Connect with us

Horvátország

KEVESEBB ADRIA: Tavaly 35%-ra esett vissza a Horvátországba látogató magyar turisták száma 2019-ez képest

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

crkvenica game of thrones
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 1 perc

A magyarok 2020-ban nem húzták, hanem tolták a horvát turizmust, vagyis más szavakkal élve, a magyarok nincsenek a dobogós helyezések közelében sem a horvátországi vendégéjszakák tekintetében. Ehhez nyilván hozzájárultak a koronavírus hatására megváltozott utazási és gazdasági körülmények, és valószínűleg a politikai üzenetek is, mint amilyen a „Kevesebb Adria, több Balaton” volt.

A magyarok…

A Horvát Idegenforgalmi Közösség magyarországi képviseletének legfrisseb közleménye ennek ellenére hangsúlyozza, hogy „a turisták hagyományosan is a legfontosabb vendégek közé tartoznak Horvátországban”.

Az összesítések alapján tavaly több mint 220 000 magyar turista járt Horvátországban, ami mindössze 35 százaléka a 2019-ben odalátogató magyarok számának.

Nem sokkal jobb a helyzet a vendégéjszakák tekintetében sem, a magyarok ugyanis 1,3 millió vendégéjszakát töltöttek Horvátországban, ez az előző éves adatnak csak 40 százaléka.

A magyarok legkedveltebb tavalyi úti céljai közé tartozott Crikvenica, Rovinj, Vir, Abbázia, Rab és Krk.

…és a többiek

2020-ban 7,8 millióan látogattak el Horvátországba, ez a 2019-es turistaszám 37 százaléka, míg a vendégéjszakák száma 54,4 millió volt, ami éppen a fele az egy évvel korábbi adatoknak.

Ebből 43,1 milliónyi vendégéjszakát realizáltak a külföldiek, ez a 2019-es eredmények 45 százaléka, míg a belföldi turisták 11,3 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai üdülőhelyeken, ami 82 százalékos teljesítmény az előző évhez képest.

Országokra lebontva a legtöbb vendégéjszakát a Németországból (12,7 millió), a Szlovéniából (8,3 millió) és a Lengyelországból (4,6 millió) érkező turisták töltötték el Horvátországban.

Magyar szempontból a fent említett 1,3 millió vendégéjszaka elég gyenge eredmény nemcsak a „nagyokhoz”, hanem az előző évi magyar eredményekhez képest is, 2019-ben ugyanis több mint 3 millió éjszakát aludtak a magyarok Horvátországban.

Horvátország

Atyaisten! Nincs krumpli!

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

krumpli
A krumpli különböző előfordulási formái
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

A krumpli, amit alantasabb elmék burgonyának neveznek, hogy ilyen módon is megkülönböztessék magukat tőlünk, parasztoktól, Horvátországban is egyike az alapélelmiszereknek. A tengerparton jellegzetesen főtten adják, mángolddal (lásd blitva, Beta vulgaris var. cicla). Likában szinte mást sem esznek, sülve-főve, jellegzetes delikátesz a pola, ami jól megmosott, felébe vágott krumplit jelent, amit némi zsiradékkal kemencében, sütőben sütnek barna-pirosra. Az ország kontinentális részén ismerik a krumplis tésztákat is, amiből mindenféle mennyei gombócot, vagy akár sufnúdlit gyártanak, vagy zsemlegombócot. Ez utóbbi megfelelő vadas mártással nejem szakértői véleménye szerint akár egytálételnek is megteszi, kell a fenének a hús hozzá. A gyerekek pomfri néven fogyasztják a hasábburgonyát, azzal az undok ketchupnak nevezett vegyszerrel, amit Magyarországon valami miatt kecsöpnek hívnak. (Dettó ugyanaz a misztérium, mint a dönhill, a Dunhill nevezetű finom ánglius cigaretta esetében. Emlékezetes Novák Laci esete a pesti trafikos nénivel, aki miután kért egy danhillt, szigorúan rendre lett utasítva, hogy talán dönhillt kér az úr? Laci erre meggondolta magát és inkább egy mörlbörőt kért…)

A tavalyi nagy szárazság megkésett következménye

Szóval, a helyzet az, hogy Horvátországban kifogytak a krumpliból, a kereskedelmi láncok egyiptomi, ciprusi importtal igyekeznek orvosolni a helyzetet, de importból sincs elég.

A Poslovni dnevnik is felfigyelt a válságra, és az egyik legnagyobb termelőnél, a muraközi Belica helységben székelő Damir Mesarićnál érdeklődött a helyzet után.

Mesarić úr elmondása szerint a mostani krumplihiány részint a magasabb üzemanyag- és vegyszerárakkal kapcsolatos, egyre erősebb vegyszerek kellenek, amiért egyre kevesebb termelő akar burgonyát termeszteni. Egyúttal a változó klíma nyomán a kultúrát sújtó betegségek száma is növekszik, és ez egész Európára nézve igaz.

– Évek óta figyelmeztetünk a dömpingárakra, merthogy ez végül a termelők számának csökkenéséhez vezet, és most éppen ez történt

– mondta Mesarić. Ehhez hozzá kell számítani, hogy a tavalyi nagy szárazság következtében a hozam a megszokottnak csupán 50-60 százaléka volt.

krumpli

KRUMPLISZEDÉSI EMLÉK: Damir Mesarić egy korábbi krumpliszedés alkalmával (Forrás: Twitter)

Mindazonáltal, a helyzet 15 napon belül rendeződik, mert megkezdik a krumpli szedését a Muraközben és Isztriában is, úgy hogy nemcsak belföldi fogyasztásra, hanem az idegenforgalmi szezonra is jut elegendő.

A horvát nagytermelő ugyanakkor egy érdekes mozzanatra is felhívta a figyelmet, nevezetesen arra, hogy a kereskedelmi láncok nemegyszer dömpingáron beszerzett importja miatt a horvátországi termelőknek külföldön kellett értékesíteni a krumplijukat, leginkább Magyarországon és Szlovéniában.

Ha elővesszük az 1×1-et, csak egy valamit vonhatunk le a történetből: az élelmiszerárak további növekedése várható.

Zoki Bond hozta a formáját

A horvát köztársasági elnök, aki a napokban azzal botránkoztatta meg a kormánypárti politikusokat, hogy tüntetőleg nem vett részt az Államiság Napjának megünneplésén (május 30-a, a hivatalos indoklás szerint ezt a napot az első demokratikusan megválasztott többpárti parlament 1990-es első ülésszakának emlékére ünneplik, amely fordulópont volt Horvátország történetében, mert a volt Jugoszláviától történő függetlenedésének kezdetét jelentette), szerdán (május 31-én) ismét nagyot rúgott a horvát-ukrán örökbarátságba.

Zoran Milanović Zágráb város díjának átadási ünnepségén állt mikrofonok és kamerák elé: a mondókáját pedig azzal kezdte, hogy Plenković miniszterelnök, ahelyett hogy rajta kéri számon, miért nem vett részt az Államiság napjának megünneplésén, inkább azokat büntesse meg, akik Zágráb központjában nem tettek eleget törvényes kötelezettségüknek, és nem lobogózták fel az épületeket.

Miután erre valaki oldalról bekiabált, hogy dicsőség Horvátországnak, dicsőség Ukrajnának, Zoki Bond vett egy mély lélegzetet, és kifejtette, hogy éppen ez az amit nem szeretne hallani, ugyanis a Szláva Ukrájini ugyanolyan jellegű jelmondat, mint a horvát Za Dom spremni!

– Ez -Ukrajna legradikálisabb sovinisztáinak a kiáltása, akik együttműködtek a nácikkal, és zsidók, lengyelek ezreit ölték meg… Ezt nem akarom hallani Horvátországban. Az, hogy néhány vezető rákattant, nem érdekel. Találjanak ki más üdvözlési módot. Távolítsák el Oroszországot és Ukrajnát a társalgási etikettből

– jelentette ki a mi drága Zoki Bondunk, aki megjegyezte még, hogy Kijev messze van, Moszkva meg még messzebb.

Most az egyszer Milanović egy fontos dolgot mondott, és teljes mértékben igaza van, mert Sztepan Andrijovics Bandera körülbelül annyira számít „nemzeti hősnek”, mint Szálasi Ferenc, vagy mint Vidkun Abraham Lauritz Jonssøn Quisling.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava