Connect with us

Gazdaság

AZ ELSŐ FIZETÉSEM: Kapnak-e „második fizetést is” a szerbiai frissdiplomások, vagy ők is elhagyják az országot?

Avatar photo

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

moja prva Plata
?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 3 perc

A napokban zárult Az első fizetésem elnevezésű kormányprogram első szakasza Szerbián. Siniša Mali pénzügyminiszter közlése szerint szeptember 17-e óta több mint öt és fél ezer olyan munkaadó jelentkezett a felhívásra, akik vállalják, hogy kezdő fiatalokat foglalkoztatnak kilenc hónapon keresztül. Szakszervezeti vezetők szerint a munkáltatók zöme csak kihasználja a fiatalokat, a szerb miniszterelnök viszont abban bízik, hogy a fiatalok megtartják a program által kapott állásokat.

Az első fizetésem nevet viselő program

A szerb kormány kétmilliárd dinárt (6,2 milliárd forint) fordít a program megvalósítására, amiből havi 20 ezer dinárral támogatja az érettségivel rendelkezők, illetve 24 ezer dinárral a diplomások alkalmazását.

A tervek szerint ezzel 10 ezer fiatal első munkához jutását segítik elő.

A programba bejelentkező cégek összesen 13,5 ezer ideiglenes munkahelyet biztosítanak a szakmában még tapasztalatlan fiatalok számára.

A nemesnek tűnő kezdeményezés azonban sokak szerint egy újabb tessék-lássék intézkedés, hisz Szerbiában nincsenek törvényes keretei a „gyakornokok” foglalkoztatásnak.

A „júniusi kampányfogás” szeptemberi következményei

A szakszervezetek és a közgazdászok a júniusi választásokat megelőzően kampányfogásnak minősítették a program meghirdetését, és figyelmeztettek annak hiányosságaira.

Senki és semmi sem garantálja, hogy a munkáltatók az állam által támogatott kilenc hónapos időszak elteltével is állást adnak ezeknek a fiataloknak

– nyilatkozta akkoriban a Danas napilapnak Milan Kovačević közgazdász.

Hasonlóan vélekedett Željko Veselinović, a Sloga Szerbiai Egyesült Szakszervezetek elnöke is:

Semmi kétség nem fér ahhoz, hogy a munkáltatók zöme csak kihasználja a fiatalokat, amíg az állam fizeti őket.

A szakemberek továbbra is hangsúlyozzák, hogy az Első fizetésem kormányprogram nem elegendő a közép- vagy felsőfokú képzetséggel rendelkező, ám tapasztalatlan fiatalok elhelyezkedési problémáinak megoldására, mert nincs törvény, amely szabályozza a tartós munkába állás feltételeit.

Hézagos munkaügyi törvény

A munkatapasztalattal nem rendelkező fiatalok sokszor évekig keresik az első munkalehetőséget – derült ki a Belgrádi Nyílt Iskola (Beogradska Otvorena Škola – BOŠ) felméréseiből.

A szerbiai munkakörülményeket vizsgáló kutatás rávilágított arra is, hogy a fiatalok 50 százaléka mentor nélkül végezte el a gyakorlati képzést, 40 százalékuk pedig még szerződést sem írt alá az őt alkalmazó céggel, de ami a legfájóbb, hogy 68 százalékuk semmiféle bért nem kapott a munkavégzés idejére.

A BOŠ munkatársai évek óta dolgoznak a gyakornoki (munkakezdő) állás jogi szabályozásán.

A törvényjavaslat megalkotása során több külföldi modellt is megvizsgáltak, majd tavaly be is nyújtották a munkaügyi törvény módosítására vonatkozó javaslataikat az illetékes minisztériumnál.

Ennek alapján a kezdő munkavállalók képzett mentorok segítségével fejlődhetnének, akik az összetettebb feladatok elvégzésére is felkészítenék a fiatalokat.

Javasolják, hogy a kezdő munkavállalók kapjanak útiköltség térítést, egészségügyi biztosítást, és más járulékokat, de a törvény szabályozná a bérezést, valamint az ifjú munkavállaló és az őt alkalmazó cég közötti jogi viszonyt is.

A törvénymódosítási javaslat kitér az állami támogatás mértékére, illetve a gyakorlati munka dokumentálására és igazolására is.

A szakértők szerint Az első fizetésem kormányprogram csakis a vonatkozó törvénymódosításokkal együtt oldhatná meg a végleges elhelyezkedéshez szükséges munkatapasztalat megszerzését a közép- vagy felsőfokú képzéssel rendelkező fiatalok számára.

A mustra

Hamarosan az is kiderül, hogy a szerbiai szakképzett fiatalok látnak-e lehetőséget a törvénnyel meg nem támogatott intézkedésben.

A kormányprogram második szakaszában a munkát kereső fiatalok 2020. október 1-je és 15-e között jelentkezhetnek, majd a harmadik fázisban, október 16-ától 31-ig a munkaadók választanak a jelentkező fiatalok közül.

Végül 2020. november 1-e és 7-e között kerül fel az internetre, hogy a munkáltatók kiket választottak.

A szeptemberi programindító eseményen Ana Brnabić kormányfő remélte, hogy a fiataloknak a program lejárta után is megtartják az állásokat.

Követjük a résztvevők sorsát, és megnézzük, hogy maradnak-e annál a cégnél, ahova felvették őket a program során, illetve, hogy könnyebben találnak-e más munkahelyet a megszerzett tapasztalatoknak köszönhetően

– válaszolta a szerb miniszterelnök arra a kérdésre, hogy vannak-e foglalkoztatási garanciák a program lezárását követően is.

A törvényi szabályozás hiányában azonban egyelőre marad a remény, hogy Az első fizetésem programba bejelentkező cégek valóban a munkaerő megfiatalítására törekszenek, ellenkező esetben ugyanis újabb tízezer frissdiplomás indulhat külföldre Szerbiából.

tolnai otto szemeremekszerek 3 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=TolnaiOtt%C3%B3%3ASzem%C3%A9rem%C3%A9kszerek3




Gazdaság

DOBOZOLNAK: Csomagot hozott a posta, avagy a villámgyors növekedés titka

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

pipi 1024x710 1
?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html
Olvasási idő: 2 perc

Az egyébként is robbanásszerűen növekvő e-commerce, azaz internetes kereskedelem, a koronavírus járvány közepette csúcsra pörgött. Az új aranyláz esetében megismétlődnek a régi történetek: nem az gazdagodott meg legjobban, aki aranyat talált, hanem az aki a bányászoknak a felszerelést, élelmet biztosította. Meg persze, a whiskyt, és a jobb sorsra érdemes, ősi mesterséget űző hölgyeket, de ez más lapra tartozik.

Szemesnek áll a dobozolás

A zágrábi székhelyű Modepack cég egyike a sikertörténet nagy nyerteseinek, öt éves fennállása alatt sikerült 32 ország piacán megvetni a lábát, partnerei között olyan óriások is vannak, mint az Amazon, H&M, Vans, Adidas, DHL, DPD, Loomis és az antwerpeni gyémánttőzsde (Antwerpen World Diamond Centre).

A Modepack egyike a világ vezető cégeinek a logisztikai szállításhoz szükséges minőségi csomagolóanyagok gyártása terén, s a hangsúlyt az e-kereskedelemre és futárkézbesítésekre, valamint a pénz és értéktárgyak szállításánál nélkülözhetetlen dobozokra fekteti.

Jure Širić a cég igazgató-tulajdonosa a Poslovni dnevniknek (Üzleti napilap) adott interjújában elmondta, hogy a céget 5 évvel ezelőtt azzal a megfontolással alapította, hogy az e-kereskedelem belátható időn belül mindennapi dolog lesz, ám erre sokkal előbb sor került, mint bárki gondolta volna.

Širić egyébként a vállalkozók második nemzedékébe tartozik, családja a bosznia-hercegovinai Weltplast reciklálással és csomagolóanyag-gyártással foglalkozó cég tulajdonosa, és mielőtt saját vállalkozásba kezdett volna, a cég európai piacokkal foglalkozó eladási osztályát vezette.

Valami újat szerettem volna megpróbálni és minden arra utal, hogy igazam volt
DOBOZOLNAK: A postás csomagot hozott, avagy a villámgyors növekedés titka

– állapította meg Širić, és hozzátette, hogy a koronavírus-járvány, amely lebénította a gazdaság egy részét, cégének nem várt, robbanásszerű fejlődést hozott. Az üzlet látványos növekedése folytán a Modepack már 2020-ban a kapacitások megduplázása mellett döntött.

Októberben kezdődik a cég új Velika Gorica-i gyárának építése, egyik fontosabb üzletfele, a Horvát Posta csomagelosztó rendszerének közvetlen közelében. A projekt mintegy 50 millió kunába kerül (kicsit kevesebb mint 7 millió euró), és ebből 1 millió euró az EU-s alapokból származik.

Az új üzemben eleinte három gyártósor üzemel, de a végső kapacitása 14 gyártósor, amelyeket fokozatosan építenek a kereslet növekedésével összhangban.

A jelek szerint keresletben nem lesz hiány. 2020-ban a cég bevétele 50 millió kuna (kb. 7 millió euró) volt, azaz 60%-kal nagyobb mint 2019-ben, míg idén további 20 százalékos növekedést várnak, közel 8 millió eurós bevétellel.

Az új üzem befejezése után a bevétel várhatóan eléri a 20 millió eurót.

Az e-kereskedelem 200 százalékkal nőtt

Az e-kereskedelem világszerte villámgyorsan növekedett, már a koronavírus járvány előtt is

– mondta Širić, s hozzátette, hogy a növekedés 2019-ben 21 százalékot tett ki világszinten.

A tavalyi adatok azt mutatják, hogy a fejlett e-kereskedelemmel rendelkező országok erőteljes fejlődést produkáltak, ám ez százalékosan nem volt annyira látványos, mint a felfutó/fejlődő országokban tapasztalható. Horvátországban például a növekvés 200 százalék volt.

Širić a továbbiakban elmondta, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint az e-kereskedelem az EU szintjén tavaly 31 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.

A zágrábi cég a legkisebb a kontinens négy e-kereskedelemre specializált csomagolóanyag-gyártó cégének, és ugyanúgy csúcstechnológiával rendelkezik, mint a többiek.

Ennek tükrében nem meglepő, hogy évi 200 millió darabos termelésének 92%-át exportálja.

Miután a Modepacknál a bérek jelentősen meghaladják a horvát átlagot, nincs gondjuk a munkaerővel. A tulajdonos elmondása szerint tavaly 2539 jelentkező volt a 12 meghirdetett új állásra.

?c=30395&m=1559903&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Európai Unió

GAZDASÁGI FELLENDÜLÉS: A miniszterelnök könnyű álmot ígért

Avatar photo

Közzététel:

a megjelenés dátuma

plenkovic kapronca
hajnal bolygo 728 ?c=4784&m=0&a=438898&r=IsaacAsimov%3AAHajnalbolyg%C3%B3robotjai&t=pi
Olvasási idő: 2 perc

2023-ig 1000 euró lesz a nettó átlagfizetés – mondta Andrej Plenković horvát miniszterelnök a hétfőn Kaproncán (Koprivnica) tartott gazdasági konferencián, amelyet immár negyedik éve rendeznek meg a Podravka védnöksége alatt, „Hrvatska kakvu trebamo” (Horvátország, amilyent szeretnénk) elnevezéssel. A nyilvánvaló propagandisztikus célok mellett, a konferencia gyakorlatilag egyfajta fórumként is funkcionál, ahol a gazdaság vezetők közvetlenül is elmondhatják a gazdasági politikával kapcsolatos észrevételeiket a kormánynak.

A kormány „berúgta” az országot

Elöljáróban Plenković miniszterelnök emlékeztetett rá, hogy a tavalyi konferencia a koronavírus-járvány jegyében zajlott. Véleménye szerint, a kormány ebben az időszakban kijátszotta legerősebb ütőkártyáját, határozottan támogatva a magánszektort és a dolgozókat.

Ennek köszönhetően a legnagyobb válság közepette Horvátországnak sikerült megőriznie a munkahelyeket és a vállalkozások fizetőképességét: így fennmaradhatott Horvátország pénzügyi egyensúlya, és létrejöttek a gazdasági fellendülés feltételei.

Plenković szerint a kormány a járványügyi válsághelyzet előtti eredményei- az államadósság csökkentése, költségvetési többlet megvalósítása és az eurózónához való csatlakozás előfeltételeinek megteremtése – azt eredményezték, hogy Horvátországnak sikerült megőriznie a nemzetközi intézmények, a pénzintézetek és a pénzügyi piacok bizalmát.

A választásokon biztosított politikai stabilitás ez a másik dolog, ami kulcsfontosságúnak bizonyult az elmúlt időszakban

– tömjénezte magát, és az általa vezetett kabinetet Plenković.

Horvátországban a járvány és a két nagy földrengés által okozott 35 milliárd kuna összegű rendkívüli költség ellenére az elmúlt időszakban növekedett a foglalkoztatottság, amely elérte a 66,9 százalékot, miközben csökkent a munkanélküliség, ami jelenleg 7,4 százalék.

Az átlagfizetés júniusban 7175 kuna (közel 950 euró) volt, ami 23%-os növekedést jelent a megbízatási időszak kezdetéhez képest, azaz 1533 kunával (kb. 200 euró) volt több.

Az a célunk, hogy 2023-ig, az euró bevezetéséig az átlagfizetés elérje a nettó 1000 eurót

– mondta a horvát miniszterelnök.

Plenković ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a beruházások továbbra is növekednek, ami a sikeres idegenforgalmi idénnyel karöltve azt eredményezte, hogy a GDP idén valószínűleg 7 százalékkal lesz nagyobb éves szinten.

Egy nemzedék legnagyobb esélye

Plenković felszólalásában kitért arra is, hogy Horvátország arányosítva a legtöbb támogatást kapta az EU újrakezdési alapjaiból.

Ez egy pénzügyi injekció: ilyesmiben ez idáig soha nem volt részünk, és ezért mondjuk azt, hogy ez a mi nemzedékünk legnagyobb esélye

– nyilatkozta Plenković.

A horvát kormány tervezi, hogy a következő időszakban mintegy 5 milliárd kunát (több mint 600 millió eurót) fordítanak kutatásra/fejlesztésre, a kezdő fiatal vállalkozókat 130 ezer kunával (18 ezer euró) támogatják, az országfejlesztési projektek keretében az északi megyékbe mintegy 15 milliárd kunát (2 milliárd euró) fektetnek, de hasonló projektek készülnek a dalmát hátország, Lika, a Bánság (Banovina) és Gorski Kotar számára is.

A miniszterelnök meggyőződése szerint az energia és az élelmiszer előállítása terén az ország önellátóvá válhat, ami jelentősen növeli az Horvátország biztonsági helyzetét.

?c=5941&m=425288&a=438898&r=&t=html




Az olvasás folytatása

Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

Letöltések

Könyvek a Lírától

Utazás

Hirdetés

A BALK a világban

Tíz nap legjava

Spelling error report

The following text will be sent to our editors: