Egészségügy
NEM KÉRIK A VAKCINÁT: Elutasítja a Covid-19 elleni oltást a görög egészségügyi dolgozók többsége
Egyes kórházakban többségben vannak az oltásellenes orvosok és ápolók, derült ki egy nemrég készült felmérésből. A válaszadók 29 százaléka a vakcina ellen foglalt állást, míg 15 százalékuk egyenesen azt mondta: sosem fogják beadatni maguknak a Covid-19 elleni oltást.
Görögországba hamarosan megérkezhet a vakcina, és az egészségügyi dolgozók lesznek az elsők, akiket beoltanak – legalábbis a kormány tervei szerint, de a felmérésben részt vevő 12 közkórház személyzetének nagy része nem kér az oltásból.
A livadeiai kórházban a dolgozók 36,42 százaléka mondta azt, hogy felveszi a koronavírus elleni vakcinát, míg 61,81 százalék nemleges választ adott. Kardícában 41,59 százalék az oltás mellett van, 58,41 százalék ellene.
A larisszai kórházban a legkisebb azoknak az egészségügyi dolgozóknak az aránya, akik beleegyeznek abba, hogy beoltsák őket: mindössze 22,93 százalék. Itt érdemes megjegyezni, hogy Larissza városában van arányaiban az egyik legtöbb Covid-fertőzött Görögországban.
Az athéni közkórházak szakszervezete szerint a fővárosban az orvosoknak és az ápolóknak eddig mindössze 20 százaléka jelezte, hogy szeretné, ha beoltanák.
Az egészségügyi dolgozók azt mondják, aggasztja őket, ahogy a görög kormány az oltások ügyét kezeli.
Az orvosok szerint az oltási folyamat erőltetett ütemben zajlik, és elfogadhatatlannak tartják a nyomást, amit a kabinet gyakorol rájuk: kimondatlanul ugyan, de szigorú büntetéssel fenyegetik azokat, akik nem hajlandók beoltatni magukat.
A szakszervezet az oltás mellett érvel. Az Attika régióban dolgozó orvosok szövetségének elnöke azt mondta: az ottani orvosokat be fogják oltani, és ő lesz az első, hogy jó példával járjon elöl.
A szaloniki Papageorgiu kórház egyik orvosa pedig úgy nyilatkozott:
A fiatal orvosok azt gondolják, a vakcina ügye őket most nem érinti, és majd később oltatják be magukat. Azt hiszik, hogy mivel fiatalok, ők nem fognak súlyosan megbetegedni. De a társadalomra is gondolni kell: ha ők megbetegszenek, a körülöttük lévő veszélyeztetett emberek életét teszik kockára.
Egészségügy
TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.
Eljött a feltámadás napja
Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.
Ráadásul a horvát politika a “globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.
A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.
A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.
Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.
A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.
Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.
A hanyatlás
Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).
A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.
A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.
Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.
A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.
Többet ér, mint egy lőszergyár
A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.
– Az új gyár építésének finanszírozásakor lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország igénybe vegye az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más uniós alapok eszközeit, valamint hogy más érdeklődőket is bevonjon stratégiai partnerként
– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.
Uz potporu @VladaRH idemo u revitalizaciju Imunološkog zavoda! Cjepiva iz nove tvornice u Svetoj Nedelji, zmijski protuotrov i proizvodi od krvne plazme otvaraju nove tržišne perspektive. Veliko je zanimanje strateških partnera, a vrijedni sojevi virusa ostaju u vlasništvu🇭🇷
— Vili Beroš (@ViliBeros) June 2, 2021
Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.
– A tervezett gyártás fenntarthatóságát az is indokolja, hogy a világpiacon nagy a kereslet az immunológiai gyógyszerek iránt
– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.
-
Koszovó7 nap telt el azóta
Lelőttek egy rendőrt Koszovóban, akár magyar katonák élete is veszélybe kerülhet
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac2 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia2 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?