FENEKETLEN ZSÁK: Miért adták el az utolsó állami tulajdonban levő bankot Szerbiában?

Olvasási idő: 2 perc

December 30-án, az ünnepek leple alatt, végetért a szerbiai Kereskedelmi Bank (Komercijalna Banka) eladásának folyamata. A szerb kormány az utolsó állami tulajdonban levő bank eladását “a korszerű üzletelés” egyik kiváló példájaként emlegette. Szakemberek viszont aggódnak az ország egyik legrégebbi és legnagyobb pénzintézetének értékesítése miatt. A Kereskedelmi Bankot 50 évvel ezelőtt alapították, és évtizedeken át a legtöbb ügyféllel rendelkező pénzintézetként tartották nyilván Szerbiában. Becslések szerint több mint 900 ezer számlatulajdonosnak közel két millió számlája van a bankban. Szerbián kívül Montenegróban, Szlovéniában és a boszniai Szerb Köztársaságban is működnek fiókintézetei.



Újabb milliók az állami kasszában

A korábbi jelzésekkel összhangban az Új Ljubljanai Bank (Nova Ljubljanska banka, NLB) az év utolsó napjaiban befizette a szerbiai költségvetésbe a részvények 83,23 százalékáért járó 395 millió eurót. Osztalék címén az NLB korábban már kifizetett mintegy 60 millió eurót. A szlovénok így összesen 455 millió eurót adtak a szerb bankért.

Az átvétel-átadás lezárásához szükséges jóváhagyás december elején érkezett meg az Európai Központi Banktól.

A nagy múltú pénzintézet neve is tükrözi a változásokat, január elsejétől NLB Komercijalna bankának hívják.

A szerb közmédia értesülései szerint a szlovén pénzintézet a jogok mellett a Kereskedelmi Bank kötelezettségeit is átvállalta. Ennek értelmében az ügyfeleket nem érintik a változások, és ebből semmilyen problémák nem adódnak

– mondta Vladimir Vasić, a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára, aki kiemelte, hogy az a tulajdonosváltás pozitív hatással lesz a bankpiacra, hiszen az új befektetőkkel új energiák is érkeznek Szerbiába.

A konszolidációt követően 26 bank lesz a szerbiai bankpiacon. Végignéztük a Vajdasági Bank és az OTP egybeolvadását, és most szemtanúi lehetünk az NLB és a Kereskedelmi Bank egyesülésének. A pénzintézetek ilyen jellegű átalakulása nem egyedülálló jelenség, ez a korszerű üzletvitel térnyerésére utal

– magyarázta Vasić, aki hozzátette, hogy a bank igazgatóságának új tagjait már december 11-én megválasztották.

A Kereskedelmi Bank privatizációját egyébként a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás részeként emlegeti a szerb vezetés.

Mihez kellennek a milliók?

A szerbiai közgazdászok és pénzügyi szakértők azonban koránt sem olyan derűlátók mint a szerb vezetés, vagy mint a Szerbiai Bankok Egyesületének főtitkára.

Ljubomir Madžar neves közgazdász professzor nyilvánosan kifejtette aggodalmait, amelyek szerint az adásvételből befolyt összeget az évek óta haldokló Air Serbia légitársaság újjáélesztésébe fekteti a szerb kormány.

Az Air Serbia feneketlen zsák. Valóságos tragédia az egészséges tőkét, mint amilyen a Kereskedelmi Bank eladásából befolyt összeg, egy perspektíva nélküli cégbe fektetni. Kétszeres a baj: egyfelől eladtuk azt, ami relatíve egészséges volt, másfelől a bevételt oda tesszük, ahol ezt a pénzt nem képesek profitra váltani, még kevésbé visszaadni

– fejtette ki véleményét a neves közgazdász, aki szerint a nemzeti légitársaságot legutóbb is feltőkésítéssel mentette meg a szerb kormány.

Ennek ellenére újfent bebizonyosodott, hogy az Air Serbia életképtelen. A sikeres működéshez ugyanis nem elég kijelenteni, hogy a légitársaság a nemzet büszkesége lesz

– utalt a szerb kormány néhány évvel ezelőtti ígéretére Madžar.

A szakértők aggodalmát a Szerbiai Költségvetési Tanács (Fiskalni savet Republike Srbije) 2021-es évre vonatkozó költségvetési javaslatai is alátámasztják.

A dokumentum szerint azonban a nemzeti légitársaság akkor is mintegy 60 millió euró veszteséggel zárná az idei évet, ha nem tör ki a járvány, így viszont az Air Serbia légitársaságnak mintegy 200 millió euróra lesz szüksége ahhoz, hogy az év végéig fenntartsa fizetőképességét.

A Költségvetési Tanács elemzése szerint a szerb légitársaság jelentős “tőkeveszteséggel” működik, ezért a hatályos jogszabályok értelmében a csődeljárás megindítását javasolták az állami vezetésnek.

A fentiekből világosan kiderül, hogy a szerb kormánynak egy dinárt sem szabadna a nemzeti légitársaságba fektetnie, nemhogy a Kereskedelmi Bank eladásából befolyó összegből több százmillió eurós tőkeinjekcióval tartsa életben a haldokló céget. Függetlenül attól, hogy mostanában az oltások korát éljük.




FENEKETLEN ZSÁK: Miért adták el az utolsó állami tulajdonban levő bankot Szerbiában? FENEKETLEN ZSÁK: Miért adták el az utolsó állami tulajdonban levő bankot Szerbiában? balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!