BALKÁNI ABSZURD: Szabadkának nincs tengere, de a szabadkai polgármester a tengerparton építkezik

Utolsó módosítás:

Bíró Károly polgármestersége idején megjelentek az angol flották a Palicsi tavon, és lebombázták a nádasokat, valamint a fürdőházat. Alig telt el azonban néhány óra, a szabadkai flották máris készen várták az angolok támadását a “hullámos palicsi vizeken”. Ez olvasható Csáth Géza, Havas Emil és Munk Artúr szatirikus regényében A repülő Vucsidolban. Ennél nagyobb abszurdumot is tud azonban Bogdan Laban szabadkai polgármester, aki annak ellenére a tengerparton építkezik, hogy Szabadkának nincs tengere.

A következetes pártszédelgő

A régi közhely szerint “tengerpartra születni kell”. De nem mindenkinek. Erre vannak élő bizonyítékok.

Az egyik Bogdan Laban, aki nagyon következetes ember, ügyesen elhallgatja, hogy nem Szabadkán született, és hogy körülbelül annyi köze van a városhoz, mint az angol flottának a Palicsi tóhoz.

Abban is kimondottan következetes, hogy mindig ahhoz a párthoz dörgölődzik, amely kormányon van. Pályafutása során így járt a Szerbiai Szocialista Pártban (SPS), a Szerbiai Demokrata Pártban (DSS), ahonnan mostani pártjához, a Szerb Haladó Párthoz (SNS) igazolt át.

A Tabloid című szerb internetes magazin szerint Bogdan Laban más téren is következetes volt, “minden munkahelyén kitűnt a lopásban”.

Az Elektrodistribucijába sok munkást vett fel, és a lopott pénzből, valamint az Elektrodistribucijában alkalmazott seregnyi emberből létrehozta a Szerbiai Demokrata Párt legerősebb vajdasági szervezetét

– írta a Tabloid.

A Szerbiai Demokrata Párt egy operettpártocska volt, a kétezres évek elején azonban a párt vezetője az akkori Kis-Jugoszlávia elnöke lett, ami bevonzotta a politikai nyerészkedőket.

A Tabloid állítása szerint Laban a lopott pénzt később a Szerb Haladó Pártnak adta át, hogy segítse a “haladók haladását”.

Az a tény, hogy korábbi pártja nem lépte át a parlamenti küszöböt, rá nem volt hatással, mivel ő tolvajként egy állami céget vezetett, és rendelkezett elég pénzzel ahhoz, hogy bármilyen pozíciót megvásároljon magának. A DSS teljes önkormányzati testületét, amelynek az élén állt, “hozományként” átvezette a Szerb Haladó Pártba, miközben egyes párttagok még azzal sem voltak tisztában, hogy mezt cseréltek. Laban soha semmit sem kérdez

– vélte a szerb internetes magazin.

De nem csak a Tabloid emlékezett meg Bogdan Laban szabadkai megdicsőüléséről, hanem az Informer és a Blic is.

Laban Kotorra kuporgat

A belgrádi Blic egy évvel ezelőtt szellőztette meg, hogy Bogdan Laban 4,5 millió euróra becsült vagyonával a leggazdagabb szerbiai polgármester.

A Ringier Axel Springer istállóhoz tartozó szerb lap szerint Laban ezt a csekély 1,5 milliárd forintnak megfelelő összeget 115 ezer dináros, azaz havi 330 ezer forintos polgármesteri fizetéséből kuporgatta össze.

A bili akkor borult ki, amikor 2017-ben a Montenegróhoz tartozó kotori önkormányzat három építési engedélyt adott ki Labannak a községhez tartozó Morinjban, ahol az engedélyek szerint összesen 1 254 négyzetmétert építhet be.

Kotor a montenegrói Dubrovnik, lenyűgöző óvárosa az UNESCO védelmét élvezi, Morinj pedig ugyanannak az öbölnek a szemközti részén fekszik.

A Blic nem volt rest, és két helyi ingatlanközvetítőt is megkért egy ilyen ingatlan értékének megállapítására.

A montenegrói “Realitica” és a “Rivijera nekretnine” szerint az ottani ingatlanok négyzetmétere 3 500 és 5 000 euró között mozog az épület fekvésétől és állapotától függően.

Ezek után lehet szorozni: ha a szabadkai polgármester Morinjban felépíti az 1 254 négyeztméteres, három darabból álló kis viskóját, akkor annak értéke alsóhangon 4,5 millió euró lesz.

A szabadkai polgármester szomszédai Morinjban orosz üzletemberek, valamint francia és skandináv állampolgárok lesznek, közéjük sikerült felverekednie magát a havi mintegy 330 ezer forintnak megfelelő fizetésével.

A vagyonnyilatkozat arrafelé is parasztvakítás

Építési engedélyt csak az kaphat, akinek van mire építeni, az informatikából ismert felhő fogalma az építőiparban egyelőre nem használatos.

A szabadkai polgármesternek tehát valamiből meg kellett vennie a hat építési telket, amelyek közművesítése az összes járulékkal, adóval és minden mással együtt önmagában megér egymillió eurót.

A Blic írása szerint Bogdan Laban vagyonnyilatkozatában nem tüntette fel, hogy a montenegrói tengerparton hat telekkel rendelkezik, amikor viszont ez kiderült, akkor az újságíróknak azzal magyarázkodott, hogy a telkek családi örökségből származnak.

Az már csak hab a tortán, hogy a vagyonbevallás szerint Bogdan Laban 350 négyzetméteres családi házát is ajándékba kapta.

A szerb korrupcióellenes ügynökség ugyan vizsgálatot indított, de beérte azzal, hogy Laban “frissítette” vagyonnyilatkozatát, amelyben hirtelen addig nem szereplő mezők (livada) tűntek fel.

A mezőkről azonban azt sem tudni, hogy a világ, a Balkán, vagy netalán Szerbia melyik táján fekszenek, de aligha felelnek meg a morinji telkeknek, mert a tengerparti település nem egy mezőn, hanem szemmel láthatóan egy hegy lábánál fekszik.

Az Insajder oknyomozó portál ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy Laban minden bizonnyal megpróbálta eltitkolni a tengerparti telkek létét, és az azokkal kapcsolatos drága beruházásokat.

Ezek után teljesen érthető, hogy a szabadkai polgármester az utóbbi időben kicsinyke fizetéséből nem tudott félretenni a felhőtlen nyugdíjas évekre, hiszen a vagyonbevallás szerint egy dinár megtakarítása sincs.

Epilógus

A magam részéről az előző mondattal lezártam volna a cikket, de nem tudtam ellenállni a kísértésnek, hogy ne tegyem hozzá a Blic Bogdan Labannal kapcsolatos írásának utolsó néhány mondatát arra vonatkozóan, hogy miért tartozik a szabadkai polgármester az érinthetetlenek társaságába.

Ha Bogdan Laban egy másik országban élne, akkor az adórendőrség és más állami szervek már régen kopogtattak volna nála, de mivel Szerbiában él, így a kopogtatás elmaradt.

Ennek oka az lehet, hogy Laban évek óta a kormányzó pártok védőernyője alatt áll, először a Szerbiai Demokrata Pártban, most a Szerb Haladó Pártban, tehát a pártkönyvecskék védik őt.

Ha az nem így lenne, akkor a vagyonbejelentés elmulasztása és a pénz eredetének tisztázatlansága miatt börtönbe kerülne, vagy legalábbis nem tölthetne be állami hivatalt.

Ehelyett továbbra is a Bácska északi részén lévő Szabadkán virít.

Az új zárómondat

Ahol még az angol flotta sem veszélyezteti, legalábbis addig nem, amíg nem költözik le a montenegrói tengerpartra.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!