Gazdaság
AZ ELSŐ FIZETÉSEM: Kapnak-e “második fizetést is” a szerbiai frissdiplomások, vagy ők is elhagyják az országot?
A napokban zárult Az első fizetésem elnevezésű kormányprogram első szakasza Szerbián. Siniša Mali pénzügyminiszter közlése szerint szeptember 17-e óta több mint öt és fél ezer olyan munkaadó jelentkezett a felhívásra, akik vállalják, hogy kezdő fiatalokat foglalkoztatnak kilenc hónapon keresztül. Szakszervezeti vezetők szerint a munkáltatók zöme csak kihasználja a fiatalokat, a szerb miniszterelnök viszont abban bízik, hogy a fiatalok megtartják a program által kapott állásokat.
Az első fizetésem nevet viselő program
A szerb kormány kétmilliárd dinárt (6,2 milliárd forint) fordít a program megvalósítására, amiből havi 20 ezer dinárral támogatja az érettségivel rendelkezők, illetve 24 ezer dinárral a diplomások alkalmazását.
A tervek szerint ezzel 10 ezer fiatal első munkához jutását segítik elő.
A programba bejelentkező cégek összesen 13,5 ezer ideiglenes munkahelyet biztosítanak a szakmában még tapasztalatlan fiatalok számára.
A nemesnek tűnő kezdeményezés azonban sokak szerint egy újabb tessék-lássék intézkedés, hisz Szerbiában nincsenek törvényes keretei a “gyakornokok” foglalkoztatásnak.
A “júniusi kampányfogás” szeptemberi következményei
A szakszervezetek és a közgazdászok a júniusi választásokat megelőzően kampányfogásnak minősítették a program meghirdetését, és figyelmeztettek annak hiányosságaira.
– Senki és semmi sem garantálja, hogy a munkáltatók az állam által támogatott kilenc hónapos időszak elteltével is állást adnak ezeknek a fiataloknak
– nyilatkozta akkoriban a Danas napilapnak Milan Kovačević közgazdász.
Hasonlóan vélekedett Željko Veselinović, a Sloga Szerbiai Egyesült Szakszervezetek elnöke is:
– Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a munkáltatók zöme csak kihasználja a fiatalokat, amíg az állam fizeti őket.
A szakemberek továbbra is hangsúlyozzák, hogy az Első fizetésem kormányprogram nem elegendő a közép- vagy felsőfokú képzetséggel rendelkező, ám tapasztalatlan fiatalok elhelyezkedési problémáinak megoldására, mert nincs törvény, amely szabályozza a tartós munkába állás feltételeit.
Hézagos munkaügyi törvény
A munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok sokszor évekig keresik az első munkalehetőséget – derült ki a Belgrádi Nyílt Iskola (Beogradska Otvorena Škola – BOŠ) felméréseiből.
A szerbiai munkakörülményeket vizsgáló kutatás rávilágított arra is, hogy a fiatalok 50 százaléka mentor nélkül végezte el a gyakorlati képzést, 40 százalékuk pedig még szerződést sem írt alá az őt alkalmazó céggel, de ami a legfájóbb, hogy 68 százalékuk semmiféle bért nem kapott a munkavégzés idejére.
A BOŠ munkatársai évek óta dolgoznak a gyakornoki (munkakezdő) állás jogi szabályozásán.
A törvényjavaslat megalkotása során több külföldi modellt is megvizsgáltak, majd tavaly be is nyújtották a munkaügyi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat az illetékes minisztériumnál.
Ennek alapján a kezdő munkavállalók képzett mentorok segítségével fejlődhetnének, akik az összetettebb feladatok elvégzésére is felkészítenék a fiatalokat.
Javasolják, hogy a kezdő munkavállalók kapjanak útiköltség térítést, egészségügyi biztosítást, és más járulékokat, de a törvény szabályozná a bérezést, valamint az ifjú munkavállaló és az őt alkalmazó cég közötti jogi viszonyt is.
A törvénymódosítási javaslat kitér az állami támogatás mértékére, illetve a gyakorlati munka dokumentálására és igazolására is.
A szakértők szerint Az első fizetésem kormányprogram csakis a vonatkozó törvénymódosításokkal együtt oldhatná meg a végleges elhelyezkedéshez szükséges munkatapasztalat megszerzését a közép- vagy felsőfokú képzéssel rendelkező fiatalok számára.
A mustra
Hamarosan az is kiderül, hogy a szerbiai szakképzett fiatalok látnak-e lehetőséget a törvénnyel meg nem támogatott intézkedésben.
A kormányprogram második szakaszában a munkát kereső fiatalok 2020. október 1-je és 15-e között jelentkezhetnek, majd a harmadik fázisban, október 16-ától 31-ig a munkaadók választanak a jelentkező fiatalok közül.
Végül 2020. november 1-e és 7-e között kerül fel az internetre, hogy a munkáltatók kiket választottak.
A szeptemberi programindító eseményen Ana Brnabić kormányfő remélte, hogy a fiataloknak a program lejárta után is megtartják az állásokat.
– Követjük a résztvevők sorsát, és megnézzük, hogy maradnak-e annál a cégnél, ahova felvették őket a program során, illetve, hogy könnyebben találnak-e más munkahelyet a megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően
– válaszolta a szerb miniszterelnök arra a kérdésre, hogy vannak-e foglalkoztatási garanciák a program lezárását követően is.
A törvényi szabályozás hiányában azonban egyelőre marad a remény, hogy Az első fizetésem programba bejelentkező cégek valóban a munkaerő megfiatalítására törekszenek, ellenkező esetben ugyanis újabb tízezer frissdiplomás indulhat külföldre Szerbiából.
Gazdaság
DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka
Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.
Szemesnek áll a dobozolás
A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).
A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.
Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.
Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.
– Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.
Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.
Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.
A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.
Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.
Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt
– Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is
– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.
A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.
Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.
Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.
Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.
-
B A Balkanac4 nap telt el azóta
Felröhögünk a dolgok állásán (Kontrapunkt ’23)
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Vajon mire figyelmeztetett Vučić a Presevo-völggyel kapcsolatban?
-
Koszovó6 nap telt el azóta
A koszovói eseményeket követően mindenki gyászol, még Szerbia is
-
Szerbia3 nap telt el azóta
Jézus sírjánál imádkozott a legfőbb szerb titkosszolga, miközben Koszovóban dúl a válság