Egészségügy
HIHETETLEN: Az egészségyügyi minisztérium a közkórházakból vezényel orvosokat az állam által lefoglalt magánklinikákra
A magánklinikák, amelyeket a Covid-19 elleni harchoz lefoglalt a görög kormány, az ország állami kórházaiból kapnak személyzetet. Ezt az efsyn című lap hozta nyilvánosságra, közzétéve az erről szóló dokumentumokat is. A két klinika lefoglalásának helyszínén, Szalonikiben az orvosok fel vannak háborodva. Közben a túlzsúfolt kórházakból érkező segélykiáltások nemcsak Szalonikiből hallatszanak, hanem más városokból is.
A személyzetet nem rekvirálják
– írta a görög lap.
Az efsyn szerint az országos egészségügyi rendszernek, amely már így is emberhiánnyal küszködik a pandémia közepette, most a magánklinikák segítségére kell sietnie.
A lap egy korábbi riportra riportra emlékeztetve hangsúlyozta, hogy a lefoglalás csak az infrastruktúrát érinti, a személyzetet nem, a bürokratikus terhek miatt.
A magánklinikák orvosai és nővérei csak akkor dolgozhatnak az állami egészségügyben, ha őket is rekvirálják, mivel privát szerződésük van a magánkórházakkal.
Az efsyn által nyilvánosságra hozott dokumentumban az egészségügyi hatóságok elrendelik az orvosok és nővérek „átvezénylését” a Papanikolau kórházból az egyik lefoglalt magánklinikára. Az állami orvosokat a magánklinika személyzetének COVID-19-es tapasztalattal nem rendelkező tagjainak kiképzésére küldték az intézménybe.
Érdemes megjegyezni, hogy a frontvonalban dolgozó egészségügyi alkalmazottak közül Szalonikiben sokan COVID-fertőzöttek, vagy karanténba küldték őket a munkahelyükön történt megbetegedések miatt.
#graffiti outside AHEPA hospital in #Thessaloniki thanking doctors for their care and sacrifice during this crisis.#COVID__19#Greece pic.twitter.com/rzTJ79Nn4P
— Christina Themelis (@tinathemelis) August 16, 2020
Ez egy rossz vicc lehetne…
– mondta Eleni Sziotu, a Papanikolau kórház orvosi szakszervezetének elnöke az efsynnek.
– áll a közleményben.
A pandémia nemcsak a polgárok, hanem minden kormány tesztje is minden országban.
Sajtókommentárok szerint a görög kormány biztosan annyira pánikba esett a növekvő halálozási számok, valamint az egyre több kórházba, ott pedig az intenzív osztályra küldött beteg miatt, hogy azt hiszi, csak görcsös lépésekkel tudja menteni magát. Mert ezekkel az intézkedésekkel pácienseket aligha ment meg.
Az ERT állami adó beszámolója szerint a túlzsúfolt kórházakból érkező segélykiáltások közben nemcsak Szalonikiből hallatszanak, hanem más városokból is.
Egészségügy
TÖBBET ÉR, MINT EGY LŐSZERGYÁR: Felújítják a zágrábi Immunológiai Intézetet, és egy oltóanyaggyárat is létesítenek
Horvát puska, horvát vállon, horvát pénztárca, horvát zsebben – mondta volt annak idején minden idők egyik legnagyobb horvát politikusa, Stjepan Radić, akit Franjo Tuđman is szívesen idézgetett az államalapítás folyamán. A sort a Plenković-kormány folytatja: horvát karban, horvát vakcina. A horvát kormány elfogadta Vili Beroš egészségügyi miniszter javaslatát, amely szerint felújítják a nagy múltú zágrábi Immunológiai Intézetet, illetve ennek keretében egy oltóanyag-gyárat is létesítenek. Az intézet új otthona kissé jelképesen, a Rimac-telephely szomszédságában, a szentvasárnapi (Sveta Nedelja) ipari zónában lesz.
Eljött a feltámadás napja
Mint már erről a BALK-on írtunk, a zágrábi Immunológiai Intézet jellegzetes privatizációs visszaélések áldozatává vált, azaz célzottan igyekeztek tönkretenni a nagy értékű zágrábi ingatlanai miatt.
Ráadásul a horvát politika a „globalizmus” bűvöletében élt, amely szerint nem érdemes termelni, mert bármi olcsóbban beszerezhető külföldön, ezért hagyták tönkremenni a világviszonylatban is ismert intézetet.
A munkatársak vagy nyugdíjba mentek, vagy széjjel széledtek a világban, a földrengés pedig jelentősen megrongálta az Immunológiai Intézet épületét.
A 128 éves múltra visszatekintő intézetet 1893-ban hozták létre Királyi Országos Intézet néven, és a himlő elleni állati eredetű oltások előállításával foglalkozott, majd a 70-es 80-as években, a volt jugoszláv szövetségi állam idején élte fénykorát.
Világhírű vírus elleni oltóanyagokat gyártott és forgalmazott. Nem csak az el nem kötelezett országokba, hanem a messzi Mexikóba is eljutottak a termékei.
A helyi legenda szerint az Immunológiai Intézet természetes interferonját Castro, Brezsnyev és Tito gyógyításánál is használták.
Ezen kívül vérplazma alapú gyógyszereket is gyártottak, többek között kígyómarás elleni szérumot.
A hanyatlás
Az intézet hanyatlása 1997-ben kezdődött, amikor elmaradt a gyártósorok nélkülözhetetlen felújítása, és ezért elveszítette partneri státusát az Egészségügyi Világszervezettel (WHO).
A huzavona több mint húsz évig tartott, miközben az alkalmazottak nem egy alkalommal az utcára vonultak tiltakozni a politikai nomenklatúra mostoha viszonyulás ellen, de végeredményben nem történt semmi.
A Milanović-kormány 2015-ben részlegesen oldotta csak meg a helyzetet azzal, hogy létrehozott egy állami tulajdonban lévő intézetet, amely átvette a korábbi tulajdonostól – egy kereskedelmi társaságtól – az alkalmazottakat és a virustenyészeteket, viszont az ingatlanok a kereskedelmi társaság birtokában maradtak.
Ezzel átmenetileg megmentették az Intézetet a felszámolástól, de semmit sem tettek a termelés újraindítása érdekében.
A Plenković-kormány – nyilván a koronavírus-járvány tanulságain okulva – most átvágta a gordiuszi csomót, és lényegileg egy új állami intézményben egyesítette a kereskedelmi vállalat és az intézet eszközeit.
Többet ér, mint egy lőszergyár
A horvát kormány határozata, amellyel újjáéleszti az Immunológiai Intézetet és az oltóanyagok Horvátországon belüli gyártását, a nemzeti érdekek előmozdítása terén felér a pelješaci híd megépítésével, vagy más oldalról megközelítve a kérdést, stratégiai szempontból többet ér, mint egy lőszergyár.
Uz potporu @VladaRH idemo u revitalizaciju Imunološkog zavoda! Cjepiva iz nove tvornice u Svetoj Nedelji, zmijski protuotrov i proizvodi od krvne plazme otvaraju nove tržišne perspektive. Veliko je zanimanje strateških partnera, a vrijedni sojevi virusa ostaju u vlasništvu??
— Vili Beroš (@ViliBeros) June 2, 2021
Indoklásában arra is felhívta a figyelmet, hogy a befektetett eszközök csak az oltóanyag eladásával nagyon gyorsan megtérülhetnek, mivel Horvátország továbbra is a kanyaró, a rubeola és a mumpsz vírustenyészetek tulajdonosa, ami magas termelési értéket jelent.
- Szerbia6 nap telt el azóta
Világháborús emlékművet romboltak le a kínai útépítők Szerbiában
- Horvátország6 nap telt el azóta
A horvát védelmi minisztérium 10 ezer behívót küld ki a tartalékosoknak
- Montenegró7 nap telt el azóta
Lesz második forduló Montenegróban, ahol elnökcsere várható
- Románia6 nap telt el azóta
SEA SHIELD 2023: Nagyszabású NATO-hadgyakorlat a Dunán és a Fekete-tengeren