Connect with us

Szerbia

HAZALÁTOGATOTT: Miért zuhant le a szerb hadsereg utolsó MiG-21-es gépe?

Közzétéve:

A megjelenés dátuma

mig21
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

Szeptember 25-e fekete betűkkel kerül be az ukrajnai és a szerbiai légierő történetébe. Délelőtt a hadsereg MiG-21-es vadászgépe zuhant le, az esti órákban pedig egy ukrán katonai gép járt szerencsétlenül. A BALK ezúttal csak a szerbiai esettel foglalkozik, mert ez tartozik egy balkáni magazin „hatáskörébe”.

Az utolsó MiG-21

A szerb hadsereg MiG-21UM típusú gépe repülési gyakorlaton volt, amikor szerb-boszniai határ közelében lévő Brasina település egyik épületére zuhant.

A szerencsétlenség következtében mindkét pilóta életét vesztette, az épület környékén tartózkodó férfi pedig égési sérüléseket szenvedett, de túl van az életveszélyen.

A szerbiai védelmi minisztérium állatása szerint a repülőgép indulás előtt átesett az ilyenkor szokásos ellenőrzéseken, és teljes mértékben megfelelt a repülési követelményeknek.

A szerencsétlenség kivizsgálására ugyan két bizottság is alakult, ám a lezuhant katonai gépek esetében ritkán fordul elő, hogy a vizsgálat eredményét a közvélemény elé tárják.

Az isztambuli látogatáson tartózkodó Aleksandar Vučić nagy tragédiának nevezte az történteket, aminek az egyik esetleges okát is felvázolta.

– Elég nagy problémáink vannak a pilóták számát illetően, ezért a pilóták igazi kincsnek számítanak, és így ez egy nemzeti tragédia azon túl, hogy elvesztésük a szülők és gyermekek számára fájdalmat jelent

– mondta a szerb elnök az utolsó szerb MiG-21-es elvesztését követően.

Általában nem a technika mondja fel a szolgálatot

A szerencsétlenül járt gép igencsak régi darab volt, 1986 óta, vagyis 34 évig repült a Jugoszláv Néphadsereg, majd a Szerb Hadsereg kötelekében, igaz 2010-től 2016-ig nagyjavításon volt, majd egy rövid repülési időszakot követően félretették, és csak idén májusban vették ismét elő.

– Műszaki értelemben nem a kor nem jelent problémát, mert a gépet felújították. Tapasztalatból tudjuk, hogy a legtöbb ilyen szerencsétlenséget, sajnos, általában az emberi tényező idézi elő. A technika ritkán mondja fel a szolgálatot, és amennyire én tudom, ez volt a negyedik ilyen eset a Szerb Hadsereg történetében az utóbbi tíz évben

– jelentette ki Petar Vojinović repülési szakértő, a TangoSix repülési hírportál szakértője.

A rendelkezésekre álló adatok szerint a MiG-21-esek a Szerb Hadsereg oktató- és felederítőgépként szolgáltak, és az időjárási körülményektől függetlenül bármikor bevethetők voltak.

A most lezuhant regülőgép az egyike volt azoknak a MiG-21-eseknek, amelyeket még a volt Szovjetunióban gyártottak, ezért igazi „old timer”, ami miatt rendkívül nehéz volt alkatrészeket találni hozzá.

A pilóta „hazalátogatott”

A szerbiai Pink Televízió szerint a tragédiát csak fokozza, hogy az egyik pilóta a szerencsétlenség helyszínével szomszédos faluban, Donja Norinában született.

Az utolsó szerb MiG-21-es a Belgrád melletti batajnicai katonai repülőtérről szállt fel.

Az egyik pilóta, Zvonko Vasiljević, fél órával a felszállás előtt felhívta édesanyját, akinek jelezte, hogy átrepül a szűlőfaluja és a családi házuk fellett.

A Pink Televízió szerint a MiG-21-es Vasiljević nagynénjének a házára zuhant a szomszédos Brasina településen.

A BALK nem tudja megmondani, hogy valójában mi okozta az utolsó szerb MiG-21-es katasztrófáját, a lehetséges okokat azonban felsoroltuk.

Ezek közé tartozik a szerb légierőnél tapasztalható pilótahiány, a gép kora, az alkatrészek hiánya és természetesen az emberi tényező.

Koszovó

KOSZOVÓI ELNÖK: Szerbiának nincs helye az európai nemzetek között, plusz 1 kecske

Közzététel:

a megjelenés dátuma

kecske 2
EGÉSZEN PONTOSAN: Plusz egy kecske menyasszonyi fátyollal (Forrás: Twitter)
play iconIde kattintva meghallgathatod a cikket (kettő az egyben)
Olvasási idő: 2 perc

A koszovói elnök az európai politikai közösség Chisinauban tartott csúcstalálkozóján kijelentette, hogy Szerbia és a bűnözői struktúrák felelősek az erőszak eszkalációjáért. Vjosa Osmani az előbbi mondatból azt a számára logikus következtetést vonta le, hogy Szerbiának nincs helye sem a moldovai csúcson, sem a nemzetek európai közösségében. A szerbek közben a leposavići Lulzim Hetemi polgármesterről neveztek el egy kecskét.

A szerbiai hatóságok bűnözőkkel barátkoznak?

Osmani a belgrádi Danasnak nyilatkozva azt mondta, hogy az észak-koszovói bűnszervezetek tagjai nemzetközi körözés alatt állnak, és a szerb hatóságok nagyon szoros kapcsolatokat ápolnak velük.

Osmani ehhez kapcsolódóan leszögezte, hogy Szerbia nem tartozik az európai közösséghez, mert Oroszország szatellitje.

– Azért vagyok itt, hogy a partnereim támogatását kérjem ennek a trendnek a leküzdéséhez, és annak a megelőzéséhez, amit ez kivált

– mondta a koszovói elnök, aki segítséget szeretne kérni a hazája északi részében működő bűnözői csoportok elleni harchoz, mert véleménye szerint ezek a csoportok destabilizálják az országot.

Osmani hozzátette, hogy nem tervez találkozót Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és ragaszkodik a megállapodások végrehajtásához.

Az újságírók megkérdezték a csúcstalálkozón szintén részt vevő szerb elnököt is, hogy találkozik-e valakivel a koszovóiak közül, Aleksandar Vučić úgy tett mintha nem tudná, hogy ki képviseli Koszovót a konferencián.

A szerb ellenzéki Danas hírportál ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy a résztvevők kilétét előre közölték a szervezők, ráadásul Osmanit, nem sokkal Vučić előtt fogadta Maia Sandu moldovai államfő.

Osmani kikosarazta Vučićot

A szerb elnökben később tudatosulhatott, hogy Koszovót ki képviseli a konferencián, miután Xavier Bethel luxemburgi miniszterelnöknek nem sikerült összehoznia a szerb államfő és a koszovói elnök találkozóját.

– Valószínűleg hallotta már, hogy Xavier Bethel éppen ezt a kérdést vetette fel a beszélgetésünk során. Szeretett volna kapcsolatot teremteni köztünk és a pristinai hatóságok között, de Vjosa Osmani nem akart találkozni velünk

– mondta Vučić, aki szerint Osmani közölte Bethellel, hogy szervezzenek kétoldalú csúcstalálkozót Brüsszelben, arra majd Kurti elmegy és beszélget a szerb elnökkel.

– Én vele szerettem volna beszélni. Mi mindig és mindenkivel beszélni akarunk, mert párbeszédre van szükség

– bizonygatta a jóindulatát a szerb elnök és értetlenkedve tette fel a kérdést, hogy mi a baj a párbeszéddel, mi a baj a kompromisszumokkal?

Rasszizmus vagy állatkínzás?

A koszovói szerbek közben az albánok elleni, egyelőre politikai harcba bevontak egy kecskét is, amelynek a hátára piros festékkel írták fel a leposavići „3%-os polgármester”, Lulzim Hetemi nevét, a vezetéknevét a kecske egyik, a keresztnevét pedig a másik oldalára.

A kecskét a KFOR által őrzött polgármesteri hivatal elé vezeték, ahol jóadag pékárúval látták el, amit az állat jóízűen falatozni kezdett.

A slusszpoén persze az, hogy a kecskére egy menyasszonyi fátylat is tettek, ami elég erős utalás bizonyos tevékenységre.

Akinek kétségei lennének a fenti állítás felől, annak segít a zenei aláfestés, amely Halid Muslimović Nevjesta (Menyasszony) című dalának egy részlete, ahol éppen az hangzik el, hogy „jön a menyasszony, és olyan szép, mint a királylány”. (Az egész dal itt hallgatható meg.

Az interneten terjedő videóhoz egy kommentelő azt írta, hogy „a szerb rezsim által irányított szélsőségesek a rasszizmus és az állatkínzás csúnya kombinációját mutatták be Észak-Koszovóban”.

Ehhez valaki rögtön csatolta a brit Mirror egyik 2017-es cikkét, amely szerint a beteg britek Szerbiába utaznak, hogy akár 60 fontért kutyákkal szexeljenek az ottani állatbordélyokban. Ennek a részleteit itt most nem fejtenénk ki.

Az olvasás folytatása



Meteorológia

KÖVETÉS

Napi hírlevél


Utazás

A szerző cikkei

B.A. Balkanac

Balkanac

in english

Líra-könyvek

Letöltések


Google-hirdetés

Tíz nap legjava