Horvátország
VÁLOGATÓS VÍRUS: Öt génen múlik, hogy mennyire lesz valaki „kovidos”, és hogy belehal-e a betegségbe

A COVID-19-es meglehetősen furcsa vírus, sokan tünetmentesen, pár napos szaglás- és ízlelésvesztéssel, vagy enyhe lázzal ússzák meg a fertőzést, mások számára viszont a betegség fatális kimenetelű lehet. Bár egyértelmű, hogy a koronavírus leginkább azok számára jelent leginkább halálos veszélyt, akiknek a szervezete más betegségekkel is küzd, a halálos áldozatok között azonban nem kis számban vannak fiatal, és különben makkegészséges emberek is. A Nature-ben a minap megjelent tanulmány elkészülését egy horvát fiatal orvos is segítette.
Genetikai prediszpozíció
Az Edinburgh-i Egyetem mellett működő Molekuláris Medicina és Genetika Kutatóintézet kutatói, prof. Kenneth Baillie vezetésével arra a kérdésre keresték a választ, hogy a koronavírus súlyos formáinak kialakulásához közük van-e a „genetikai alapoknak”.
A kutatásban részt vevő több száz orvos és nővér között van egy fiatal horvát tudós is, aki posztdoktori ösztöndíjjal – UKRI Innovation Fellowships – dolgozik az Intézetben.
Dr. Lucija Klarić a spliti Slobodna Dalmacija napilapnak nyilatkozva elmondta, hogy a kutatás célja az volt, hogy megtudják, létezik-e genetikailag befolyásolt hajlamosság – prediszpozíció – a koronavírus súlyos eseteinek kifejlődésére.
A T vagy C láncom múlik
Dr. Lucija Klarić elmondta, hogy ezek a gének mindannyiunk esetében közösek, ám azoknál, akik hajlamot mutatnak a COVID-19 súlyos formáinak kialakulására, egy bizonyos pozíción T lánc található, szemben az általános lakossággal, akiknél ezen a pozíción C lánc van.
– mondta a fiatal horvát orvos, aki szerint a kutatás gyakorlati haszna az, hogy bizonyos, már használatban lévő gyógyszerek alkalmazhatók-e ezekre a biológiai mechanizmusokra, és ezáltal segítségünkre lehetnek-e a koronavírus súlyos eseteinek kezelésére.
Ez jelentős mértékben lerövidíti a klinikai vizsgálatok időtartamát, mert ha egyes gyógyszerekről már tudjuk, hogy nem ártalmasak, így csupán azt kell megvizsgálni, hogy hatnak-e, és milyen mértékben hatnak a koronavírus súlyos eseteire.
Jelen pillanatban a JAK-inhibitorok tűnnek a legkecsegtetőbbnek, mint amilyen például az ízületi gyulladás kezelésre használatos baricitinib, amivel a kutatók arra az eredményre jutottak, hogy az INFAR2 gén erősebb tevékenysége megvédhet a koronavírustól, mert az interferon hatásához hasonló hatást vált ki.
Ezen kívül más gyógyszerek hatásának vizsgálata is folyik, mint amilyen az interferon-beta-1a és a Sanofi által gyártott, ízületi gyulladások kezeléséhez használatos gyógyszer, a Kevzara.

Horvátország
A bucsai mészárlás évfordulóján Plenković és mások Kijevben

Pénteken koradélelőtt, a bucsai mészárlás évfordulóján Andrej Plenković horvát miniszterelnök és Tomo Medved veteránügyi miniszter, a kormány alelnöke megérkeztek az ukrán fővárosba. A horvát küldöttséggel egy időben tartózkodott Kijevben a Robert Golob vezette szlovén, illetve a szlovák és moldovai küldöttségek is, Eduard Heger miniszterelnök és Maia Sandu köztársasági elnök vezetésével. A látogatás folyamán a horvát küldöttség is részt vett a bucsai mészárlás évfordulója alkalmával szervezett mini-csúcstalálkozón, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, Gyenyisz Smihal ukrán miniszterelnökkel, valamint Ruszlan Sztefancsukkal, az ukrán parlament, a Verhovna Rada elnökével.
Teljes titoktartás mellett Bucsába
A horvát küldöttség teljes titoktartás mellett, vonattal utazott Kijevbe, majd a horvát miniszterelnök részt vett az orosz agresszió áldozatainak emlékére rendezett megemlékezésen is, valamint az ukrán védők adományozott állami kitüntetéseinek ünnepélyes átadásán.
Plenković kijevi látogatása folyamán koszorút helyezett el az Ukrajnáért elesettek emlékfala előtt.

A horvát miniszterelnök virágot helyezett el e bucsai emlékfal előtt (Forrás: Twitter, Andrej Plenković)
A horvát kormány nyilatkozatában emlékeztetett arra, hogy „a horvát kormány következetesen, egyértelműen és határozottan támogatja Ukrajnát, és kezdettől fogva elítéli az orosz agressziót”.
– áll a nyilatkozatban. Horvátország szolidaritását fejezi ki az ukrán néppel azáltal is, hogy befogadja az ukrán menekülteket, és gondoskodik róluk.
– áll még a horvát kormány közleményében.
Katonai cserebere
Nem sokkal Plenković látogatását megelőzően, szerdán Odesszában járt Mario Banožić védelmi miniszter, aki találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval.
Elmondta, hogy számításai szerint a Horvátország által adományozott tizennégy szállítóhelikopter, köztük tizenkét MI 8 MTV-1 modell és két MI 8 T modell, „hamarosan” megérkezik Ukrajnába.
Ukrán kollégája, Olekszij Reznyikov elmondta, hogy ukrán aknamentesítő oktatók képzését fontolgatják Horvátországban.

Mario Banožić horvát védelmi miniszter találkozott ukrán kollégájával, Olekszij Reznyikovval (Forrás: Twitter)
Ezzel kapcsolatban aztán a csütörtöki kormányülésen Plenković miniszterelnök bejelentette a nagy hírt, hogy megállapodás született az Egyesült Államokkal a horvát fegyveres erők finanszírozásának támogatásáról, 140 millió dollár összegben.
Miután a Večernji list becslései szerint Horvátország eddig mintegy 123 millió euró értékű felszereléssel támogatta Ukrajnát, az üzlet előnyösnek tűnik, különösen ha azt is tudjuk, hogy az amerikai támogatás a 140 millió dolcsi dolcsi mellett 4 Black Hawk helikopter, némi Javelin páncéltörő eszköz és esetlegesen pár Hellfire páncéltörő rakéta formájában fog alakot ölteni.
A „biznisz” abban a tekintetben is kedvező, hogy a NATO által Hipp jelzéssel ellátott szovjet/orosz eredetű helikoptereket különben egyenesen a roncstelepre lehetett volna küldeni, mivel sem az orosz, sem az ukrán karbantartás többé nem képezett opciót.
Üröm az örömben, hogy a Black Hawk szállító képessége körülbelül a fele a megbízható szovjet „igáslovaknak”, és ezekkel szemben tűzoltásra sem igen alkalmas, aminek majd nyáron isszuk meg a levét.
A helikopterekkel kapcsolatban még sokat lehetne morfondírozni, de erre úgyis vissza fogunk még térni, a horvát tervek szerint ugyanis egy 12 Black Hawk-ból álló raj felállítása várható (majd egyszer), illetve ezek felszerelése különböző rendszerekkel, amihez nemcsak pénz, hanem megfelelő képzettségű ember is szükségeltetik.
Ezt az ügyet azzal zárjuk, hogy bár korántsem annyira ügyesen, mint az észtek, de a horvátok is nyertek valamit az ukránok emberfeletti ellenállásán.
Őszre már kész is a háború?
Csernigovi Szent Lőrinc prófétai szavai az eretnekségekről és szakadásokról az ukrán egyházban:
Miután Szt. Lőrinc a csetepatét hat hónapban szabta meg, őszre már készen is lehet a háború.
Kapcsolódó cikk
A HASONLÓSÁG ELVE: Egy horvát hazafi szerint a szerb diplomatákat is utasítsák ki Horvátországból
Mint tudjuk, minap az ukrán hatóságok kiebrudalták az orosz ortodox egyház papjait, szerzeteseit és minden pereputtyukat a kijevi Pecserszka Lavra kolostorból, az orosz ortodox egyház egyik legszentebbnek tartott helyéről.
Ennek kapcsán Pavlo, a Moszkvai Patriarchátus ukrán ortodox egyházának metropolitája gyakorlatilag megátkozta az ukrán vezetést, mondván: „garantálja”, hogy Isten nem bocsátja meg Volodimir Zelenszkij elnöknek, amiért kilakoltatta a moszkvai egyházat a kijevi Lavrából.
Lehet hogy Plenkovićék búcsúzni mentek Kijevbe, amíg még lehetett, vagyis mielőtt még az átok megfogan?
Bosznia
Módosítaná a Horvátországgal közös határt a bosznia-hercegovinai államelnökség

A bosznia-hercegovinai Államelnökség rendkívüli ülésén elfogadta a Horvátországgal közös határ módosítására benyújtott javaslatot. A Szerbiával közös határszakasz kapcsán is indokolttá váltak módosítások, abban azonban nem mutatkozik akkora egyetértés az államelnökségi tagok és a határmódosításokat véleményező szakbizottság között, így Szerbiának még várnia kell.
24 ével ezelőtt elakadt
A Horvátország és Bosznia-Hercegovina közti határviták rendezésére szolgáló bilaterális egyezmény életbe lépése 24 éve várat magára. A bosnyák szociáldemokrata (SDP BiH) Denis Bečirović elnökségi tag a minap benyújtott javaslatában kezdeményezte az 1999-ben aláírt államközi egyezmény parlament általi jóváhagyását.
A boszniai államelnökség másik két tagja, a szerb Željka Cvijanović és a magát horvátnak álcázó Željko Komšić támogatta az elképzelést, így a következő lépésben a boszniai kormány szerepét betöltő Miniszterek Tanácsának (Vijeća Ministara) kell az erről szóló törvénytervezetet a boszniai parlament elé beterjesztenie.
Minderre a Miniszterek Tanácsának a tegnapi államelnökségi szavazástól számítottan 60 nap áll rendelkezésre. Az Államelnökség munkáját segítő határügyi szakbizottság (Državna komisija za granice) szintén 45 napot kapott, hogy a Miniszterek Tanácsa számára javaslatokat készítsen a kérdésben.
Igaz ugyan, hogy a boszniai Miniszterek Tanácsa két és fél évtizede nem terjesztette be a parlamentnek az egyezményt a ratifikáció érdekében, a fair play azonban megköveteli, hogy jelezzük, a bilaterális egyezményt a Száva horvát oldalán sem ratifikálták annak aláírást követően, az ugyanis minden alkalommal elakadt a Horvát Nemzeti Gyűlés (Hrvatski Narodni Sabor) útvesztőiben.
A horvátoknak területi igényük áll(hat) fenn
A boszniai kormány majd két és fél évtizedes teketóriázásának hátterét különösebben nem indokolt magyarázni. Elég csak arra gondolni, hogy az éves költségvetést majd 10 éve rendre a tárgyév nyarán szokta kiizzadni magából a végrehajtó hatalom csúcsszerve nem kis politikai alkuk árán.
A horvát kormány késlekedésének a hátterében összetetteb indokrendszer áll.
A tengeri határok megvonását szabályozó ENSZ egyezmény (United Nations Convention on the Law of the Sea, UNCLOS) 1992. évi módosítását követően ugyanis a horvát fél érvényesen követelhet bizonyos vizeket, amiket jelenleg Bosznia-Hercegovina a 24 km hosszú tengerpartját övező felségvizeihez tartozónak tekint.
A boszniai álláspont alapját pont a két állam akkori vezetői, a horvát Franjo Tuđman és a bosnyák Alija Izetbegović által ellenjegyzett 1999-es egyezmény képezi, ami utóbb ratifikáció hiányában ugyan nem lépett egyik államban sem érvénybe.
Ergo nemzetközi jogi szempontból legfeljebb valamely tengeri jogi bíróság előtt lehetne rá hivatkozni, mint a felek korábbi akaratára egyértelműen utaló dokumentumra, annak azonban jelenleg kötelező ereje nincs. A horvát fél vélhetően ennek a turpisságnak a tudatában ódzkodik az egyezmény ratifikációjától.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy 1995-ben a „nagysikerű” Daytoni Egyezmény összekovácsolásakor a mai Bosznia-Hercegovina és Horvátország közti határt az ugyanezen elnevezésű, korábbi ex-jugoszláv tagköztársaságok közti adminisztratív határ alapján jelölték ki. Az ebben foglalt határvonal azonban a boszniai tengerparti övezet egyes pontjain eltér az 1999-es megállapodásban foglaltaktól.

A vörös vonal mutatja az 1999-es megállapodásban szereplő határt, míg a kék az Jugoszláv Szocialista Szövetségi köztársaság fennállása alatti adminisztratív határ (Forrás: Večernji.hr)
A fenti térképvázlat alapján egyértelműen látható, hogy a horvát területi igény esetleges érvényesítése esetén a boszniai tengeri terület a Neum város körüli partszakasz és a Klek-félsziget által körül ölelt vizekre korlátozódna, míg az 1999-es egyezmény mindkét fél általi ratifikálása esetén a boszniai tengeri terület kiterjedne a Klek-félsziget ellentétes partszakasza mentén húzódó vizekre is.
Utóbbi esetben a UNCLOS szerint az egyenlő távolságok elve alapján kell megállapítani a tengeri határt, figyelembe véve a tengeri szárazulatokat, vagyis a horvát fél által szintén magának követelt Veliki és Mali Školj szigeteket.
A közös határ és az uniós csatlakozás
A horvát kormány még 2006 májusában kelt diplomáciai jegyzékben tájékoztatta a boszniai Miniszterek Tanácsát, hogy vitatják egyes tengeri területek hovatartozását, így azóta a kérdés eldöntése várat magára.
A boszniai államelnökség által most elfogadott szöveg az 1999-es egyezményt emelné törvényerőre a parlament jóváhagyását követően.
Ezzel a boszniai fél lényegében az első lépést tette meg ahhoz, hogy a későbbiekben nemzetközi bíróság elé vigye a horvátok által majd negyed évszázada ratifikálni elmulasztott egyezmény ügyét.
A helyzet rendezése Bosznia-Hercegovina számára a január óta erőltetett ütemű uniós csatlakozás miatt vált sürgőssé, tekintettel arra, hogy az EU-csatlakozás egyik feltétele, hogy az érintett államnak nem lehet területi vitája (a szomszédaival).
Kapcsolódó cikk
Határmódosítás és területcsere Szerbia és Bosznia-Hercegovina között a béke jegyében
Korábbi cikkünkben írtunk arról, hogy a Bosznia-Hercegovina és Szerbia közötti határ több pontján a szerbiai kormány kezdeményezett jelentősebb területcseréket.
Ezekben az esetekben azonban a boszniai kormány mutat távolságtartó álláspontot, mert az igényelt területek cseréje nagyrészt olyan földrészleteket érint a Drina-medencében, amelyek korábbi használatáért a szerbiai állami villamosipari vállalat (Elektropvreda Srbije) több évtized alatt jelentős adósságot halmozott fel az érintett boszniai önkormányzatokkal szemben.
-
Oroszország3 nap telt el azóta
OVSZJANNYIKOVA: Putyin mindörökre megalázta az oroszokat
-
Montenegró5 nap telt el azóta
Nincs, aki dolgozzon a montenegrói tengerparton, 30 százalékkal nőhetnek az árak
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Homokvihar okozott tömegszerencsétlenséget Szabadka és Topolya között
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Szerbia és Görögország támogatja egymás területi integritását, lassan jöhet a gáz délről is