AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat

Olvasási idő: 3 perc

Az 1980-as évek közepén a zsivkovista titkosszolgálat még azt is vizsgálgatta, hogy a külföldön élő bolgár származású művészek vajon veszélyt jelenthetnek-e a Bolgár Népköztársaságra. Így a balkáni állam biztonsági szervezeteinek a célkeresztjébe került még Christo, a világhírű „csomagolóművész” is, aki 1956-ban hagyta el hazáját, ahova egyébként 2020 májusában bekövetkezett haláláig soha nem is látogatott vissza.



Performance

Alexandre Levi francia újságíró a közelmúltban a Le Monde hasábjain dolgozta fel a Christo megfigyeléséről készített bolgár állambiztonsági jelentést, amelyet Elena néven az az ügynöknő írt alá, akit a – szerte a világban szigeteket, hidakat és középületeket színes leplekkel beborító, illetve becsomagoló – művészre állítottak rá szófiai megbízói.

A szerző szerint az 1984 júliusában írt jelentés a bolgár internetes hálózatokon bukkant fel korábban, és innen került a Le Monde hasábjaira, ahonnan most a 24 Csasza című bolgár napilap vette át a Christo megfigyeléséről készített jelentés egyes részleteit.

Elena titkosszolgálati ügynök New Yorkban kereste fel Hriszto Javasevet, aki Christo (Christo Yavacheff) néven vált világhírűvé, miután színes plasztikleplekbe csomagolta/borította be például a Sydney melletti tengerpartot (1969).

Ismertsége csak erősödött a kaliforniai dombvidéken megvalósított Száguldó kerítés (Runing Fence – 1976) projekt megvalósításával, majd azzal, hogy Miami közelében létrehozta a Bekeretezett szigetek (Surrounded Islands – 1983) alkotást.







Christo - Walking on Water | official trailer (2019) Christos Floating Piers AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat hqdefault
Christo – Walking on Water | official trailer (2019) Christos Floating Piers


Később a tájművészetben (land art) olyan közismertté vált installációkat hozott létre, mint a Japánban megvalósított Ernyők (1991) projekt.

Metaforikus jelentésű „csomagolásai” közül kiemelkedik a híres párizsi híd, a Pont Neuf (1985) és a berlini Reichstag (1995) becsomagolása.

A titokzatos Elena

A titokzatos Elena, akinek személyét máig homály fedi, jelentésében nem is rejti véka alá, hogy a művész személyiségének a bűvöletébe került, amikor otthonában kereshette fel a Christo-Jeanne-Claude Denat de Guillebon házaspárt.

Az ügynöknő úgy fogalmazott, hogy Christo „kedves ember, jószándékú és szerény, aki nagyon természetes, és mindent megtesz azért, hogy beszélgetőpartnere jól érezze magát”.

Az ügynöknő szerint Christo mindig ügyelt arra, hogy a lehető legnagyobb tisztelettel hallgassák meg mások véleményét, s ilyenkor bizonyos fokú keménységet is mutatott.

Elena úgy vélte, hogy Christo kinézete eléggé „proletáros”. A házaspárnak a Sohóban található házában és műtermében tett látogatása után csodálkozásának adott hangot, hogy ott még lift és távfűtés sincsen.

Elena a jelentésében elismerte, hogy semmit nem ért a művészetekhez, ezért egy New Yorkban élő másik emigráns bolgár művész, Georgi Daszkalov véleményét kérte ki.

A megkérdezett szerint „Christo a művészetének a megszállottja, aki egy héten hét napot dolgozik, és aszkétaként él, és a világ egyik legjelentősebb művésze azok közül, akik műanyagokat használnak alkotásaikhoz”.

Összefoglalásként leszögezte, hogy „Christo olyan művész, aki tántoríthatatlanul hisz a művészetben, szerény, toleráns, és tisztelettel viseltetik mások iránt. Nagyon értékes a vele kialakított kapcsolat, amelyben az a benyomás alakul ki, hogy egy nem mindennapi személyiséggel találkoztál”.







Christo's latest art project is made of 7,506 oil barrels AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat hqdefault
Christo's latest art project is made of 7,506 oil barrels


A vasút hatása a művészetre

Se a francia, se pedig a bolgár lap cikkében nem említették meg, hogy a fáma szerint állítólag az 50-es évek egyik bulgáriai irányítási túlkapása adhatta az ötletet Christo művészetének a kibontakozásához.

A későbbi művész ugyanis egykoron egy olyan vasútvonal mellett lakott, ahol az aratáskor rosszul takarították be a termést, s hogy ezt a vasúton utazók ne láthassák, ponyvákkal takartatta le a területet a helyi pártvezetés.

A 24 Csasza szófiai napilap ismertetése szerint Alexandre Levi francia újságírónak csak annyit sikerült kiderítenie Elenáról, hogy a titkosszolgálaton belül a Második igazgatóság (kémelhárítás) Hatodik ügyosztályához tartozott, amely Sztojan Tenev százados irányításával az értelmiségiekért és „az ideológiai harcért” felelt.

A francia lapban megszólaltatták Ekaterina Boncsevát, a titkosszolgálati dossziékkal foglalkozó bolgár állami bizottság tagját, aki megerősítette Elena jelentésének az eredetiségét.

A jelentést már 2016-ban is bemutatták egy olyan kiállításon, amelyet a disszidens bolgár művészeknek szenteltek.

Kraszimir Iliev művészettörténész, a kiállítás igazgatója elmondta, hogy teljesen véletlenül bukkantak a dokumentumra, amikor hozzáfértek az egykori politikai rendőrség archívumához.




AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat AZ ARATÁS ÉS A MŰVÉSZET: A „csomagolóművész” Christo után is kémkedett a zsivkovista titkosszolgálat balkanac nagy
2021

Kövess bennünket a Facebookon!