EXODUS 5: Szerbia leállítja az egészségügyi ápolók Németországba küldését

Utolsó módosítás:

Németország nemcsak a migránsválság legfőbb kiváltója, hanem a balkáni és a közép-európai demográfiai változásik egyik okozója is. A német profitéhség és az impotens családmodell oda vezetett, hogy a munkaképes lakosság felszippantásával Németország – más nyugat-európai országokkal együtt – hatalmas demográfiai változásokat provokál a Balkánon és Kelet-Európában.
Horvátországból, Szerbiából és Bosznia-Hercegovinából évente több mint százezer ember megy ki Németországba. A két térség munkaerőpiacának (f)elhasználását, illetve a Balkán és Közép-Európa kiürítését követően, vagyis inkább azzal párhuzamosan, újabb munkások importjára van szükség, ami végképp és végzetesen megváltoztatja az általunk eddig ismert világ, mindenekelőtt pedig Európa képét.

A jugoszláv példa

A kelet-európai rendszer- és módszerváltást, valamint a kilencvenes években zajlott délszláv háborúk lezárását követően a “szabadság leple alatt” óriási sebességgel kezdődött meg Kelet-Európa és a Balkán “gazdasági, majd demográfiai kizsákmányolása”.

A volt Jugoszlávia liberálisabb vízumpolitikája miatt vagy annak köszönhetően – ez nézőpont kérdése – már a múlt évszázad hatvanas-hetvenes éveiben beindult a munkaerő elszipkázása a Balkánról.

Akkortájt “gastarbeiterek hada” lepte el Németországot.

A vendégmunkások közülük sokan azzal a szándékkal mentek Németországba dolgozni, hogy megszedik magukat, és visszatérnek hazájukba, hogy vállalkozásokat indítva megalapozzák a jövőjüket saját közösségükben.

Ez a gondolat ugyan nem idegen a Közép-Európából most nyugatra távozó fiataloktól sem, de a “jugoszláv példa” miatt erősen ajánlott az óvatosság.

A Balkánon a hetvenes-nyolcvanas években gombaként nőttek ki a földből a “gastarbeiterek” által épített házak, amelyek az utóbbi években bekövetkezett demográfiai változások miatt jórészt üresen vagy kihasználatlanul állnak.

A külföldre távozók által elhagyott házakba most sok esetben migránsok költöznek be, akik szintén Németországba igyekeznek a jelentős szociális juttatások vagy a jobb munkalehetőségek miatt.

Az emberek nem hülyék

A szovjet típusú szocializmus bukását követően előbb Kelet-Európa és a Balkán gazdasági kizsákmányolása kezdődött meg, amit a két térségben az újonnan alakult kormányok adó- és egyéb kedvezményekkel jutalmaztak.

A nyugati cégek – Magyarországon jellemzően a német nagyvállalatok – gyárakat építettek, és aprópénzért dolgoztatták az embereket. A fizetések némileg nagyobbak voltak, mint a szocializmus idején, de a vágyva vágyott nyugati jóléttel egyáltalán nem kecsegtettek.

Az emberek azonban gyorsan rájöttek, hogy sokkal nagyobb bérekre számíthatnak, ha Nyugatra mennek dolgozni, így a gazdasági kizsákmányolás mellet megkezdődött a térség “demográfiai kizsákmányolása” is.

Ma már egyre többen tartanak a nyugati országokba, mert reményeik szerint odakint jólét várja őket, ami a közép-európai és balkáni állapotokat ismerve akár igaz is lehet.

Nyugat-Európában kimondottan nagy szükség van egészségügyi szakemberekre, ezért olyannyira nyilvánvaló az orvosok és a nővérek elvándorlása, hogy Szerbiában ez már a politikusoknak is feltűnt.

A szerb nővérek

A német sajtóban mostanában megjelent cikkek szerint Szerbia az első olyan ország, amely úgy döntött, hogy nem küld egészségügyi ápolókat, illetve nővéreket németországi munkára.

A német lapok ezzel kapcsolatban emlékeztetnek Aleksandar Vučić szerb elnök tavaly novemberi kijelentésére, amelyet Jens Spahn német egészségügyi miniszterrel folytatott megbeszélést követően tett.

Spahn, aki nagyon tehetséges egészségügyi miniszter, azt mondja: megyek Szerbiába, hogy összeszedjem a nővéreket. – Hát az anyját, nem jössz ide! Megmondtam neki a képébe: Ne gyere ide, bre!

– nyilatkozta Vučić, aki szívesen használ népnyelvi fordulatokat, mint amilyen a “bre” szócska is. Ez körülbelül a magyar “hallod-e?” megfelelője, és mindig a mondandó nyomatékosítását szolgálja.



A német egészségügyi minisztérium közölése szerint Jens Spahn munkásságához sohasem tartozott a szerbiai szakképzett egészségi dolgozók Németországba csalogatása.

Olvasom a szerb elnökkel tartott tárgyalásaimról szóló beszámolókat, amelyeket sohasem így folytattam. Nem vele, és nem ebben a formában

– reagált Jens Spahn a szerb elnök kijelentésére.

EZT OLVASTAD?  EGY FALU ÖSSZEFOG: A cél az, hogy a leginkább rászorulókért tegyenek valamit párt- és politikamentesen

De mi az apropó?

A téma azért került ismét előtérbe, mert Szerbia február elején leállította az egészségügyi gondozók Németországba küldését.

Zoran Đorđević szerb munkaügyi, foglalkoztatási, harcosügyi és szociális kérdésekkel foglalkozó miniszter nemrég “harcos hangnemben” nyilatkozott a kérdésről.

Idén erre nem írunk ki pályázatot, jövőre pedig áttekintjük az ezzel kapcsolatban Németországgal kötött szerződést. Valaki korábban aláírta ezt a szerződést, de többet ilyen nem lesz

– mondta Đorđević, aki szerint a pályázatot azért nem írják ki, mert a szerb kormány csökkenteni szeretné a munkások elvándorlását más országokba, mindenekelőtt a hiányszakmákban.

A 2013-ban kötött államközi szerződés alapján Németország évente 110 szerbiai egészségügyi dolgozót fogad, így az utóbbi hét évben körülbelül nyolcszáz nővér hagyta el a balkáni országot.

A szerbiai egészségügyi dolgozók alapbére Németországban bruttó 2-2,4 ezer euró, és az államközi szerződés alapján ez alá nem mehettek a német munkaadók.

A programban több mint 200 németországi munkaadó vett részt, és a pályázattal kapcsolatos költségeket is ők viselték.

A munkaerő szabad áramlása

Szerbia az Európai Unió tagjelölt országa, ezért tiszteletben kell tartania az európai normákat, egyebek között a munkaerő szabad áramlását is. Legalábbis elvben.

Darko Marinković, szerb munkaszociológus szerint az állami vezetésnek ugyanakkor maradásra kell bírnia az embereket, amiért cserébe kedvezményeket biztosít.

Az állam előállítja a kész terméket, és aztán beleegyezik abba, hogy az nyugatra távozzon. Ez megengedhetetlen. Más országok is szembesültek ezzel a problémával az uniós csatlakozás során, de ezt kvótákkal szabályozták. Ezzel mindkét érintett ország piacát védték. Az egyik nem maradt munkaerő nélkül, a másik tisztességes bért fizetett

– jelentette ki a szerb szociológus.

A szerbiai egészségügyi dolgozók Németországba küldése a szerbiai Nemzeti Munkaügyi Szolgálaton keresztül zajlott, ezért ez a Németországba történő távozás ellenőrzött formája volt.

Mihail Arandarenko, a belgrádi Közgazdasági Egyetem professzora szerint a pályázat megszüntetése téves lépés.

Ez nem fogja csökkenteni az egészségügyi dolgozók Németországba, vagy bármely más országba történő vándorlását. A pályázat által minden az előírások szerint történt, és a munkások védelmet élveztek. Az egyéni szervezésben történő távozásuk sokkal kockázatosabb

– vélte a professzor.

A munkaerő elvándorlását valóban nem akadályozza meg, hogy Szerbia felmondja az államközi megállapodást, Németországban ugyanis nem tartható a jelenlegi életszínvonal a külföldről érkező munkaerő befogadása és letelepítése nélkül, vagyis a fogadókészség továbbra is létezik.

Németországban ez nemzeti prioritás.



Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!