Egyház
ISTENI SZIKRA: Nem mese a misebusz
A balkáni népek a rögtönzés bajnokai, a különleges helyzetekre villámgyorsan találnak különleges megoldásokat, amelyek kevésbé kézenfekvők, mint meghökkentők, de semmiképp sem “skatulyázhatók be”, vagyis “thinking outside of box”, mint a művelt angol mondaná. Az eredmények pedig szinte minden esetben hatékonyak és célratörők.
Isteni szikra
Miután a horvát válságtörzs elrendelte, hogy a templomokban minden hét négyzetméterre juthat egy hívő, monsignore Dragutin Goričanec, a Károlyváros (Karlovac) melletti Završje falu plébánosa, úgy oldotta meg a “helyszűkéből fakadó problémát”, hogy kápolnája közelében öt autóbuszt parkolt le, ahol a hívek élő adásban követhetik a misét, melegben és kényelemben.
Goričanec atya a misebuszokon áldoztatja is a híveket, mert ugye, ezt egyetlen rendelet sem tiltja. Hogy az Úr hogyan vélekedik a dologról, azt természetesen nem tudhatjuk, de biztosan tetszik neki.
De hogy kerülnek a buszok a képbe?
Először arra lehetne gondolni, hogy a találékony pap agyából azért pattant ki az isteni szikra, mert hallotta a kis utazási irodák siralmait, amelyek szerint a turistabuszok a járvány következtében “veszteglésre ítéltettek”, de ha ebbe az irányba indulunk el, akkor rossz úton járunk, mert a magyarázat nem ennyire kézenfekvő.
Jób és a buszok
Goričanec atya a Jób Egyesület vezetőjeként azzal vált közismertté Horvátországban, hogy a mozgássérültek számára szervez kirándulásokat, rövidebb-hosszabb utazásokat.
Karitatív működéséért az egyesület és Goričanec atya elnyerte a “Horvátország Büszkesége” elnevezésű díjat, amelyet évente egyszer ítélnek oda a különböző kategóriákban végzett emberbaráti tevékenységért.
A donációknak hála, a Jób egyesület saját, mozgássérültek számára kialakított autóbuszokkal rendelkezik, és most ezeket minősítették át misebuszokká.
Dragutin Goričanec, jó pásztorhoz méltóan, gondoskodott a falubeliek “lelki szükségleteiről”, betartva közben a járványügyi rendelkezéseket, Istennek hála.
Ezt azért kell megemlíteni, mert Horvátországban, különösen a tengerparton, előfordult jó pár eset, amikor a plébánosok fittyet hánytak a válságtörzs előírásainak, és misézés ürügyén szorgalmasan terjesztették a koronavírust a zsúfolt templomokban.
Miután Horvátország katolikus ország – a 2011-es népszámlálás adatai szerint a lakosság 86,28 százaléka vallotta magát római katolikus hitűnek – a papokat nem lehet csak úgy megbüntetni, de úgy tűnik, kis késéssel ugyan, de az egyházi hatóságok szorosabbra fogták a gyeplőt, mert az utóbbi időben ilyesmiről nem érkezett hír.
Fítyója van
Visszatérve Goričanec atyára, őt nem csak Isten, hanem akár Ferenc pápa követőjének is tekinthetjük.
Szerény körülmények között él, egy 36 éves Zastava 750-es autóval, azaz egy “Fítyóval” jár, és a paplak sem cifra palota.
“Pályafutása során” számos prostituáltat karolt fel, nem törődve a makrók fenyegetéseivel, rendszeresen segít a hajléktalanoknak, és már 25 esztendeje vezeti a Jób Egyesületet, amely a mozgássérültek és hajléktalanok számára szervez zarándokutakat.
Nem egyszer saját maga a sofőr a kirándulóbuszokon.
Egyik kedvenc anekdotája szerint Rómában meggyűlt a baja az olasz rendőrökkel, akik azt hitték, hogy egy papnak öltözött tolvaj elkötött egy autóbuszt.
Egyház
Miért van szakálluk az ortodox papoknak?
Néha divat a szakáll, néha meg nem divat, az ortodox papok azonban nem követik a divat változásait, ők mindig viselnek “arcszőrzetet”. Ez vonatkozik a szerb ortodox egyház papjaira és szerzeteseire is, ám esetükben sem hóbortól van szó, hanem évszázados hagyományról, amelyet a mai napig nem szegnek meg. A papi szakállviselés hagyományát a szerb egyházi források egészen a Bibliára, és abban is az Ószövetségre vezetik vissza.
Mózes harmadik könyve
A római katolikus papok szinte soha nem viselnek szakállt, amely viszont a keleti egyházai személyek védjegyének számít, olyan “brandnek” amiről nem mondanak le.
Az ortodox egyházak papjai és szerzetesei által viselt “szőrzet” egyházi identitásuk elválaszthatatlan része, amelynek hosszú hagyománya van, a magyarázatát pedig Mózes harmadik könyvében, a Leviticusban találjuk meg, legalábbis a szerb egyházi hagyomány szerint, ha segítségül hívjuk a Zsoltárok könyvét is.
A szerb Biblia-magyarázatok szerint az Úr “személyes” szerepet vállalt az ószövetségi gyülekezet hajlékának felállításában, és megparancsolta Mózesnek, hogy kenje fel az egyház papjának a testvérét, amivel megalapozta a maga egyházát.
– Mózes az Úrnak engedelmeskedve a mirhát bátyja fejére öntötte, amely lefolyt a szállára
– írja egy szerb Biblia-magyarázat, amely megjegyzi, hogy az Újszövetségi Egyház “még mindig emlékszik ezekre a bibliai szavakra”.
Pravoszláv egyház a volt Jugoszláviában, akkor is szakállt viseltek (Forrás: Novi Plamen)
A felavatási/felkenési ceremóniát a Mózes harmadik könyvének harmadik fejezete részletesen leírja, csakhogy az nem tartalmazza, hogy a véres-olajos felkenetés során a mirhaolaj Áronnak a szakállára folyt volna, és igazából erre utalás sem történik.
Ez tehát magyarázatnak kevés ahhoz, hogy az ortodox papok miért viselnek arcszőrzetet.
A Zsoltárok könyve
Viszont azt sem mondhatjuk, hogy a téves az állítás, amely szerint a papi szakállviselést az ortodox egyház a Bibliára vezeti vissza, annyi korrekcióra azonban szükség van, hogy amit keresünk, az nem Mózes harmadik könyvében, hanem a Zsoltárok könyvében található.
Zsoltárok könyve
Az egyetértésről
133 Ének fölmenetelkor. Dávidtól.
Íme, mily jó és mily gyönyörűséges,
amikor a testvérek egységben együtt laknak!
2 Olyan, mint a drága olaj a fejen,
amely aláfolyik a szakállon,
Áron szakállán, és lefolyik köntöse peremére;
3 olyan, mint a Hermón harmatja,
amely leszáll a Sion hegyére.
Csak oda küld áldást az Úr és életet örökre!
Az itt elmondottak alapján magát az ószövetségi egyházalapítást valóban Mózes harmadik könyve írja le, viszont az arcszőrzetre lecsorgó olajra a Zsoltárok könyvének 133-dik éneke utal, amely “Az egyetértésről” címet viseli.
Az általunk használt szerb Biblia-magyarázat szerint a papság léte erősen összefügg a szakállal, főleg, ha ehhez hozzávesszük, hogy ez a szörzet a férfi dísze, a mindennapos borotválkozás pedig valójában a férfi szégyene.
Természetesen erre is van bibliai magyarázat, ami már valóban Mózes harmadik könyvére vezethető vissza.
– Hajatokat ne nyírjátok kerekdedre, szakállad végét ne csúfítsd el
– olvasható Mózes harmadik könyve 19 fejezetének 27-dik bekezdésében.
A szerb ortodox egyház szerint ezt a szokást/törvényt az is indokolja, hogy “a Messiásnak is szakálla volt”, ezért minden papnak szakállat kell viselnie, “művészi” borotválkozás nélkül.
A magyarázat szerint a “modernizmus erős befolyása alatt” egyes egyházak ma már megtűrik soraikban azokat a papokat, akik ha nem hordanak szakállt, de ez nyilván nem vonatkozik a szerb ortodoxra.
-
Szerbia6 nap telt el azóta
Vučić etnikai tisztogatásról beszélt, Moszkva szerint Koszovó potenciális veszélyt jelent
-
B A Balkanac3 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó5 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is