A cikk meghallgatása

A napokban zárult Az első fizetésem elnevezésű kormányprogram első szakasza Szerbián. Siniša Mali pénzügyminiszter közlése szerint szeptember 17-e óta több mint öt és fél ezer olyan munkaadó jelentkezett a felhívásra, akik vállalják, hogy kezdő fiatalokat foglalkoztatnak kilenc hónapon keresztül. Szakszervezeti vezetők szerint a munkáltatók zöme csak kihasználja a fiatalokat, a szerb miniszterelnök viszont abban bízik, hogy a fiatalok megtartják a program által kapott állásokat.

Az első fizetésem nevet viselő program

A szerb kormány kétmilliárd dinárt (6,2 milliárd forint) fordít a program megvalósítására, amiből havi 20 ezer dinárral támogatja az érettségivel rendelkezők, illetve 24 ezer dinárral a diplomások alkalmazását.

A tervek szerint ezzel 10 ezer fiatal első munkához jutását segítik elő.

A programba bejelentkező cégek összesen 13,5 ezer ideiglenes munkahelyet biztosítanak a szakmában még tapasztalatlan fiatalok számára.

A nemesnek tűnő kezdeményezés azonban sokak szerint egy újabb tessék-lássék intézkedés, hisz Szerbiában nincsenek törvényes keretei a “gyakornokok” foglalkoztatásnak.

A “júniusi kampányfogás” szeptemberi következményei

A szakszervezetek és a közgazdászok a júniusi választásokat megelőzően kampányfogásnak minősítették a program meghirdetését, és figyelmeztettek annak hiányosságaira.

– Senki és semmi sem garantálja, hogy a munkáltatók az állam által támogatott kilenc hónapos időszak elteltével is állást adnak ezeknek a fiataloknak

– nyilatkozta akkoriban a Danas napilapnak Milan Kovačević közgazdász.

Hasonlóan vélekedett Željko Veselinović, a Sloga Szerbiai Egyesült Szakszervezetek elnöke is:

– Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a munkáltatók zöme csak kihasználja a fiatalokat, amíg az állam fizeti őket.

A szakemberek továbbra is hangsúlyozzák, hogy az Első fizetésem kormányprogram nem elegendő a közép- vagy felsőfokú képzetséggel rendelkező, ám tapasztalatlan fiatalok elhelyezkedési problémáinak megoldására, mert nincs törvény, amely szabályozza a tartós munkába állás feltételeit.

Hézagos munkaügyi törvény

A munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok sokszor évekig keresik az első munkalehetőséget – derült ki a Belgrádi Nyílt Iskola (Beogradska Otvorena Škola – BOŠ) felméréseiből.

A szerbiai munkakörülményeket vizsgáló kutatás rávilágított arra is, hogy a fiatalok 50 százaléka mentor nélkül végezte el a gyakorlati képzést, 40 százalékuk pedig még szerződést sem írt alá az őt alkalmazó céggel, de ami a legfájóbb, hogy 68 százalékuk semmiféle bért nem kapott a munkavégzés idejére.

A BOŠ munkatársai évek óta dolgoznak a gyakornoki (munkakezdő) állás jogi szabályozásán.

A törvényjavaslat megalkotása során több külföldi modellt is megvizsgáltak, majd tavaly be is nyújtották a munkaügyi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat az illetékes minisztériumnál.

Ennek alapján a kezdő munkavállalók képzett mentorok segítségével fejlődhetnének, akik az összetettebb feladatok elvégzésére is felkészítenék a fiatalokat.

Javasolják, hogy a kezdő munkavállalók kapjanak útiköltség térítést, egészségügyi biztosítást, és más járulékokat, de a törvény szabályozná a bérezést, valamint az ifjú munkavállaló és az őt alkalmazó cég közötti jogi viszonyt is.

A törvénymódosítási javaslat kitér az állami támogatás mértékére, illetve a gyakorlati munka dokumentálására és igazolására is.

A szakértők szerint Az első fizetésem kormányprogram csakis a vonatkozó törvénymódosításokkal együtt oldhatná meg a végleges elhelyezkedéshez szükséges munkatapasztalat megszerzését a közép- vagy felsőfokú képzéssel rendelkező fiatalok számára.

A mustra

Hamarosan az is kiderül, hogy a szerbiai szakképzett fiatalok látnak-e lehetőséget a törvénnyel meg nem támogatott intézkedésben.

A kormányprogram második szakaszában a munkát kereső fiatalok 2020. október 1-je és 15-e között jelentkezhetnek, majd a harmadik fázisban, október 16-ától 31-ig a munkaadók választanak a jelentkező fiatalok közül.

Végül 2020. november 1-e és 7-e között kerül fel az internetre, hogy a munkáltatók kiket választottak.

A szeptemberi programindító eseményen Ana Brnabić kormányfő remélte, hogy a fiataloknak a program lejárta után is megtartják az állásokat.

– Követjük a résztvevők sorsát, és megnézzük, hogy maradnak-e annál a cégnél, ahova felvették őket a program során, illetve, hogy könnyebben találnak-e más munkahelyet a megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően

– válaszolta a szerb miniszterelnök arra a kérdésre, hogy vannak-e foglalkoztatási garanciák a program lezárását követően is.

A törvényi szabályozás hiányában azonban egyelőre marad a remény, hogy Az első fizetésem programba bejelentkező cégek valóban a munkaerő megfiatalítására törekszenek, ellenkező esetben ugyanis újabb tízezer frissdiplomás indulhat külföldre Szerbiából.