EXKLUZÍV: A szerbiai menekültügyi hivatal reméli, hogy a röszkeihez hasonló események nem váltanak ki pánikot a lakosság körében

Utolsó módosítás:

AlbanianArabicBelarusianBosnianBulgarianCatalanChinese (Simplified)CroatianCzechDanishDutchEnglishEstonianFinnishFrenchGeorgianGermanGreekHungarianIndonesianItalianJapaneseKoreanMacedonianPolishRomanianRussianSerbianSlovakSlovenianSpanishSwedishTeluguThaiTurkishUkrainian

A Szerbiai Köztársaság Menekültügyi Hivatala (KIRS) a BALK kérésére véleményezte a Röszkénél történteket, és annak a reményének adott hangot, hogy a Szerbia és Magyarország határán történő incidensek nem adnak okot pánikra és félelemre a határmenti települések lakosságának körében. Közben a migránsok megszállták Horgost, Magyarkanizsát, Törökkanizsát, Oroszlámost, Szigetet, Majdányt és Rábét, néhol többen vannak, mint a helyiek. Magyarkanizsa tekinthető az “elosztóközpontnak”. Egyre inkább fennáll a gyanú, hogy a migránsok “szervezetten” érkeznek Magyarkanizsára, egyelőre azonban nem tudni, hogy kik, illetve milyen csoportok tartják kezükben a szálakat. A szerb rendőrség sziszifuszi munkát végez, csak ide-oda terelgeti a migránsokat, akik a lakosság életét ugyan nem veszélyeztetik, de a vagyonát már igen.

KIRS: A röszkei esetnek nincs precedensértéke

Ivan Gerginov, a szerbiai menekültügyi hivatal vezetőjének helyettese a BALK-hoz eljuttatott nyilatkozatában értékelte a magyar határnál kialakult helyzetet. Szavai szerint a Röszkénél történt eseményeknek nincs precedensértékük.

Nem tekinthető precedensnek a Horgos 2-nél történt incidens, mert történtek már hasonló dolgok korábban is, vagyis pontosabban: a migránsok csoportjai már évek óta próbálnak meg átjutni a magyar határon, ám a magyar rendőrök megállítják és visszaküldik őket. A mostani esetnek az a jellegzetessége, hogy egy nagyobb csoportról van szó, hogy erőszakos jelenetek történtek, és hogy lövések dördültek el. Nyilvánvaló, hogy a migránsok, akik több ország határát is átlépték erőszakos jelenetek nélkül, azt gondolták, hogy ez a magyar határ esetében is így lesz. Nagyon fontos, hogy a Magyarország és a Szerbia közötti határon történő incidensek ne adjanak okot pánikra és a félelem terjedésére a határmenti településeken élő lakosság körében.

A BALK-hoz eljuttatott közlemény

A migránsok azonban folyamatosan érkeznek, amit a helyi lakosság egyre nehezebben visel, mert nem csak a határon történnek erőszakos cselekmények, illetve incidensek.

Néhol már több a migráns, mint a helyi lakos

Az utóbbi időben ezért a nagykikindai és a törökkanizsai rendőrök közösen razziáznak Majdány-Rábén, amely a magyar-román-szerb hármashatár közelében fekszik.

EZT OLVASTAD?  Szijjártó: Magyarország elkötelezett támogatója az EU nyugat-balkáni bővítésének

A helyi lakosok már jól ismerik őket, hiszen két-három hete minden nap Majdányban és Rábén gyűjtik be a migránsokat, volt olyan nap, amikor háromszáz migránst tessékeltek ki az ottani házakból.

Vagyis több volt a migráns arrafelé, mint a helyi lakos. Rábén 65-70 ember él, Majdányban körülbelül 120, ami összesen 180, így a “vendégek” tényleg többen voltak, mint a “hazaiak”.

Pénteken a BALK szemtanúja volt annak, hogy a délelőtti műszakban dolgozó öt rendőr 66 migránst gyűjtött be két házból, és a vízművek pumpaállomásáról, vagyis szivattyútelepéről.

Ilyenkor a rendőrök nem tehetnek mást, minthogy visszakísérik a migránsokat Oroszlámosra vagy Törökkanizsára, ahonnan busszal vagy taxival eljuthatnak a befogadó központokba. Ha éppen ahhoz lenne kedvük.

A rendőrök azonban sziszifuszi munkát végeznek, a migránsok ugyanis nem a befogadó központba szeretnének menni. Egyikük a BALK-nak elmondta, hogy nem adja fel, és mindenképpen be akar jutni Magyarországra.

Az első műszak este hatig dolgozott, akkor átadták a terepet az éjszakás rendőrcsapatnak, amelynek szintén akadt dolga bőven.

A BALK információi szerint a migránsok szombat reggelre megpróbáltak bejutni a majdányi imaházba, szerencsére ez nem sikerült, mert a bejáratra szerelt védőrács megakadályozta őket, de az ajtót így is megrongálták.

A majdányi imaház

Majdányban jelenleg csak egy bolt van, a bolt melletti elhagyott házban pedig már egy ideje migránsok tanyáznak, szombat reggelre azonban jobban betüzelhettek, mint máskor, mert kis híján felgyújtották a házat, a lángok már a plafont nyaldosták.

Újhullámos migránsok

A Majdányban pénteken összefogdosott migránsok elmondásuk szerint mindannyian Szíriából származnak, bár ezt dokumentumokkal nem tudták igazolni.



Szinte “végigszáguldottak” Szerbián, 6-7 napja érkeztek az országba, és már a magyar határt kezdik ostromolni. Igazából még nem viselte meg őket a migránsélet, ez a ruhájukon is látszik. Nemigen gyűröttek sem lelkileg, sem az öltözéküket tekintve.

EZT OLVASTAD?  EXODUS ÚJRATÖLTVE: Egy egész ország tűnt el a Balkánról

“Újhullámos” migránsokról van szó, akik két-három hónappal, vagy legfeljebb fél évvel ezelőtt indultak el otthonról, végigmentek Törökországon és Görögországon, ahonnan az albánok által lakott területeken keresztül jutottak be Szerbiába.

A lényeg az albán szón van, mert a migránsok mostanában vagy Albánián, vagy Macedóniát érintve Koszovón keresztül jutnak be Szerbiába, ahonnan vagy a magyar határ felé, vagy esetleg Boszniába indulnak.

Az utóbbi időben tehát az áteresztő szelep Albánia vagy Koszovó, vagyis az albánok által lakott területek. És Törökország, amely a jelekből ítélve nem tartja be az Európai Unióval kötött megállapodást, és tovább engedi a migránsokat.

A majdányi házakból kiterelt migránsok saját bevallásuk szerint a harcok elől menekültek el, és azért jöttek a magyar határra, mert vannak családtagjaik Németországban vagy Belgiumban, akikhez igyekszenek.

A házakba pedig azért mennek be, mert nem kapnak szállást a befogadó központokban, amelyek már megteltek, a motelekbe vagy a panziókba pedig nem engedik be őket.

Magyarkanizsa az elosztóközpont

A szerbiai szabályok szerint bárki bárhova utazhat az országban, ha vesz jegyet, vagy a taxisoknak kifizeti a fuvart. Vagyis a migránsok utaztatását csak az utasszállításra regisztrált cégek vagy vállalkozók végezhetik.

A migránsok általában a menetrendszeri járatokkal érkeznek Magyarkanizsára, ahol az esti órákban akár százával is vannak. Innen kezdődik meg a “terítésük”.

A magyarkanizsai taxisok viszik ki őket Martonosra vagy Horgosra, illetve a másik irányba, Majdányba és Rábéba.

Akiknek nincs pénzük, azok gyalogolnak, elvégre 20-30 kilométeres távolságokról van szó, ami “migránsléptékkel mérve” nem túl nagy táv.

Lackó Róbert, a migrációs ügyekkel foglalkozó magyarkanizsai koordinátor a BALK-nak úgy nyilatkozott, hogy a migránsok ezeken a településeken “várják be a kontakt személyüket, akik megindítják őket”.

EZT OLVASTAD?  KÖRNYEZETVÉDELEM: A légszennyezés évente több ezer emberéletet követel Szerbiában

De vannak, akik nem mennek tovább, hanem maradnak Magyarkanizsán. Egy részük a buszállomás közelében lévő Nova Viktorija szállóban vesz ki szobát, mások viszont ingyenes szállás után néznek.

Egy része, aki itt marad, azok sajnálatos módon mennek az elhagyatott házakba, amivel nekünk nagyon nagy problémánk van. Elég nagy településről van szó, és ezek az épületek főleg a periférián vannak. Ezzel a kevés rendőrrel, és ezzel a pár járőrrel nem tudjuk sajnos az egészet lefedni, ezért sokszor olyan dolgokkal szembesülünk, hogy benyomják az ajtókat, ablakokat, tüzet gyújtanak bent, és elhasználják, ami ott van, majd egyszerűen továbbállnak

– nyilatkozta a BALK-nak Lackó Róbert, aki hozzátette, hogy csak tisztelni tudja a magyarkanizsai polgárokat, akik többnyire pozitívan viszonyulnak a helyzethez.

A magyarkanizsai migrációs ügyekkel megbízott koordinátor azonban megjegyezte: a feszültséget valójában az okozza, hogy a migránsoknak nem kötelező betartaniuk azokat a szabályokat, amelyeket a szerb állam a saját polgáraitól viszont elvár.

Egy vágatlan interjú. Közben beesteledett.




Varga Szilveszter

Varga Szilveszter

1989-1991: az Újvidéki Rádió munkatársa, a BBC magyar adásának és a Magyar Rádiónak a tudósítója. 1991-2000: a Magyar Rádió munkatársa, 1993-1996: a Magyar Rádió belgrádi tudósítója. 1997-2005: a Beta Hírügynökség budapesti tudósítója, 2003-2018: a Hír Televízió munkatársa, 2018-tól Aegon Prémium, megtakarítási tanácsadó, privátbankár, 2019-től a BALK főszerkesztője

Mondd el a véleményedet!

Oszd meg a BALK-ot!