Connect with us

Magyarság

PAINTBUSTERS: Fiatalok törlik le a festéket a lefújt magyar helységnevekről, avagy a rongyos élet

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]

Hallgasd meg ezt a cikket!

A Vajdaságban a többnyelvű helységnévtáblák ékes bizonytékai annak, hogy a nemzetek közötti ellentétek szításának évtizedek után is vannak nyomai. Csaknem harminc év telt el azóta, hogy a Balkánon egymásnak uszították a “népeket és nemzetiségeket”, és több mint két évtizede annak, hogy a modern kori délszláv háborúknak vége, az utóbbi években pedig unottra nyüstölik a politikusok, hogy “a szerb-magyar kapcsolatok történelmi csúcson vannak”. Ennek ellenére a lelkekből nem sikerült kiölni a többségi gőgöt, aminek a levét a kétnyelvű helységnévtáblák isszák meg. Idén Nyugat- Bácskában többször is lefestették az újonnan kihelyezett helységnévtáblák magyar feliratait, de Dél- Bácskában is rendszeresen találkozunk megrongált táblákkal.

Az együttélés diszkrét bája

– Valaki lefestette az újonnan kihelyezett táblákat. A községi felügyelősség jegyzőkönyvezte és jelentette a rendőrségnek. A helyi közösség ezután letisztította

– adta hírül október 7-én a Topolya községhez tartozó, szerb, ruszin és magyar lakosságú Bajsa helyi irodája Facebook-oldalán.

Ugyanekkor az újvidéki Magyar Szó napilap hírt adott az újonnan felállított dreai táblák megrongálásáról is. A táblákat pár héttel azelőtt helyezett ki a Szerbiai Utak Közvállalat.

A napilap tudósítója részletesen beszámol arról, hogy sokan kifogásolták a helybéliek közül a kétnyelvű táblák kihelyezését, az emberek ugyanis különbséget tesznek Drea és Mileševo településrészek között.

– A nagyjából 900 lelkes falu ugyanis két részből áll: Dreán többségében magyarok élnek, míg a valamikor Kutaspusztaként ismert Mileševót a második világháború után főleg szerbekkel népesítették be

– részletezte a helyi tudósító.

A cikk azonban emlékeztetett arra is, hogy a tartományi kormány helységnevekre vonatkozó 2013-as határozata szerint Mileševo magyar neve Drea, ugyanis a település közigazgatásilag egy falu, egy helyi közösség.

Az újságíró elmondta, hogy az október első hétvégéjén megrongált táblákat hétfőn az önkormányzat fiatal tisztségviselői tisztították meg.

[metaslider id=”10601″]

Paintbusters, azaz a festékírtó fiatalok

A fiatalok akcióiról egész éven át tudósít a vajdasági média.

A legnagyobb port az a tömeges táblarongálás verte fel, amely során az év elején “ismeretlen tettesek” egy hétvége alatt lefestették a nyugat-bácskai falvak magyar helységneveit.

A vandalizmusra elsőként a helyi fiatalok reagáltak.

Az első táblát Mengyán Albert, a Vajdasági Magyar Szövetség Ifjúsági Fórumának tagja “törölgette le”.

Az akcióról készült videó megosztását követően nagyon sok fiatal jelezte, hogy csatlakozna Alberthez.

– Hétfőn reggelre virradóra egy autónyi csapattal indultunk útra. Sárin egy táblát töröltünk le, Nemesmilitics mindhárom bejáratánál megtisztogattuk a falu két oldalon levő táblákat, Őrszálláson pedig négyet hoztunk helyre. Kerényen is jártunk, de ott tartósan megrongálódtak a feliratok, így azokon nem tudtunk segíteni

– mesélte a topolyai fiatalember, aki többször is hangsúlyozta, hogy pártfüggetlen, nemzeti érzelmek vezérelték őket.

– Közös volt a felháborodásunk. Az ilyen esetek az emberek többségénél az ingerküszöb átlépését jelentik, és tettekre késztetik. Meg szerettük volna mutatni, hogy bizonyos határokon túl már nem vagyunk hajlandóak eltűrni a dolgokat

– hangsúlyozta megkeresésünkre válaszolva az akciót kezdeményező “festékírtó” fiatalember.

A Zombor város területén levő 22 új helységnévtábla egyébként 2019 elején készült el az Európai Tanács támogatásával.

A kisebbségi jogokat figyelembe véve három nyelven tüntették fel a helységneveket: a feliratok szerb, horvát és magyar nyelven készültek, cirill és latin írásmóddal.

Ezek ugyanis azok a nyelvek, amelyek a városi direktívák szerint jelenleg hivatalosan használatban vannak.

A multikulti buktatói

Az első vandalizmus tavaly márciusban történt, amikor Kerénynél rongálták meg a magyar feliratokat.

– A helységneveket végül nem csak lefestették, de két helyreállítás után teljesen le is kaparták az épphogy felállított táblákról

– tekintett vissza a történtekre Jankovich Szilárd, Zombor város kisebbségi és vallási ügyekkel megbízott tanácstagja.

– A máig ismeretlen tettesek hatalmas kárt okoztak a városnak: az új táblák ugyanis több mint ezer euróba kerültek, javíttatásuk pedig darabonként meghaladta a hatszáz eurót

– tette hozzá a tanácstag, aki felhívta a vásorvezetés figyelmét a jogsértésekre.

Jankovich akkoriban hangsúlyozta, hogy a magyar helységnevek megrongálása a hatályban levő szerbiai rendelkezések szerint bűncselekmény.

A kisebbségvédelmi törvény ugyanis tiltja a nemzeti, etnikai, faji, nyelvi, vallási és bármi egyéb alapú megkülönböztetést, szavatolja a nyelv- és íráshasználat szabadságát.

– A kisebbség jogi és erkölcsi megsértése törvényellenes tett. Bárki feljelentést tehet, aki érintve érzi magát, és úgy gondolja, hogy az esetek sértik a nemzeti önazonosságát. Manapság ugyanis a kisebbségi jogok érvényesítése nem ütközik akadályokba Szerbiában, ezek tiszteletben nem tartása pedig komoly szankciókkal járhat

– nyilatkozta a tanácstag az év elején.

Feljelentés hiányában azonban a mai napig felderítetlen maradt a nyugat-bácskai táblák ügye.

A rongy hatékonyabb a törvénynél

A fiatalok azonban “könnyebben” és – nem mellékesen – hatékonyabban oldják meg a problémákat.

Mengyán Albert és csapata májusban a határmenti Regőcén, majd később a Topolya közelében levő Szurkoson is járt.

– Ez egy érdekes eset volt, mert általában csak a helységnévtáblákon szerepel a település neve magyarul, itt viszont az útjelző táblán is magyarul volt. Szurkos szerb neve egyébként Srednji Salaš, és főként szerbek lakják. A magyar felirat a helyiek kérésére került a táblákra. Írtak ugyanis egy petíciót, hogy magyarul is nevezzék át a falut Középszállásra. Ez lett a hivatalos név, így nem egyértelmű, hogy miért lett átfirkálva a Szurkos: azért mert magyarul szerepel, vagy mert már nem ez a település neve. Túlnyomórészt azonban azért festik át a helységnévtáblákat, mert magyar felirat szerepel rajtuk

– állítja a topolyai fiatal, aki ronggyal tesz igazságot.

A Vajdaságban vannak települések, ahol lyukasra lehetne törölni a táblákat.

A Temerin községhez tartozó Járek és Szőreg feliratokat például annyiszor átfirkálják az “ismeretlen tettesek”, ahányszor csak kiteszik vagy letisztogatják azokat.

“Ahányszor lefújják, annyiszor töröljük”

A vajdasági magyar fiatalok kezdeményezése pozitív visszhangra talált: példájukat immár szinte minden magyar településen követik társaik, az akciókról pedig számos szerb internetes felület is elismerően szólt.

– Sokan írnak nekem, hogy ők is láttak átfestett helységnévtáblákat. Szívesen venném, ha mások is csatlakoznának ehhez a kezdeményezéshez, és nem azt várnák, hogy majd mi letisztítjuk. Ez egy önkéntes akció, ami akkor működőképes, ha nemzeti hovatartozástól függetlenül csatlakoznak hozzá a fiatalok – hívta fel a vajdasági fiatalok figyelmét az akció kezdeményezője.

Sajtónyilatkozataiban Mengyán Albert többször is hangsúlyozta, hogy a vajdasági fiatalok annyiszor fognak “autóba pattanni”, ahányszor csak kell.

Addig törlik a nemzetgyalázó festéket, amíg a kezük vagy a táblák bírják.

Számukra a magyar helységnevek ugyanis egyet jelentenek azzal, hogy: “létezünk, itt vagyunk és nem is akarunk innen elmenni”.

Értékeld ezt a cikket a szívecskék segítségével!
[Összesen: 0 Átlag: 0]
QR Code

Küld el ezt a cikket e-mailben

Ehhez kattints ide

Meteorológia



Követés a Facebookon

B.A. Balkanac

Balkanac

Magyarország

Románia

Szlovákia

Négy nap legjava