Connect with us

Görögország

BETEGEK, DE OKOSAK: Hamarosan diplomás szomáliai migránsok érkeznek európai gyógykezelésre

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lesbos 1
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

New wave, azaz jön a migránsok újabb hulláma, ezúttal az Afrika szarván lévő Szomáliából. A görögöket komolyan aggasztja az újabb migránsok érkezése, akik a törökök szervezésében, valamint a civil szervezetek és az embercsempész hálózatok támogatásával lépnek be Görögországba, ami azt jelenti, hogy más balkáni országokban is készületnek a szomáli tolmácsok, lesz munka bőven. Legalábbis erre lehet következtetni a görög lapok írásaiból.

A fele már Szomáliából érkezik

December elején Notisz Mitarakisz görög migrációs miniszter kijelentette, hogy novemberben a Törökország felől Leszbosz szigetére érkező migránsok több mint fele már Szomáliából származott.

A miniszter adatai szerint a múlt hónapban a Leszboszra érkező összesen 214 migráns közül 142 Szomáliából érkezett.

A görög hírszerzés, a rendőrség és a parti őrség közös jelentése szerint egy jól szervezett hálózat juttatja be a migránsokat érintésével Görögországba.

A hálózat része állítólag Törökország ​​mogadishui konzulátusa, a szomáliai főváros vezetése, a mogadishui egyetem, valamint az ugyancsak a szomáliai fővárosban található Erdoğan Kórház és a törökországi központú iszlám civil szervezetek.

Hogy miért kell ennyi szervezetet bevonni? Nagyon egyszerű.

A szomáliai állampolgároknak ahhoz, hogy Isztambulba utazhassanak, diák- vagy orvosi vízumot kell beszerezniük. Ehhez a Mogadishu Városi Egyetem hamis oklevelet, az előbb említett kórház pedig hamis orvosi igazolását állít ki „Erdoğan” kódnévvel.

Ezek után feltételezhető, hogy hamarosan diplomás szomáliai állampolgárok érkeznek tömegesen európai gyógykezelésre.

Betegek, de okosak

A Frontex vezetői nemrég már találtak egy bizonyítványt egy szomáliai állampolgármál, és olyan egyetemi és orvosi vízumot is találkoztak már, amely isztambuli továbbtanulásra vagy törökországi ​​kórházi kezelésre szólt.

A görög titkosszolgálat által készült jelentés az illegális bevándorlók tanúvallomásait is idézi, amelyek szerint a szomáliai TURKSOM bázison állomásozó török ​​katonák angolul beszélő helyieket keresnek meg, és instruálják őket, hogy miként szerezzenek vízumot és „kedvezményes jegyeket” egy isztambuli kiruccanáshoz.

Az egész folyamot egy utazási iroda koordinálja, amely szolgáltatásaiért 1300–1500 eurót számol fel, de ebben már benne van a repülőjegy is, amelyet állítólag a török ​​állam támogat, és az így csak 100 euróba kerül.

Az iroda egyik mogadishui hirdetése a következőképpen hangzik:

– Gyere, csatlakozz hozzánk, és szerezz hallgatói vízumot Törökországba, elfogadható áron és rövid idő alatt.

A szomáliai bevándorlók nyilatkozatai azt is jelzik, hogy a folyamatot gyakran két iszlám civil szervezet segíti, az egyik az Egyesült Királyságban, a másik pedig Törökországban található.

A görög biztonsági szolgálatok jelentése megállapítja, hogy ezt a két szervezetet korábban vizsgálták, és kiderítették róluk, hogy a Muzulmán Testvériséggel állnak kapcsolatban, vagyis egy olyan szervezettel, amely jó kapcsolatot ápol Erdoğan török ​​elnökkel.

A nagy utazás

Isztambulba érkezve honfitársaik fogadják a szomáliai migránsokat.

Furgonokkal szállítják őket a városi apartmanokba, ahol 15-20 fős csoportokban szállnak meg, és addig maradnak, amíg nem szervezik meg számukra a „biztonságos transzportot” Törökország nyugati partjaihoz.

A migránsok tanúvallomásaiból kitűnik, hogy főként török ​​és szír migránscsempész bandák irányítják a szomáliaiakat Szmirnába és Dikilibe, ahonnan könnyű az átjutás Leszboszba, főleg egy kis segítséggel.

A biztonsági szolgálatok jelentésére hivatkozó görög belügyminiszter szerint jelenleg mintegy 2500 szomáli tartózkodik Izmirben, és várják a megfelelő pillanatot, hogy átjussanak a görög szigetekre.

A Leszboszba és Hioszba vezető minden egyes jegy 500-800 euróba kerül.

A szomáliai migránsok Görögországba érve azt vallották, hogy a török ​​rendőrség a Törökország és a Szomália közötti szoros együttműködés miatt nem tartóztatja le őket, ellentétben más nemzetiségű migránsokkal.

A civil szervezetek szerepe

A Görögországba tartó illegális szomáliai migránsokat szállító hajókat a török ​​parti őrség hajói segítik.

Ha a Frontex vagy a görög parti őrség észleli a hajókat, akkor üzennek nekik, hogy térjenek vissza Törökországba.

Előfordul, hogy a hajók felborultak, görög állítások szerint ilyenkor Törökország „természetesen” azzal vádolta meg Görögországot, hogy „elsüllyesztette a menekültek hajóit”.

Leszbosz szigetén már vannak nemzetközi szervezetek és humanitárius NGO-k, amelyek irányítják a migránsokat, és útbaigazítást adnak nekik, hogy miként járják végig a menedékkérelmi eljárásokat.

A jelentés szerint a szomáliaiaknak segítő emberek egy része migránscsempész hálózatokhoz – sőt anarchista csoportokhoz tartozik.

A közelmúltban a görög rendőrség, a görög parti őrség és a görög titkosszolgálat négy civil szervezetet vizsgált Leszboszon, amelyek segítik a migránsok illegális átutazását Görögországon keresztül.

Török jelenlét Szomáliában

Törökország egyértelműen erős lábakon áll Szomáliában, amely szintén muzulmán ország.

2017 szeptemberében Törökország megalapította a TURKSOM katonai bázist, és létrehozta a védelmi főiskolát Mogadishuban. Ez az „Afrikai sas” elnevezésű török-szomáliai vegyes egység bázisa is.

A TURKSOM táborban Törökország állítólag azokat képezi ki, akik a szomáliai fegyveres erők tisztjei lesznek, amikor az afrikai ország független katonaságot épít ki.

A török ​​által vezetett katonai akadémián a szomáliai kadétokat állítólag török ​​katonai himnuszok éneklésére is tanítják.

A TURKSOM tábort az elemzők a török expanzió szimbólumának tekintik.

Törökország szomáliai jelenlétének célja egy törökbarát szomáliai katonai erő létrehozása, hogy Ankara ezáltal terjessze ki gazdasági és geopolitikai hatalmát Afrikának ezen az érzékeny és instabil részén.

A török vezetés jelenleg az elszegényedett afrikai ország állampolgárait arra biztatja, hogy jobb életkörülményeket keresnek Európában, amivel gazdasági és társadalmi nyomást gyakorolhat Görögországra és az egész Európai Unióra.

Görögország

A görögök szavaztak, hogy újra voksoljanak, addig ügyvivő kormány irányít

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

görög
Mindhárman visszautasították a kormányalakítási megbízást
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 3 perc

Kiriákosz Micotákisz jelenlegi miniszterelnök jobbközép pártja, az Új Demokrácia (ND) a szavazatok 40,8 százalékát szerezte meg a hétvégi parlamenti választásokon, így 146 fővel a legnagyobb frakciót alakíthatja meg a 300 fős törvényhozásban. Noha az ND megőrizte primátusát, 12 hellyel kevesebbet szerzett, mint 2019-ben, ezzel pedig lemaradt a többségről. A miniszterelnök jelezte is, hogy nem kíván gyenge kormánykoalíciót összekovácsolni – a parlamenti arányok ismeretében ez azt jelenti, hogy ő maga új választás mellett tette le a voksát.

Még egyszer szavaznak

A baloldali pártok messze kevesebb szavazatot tudtak szerezni, az ND legnagyobb kihívója, a korábbi miniszterelnök, Aléxisz Cíprasz pártja, a Sziriza csak 20 százalékot (71 mandátumot) kapott, ami több mint 11 százalékpontos visszaesés az előző választáshoz képest, így nyugodtan kijelenthető, hogy a mostani választás legnagyobb vesztese. Különösen annak a fényében, hogy a közvéleménykutatások a korábbi hetekben pártját 30 százalék körülre mérték, az Új Demokráciát is inkább 40 százalék alá, így a Sziriza mindenképp csalódott lehet.

Jánisz Varufákisz, a Cíprasz korábbi, nemzetközi szinten is feltűnést keltő gazdasági elveket valló pénzügyminisztere által létrehozott megszorításellenes MeRA25 nem tudta átlépni a három százalékos parlamenti küszöböt, így kikerült a törvényhozásból.

A többi, parlamentbe jutó baloldali párt 2019-hez képest kissé jobban szerepelt: így az egykoron szebb napokat látott szocialista PASOK (11,5 százalékkal 41 mandátumot), a kommunistákat tömörítő KKE 7,2 százalékot (26 helyet) szerzett, így együttesen sem tudnak kormányt alakítani – Cíprasz vissza is adta a kormányalakítás lehetőségét az államfőnek.

görög választások, görög

Miután a harmadik legnagyobb frakcióval rendelkező PASOK is megkapta az elnök felkérését, de szintén visszautasította a lehetőséget, így ügyvivő kormány alakul, amelyet Joannisz Szarmasz, a görög számvevőszék elnöke vezet. Ez a kormány a június 25-én tartandó választásokig irányítja az országot.

A parlamentben további frakciót alakíthat a nemzeti radikális Görög Megoldás párt, amely 4,5 százalékot kapott, ez 16 képviselői helyre volt elegendő.

A választás előtt pár hónappal elfogadott új szabályozásnak köszönhetően ráadásul több kisebb, jellemzően nemzeti radikális párt maradt ki a választási versenyből, mivel kizárták azokat a szervezeteket, akiket elítéltek vezetnek – ezáltal az Arany Hajnal vitorlájából fogták ki a görög honatyák a szelet, vagy inkább vették el a vitorlákat, nehogy véletlenül kihajózzon.

Miért nem alakítanak kormányt?

Micotákisz döntését a kormányalakítás visszautasításával kapcsolatban az is indokolta, hogy a június 25-én tartandó választáson már várhatóan más lesz a mandátumkiosztás.

Az utóbbi pár évben számos alkalommal módosították a választási törvényt.

A Cíprasz-kormány alatt, 2016-ban elfogadott módosításoknak köszönhetően a korábban alkalmazott, a legerősebb pártnak vagy pártszövetségnek járó 50 mandátumos többségi prémiumot ezen a voksoláson nem alkalmazták: a korábbi rendszerben ezek a plusz parlamenti helyek garantálták a kormánytöbbséget, miáltal stabilabb kormányzást tettek lehetővé, akár már a szavazatok 40 százalékának megszerzésével is.

görög, görög választások

Joannisz Szarmasz, ideiglenesen ő kormányoz

A prémium nélkül az Új Demokrácia többségi mandátum nélkül maradt, így viszont a 146 helyet szerző párt nem tudott kormányt alakítani – vagyis inkább nem akart. Az abszolút többség megszerzéséhez még öt szavazatra lett volna szükség a 300 tagú parlamentben.

A Micotákisz-kormány 2020-ban módosította a választási törvényt, így a következő, eredetileg 2027-ben tartandó, de a júniusra előre hozott választáson megint változik a parlamenti helyek kiosztása.

A három évvel ezelőtti változtatások szerint a győztes pártkoalíció további 20 parlamenti helyet fog kapni automatikusan a hagyományos bónuszrendszerben; a fennmaradó 30 hely pedig a legtöbb szavazatot kapó pártnak vagy koalíciónak jár 25 és 40 százalék közötti eredménynél számolva, fél százalékonként egy mandátum.

Amennyiben ezen rendszer szerint tartották volna a választásokat, a ND mind az 50 extra mandátumot bezsebelte volna, ami kényelmes többséget jelentene.

A jobbközép kormány választási sikere – noha szerény mértékben elmarad a négy évvel ezelőttitől – mutatja, hogy az emberek többsége díjazta a relatíve magas gazdasági növekedést, a már lefelé tartó inflációt (az előző év azonos időszakához képest immár 3 százalék), a migránsokkal szembeni határozott fellépést, amit a 2020-as görög-török menekültválság idején láthattak a televíziónézők. (A szorgalmasabbak értesülhettek róla a BALK-ról is.)

A határozott fellépés mit sem változott, legalábbis a török partok felől illegális módon érkezők az Égei-tengeren zajló folyamatos visszaküldését illeti.

Noha nem oldódtak meg a gazdasági problémák, de bő tíz évvel az euróválság után úgy tűnik, Görögország tartós növekedési pályára állt. Mindezt úgy, hogy válságokból kijutott az elmúlt négy évre is: a koronavírusjárvány okozta nehézségek, majd pedig az év elején történt szerencsétlen vonatbaleset, amiben 57 ember veszítette életét, ez masszív tüntetéseket generált Athénban – ám a Micotakisz-kormány népszerűsége nem esett vissza érdemben.

Még úgysem, hogy a miniszterelnök lehallgatási botrányba is keveredett, miután kiderült, hogy a szolgálatokat alkalmazva lehallgattak ellenzéki és katonai vezetőket, újságírókat.

A tavaly nyár óta dagadó ügy végül januárban egy bizalmatlansági indítványban csúcsosodott ki, viszont parlamenti többségét kihasználva az erről szóló szavazást nyerte a kormánypárt.

Összeségében Micotakisz optimistán tekinthet a bő egy hónap múlva tartandó választásra: amennyiben nem történik egy kellemetlen botrány, akkor az életbe lépő modósításoknak köszönhetően kényelmes többsége, várhatóan mintegy 160 mandátuma lesz az Új Demokráciának a parlamentben.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava