Szerbiában az utóbbi időben egyre több migráns van. A befogadó központokban hivatalosan 4 542 migránst tartanak nyilván, becslések szerint azonban összesen 5 400 migráns tartózkodik az országban. Ennek egyik oka az, hogy Albánia, Macedónia és Bulgária felől nem csökken az érkező migránsok száma, miközben jelentős részük „visszapattan” a magyar és a horvát határról. A BALK-nak adott exkluzív interjúban Ivan Gerginov, a Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője – vagyis a hivatal harmadik embere – arról is beszélt, hogy Szerbiában nem tesznek különbséget a háború elől menekülők és a gazdasági migránsok között.

Nekünk csak a szegény migránsok jutottak

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője szerint a migránsútvonalak mind a mai napig működnek, és nem is szűntek meg soha.

Ivan Gerginov a BALK-nak nyilatkozva elmondta, hogy a helyzetet „megfűszerezi” Magyarország viselkedése, amely 2016. november 8-a óta az Európába igyekvő mingránsok előtt két kaput tart nyitva. Először naponta 60, majd 40, majd 20 ember haladhatott át rajta, ma pedig már csak egy, de Magyarország néha még ezt a számot sem tartja be.

Gerginov úgy vélte, hogy „becsületesebb és emberibb dolog lenne kimondani, hogy zárva van, és kész”.

A szerb menekültügyi illetékes nem vonta kétségbe, hogy minden országnak joga van úgy védeni a határait, ahogy azt szükségesnek tartja.

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal épületének bejárata Új-Belgrádban

A szerb migránsügyi vezető szakember szerint a történelmi előzmények és az emberek érzelmi hozzáállása miatt Szerbia más utat választott.

Gerginov hozzátette, hogy mindazok a migránsok, akiknek van pénzük, és akik megtudják fizetni az embercsempészeket, láthatatlanok Szerbia és Magyarország számára, ők először Ausztriában bukkannak fel.

Abszolút embertelen, ami történik

Gerginov kifejtette, hogy a migráció „nem kis dimenziójú probléma”, mert az észak-európai országok gazdaságainak „kétségbeesett szükségük” van munkaerőre.

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője felhívta a figyelmet Angela Merkel minapi kijelentésére is, amely szerint Németországnak 1,3 millió munkáskézre van szüksége. Merkel sejtette, hogy előnyben részesíti a Nugyat-Balkánról érkezőket.

A szerbiai adatok szerint az országban évente 35 ezerrel kevesebben születnek, mint ahányan meghalnak, további 47 ezer ember pedig a városokba, mindenekelőtt Belgrádba, Kragujevácba, Nišbe és Újvidékre költözik, ami miatt Szerbia periférikus részei kiürülnek.

Gerginov elmondása szerint a célországok közé tartozik Horvátország, Szlovénia, Svédország, Svájc és Magyarország is, vagyis minden más ország, ahol az életfeltételek valamelyest jobbak.

Az EU finanszírozza a migránsok szerbiai tartózkodását

A Szerbiai Menekültügyi Hivatal befogadással, gondoskodással, kitoloncolással és tartós megoldásokkal foglalkozó szektorának vezetője fontosnak tartja az együttműködést a nemzetközi és a civil szervezetekkel.

A menekültügyi szakember szerint az állami apparátusok mechanizmusai lassan működnek, és nem képesek villámgyorsan reagálni. Ha jó az együttműködés, akkor a civil szervezetek és a nemzetközi segélyszervezetek olyan mankót jelentenek, ami nélkül egyetlen ország sem tud meglenni.

Az említett összeg nagy részét az Európai Unió biztosította, amivel kapcsolatban a szerbiai migrációs szakember azt mondta, hogy „a migránsok Szerbiában tartózkodását lényegében az Európai Unió finanszírozza”.

Ivan Gerginov megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint a Bosznia-Hercegovinában tartózkodó migránsok egy része visszaindult Szerbiába, mert a bosznia-hercegovinai kormány képtelen megküzdeni az előállt helyzettel.

Gerginov szerint Bosznia-Hercegovina 32 millió euró támogatás kapott ugyanabban az időszakban, amikor Szerbia csak két millió eurót, mégsem tudták megoldani a helyzetet.

Mission: Impossible

A szerb migránsügyi vezető kitért Pásztor Istvánnak, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének minap tett kijelentésére is, amely szerint erőteljesebben kellene védeni Szerbia déli határait.

Az amerikai statisztikák szerint a migránsok többsége harmadik kísérletre küzdi le az ottani kerítést, ami Gerginov szerint azt jelenti, hogy nincsenek hermetikusan lezárható határok.

Ivan Gerginov arról is beszélt, hogy Magyarország sem mentes a „pushback politikától”, vagyis a migránsok illegális kitoloncolásától. Szavai szerint Magyarország olyan embereket is visszaküld Szerbiába, akik soha nem jártak ott.

A BALK-nak adott exkluzív interjú végén a migrációs szakember elismerte, hogy Szerbiában is vannak problémák a migránsok iránti tolerancia terén, aminek két oka van: az egyik a tájékozatlanság, a másik a hiányos ismeretek.

Gerginov szerint ennek a helyzetnek a kialakulásában jelentős szerepet játszott a média szenzációhajhász része, amely így hozzájárul az idegengyűlölet növekedéséhez.