt, hogy a földrengést követően az OTP nem nyitott ki Petrinjában.

– Az emberek itt szó szerint az életükért küzdenek, és nekik most nagyon nagy gondot okoz, hogy az OTP nem nyitott ki. Itt csak az Erste működik, viszont az emberek többsége az OTP-nél vezeti a számláját

– nyilatkozta közel egy héttel ezelőtt a zágrábi Nova TV-nek Snježana Prpić petrinjai könyvelő.

Petrinjában és környékén még mindig mozog a föld, a leggyakoribbak a 2-es erősségű vagy az alatti utórengések, de vasárnap délután volt egy 3,4-es erősségű lökés is.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Földrengés

BIZONYTALAN TALAJ: Nagy európai földrengési térkép

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

foldrenges ket terkep
A Svájcban bemutatott földrengési térképek Európára vonatkoztatva (Forrás: Seismo)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Horvátországban – érthető okok miatt – nagy érdeklődést váltott ki a legfrissebb európai földrengési térkép, amelyet nemrég mutattak be Svájcban az “Európai földrengésveszély- és kockázati modellek” elnevezéssel megtartott konferencián. A modelleket ábrázoló két térkép az olaszországi Eucentre, valamint az Európa-szerte folyó kutatások négy éves eredményeit foglalja össze. Horvát részről az EU-alapokból finanszírozott kutatásban a Zágrábi Egyetem Építőmérnöki Kara vett részt.

Földrengési stratégia

Az aktualizált modell megerősíti, hogy a Balkán (és szomszédsága) nemcsak lőporoshordó, hanem földrengéses terület is. Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a leginkább veszélyeztetett országok Európában, amelyeket más balkáni államok követnek. Az olyan városokat, mint Zágráb, Tirana, Szófia, Lisszabon, Brüsszel és Bázel átlagon felüli földrengéskockázat fenyegeti a talajmozgásnak kevésbé kitett városokhoz képest.

Horvátországban a leginkább földrengéses területnek Zágráb, Varasd, Csáktornya, Zára (Zadar), Split, Dubrovnik, Ston valamint Imotski és környéke számít.

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország  térségében

Földrengési térkép az utóbbi egy évben a 3 fokosnál nagyobb földrengésekről Horvátország térségében (Forrás: Volcano Discovery)

A földrengéseket nem lehet megakadályozni vagy pontosan megjósolni, de a földrengések kockázati modelljein alapuló hatékony mérséklési intézkedések jelentősen csökkenthetik a hatásukat.

A 2020-as európai földrengésveszély- és kockázati modellek összehasonlítható információkat nyújtanak a földrengések miatt várható talajmozgási szintek térbeli eloszlásáról, gyakoriságáról, valamint az épített környezetre és az emberi jólétre gyakorolt hatásáról.

Ez a megközelítés elengedhetetlen olyan hatékony transznacionális katasztrófaelhárítási stratégiák kialakításához, amelyek támogatják a biztosítási kötvények vagy az aktualizált építési szabályzatok európai szintű meghatározását, például Eurocode 8 esetében, de nemzeti szinten is.

A 20. században az európai földrengések több mint 200 000 áldozatot követeltek, és több mint 250 milliárd eurós veszteséget okoztak. A földrengések veszélyeinek és kockázatainak átfogó értékelése elengedhetetlen a katasztrofális földrengések hatásainak csökkentéséhez.

Az újonnan közzétett földrengésveszély-modell és az első európai földrengéskockázati modell képezi az alapját a mérséklési intézkedések bevezetésének, és hozzájárul a közösségek ellenálló képességének növeléséhez. Ráadásul jelentősen javítja annak megértését, hogy hol a legvalószínűbb egy erős földrengés, és milyen következményekkel járhatnak az újabb európai földrengések.

A földrengésveszély előrejelzése a múltbeli földrengések, valamint a geológia, tektonika és helyi talajviszonyok ismeretében készült, és ezek alapján a talaj jövőbeli lehetséges mozgását írja le Európa bármely pontján.

Az új modell

Az európai földrengésveszéllyel kapcsolatos új modell (ESHM20) felváltja a korábbi, 2013-as modellt. A modell új verziójába ágyazott adatkészletek átfogóbb értékeléshez vezettek. Következésképpen kiigazították a talajmozgásra vonatkozó becsléseket, ami alacsonyabb veszélyességi fokot eredményezett Európa legtöbb részén, kivéve néhány nyugat-törökországi, görögországi, albániai, romániai, dél-spanyolországi és dél-portugáliai régiót, ahol a talajmozgással kapcsolatban erősebb folyamatokat figyeltek meg.

Földrengési térkép: Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően

Rejtélyes lyukak keletkeztek a legutóbbi horvátországi földrengést követően (Forrás: Twitter)

Az aktualizált modell azt is megerősíti, hogy Törökország, Görögország, Albánia, Olaszország és Románia a legveszélyeztetettebb országok Európában, őket követik a balkáni országok. De még azokban a régiókban is, ahol alacsony vagy mérsékelt becslések vannak a talajmozgásról, bármikor előfordulhatnak pusztító földrengések.

Az Európai Földrengéskockázati Modell 2020 (ESRM20) szerint az 1980-as évek előtti épületek, a városi területek és a földrengésveszélyes zónák a leginkább veszélyeztetett övezetek.

Bár a legtöbb európai országban újabb szabályozásokat és szabványokat alkalmaznak a megfelelő földrengésvédelem biztosítása érdekében, még mindig sok a régebbi vagy az alulerősített épület, ami nagy kockázatot jelent a lakók számára.

A földrengések leginkább néhány nagyváros számára jelentenek veszélyt, mint például Isztambul és Izmir Törökországban, Catania és Nápoly Olaszországban, Bukarest Romániában és Athén Görögországban, amelyek a múltban számos földrengés történt. A földrengések miatt évente átlagosan 7 milliárd eurós gazdasági veszteség keletkezik, ennek 80%-a a szóban forgó négy országra esik.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava