INTERJÚ: Több teszteléssel, és kevesebb rendőrrel küzdjenek a vírus ellen, avagy miért nincs a szerb elnök karanténban?

Utolsó módosítás:

Szerbiában az illetékesek gyakran helyezik kilátásba, hogy a járvány miatt akár az olasz vagy a spanyol forgatókönyv is bekövetkezhet, ha a lakosság nem viselkedik fegyelmezetten. Már az sem zárható ki, hogy 24 órás kijárási tilalmat léptetnek életbe, miközben megkezdték azok megbüntetését, akik nem tartják tiszteletben a rendelkezéseket. Valóban ez lenne a járvány leküzdésének a módja, vagy valami mást kellene tenni? Erről beszélt egy interjúban Dr. Miroslav Ilić orvosprofesszor, az Újvidéki Orvostudományi Egyetem tanára, aki azt sem érti, hogy miért nincs “izolációban” a szerb elnök, aki nemrégiben külföldön, vagyis Budapesten járt. Az interjúra a BALK egyik olvasója hívta fel a figyelmet.

Rendőrökkel a vírus ellen

Szerbiában a miniszterelnök és az államfő is arról beszélt, hogy tömeges tesztelésére van szükség, ennek ellenére a legfrissebb számok szerint mindössze 5008 személy egészségügyi állapotát ellenőrizték.

A tömeges tesztelés lehetősége a járvány harmadik hetében hangzott el, amivel a kormány beismerte, hogy Szerbia a válság kezdetén nem állt készen arra, hogy megfelelő módon tesztelje a lakosságot

– jelentette ki Dr. Miroslav Ilić, aki szerint vannak emberek, akiket már csak akkor teszteltek, mielőtt lélegeztetőgépre kapcsolták őket.

Feltettem magamnak a kérdést, hogy miként zajlik a tesztelés, és mi a dolgok menete, mivel ez a doktrínáról szól. Szerbia a katonai-rendőri hozzáállást választotta

– tette hozzá az orvosprofesszor, aki szerint más irányba is el lehetett volna indulni.

Egyes fejlett országok a legnagyobb hangsúlyt a tesztekre helyezik, ez elsősorban Dél-Koreára, Európában pedig Németországra vonatkozik, az utóbbinak néhány nap alatt 500 000 tesztelést sikerült elvégeznie

– mondta az orvosprofesszor, aki szerint a hivatalos közlésekkel ellentétben az emberek kimondottan szófogadók, és végrehajtják az intézkedéseket.

(A BALK éppen a napokban – még a korai adatok alapján elemezte a térség helyzetét egyebek között az elvégzett vírustesztek alapján. A számok azóta ugyan változtak, a trendek azonban nem, így az akkori megállapítások többé-kevésbé még mai is aktuálisak. A cikk itt olvasható.)

Ki hiányzik a válságstábból?

Az újvidéki orvosprofesszor arról is beszélt, hogy őt, mint orvost, mi zavarja leginkább a válságstáb összetételével kapcsolatban.

Csak epidemiológusok vannak a válságstábban, és nincsenek virológusok, akik szakszerűen tudnának foglalkozni az emberek vírusos megbetegedésének tesztelésével.

A professzor emlékeztetett arra is, hogy Szerbiába 300-400 ezer ember tért vissza külföldről, akiknek most izolációban kellene lenniük, a hírek azonban az interjú készítésének pillanatában mindössze 7 ezer elkülönített emberről szóltak.

Ha valakit letartóztatnak, és 3 év börtönre ítélnek, mert nem volt “izolációban”, de nem bizonyosodik be róla, hogy a vírus megfertőzte, akkor valakinek felelnie kellene azért is, hogy a vírust késve diagnosztizálják és kezelik

– jegyezte meg a professzor, aki szerint Szerbiában kettős mércét alkalmaznak, vagyis nem mindenkire vonatkoznak ugyanazok a szabályok.

A kettős mérce és az abszurd

Szemtanúi lehettünk annak, hogy a szerb elnök egy külföldi vezetőhöz utazik, majd visszatér az országba, ő mégsem kerül izolációba, miközben az említett hétezer embert a rendőrség minden nap kétszer ellenőrzi, természetesen a kormány döntésének értelmében

– utalt az újvidéki orvosprofesszor Aleksandar Vučić nemrégiben tett budapesti látogatására, amikor Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel találkozott.

A hosszú interjúban az orvosprofesszor arról is beszélt, hogy “tragikus döntés” lenne a 24 órás kijárási tilalom bevezetése.

Más dolog az, ha van egy gócpont, és emiatt elszigetelnek egy falut vagy egy várost, amelyet kívülről hatalmas odafigyeléssel kezelnek az elszigetelés időszakban, de az egész országot huszonnégy órás tilalom alá helyezi, szerintem abszurd lépés.

Dr. Miroslav Ilić úgy vélte, hogy ilyesmire más világjárványok idején sem került sor, és súlyos következményekkel járna az országra nézve, mint ahogy ennek a járványnak egyébként is súlyos következményei lesznek.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!