Connect with us

Egészségügy

NEM KÉRIK A VAKCINÁT: Elutasítja a Covid-19 elleni oltást a görög egészségügyi dolgozók többsége

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

gorog korhaz tablet
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 1 perc

Egyes kórházakban többségben vannak az oltásellenes orvosok és ápolók, derült ki egy nemrég készült felmérésből. A válaszadók 29 százaléka a vakcina ellen foglalt állást, míg 15 százalékuk egyenesen azt mondta: sosem fogják beadatni maguknak a Covid-19 elleni oltást.

Görögországba hamarosan megérkezhet a vakcina, és az egészségügyi dolgozók lesznek az elsők, akiket beoltanak – legalábbis a kormány tervei szerint, de a felmérésben részt vevő 12 közkórház személyzetének nagy része nem kér az oltásból.

A livadeiai kórházban a dolgozók 36,42 százaléka mondta azt, hogy felveszi a koronavírus elleni vakcinát, míg 61,81 százalék nemleges választ adott. Kardícában 41,59 százalék az oltás mellett van, 58,41 százalék ellene.

A larisszai kórházban a legkisebb azoknak az egészségügyi dolgozóknak az aránya, akik beleegyeznek abba, hogy beoltsák őket: mindössze 22,93 százalék. Itt érdemes megjegyezni, hogy Larissza városában van arányaiban az egyik legtöbb Covid-fertőzött Görögországban.

Az athéni közkórházak szakszervezete szerint a fővárosban az orvosoknak és az ápolóknak eddig mindössze 20 százaléka jelezte, hogy szeretné, ha beoltanák.

Az egészségügyi dolgozók azt mondják, aggasztja őket, ahogy a görög kormány az oltások ügyét kezeli.

Az orvosok szerint az oltási folyamat erőltetett ütemben zajlik, és elfogadhatatlannak tartják a nyomást, amit a kabinet gyakorol rájuk: kimondatlanul ugyan, de szigorú büntetéssel fenyegetik azokat, akik nem hajlandók beoltatni magukat.

A szakszervezet az oltás mellett érvel. Az Attika régióban dolgozó orvosok szövetségének elnöke azt mondta: az ottani orvosokat be fogják oltani, és ő lesz az első, hogy jó példával járjon elöl.

A szaloniki Papageorgiu kórház egyik orvosa pedig úgy nyilatkozott:

A fiatal orvosok azt gondolják, a vakcina ügye őket most nem érinti, és majd később oltatják be magukat. Azt hiszik, hogy mivel fiatalok, ők nem fognak súlyosan megbetegedni. De a társadalomra is gondolni kell: ha ők megbetegszenek, a körülöttük lévő veszélyeztetett emberek életét teszik kockára.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Egészségügy

TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

CirsA1JXEAA7WmK
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

 
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.

Eljött a feltámadás napja

Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.

Ráadásul a horvát politika a “globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.

A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.

A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.

Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.

A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.

Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.

A hanyatlás

Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).

A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.

A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.

Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.

A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.

Többet ér, mint egy lőszergyár

A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.

– Az új gyár építésének finanszírozásakor lehetőség nyílik arra, hogy Horvátország igénybe vegye az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) és más uniós alapok eszközeit, valamint hogy más érdeklődőket is bevonjon stratégiai partnerként


– mondta Vili Beroš egészségügyi miniszter, miután az ellenzéknek nem sem sikerült kibuktatnia őt a kormányból.


Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.

– A tervezett gyártás fenntarthatóságát az is indokolja, hogy a világpiacon nagy a kereslet az immunológiai gyógyszerek iránt


– tette hozzá a miniszter a koronavírus-járványra is utalva.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava