Connect with us

Horvátország

VÁLOGATÓS VÍRUS: Öt génen múlik, hogy mennyire lesz valaki “kovidos”, és hogy belehal-e a betegségbe

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

lucija dna dns
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 2 perc

A COVID-19-es meglehetősen furcsa vírus, sokan tünetmentesen, pár napos szaglás- és ízlelésvesztéssel, vagy enyhe lázzal ússzák meg a fertőzést, mások számára viszont a betegség fatális kimenetelű lehet. Bár egyértelmű, hogy a koronavírus leginkább azok számára jelent leginkább halálos veszélyt, akiknek a szervezete más betegségekkel is küzd, a halálos áldozatok között azonban nem kis számban vannak fiatal, és különben makkegészséges emberek is. A Nature-ben a minap megjelent tanulmány elkészülését egy horvát fiatal orvos is segítette.

Genetikai prediszpozíció

Az Edinburgh-i Egyetem mellett működő Molekuláris Medicina és Genetika Kutatóintézet kutatói, prof. Kenneth Baillie vezetésével arra a kérdésre keresték a választ, hogy a koronavírus súlyos formáinak kialakulásához közük van-e a “genetikai alapoknak”.

A kutatásban részt vevő több száz orvos és nővér között van egy fiatal horvát tudós is, aki posztdoktori ösztöndíjjal – UKRI Innovation Fellowships – dolgozik az Intézetben.

Dr. Lucija Klarić a spliti Slobodna Dalmacija napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kutatás célja az volt, hogy megtudják, létezik-e genetikailag befolyásolt hajlamosság – prediszpozíció – a koronavírus súlyos eseteinek kifejlődésére.

– A mi DNS-ünk csupán négy nukleotidláncot tartalmaz, amelyeket az egyszerűség kedvéért kezdőbetűikkel jelölünk – A, T, C és G. Kutatásaink során összehasonlítottuk 2244 súlyos korona-beteg (70 százalékuk lélegeztetőgépen volt) DNS-ét tízezer átlagember DNS-ével. Konkrétan, a súlyos betegek DNS-ének mintegy 5 millió pozícióját vizsgáltuk meg, arra a kérdésre keresve választ, hogy az ő DNS-ük különbözik az átlagemberek DNS-étől. Vizsgálódásunk folyamán öt gént találtunk, amelyek magyarázatul szolgálhatnak a betegség súlyos formáinak kialakulására.

A T vagy C láncom múlik

Dr. Lucija Klarić elmondta, hogy ezek a gének mindannyiunk esetében közösek, ám azoknál, akik hajlamot mutatnak a COVID-19 súlyos formáinak kialakulására, egy bizonyos pozíción T lánc található, szemben az általános lakossággal, akiknél ezen a pozíción C lánc van.

– Akiknél ez a variáció tapasztalható, azoknak akár kétszer nagyobb lehet az esélyük arra, hogy súlyosan megbetegedjenek. Ez a kockázat ugyan eltörpül az idősebb korral járó kitettség mellett, de ennek alapján jobban megérthetjük, hogy valójában mi történik az emberi testben a megfertőződés pillanatában, és milyen biológiai mechanizmusok aktiválódnak a vírus működésének következtében. Ezt az öt régiót a biológiai mechanizmusok két osztályába sorolhatjuk. Kettő a fertőzés korai fázisában lép működésbe, a maradék három pedig a fertőzés későbbi fázisaiban jut szerephez, amikor az erős gyulladásos folyamatok a tüdő károsodásához vezetnek

– mondta a fiatal horvát orvos, aki szerint a kutatás gyakorlati haszna az, hogy bizonyos, már használatban lévő gyógyszerek alkalmazhatók-e ezekre a biológiai mechanizmusokra, és ezáltal segítségünkre lehetnek-e a koronavírus súlyos eseteinek kezelésére.

Ez jelentős mértékben lerövidíti a klinikai vizsgálatok időtartamát, mert ha egyes gyógyszerekről már tudjuk, hogy nem ártalmasak, így csupán azt kell megvizsgálni, hogy hatnak-e, és milyen mértékben hatnak a koronavírus súlyos eseteire.

Jelen pillanatban a JAK-inhibitorok tűnnek a legkecsegtetőbbnek, mint amilyen például az ízületi gyulladás kezelésre használatos baricitinib, amivel a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az INFAR2 gén erősebb tevékenysége megvédhet a koronavírustól, mert az interferon hatásához hasonló hatást vált ki.

Ezen kívül más gyógyszerek hatásának vizsgálata is folyik, mint amilyen az interferon-beta-1a és a Sanofi által gyártott, ízületi gyulladások kezeléséhez használatos gyógyszer, a Kevzara.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása




BALK könyvek Balkán

Horvátország

Bepirosodott a horvát külpolitikai lakmusz, és a megtalált illúziók

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

anyuci mm
Ursula és anyuci kedvenc Mikimausza (Forrás: X-platform, Andrej Plenković)
play icon A cikk meghallgatása
()
Olvasási idő: 3 perc

Valahol egy okos ember azt mondta, hogy a kis nemzetek nem engedhetik meg maguknak a nagy hibákat. A horvátok úgy tetszik ezt megtanulták, mert ezeket a viharos időket széltől védett zugban igyekeznek átvészelni. Közben ügyesen meglovagolnak minden meglovagolhatót – lásd Ukrajna -, igyekszenek kedvében járni az USA-nak, de lényegében mindenben megtalálják a számításukat.

Már nem illúzió a kínai út

Ennek tükrében, igen érdekes, hogy az Európai Néppárt spliti ülésének időtartama alatt a horvát kormány aláírta a szerződést ugyanazzal a China Road and Bridge Corporationnal, amely a pelješaci hidat építette.

A kormány a kínai vállalat ajánlatát választotta mint gazdaságilag legelőnyösebbet az A1-es autópálya Vučevica összekötő útjának – a D8-as állami út csomópontjának – megépítésére kiírt közbeszerzési pályázaton.

A pályaszakasz, amelynek teljes hossza 6,85 kilométer, magában foglalja a 2,5 kilométer hosszú Kozjak-alagutat és a mintegy 4,3 kilométer hosszú adriai autópályához vezető bekötőutat.

A munkálatok értéke 74,6 millió euró, és a kínaiak vállalták, hogy az alagutat 36 hónap alatt megépítik. A projekt részét képezi még három felüljáró és két viadukt, de ezt a kínaiak csuklóból úgy megcsinálják, hogy közbe szinte észre sem veszik.

Új szelek fújnak

Ennek a világszinten aprócska infrastrukturális projekt jelentőségét az adja meg, hogy a horvátok alá merték írni a szerződést a kínai céggel.

A hosszabb emlékezetű olvasók nyilván még elő tudják kotorni az agyuk valamelyik rejtett zugából, hogy annak idején mennyire rossz néven vették némelyek, hogy a horvátok a kínaiakat bízták meg egy nagy EU-alapokból támogatott projekt (pelješaci híd) kivitelezésével.

Hogy mennyire nem volt szabad még gondolni sem arra, hogy Kínával, illetve kínai cégekkel kössön bárki is üzletet, ott van az ugyancsak horvátországi példa, amikor semmissé nyilvánították a rijekai konténer-terminál kiépítésére vonatkozó tendert, amelyen szintén a kínaiak nyertek, így a megismételt tendert már egy politikailag elfogadható cég, a skandináv Maersk nyerje meg.

illúziók kínai

A horvátok újabb szerződést írtak alá Kínával, az unió már nem akadékoskodik (Forrás: X-platform,
Andrej Plenković)

Más lapra tartozik, hogy ez nem vonatkozott a németekre és franciákra, spanyolokra és olaszokra, azaz a nagy és nagyobbacska nemzetekre, de hát így élünk mi az EU-ban.

Akárhogy is, most úgy tetszik, megváltozott a helyzet, mert nemcsak hogy nagyban folyik Pekingben az európai búcsújárás, de a horvátok is léptek, ami annak jele, hogy ismét szabad a vásár.

Az amerikaiaknak nyilván nem tetszik ez az egész, de a közelgő választások miatt nem érnek rá annyira foglalkozni vele.

Lehet, hogy 2024-et úgy fogjuk majd számon tartani, mint a nagy változások évét, illetve azt az évet, amikor az európaiak rájöttek, hogy a nagy geopolitikai játszmában mindenki nyer, csak Európa veszít. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy ez távolról sem biztos, csupán elképzelhető.

Hétvégi csemege

Szokásomhoz hívem, ilyenkor a hétvégén igyekszem valamilyen érdekességet felkutatni – az élet közel sem olyan komoly dolog, mint ezt a sok kockafejű hirdeti – ezért beszéljünk a zágrábi Illúziók Múzeumáról.

Azok számára, akik eddig nem hallottak róla, ajánlom, hogy feküdjenek neki a guglinak, mert rendkívül érdekes múzeumról van szó, de visszatérve a hírhez, a zágrábiak ezüstérmet nyertek a brüsszeli European Franchise Awardon (Európai Franchise Nagydíj) a nemzetközi márkák (brandek) versenyében.

illúziók kínai

A megtalált illúziók (Forrás: Muzej illuzija)

Ennek kapcsán derült ki, hogy az Illúziók Múzeuma a világ legnagyobb magánmúzeum-lánca. A világ 25 országában, több mint 40 helyszínnel és 10 millió látogatóval.

Jelenleg új múzeumok megnyitásán dolgoznak Denverben, San Diegóban, Seattle-ben és Koppenhágában.

Teo Širola, a Metamorphosis horvát vállalat igazgatója, amely a franchise tulajdonosa és az Illúziók Múzeuma globális hálózatának vezetője, örömmel látja, hogy az emberek valóban felismerték ennek a projektnek az értékét szerte a világon, miszerint szórakozva is lehet tanulni.

Teó úr ugyanakkor bejelentette, hogy egyre közelebb kerülnek céljukhoz, a kereken 100 múzeum megnyitásához 2026 végéig.

Ha valaki a közeljövőben Zágrábba látogat, és kedve támad felkresni a múzeumot, az illúziókat nem adják ingyen: 1 felnőtt számára a belépődíj 9 euró, gyerekek (5-15 év) 7 euró, míg a családi (két felnőtt és két gyermek) látogatásra feljogosító belépő kerek 30 euróba kerül.

Mit lehet mondani? Kicsi a horvát, de erős.

Tetszett a cikk?

Osztályozd a csillagokkal!

Átlag: / 5. Szavazatok:

Ha tetszett ez a cikk,

kövess bennünket ezeken a csatornákon:

Sajnáljuk, hogy nem tetszett a cikk!

Segíts nekünk, hogy jobb cikkeket írjunk,

Ezért mondd el a kifogásod

Az olvasás folytatása

KÖVETÉS

A BALK Hírlevele


Azonnali értesítés

Meteorológia

A szerző cikkei

Könyvek kedvezménnyel

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Könyvek kedvezménnyel

Tíz nap legjava